Szabolcsmegyei Közlöny, 1876 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1876-11-23 / 22. szám
III. évi folyam, 1876 22. sz Nyíregyháza, november 1(>. Hetilap a társadalom, közgazdaság és Irodalom köréből. <3- .«* § B ■■ i JUs. íaa I. bb «9. a? iá «* s» áa ♦ 4b *• • éa 4b aa . Klöli/.etésl árak helyben és postán kilblvr: Hirdetések |a>] „SylH-tér'-l közlemények dija : Iflgéaz évre ........................4 frt. Kf llévre..............................2 , Negyedévi*«* . < . . 1 jutányosán közöltetnok. Öt Itfismbos petit tor térfogata egruzori egy négyszer Imsébsott garmond sor 20 kr. közlődnél 5. kr, töblpix Minél 4 kr. Kár- vagy binnen tétlenül bo'külilütt kéziratok nőm vét-tnok tokinlolbo ElSíi/etcrti pénz a mindet) közlemény a ICfe- löiay* azé rlt e * z to s (igéhez bérmontvo küldendők. !»<;Ij «*g«IIj :■ minden beigtntésért külön 30 kr. Úgyszintén kéziratok nőni adutnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. FedKieílen előélet és fe«l- hetlen jellem. Vi>l anil at e két szónak : „hibázik* és „hiányzik“ nincs azonos értelme, habár gyakran és sokan használják összetévesztve, épen úgy nem lehet egyértelműnek venni a „fedhetlen előélet"-et és fed- hetlen jellem“-et. Ez utóbbi két szót. pedig, szintén sokan használják összetévesztve, ugv, lropy értelmezésök hivatalos körökben is vita- tárgyát. képezte. Ha e két. szónak jelentőségét részletezzük, befogjuk látni, hogy az egyik csak a múltra, a másik p eilig csak a jelenre vo- natkozhatik. s mint ilyenek jelentőségükre is különböznek. Az ősz, tisztes aggastyán, kí becsülettel és lelkiö.smereteseu küzdött hazája jólétéért, I életének gyermek,-ifjú és férfikorát közbecsiilésben töltötte, jelleméhez soha szenyfolt nem volt tapadva, — elmondhatja bátran hogy előélete 1 jelleme is fedhetlen; elmondhatja, hogy lelkitö- kélyben találta fel élte legfőbb kincsét a közbecsi'tlésfc. Azon hivatalnok, ki bár fiatal korában tévedések utján járt, becsületében csorbát szenvedett, s talán szabadságbüntetést is állott ki de megtérve és magába szálva, erkölcsét megjavitóttá, és úgy lépett vissza a társadalom')!, magát fedhetlen jelleműnek tarthatja. Azon ifjú, ki gyermekkorát szülei körében — jó neveltetésben részeltetve élte de a nagy világ zajában megfeledkezve önmagáról erkölcstelen és botrányos életre adja magát, fedhetlen jellemmel írem léphet fel. Vannak kik úgy előéletüket, mint folytonosan szemmel kisért jellemüket erőltetve, áltekintélyek közbenjárásával tartották és tartják fenn magokat; vannak kiket a sors, vagy egyébb mostoha körülmények csoibitottak meg előéletükben és jellemükben de a kikről sem hibás előéle-. tét sem jellemtelenséget feltételezni nem akarunk. 8 igy lehet osztályozni a társadalom minden rétegét, előéletre és jellemre nézve. Ha most egv hivatal felállításánál, s a személyzet megválasztásánál feltétéül tűznénk ki a fedhetlen előéletet vajmi sok különben hivatalképes egyéntől zárnók el az utat, míg a múltra fátyolt vetve. | csak I jelenben követelve meg a tiszta jellemet minden pályatért betölthetiink. A fedhetlen előélet, és fedhetlen jellem kiilönválasztásásnak kérdése, igy lett eldöntve idegen államokban s újabban hazánkban is, úgy, hogy ma már nem szigorúan fedhetlen előéletet, hanem fedhetlen jellemet követelünk. Mily bo'dog az, ki mindakettővel: fedhetlen előélettel és fedhetlen jellemmel hi I ki a tökéletesedés útját „tiszta jellemre törekedni“ tartotta szem elől. Mily szerencsés az, ki hibás előéletét megjayitva,Jp útra íó*t és jó utón halad, mert ez azon horgony, melynél fogva a földi életnek minden viszontagságokban meg kell nyugodni, * De sajnálatra méltó az, ki jó előéletét beszenyezve, tévútra fért és elzárta maga elől az utat, mely őt a jó czélhoz vezette volna. A jellemnélküliség, elhiheti mindenki olyan, mint azon virágszál, melyet minden legkisebb szellő ide s tova ingat a nélküli, hogy illatával a levegőt fűszerezné. Óvakodjunk ezektől s az ál e’únteté- lyii egyénektől; de viseltessünk jó szándékkal a fedhetlen előéletnek és fedhetlen jellemnek iránt, legyenek bár szerencsétlenek, vagy a sors üldözöttjei js. Mindenki megbírálhatja önmagát, s lelkiismerete alapján osztályozhatja egyéniségét. Az, ki meg van nyugodva önmagával és kibékülve Istenével, örvendjen lelke egészségének, s ne törődjön mások véleményével; szegődjék azon zászló alá, melynek jelszava: munkásság, szorgalom és Múisineretesség, — és meg lesz őrizve jeleme tiszta szeplőtlenségében. Első helyen tehát a szülők, második helyen a nevelés barátai igyekezzenek oly ifjakat adni a hazának, kik felül emelkedjenek a köznapi jelemnél, s mintaképül szolgáljanak mások előtt. A jó előélet biztosítására pedig, oda törekedjünk, hogy Újaink természetében rejlő ösztönök ne irtassanak ki, hanem inkább szabályoztassanak, rendeztessenek s az erkölcsösig javára fordittassartak; mert a fiatalság keble is bir fogékonysággal és képességgel, csak jól irányoztassék. Óvakodjunk úgy rózsaszínben látni, mint sötét színben tüntetni magunk elé a társadalmi élet erkölcsi állapotát, mert mir.d a kettő túlzás lehet a jellemek megítélésénél. A múlt és jelen legyen mindég szemünk előtt, s iparkodjunk oly jellemet tenni sajátunkká, mely bennünket, a jó útról soha el ne szédítsen, s jellemünkön az eltántoritás kísérleti csorbát, szenvedjenek Itéső-Kuscl Sándor. Megyei ügy *) Utasítás a községi elöljáróknak mozgósítás esetében'a tartósan szabadságoltak, tartalékosok, honvédek, és a póttartalékosok behívása, a vállalkozóknál levő kincstári lovak beállítása, valamint a ló kisajátítás tekintetében meghatározott kötelességeikre nézve. A községi elöljárók kötelesek, a fegyveres P| gyors és szabatos mozgósításának végrehajtásánál közreműködni. *) K melegségünkben éllónak tartottuk ezen utasttást mint közérdekű rendeletet küzzó tunniA mozgósításnak egyes mozzanataiban való végrehajtására, már béke-időben bizonyos ido> és munka-beosztás készíttetik. A mozgósítás végrehajtására meghatározott uapok „mozgósítási napok“-nak neveztetnek. Azon nap, molyén a mozgósításnak megkezdetnie kell: „első mozgósítási nap“ nak neveztetik. Az első mozgósítási napnak hirüladása által a többi mozgósítási napok sorrendje, valamint a mozgósítás végrehajtására vonatkozó idő- és munka-beosztás s meg van határozva, melytől eltérni semmi esetre sem szabad. A) Behívások. I. ElökcsxAletek békeidőben I.- A tartósan szadabságolt tartalékos és hon- vó J legénység tartózkodásának nyilvántartása 1- §• A községi elöljárók kötelesek, a községük területén tartózkodó tartósan szabadságolt. tartalékos és honvéd legénységet, az előirt „jelentési könyviben, mely, a hol szükséges, betüsoros névmutatóval is ellátandó, és a „nyilvántartási jegyzékében legpontosabban nyilvántartatni. 2. A vállalkozóknál levő honvéd kincstári lovaknak nyilvántartása. 2. §. A községi elöljárók kötelesek, a vállalkozóknál levő honvéd kincstári lovakat nyilvántartani, mely czélból ők a honvéd lovas- osztály-parancsnokságától egy kimutatást kapnak, melyben a vállalkozók nevei s az ezeknél levő lovak számai kitüntetve lesznek, az időközbeni változásokat kötelesek a községi elöljárók e kimutatásba bevezetni. II. A behívások Végrehajtása általános mozgósítása alkalmával. 3. §. Általános mozgósítás esetében mozgósítási hirdetményt a községi elöljáró a járási tisztviselőtől kap, esetleg a mozgósítás elrendeléséről távirati utón is értesittetik. A hirdetmény átvételéről a községi elöljáró elismervényt köteles kiállítani. w Van-e ? Az élet |= n tok bajnak kflzdhelye — Egy pillanatnyi tündér képű álom, Mely túl röppen a kínos halálon S helyébe lép egy szebbnek kezdete ; A lot s reménynek titkos szelleme Égbe vonja lelkünk, hogy lenge szárnyon; A túlvilágon szebb valót találjon. Minőt, míg élt, itt nem leihete. I)e mit merengek én a más világon, Örökre tartó élet — hosszú álom — •Megsemmisőlés — áldás legven az?! De mi lekötne legboldogabb vágyom, Mint »7, mi által én e földön eltalálom Mily édes a kéj ott n túlvilágon ? Szleinonirs Géza. Ml KELL NEKED!. MEGÉRDEMLED. Humor eszk. Irta: Andrássy Kálmán. Sohse láttam szebb zsidó leányt, minta kibe én először szerelmes lettem. t — Ugyan miért volt már olyan szép ! kiálthat fel valamelyik, szépségére sokat tartó nő. Megmondom kérem, csak ne tessék türelmetlenkedni. Először azért, hogy— fájdalom — nemcsak engem ért a szerencsétlenséggel jáí’ó szerencse, kogy szép szemeivel békés sziv- nyugalmamat felháborította, hanem hárman pályáztuk egyszerre a boldogságot, szerelmet saját magunk részére occupálni. Még pedig bánnunk — közt egy tag megért, komoly gondolkozásu öreg ur vala, ki már sok szép leányt látott életében, a nélkül hogy valamelyikbe szerelmes tudott volna lenni, mit elégé bizonyít az öreg ur agglegénysége. (Hogy valamelyik olvasóim azt ne fogja az öreg úrra, hogy nem kapott feleséget, annak megsúgom hogy az öreg ur még most is szép és... gazdag, tehát fiatal korában nem lehetettrosz párliie.) Másodszor és főképen azzal bizonyíthatom az én első szerelmein tárgyának szépségét, mert én szerelmes lettem belé. És kérem ez nagyon is nyomós argumentum !. Sohasem láttak komolyabb fiatal embert nálam. Engem mindig a megfontolás vezetett, elannyira hogy komoly tanulmányozás által meggyőződvén arról, hogy minden házasságnak csak egy vége lehet, t. i. a megbánás, — elhatároztam, hogy sohasem nősülök meg. Nem! még csak szerelmes sem leszek ! És ugyhiszem, hogy ez minden komoly embernek legfőbb életbölcsességi elve. Ezen életelvet követve azt tartottam, hogy hamarabb szerelmes tudnék lenni a szol- gabiránk nagybajuszos hajdújának sarkany- tyupengetésébe vagy a pnskaadóba, mint egy szép leányba. És óh csudák csudája!. .szégyellem meg vallani, hogy mégis erőt vett bennem a szív az ész felett. íme láthatja az igentisztelt olvasó, hogy csak szép leánynak kellett lenie, kibe én bar- íuadmaganunal beleszerelraesedtem. Örömest leírnám olvasóim előtt e gyönyörű teremtést, hogy sajátmaguk is meggyőződhessenek választásom, Ízlésem helyes égéről, de ennél nincs háládatlanabb valami az Íróra nézve. Ha igy festeném : az én szerelmem tárgya magas, karcsú leány, akar egy 30 öles (még a méterhez nem szoktam hozzá) bérezi fenyő, haja, mint a zivataros éjszaka; szeme, mint. a villám fényénél felragyogó hóhérpallos (ezt a borzalmasan fenséges hasonlatot Petőfitől tanultam s azért nagyon jónak tartom) fekete mint... .mint a legszebb lakbőr (a kökényszem már nagyon homályos hasonlat) ; orra római szabású; szája még hallgatva is parancsol stb stb. — bizony akadnának nők és férfiak (különösen a szőke nők és barna férfiak), kik* igy kiáltanának fel: ugyan micsoda Ízlése van az amicénak, hogy az ily amazonba is szerelmes tud lenni! ?.Ha pedig igy rajzolnám : az én szerelmesem gyönyörű kis szőke teremtés; kis fürge termete emlékeztet a völgyi patakmellett parton legelésző őzikére; haja, mint a lágyan suttogó alkonyi j szellő(teremtöisten!. milyen lehet az!!, mondja a kritikus); szeme bájigéz s a mosolygó meny derűje honol örökös boldogsággal, mely még a háborgó feirévadat is delejes tétlenségbe zsibbasztaná. Hát még mikor azt a kis sza- mócza-ajkéet beszédre nyitja, mint ha csak a memenónszobor bűbájos rezgése olvadozva az élvdus reggeii légben, a ki hallja, villanyos rangásba jön* mint ha csak távirnának rajta (de még a józan ember is görcsöket kap az ily hasonlatoktól!.— mondja megint a kritikus) stb. stb. — megint volnánk" olyanok — különösen a barnanők és szőke férfiak — kik ízléstelenséggel vádolnának a szépségek még- itélésébeu. Én hát a legczélszerübbet vélem tenni, ha szépem szépségének megítélését az igen becses olvasó képzelő tehetségére bízom. Alkossanak maguknak egy vágyaiknak megfelelő ideált I meglátják azt a szép zsidóleányt a kibe én harmadmagamtnal szerelmes lettem. Hogy figyelmetlenséggel ne vádoltassam olvasóim részéről, miután már kettőnket — már t. i, magamat és az öreg urat — bemutattam, íme bemutatom a harmadik pályázót is, a ki nem más mint egy piroshaj u piros képű vékony sugár zsidó-legény, tehát olyan, kinek legalaposabb reményei lehetnek a győzelemhez. Ezen szükségtelen szükséges dolgok előre bocsátása után immáron én is ott kezdem ezen szerelmes história elbeszélését, a hol minden ember szokot valamely dolgot kezdeni, t. i. az elején. * * * Aratási vakatiora mentem haza Patakról büszkén telve önérzettel, letettem az éret- ségi vizsgát. Hogy éretté emergálásömat va-' lóban megérdemeljem, még erősebben me<»--; szilárdult bennem azon feltétel, hogy nem leszek szerelmes soha. Igen, soha!.... Még mással is beakartam bizonyítani férfivá létemet t. i. pipázni fogok. És nem is tudok képzelni magamnak érett embert, a ki nem pipázik. (Folyt, követk.)
