Szabolcsmegyei Közlöny, 1876 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1876-09-14 / 12. szám

ne legyen az értesítőben; amint e néze­temnek ma a N.-Kállói reáliskola értesí­tőjének ismertetésénél is kifejezést adtam. Többet érnénk ezzel, mint a terjedelmes névsor ismertetésé és kinyomtatásával. Az érdemsoi ozat és érdemsorozati rovatok mellőzésével, még a statisztikai kimutatást fogom röviden közleni A rendes tanítványok száma volt 264, Fiuk: 118-an, leányok 146-an vol­tak. Ezek közzül kimaradt 36; 1. Val­lás szerint: Rom. kát. 65 gör. cath. 18 ; Reform. 26 ; Mózes vall. 155. Hogy nemzetiségre nézve volt-e más nyelvii és származású, mint magyar: erre — eléglii- básan nincs rovat. Magántauitó volt: 6. Az ismétlő iskolában volt fiú: 125; leány 120 két—két csoportra osztva,um: (a. Ír­ni és olvasni nemtudó, — (b. írni olvas­ni tudó. Ezeket azonban én szedtem igy össze ; mert — csekély véleményem sze­rint, de más szakemberek szerint is, — a magántanulók és ismétlő iskolások kimu- tasásának a rendes iskolázok után kell következniök. Kimaradt még az értesítőből, hogy ennyi gyermek hány tanteremben vau el­helyezve; a mi elemi iskolánál figyelembe veendő; mivel a törvény meghatározza, hogy mennyi lehet legfölebb egy tante­remben ; úgyszintén azt is, hogy annak a tanteremben milyennek kell lenni. Én ugyan tudom, ki a helyi viszonyokkal is­merős vagyok, hogy az ismertetett köz­ségi iskolának 4 tanterme van, ha 10 hó óta, mikor szerencsém volt az intézetet meg,átogatni, nem szaporították a terme­ket ; de egy idegen statisztikus s tan férfi nem tudhatja ; pedig az értesítő inkább ezekért van kinyomtatva; legalább én ezt hiszem. Ajánlom az észrevételeket az érdekeltek figyelmébe. Végül megjegyzem, hogy az 1876(77. isk. év aug. 28-án, tehát előbb mint ez is­mertetés napvilágot láthatott volna, meg­kezdetett. Ha összeveszem a jelen és múlt évi értesitŐt, melyet a múlt évben is én mu­tattam be a „Szabolcsi közlönybe“ be­olvadt „Szabolcs“ olvasóinak, szembetűnő haladást jeleztek. Hát az adakozási rovat hol maradt ? A múlt évi értesítőben ilyen is volt . . . Csak nem apadt talán ki az áldozatok forrása ? Adja Isten, hogy a jö­vő évben e rovat is benne legyen az érte­sítőben ; meg a tanszergyiijteményről való kimutatás is és — ha van — a könyv­tári. Különben a jól indult intézetnek szép jövőt kívánunk s a személyesen is ismert tanerőknek buzgalmat, kitartást, muukakedvet 1 Az ügy buzgó isk. széki elnök ur pedig találja lelki örömét e szép virágzásnak indult intézetben, melynek lét­rehozásáért annyit fáradt és áldozott, s fentartásán olyan égő vágygyal csüg még Caendsa íjjal, néma éjjel, Mikor a lég meg ae lebben: A tó partjón lenge fülek Sütet árnya meg meg rezxen .... Füzek között fehér alak, Mit koros ily késő éjjel V . . . Csendes széllé fájó hangot Bus sóhajtást hordoz Izélylyel. Andrási Kálmán. — Eredeti beszély — Irta: IQ. Donászy Ferencz. (Folytatás) A pasa. Azután le a börtönhöz. A két jó kurd ott aludt, tán a boldog paradicsomról álmo­dott ép, a pasa,az útjában fekvőt elrúgta úgy, hogy az elliemperedett, betaszitá a börtön ajtót a/, az nyitva és üres az ott lobogó mécs világánál látta az ablakot kedvencz hölgye csillagos turbánjával bedugva. A pasa homlokára ütött és felkaczagott hosszasan, rekedten. Kijött & börtönből, kibont kardját ma­gasra emelve, a halálra menők imáját kezdő mormogni: Allah legyen nekik irgalmas és kegyel­mes amiért kütélességöknek eleget nem tet­tek — végzé szavait és villogó kardjával villámgyorsan csapott le, az előtte fekvő kurdra s ennek feje lapdaként gördült el. A másik szinte ugyan e sorsba része­sült. ma is folytonosan a tekintélyes s nagybe- folyásu iskolaszéki tagokkal együtt!! Másik értesítő, mely kezemnél van : a 8zent-györgy-ábrányi állami elemi nép­iskola viszonyaival ismertet meg. Ez ter­jedelemre nézve csak kétötödét teszi az előbbinek. Belbecsre nézve még nagyobb a különbség közöttök. Nem is időzöm most soká mellette ; hanem majd jövőre — ha a keleti vihar intézetet, ismertetőt el nem seper — bő­vebben szólunk róla. Most elég legyen annyi, hogy azt az állam tartja fenn mint elől is érinténk nemzeti érdekek végett. Megnyílt az intézet 1875 szept. 15-én. A növendékek három osztályba voltak be­osztva. Számuk volt 46; kimaradt időköz­ben 2. Vallás szerint: r. k. 5, gör. cath. 1, ref. 13, móz. vall. 27. Nyelvre nézve ? e rovat itt sincs betöltve ; sót nyitva sem volt; mint oly helyen, hol annyi a feleke­zet s oláh lakosság e rovat szerintem be­töltendő. Ismétlő iskolában tanult 10 ta- noncz. Összesen az egész iutézetben 56 gyermek nyert oktatást. A fantervre nézve itt is fentartora az előbb ismertetett értesítőről elmondottakat, az az részletesen szeretném kimutatva látni: melyik osztály, melyik tantárgyból, mit és mennyit tanult ? Mert ha van érte­sítő, az azért van, hogy ne legyen az em­ber kénytelen miniszteri tanterv s többek után futkosni; hanem az előtte levő, érte­sítőből a tananyagot és tantervét.. Mivel az utánnézést a szakember megteszi, de más ember fia péld. a szüle vagy nem ép­pen szüle, de taniipybarát véstél az ilye­nek után járni, mig az értesítőből szivesen olvasná s egyszerre látná, hogy mit taní­tanak tehát ott ? s érdemes-e a fentartásra és pártolásra az intézet. ? Taneszközök ki­mutatását itt is hangsulj’ozom, mint min­den nyilvánosságra bocsátott értesítőben. Mert az effélék nélkül, egy pár ismertető sor megírása s a növendékek névsorának kinyomatása s nyilvánosság elé bocsátása nem egyébb, mint felesleges költségszapo- ritás, mint papír, festék fogyasztás, magya­rán kimondva: porhintés az avatatlanok szemébe. Azon meggyőződés vezérel, Tfogy ész-" revételeim az illető helyeken meghallgat- tatásra találnak s jövőre figyelembe is vé­tetnek ; mit annak idején, ha körülmé­nyeim engedik, után fogok nézni. Mert e két intézet fontos szolgálatokat tehet, ha terv- és czélszerüen igazgatta tik, me­gyénk közraivelődése érdekeinek előmozdí­tásánál. Ez az érdek pedig nemzeti és em­beriségi is. A viszontlátásig. Isten velünk! Görömbey Péter Küzügyek Nyílt levél Szabolrsmegyri községi és kör-jrgy- zóilicz Tisztelt kartársaink! Szabolcs megye községi jegyzői testii­Oda künn a lövések folyvást dörögtek, a pasa messze rugáel magától a kurd oda gördült fejét. Állatira ezek alva szálltak a prófétához. Rohant ki a várudvarra! Az őrség riadozva ragadta fegyverét, száz fáklya lobogott, a hosszú csatakigyók okádták a lángot és füstöt. A pasa még az ágyuk dörgését is tul- Uarsogó hangon parancsolá lovát elő. Előhozták, a pasa a nyeregbe ugrott s a várfal párkányára kapatta fel ménét. Dörgő hangon osztá parancsait, a com- paradzsik égő kanóczaikkal az ágyukhoz álltak. A föld reszketett a dörgésektől, s a vár­bástyái is meg meg reszkettek. A vár udvar a fáklyák lángjaitól égő verességben világlott, és messze elvété vi­lágát A basa és az egész vár őrizet jól látta a vár alatti téren a fekete délibábot lovag­jaival. A pasa megreszketett, oly rémesek vol­tak a fekete alakok. Lőjetek oda, — orditá kivont kardjá­val a fekete lovagokra mutatva, a comparad- zsikuak. A pasa szavára egy irtóztató ropogás és recsegés hallatszott, akapubedült sarkai­ból, s rajta csak úgy özönlöttek be a fekete lovagok a vasvillás és kaszás néppel. A kapuhoz löjjetek, az ágyukat fordít­sátok oda — hörgé a pasa lovát megsarkan- tyuzva. Az őrség nem hallá szavát, csak elszánt küzdésbe elegyedett a betódult néppel, mert érzi, hogy ez élet halál haroz lesz. , íete, a haladó kor intő szózatát megértve, a folyó évi augusztus hó 15-ik napján Nyíregy­házán tartott értekezlete alkalmával, liatáro- zatilag kimondá miként: a két testvér haza összes községi jegyzőinek, a folyó évi aug. hó 20. és következő napjain Budapesten, az ország szivében tartandó országos értekezle­ten magát minden áron képviseltetni óhajtja; és ezen határozat nyomán képviselőit igény­telen személyünkben meg is választá. Azon bizalom, mely kartársaink részé­ről megválasztatásunk által,irányunkban nyil­vánult, kötelességünkké teszi, hogy sáfárkodá­sunkról számot adjunk, s eljárásunk eredmé­nyéről igen tisztelt kartársainkhoz, küldő ti­két tudomásba helyezzük. Mi, a reánk köz­ségi jegyzőkre nézve felettébb fontos I eddigi eredményében is már nagyszerűen nyilvánult Országos községi jegyzői értekezlet lefolyása által, bennünk keltett őszinte és teljes öröm utó érzetének Itatása alatt, kétszeres öröm­mel sietünk kötelességünknek eleget tenni, s addig is, mig az Országos jegyzői értekezlet lefolyásáról a tett intézkedésekről, t. kartár­saink utas utón tüzetes értesülést, veendenek, előzetesen e lapok hasábjain óhajtjuk köztu­domásra hozni a következőket: Az országos jegyzői értekezlet., az or­szág legtávolibb részéből is nagy számban össze seréglett községi és körjegyzők igazo­lása és beiratása által, már aug. 20-án a dé­lutáni órákban kezdetét vette, s másnap aug. 21-én az értekezleti tisztviselők előzetes megválasztása után, Kalicza János sziget-sz miklósi jegyző mint elválasztott elnök, az országos jegyzői értekezletet megnyitotta; mely után egy központi bizottság alakításá­nak szüksége jeleztetvéu, ezen bizottság a képviselve volt megyék küldötteiből oly mó­don alakíttatott meg, hogy minden egyes képviselt megyéből egy küldöttségei tag, — megyénkből egyik küldött, Csajkos Elek, — a központi bizottságba belépett. A központi bizottság megalakítása után az értekezlet napirendre térvén, elsőben is a tanácskozási sorrend megtartásával Dobozi István maglödi jegyző indítványát, az or­szágos jegyzői egylet megalakítására vet­te tanácskozás alá. Ezen indítvány köz­tetszéssel fogadtatván, az országos jegy­zői egylet megalakítása határozatilag kimon­datott, s a jelenvoltak, mint az országos egy­let tagjai azonnal be is iratkoztak, határo­zatban mondatván ki miként: aközpontivég­rehajtó-bizottság feladata leend, az ország összes községi és körjegyzőit az egyletbei lé­pésre az alapszabályok közlése mellett, a leginkább czélboz vezető utón felhívni; s e végből a szükséges lépéseke.t haladék nélkül megteni. Az országos jegyzői egylet alapszabály tervezete, úgy nemkülönben Kalicza János által a községi jegyzői szakképzés és állás biztosításának tárgyában, Mészáros Károly által a községek önkéntes csoportosulása el­len, Kiss János által a községi jegyzők nyug­díj intézete s alapja megyalósitása tárgyá­ban beadott javaslatok részletes megvitatás czéljából. jeleutés és veteményes javaslat té­tel kötelezettsége mellett, a központi bizolt Sághoz utasittattak ; s ezek után a központi bizottság munkálkodása tekintetéből az ér­tekezlet azon napra magát elnapolta. Aug hó 22-éu elővételett a központi bizottság javaslata, s mindenek előtt részle­tes tárgyalás alá került az országos jegyzői egylet alapszabály tervezete, mely igen ér­dekes pro et contra vita után, a szükségessé vált biztosításokkal elfogadtatott s letisztá­Lőjetek — orditá a pasa, — lőjjétek össze mindazokat kik a kapunál vannak, ne nézzétek muzulmán vagy gyaur-e, ez a halál napja. S maga pisztolyát vonta elő övéből s le­lőtte a hozzá közzel álló comparadzsit, s sa­ját kezeivel irányzá az ágyút s a kapunál go- molygó küzd«! tömegbe lőtt. Általira, ez jó lövés volt. A süvöltő teke egész utczát vágott a tömegbe de ez njolag össze fort, mint a tó vize, melyre a pajkos gyermek vesszővel vág. A törökök a kapunál lankadni és hát­rálni kezdtek, a pasa mindezt kétségbe esve látta, két köny futott gördült le szakáién. A fellegvárba dörgött a pasa hangja, remélte azt hogy a várt legalább megment­heti. A török hátrált, a pasa setét arczczal küzdött, ó volt utólsó a visszavonulásban. A fellegvár falairól tátongó csataki- gyökből öldöklő sortúzelés fogadé a hátráló törököket. A falakon álltak a fekete lovagok, s sa­ját ágyúiból lőtték a törököt. A pasa rémülve kiáltott fel: Nincs me­nekülés egyedül csak az úristennél, s kard­ját ketté törve s pisztolyait vonta elé.... A várörizet két tűz közzé volt szorítva) halál vagy megadás ? A pasa pisztolyát szegezte homlokának. Hátulról egy erős kar ragadta meg, a pisztoly eldörrent, s a golyó egy jámbor mü- zülmánt terített le, a pasa tajtékzó ajakkal hagyá magát megkötöztetni. A fellegvárba sietett az alsó ostromló had, nem sokára a délibáb is megjelent seté- ten és feketén. zás és kellő számbani kinyomatás czéljából a központi végrehajtó bizottsághoz vissza- utasittatott. A többi fenn elősorok javaslatok alap­ján megállapittattak azon kívánalmak, s eló- soroltattak azon sérelmek, melyek beuüuket községi és körjegyzőket oly igen közelről ér­dekelnek s érzékenyen érintenek, melyekre nézve határoztatott, hogy mind ezek tüzete­sen körül Írva, egy emlékiratban állítassanak egybe, mely emlék irat egy példánya a köz­ponti bizottság több tagja által, annak ide­jében úgy a magy. kir. belügy-elnök minisz­ter ur ó n. méltóságának, mint a törvényho­zó testület elnökének is nyujtassék által, a szükséges számban nyomatandó példányok­ból pedig, minden egyes, országgyűlési kép­viselőnek egy-egy — példány átszoláltat- tassék. Mindezen határozatoknak — végrehaj­tása a központi bizottságra ruháztatván, Magyarország jegyzői karának országos ér­tekezlete aug. hó 22-én d. u. 1 órakor az ér­tekezlet elnöke által berekesztetett. Tisztelt kartársak ! Ennyi az, mit me­gyei közlönyünk több oldalról igénybe vett keretéhez mérten, az országos jegyzői érte­kezletet illetőleg felettébb össze vonva önök­nek tudomásokra hozni szerencsése« lehe­tünk. Eugedjék meg önök leplezetlenül ki­mondhatni azt: hogy az országos jegyzői ér­tekezlet, ha egyéb eredményt felmutatni nem is lenne képes, inár csak azért sem volt az czélfalan és felesleges, mivel az országos jegyzői egyletet megteremtenie sikerült. En­gedjék hinnünk azt, hogy ezen jelentőség teljes öntársulás utján sérelmeink, bajaink lassan-lassan orvoslást nyereucinek, s önszor­galmunk, igyekezetünk és ami fu, saját ügyünk iránti érdekeltség s tenni kész akarat mellet el fogunk jutni azon polezra, mely béliünkét a nemzet valódi napszámosait méltán megil­leti. És most fogadják önök tisztelt pálya­társaink azon bizalomért, melylyel benőnket megtisztelőnek, forró köszönetül!két s azon óhajunkat hogy: azon mag, melynek elve­tésén önökkel együtt -ini is munkálánk ne csak csiraképes, de oly életteljés is legyen, hogy belőle saját. — boldogságunk életfája úgy és akként növekedjék, hogy ennek gyü­mölcsét ne csak mi hanem idővel véreink s szeretett összhazánk gyermekei is egyránt élvezhessék. Isten áldása legyen önökkel!! Csajkos Elek bogát község jegyzője. Nagy Kálmán S^.-Gy.-ábrányi körjegyző mint szabolcsin, jegyz. karának küldöttei. Hegyei ügy. *** Az e folyó hó 1-lkl megyebizottsági gyűlés kebeléből kiküldött bizottság folyó hó 9-én tattá a szemlét, a közigazgatási hi­vatal-helyiségek fölött Nyíregyházái]. Az egyes hivatalok részére szükséges szobák mennyiségének meghatározása hosszas és za­jos vitára nyújtott alkalmat. A végleges meg­állapodást. nagy7 mérvben elosegité Leveleki Molnár Ágoston és Kauzsay Károly urak igazságos és méltányos maguktartása, kik­nek ug.v a megye, mint Nyíregyháza városa elismeréssel lartózhatik. A mostani városi tisztviselők által elfoglalva levő hivatali he­lyiségekhez, csupán a Kubassy- és Schvarz- féle holthelyiségek, s a mértékhitelesítő szo­bája véleményeztetett kapcsoltatni, hogy a közigazgatás teljesen ellielyeztessék. A kül­Hol van a magyar ifjú Abdallah pasa? először hallották szavát a délibabnak, gyö­nyörű üde csengő hangja volt, olyan volt mint egy ezüst harang. Karóba huzattam — hörgé a pasa. A délibáb megingott nyergében. Hazudsz Abdallah pasa — szólt, egy hang a délibáb háta megöl, és előlépett Miklós. A délibáb gyengén felsikoltott. A pasa lassan mormogá a namazát imá­ját ; s végül felsóhajtott: Allah akarta igy, az én éltem fonalát elvágta hogy az övét meghosszabitsa igy van megírva „Takina vékáiban“ azaz a végzetek könyvében. Allah il Allah. A láthatár keleti részén egyes veres csi­kók kezdtek mutatkozni. Itt a reggel. Itt a hajnal. A köznép a foglyokat összekötőzé, s ra­bolni, gyújtani járt szerte a várban. Még setétes volt, a délibáb lenge köd­ként zivatarként tiint el. «j A vérittas s dóliös nép a kelő nap első sugarainál a pasát a Miklós számára felállí­tott karóba húzta ................ Eg y történet a mnltból. Özvegy Galambosinéra szomorún viradt fel a nap, ájulásából magához térve leányát sem találta. Bejárta a házatkertett Izabel nem volt sehol, hanem a porondon széles hegyes orrú papucsok nyomai látszottak. Mikor ezeket meglátta felsikoltott, szi­ve vadul vert, azt hitte megszakad, éles tőr­ként hullott arra azon gondolat hogy, leánya eddig a pasánál hervadoz. (Folyt, köv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom