Szabolcsmegyei Közlöny, 1876 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1876-09-14 / 12. szám

' III. évi folyam, 1876. 12. sz. Nyíregyháza, szeptember 14. Vegyes tartalmú hetilap. gjggT“ i HB» illilei» c*Näk ! <» ■• lö I^öib . Előfizetési árak lieljbrii rs postán küldve: Egész évre ..............................< frt. Fé lévre . ... í . . fi «• Negyedévre...........................1 „ Előf izetési pénz 8 minden közlemény a ,,Szab»lesinegyel KHz* lftuy“ szerkesztőségéhez kérmentve küldeudűk. Hirdetések jutányosán közöltetnolc. Öt hasábos petit sor térfogata egyszeri közlésnél 5. Irt, többszörinél 4 kr. MélyogdlJ : minden beigtatásért külön 30 kr. „Nyilt-tér“-i közlemények dija; egy négyszer hasábzott garmoad sor 20 kr. Név- vagy bérmentétlenül beküldött kéziratok nem vétetnek tekintetbe. Úgyszintén kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 10 kr. Egy községi és egy álla » mi ellem! Iskolai érte- sitö. A napokban egy községi és egy ál­lami elletni iskolai értesitő küldetett hoz­zám. E két iskola a megye két különböző részén, de mindkettő fontos szerepre van hivatva. Kisvárdán, —- tehát a megye északi szélén — van az egyik, a községi, Szent-György-Ábrányban, — tehát a vár­megye legdélibb szélén — a másik, az ál­lami iskola. Mind a kettő nemzeti cultura- lis érdeket szolgál, képvisel. Kis-Várdán ugyanis az 1868. évi XXXVIII. t. ez kihirdetésétől 4—5 éven keresztül folytonosan küzdött a tanfel­ügyelő s megyei iskola tanács a zsidó zug­iskolák ellen; de sok ideig hasztalan. Mert ha sikerült is bezáratni a zugiskolákat, rendes, a törvénynek megfelelő iskolát, sem a hitfelekezet, sem az állam illetékes közege állítani nem tudott s a szükségér­zete megteremtette a másik zugiskolát Mig végre — lia jól emlékezem — 1874. év tavaszán megnyílt egy társadalmi utón alapított községi iskola. Ez aztán a zug­iskolák kiirtására elég hathatós gyógyszer­nek bizonyult: mert 155 mózes vallásu gyermek nyer benne elemi oktatást. En­nek második értesítőjét mutatom most be a t. olvasók, főleg tanügybarátoknak. A másiknak, a szent-györgy-ábrányi- nak t. i. keletkezési viszonyait ilyen rész­letesen nem ösmerem. Azt azonban tudom, hogy ottan már, mint az olahsag által la­kott helyen, nemzetiségi érdekek, megó­vása s a magyar nemzeti ;szellem ébresz­tése végett szükség van egy jó iskolára Látnivaló az elmondottakból, miként e két iskola megérdemli azt, hogy figye­lemmel kisérjük fejlődését. Megérdemlik, hogy a nyilvánosság terén, az illetékes TÁRCZA. §íjn (Asszony. i. A faluban utczaliosszant Muzsikaszó hangja zendül, Kéosagtollas vig huszáraiig Toborzóra, tánezra lendül. «Talpra magyar — riad a dal Szüksége van a hazának Hős karokra, bős szivekre: Csapj fel pajtás katonának ! 1“ «Hallod édes ? . lelkem élte . . . — Szól az ifjú férj nejének— Hát én téged a hazámnál Talán jobban szeretnélek ?! . . «fen is megyek, vészbe harezba! “ ,Oh maradj itt 1 . . oh ne menj el I . _ Esd a szép nő — Visszajövök Sz abadsággal, dicsőséggel! . Vissza jövök!! . és te ugye Vársz utánam ?“ ,Ötök éltig!‘ «De ha megcsalsz átkozott légy!!“ ,Átkozott egész a sírig !‘ Ifjú férfi messze vágtat Szerelem és boszu hajtja; Sápadt nője könnyes szemmel Soká, soká néz utánna. H. Ifjú asszony szép szeméből nem sokára Felszáradt a lélekölő bánat árja — Nem azért van a női szív a kebelben Hogy boldogság s szerelem helyt A bu ott fészkeljen. — megyei sajtóban, mint a megyei érdekek képviselésére hivatott téren foglalkozunk velők. Szerettem volna, ha más valaki meg- . előzött volna e kötelességein teljesítésében; mert engem most számos teendőim nagyon visszatartanak az irodalmi munkálkodástól; s ha valaha valaki elmondhatta, bizony én most méltán mondhatom el Skott Wal­tend, hogy az irodalmat, főleg ez idő sze­rént, csak séta pálezául használhatom .., Azonban, hogy a közművelődés érdeke el­leni mulasztás vádja lel kiismer etemre ne nehezedjék, s hogy az e czélra használt üres idő alatt a rósz lélek munka nélkül ne táláljon, megösmertetem veled nyájas olvasóm e két értesítőt. S ezt annyival in­kább tennem kell; mert 4—5 év} óta ép­pen én voltam az, ki a megyei sajtóba, a közmivelődési ügyeket figyelemmel kísér­tem, feszegettem; előbbvitele végett itt-ott a hol szükségesnek véltem, igénytelen sza­vamat felemeltem; a nevelés- oktatásügy embereit sarkaltam, buzdítottam; a ha­nyagságot bárhol fedeztem fel, a tévedés­sel együtt, bátran, nyíltan, mint azt füg­getlen ember csak teheti, néha élesen 1s *=- ha a szükség úgy parancsolta — megrót­tam. Hogy szavaim talrahányt borsó, mun­kám szerecsen mosdatás nem volt: annak bizonyitgatásába bocsátkozni most nincs ideje ; elég, ha jelezem. — Térjünk a do­logra. Lássuk elébb „a kisvárdi községi elemi népiskola értesítőjét/ melyeit szer­kesztett : Weisshaus Ignácz vezértanitó. Mindjárt, a mint külalakjára vetjük tekin­tetünket, vagy kezünkbe vesszük, a visz- szatetszés érzete támad lelkűnkben.Igazán olyan rósz benyomást tesz az az öt lap pa­pír iv-rét alakban, hogy szinte kedvetle­nül kopogtatunk s nyitunk be az ajtón. Csakúgy lig-lóg az ember kezében, ha fel­Elfeledte esküvését nem sokára: Deli ifjú, barua legény jár hozzája ; S mig a férjét honszerelme tüzbe hajtja: Esküszegő hűtlen asszony. Nagyot nevet rajta. veszi, Menynyivel csinosabb lett volna olyan alakott adni neki, mint a tavalyinak volt; mint a legtöbb — kivált kis terje­delmű — értesítőnek van, olyan nyolczad- f’éiffél ét! I Felnyitván a könyvet I. sz, a. „Az iskolaszék“ tisztviselőinek : elnök, jegyző és gondnok — és tagjainak névsorát ol­vassuk, kik is számszerint 25-en vannak, a város minden vallásu s foglalkozású pol­gárai közziil beválasztva ; s kiknek neve készbiztositék az intézet fennállása s jó iránya mellett. Időkimélés s világosság okáért minden pontnál megteszem egy­szerre észrevételemet. Itt csak az a kifo­gásom, hogy azok a „tekintetes“ „főtisz- tclendő“, és „tiszteletes I czimezgetések bátran elmaradhattak volna. Ezekkel csak papír és festékfogyasztást eszközlünk, s a költséget szaporítjuk és — hasznosabb do- l >g elől raboljuk el a tért. Ha már bennünk vau az a gyengeség, hogy a társadalmi életben szeretjük magunkat nagyságoltatni czímeztetni derüre-borura, s nem akarunk a miveltebb nemzetek példája szerint meg­elégedni az „uram“ és „asszonyom“ czim- T/f oaskkel; tm legyen ! én egy magam úgysem reformálhatnám e részben a tár­sadalmat ; de legalább az értesítőkben ne fii&yfjyfczgessiik oda az e féle ezégéreket a név eleibe; hanem inkább a hivatali1 ál- lást vagy foglalkozást jelző' szót — a név után. Az idevágó külsőségekért egy köz- társasági berni lap, a „Reform“ czimü, oly régen kimondta már kárhoztató nézetét felettünk, midőn igy szólt: „a hol a csiz­mák, á zsinóros felöltő, a dolmány életbe vágó szerepet játszanak, ott természetesen az olyan alsóbb rendű dolgok, mint az ok­tatásügy, a rend és törvényelőtti egyenlő­ség háttérbe szorulnak;“ de mit ér, ha nem fog rajtunk se a szép, se a jó szó ! s még az értesítőben is titulázzuk egymást. Kisded ablakára Csendes éjjel, néma éjjel, Szürke félhomályban Ifjú asszony fehér asszony Sir, zokog magában. A H. sz. a. a „Tanítói személyzet“ van bemutatva, melyjs áll két fi-, két nő- tanitó és három vallástanitóból. A III. sz. a. „Tantárgyak.“ Zárjel között téve a miniszteri utasításban, a há­rom tanítóval bíró népiskola részére meg- állapittatot teljedelemben. De ez idézet akár el is maradhatott yoina mivel ez aláb­birovatban, a tanított tantárgyak részle­tesen is előszámlálva vannak. Mért igy azon eshetőség áll elő, hogy engedelem kéréssel legyen mondva, vagy az egyik, vagy a másik nem igaz: Ugyanis; ha odaszurta a szerkesztő, hogy a miniszteri utasításban megállapított terjedelemben, akkor kár volt a tantárgyakat részletezni is, mert ez a részletezés kevesebbet mu­tat fel, mint amennyi az idézett miniszteri utasításban elő van írva. Példaként ál­lításom igazolására, csak két tantárgyat hozok fel. Egyik: a mennyiségtan. E szám allatt csak az van mondva, hogy a.) számtan b, métermértékek. A minisz­teri utasításban pedig specificálva van, hogy számtanból pedig mit kell tanitani az I. II. III. osztályban és igy tovább. Például a IV. osztályban már tanitani kell a törteket, mégpedig a közönséges törtek négy alapműveletét, összeadását, kivonását, szorzását, osztását. Másik tan­tárgy a Tőrténettan. Itt is szeretnénk látni hogy a kijelölt földrajzból; mit s menyit tanultak hát a növendékek. Magyaror­szág földleirását-é a kapcsolt részekkel • vagy csak egyik — másik kerületet ; vagy talán Európa térképét is. — Szó­val mondom : vagy részletezni kell a szer­kesztőnek a tanított tárgyakat; vagy ha a miniszteri utasításra mutat, akkor itt ne is tegyen rólok több szóval még emlí­tést se. — Részemről ugyanis azt óhajtanám, hogy a tan és óraterv múlhatatlanul ben­Ifju férfi látra nőjét: Megütődve döbben vissza. „Nagy Isteni, nőm!., ébredj, ébredj!.. Megjöttem'... én ... itt a férjed 1“ Csókolgatja loosolgatja. Szól az ifjú, én szeretlek lánggal hévvel 1 . S bizonyítja forró csókkal, öleléssel. Ifjú asszony szeme lángol, szive dobban; Viszonozza az ölelést A csókolást jobban. ,Szép virágom én szeretlek, mint te engem, Melletted a férjemet már elfeledtem . . . Elfeledtem, nem is bánom . . . s isten tudja A szivemet a keblemet Valami úgy nyomja Jerüuk innen messze . . . messze . . . elfeledve Csak egymásért élni rejtve mi szép lenne ! 1 „Attól félsz, hogy haza talál jönni férjed? ! Hogy ne bánkódj, akárhová Elmegyek én érted 1“ Hej dehogy megy! . . más a szive gondolatja (Mérthogy ezt az ifjú asszony nem tndhatja?!) Mit csináljon, hogy maradjon? . . . forral tervei. Végre megvan! . ez a legjobb 1 S készen van a tervvel. Ifjú asszony levelet kap s könyje árja Akaratlan megeredt az olvasásra, Hát ha nem is fájdalom az? . . Kitudhatja ? . . Férje balt hirére mi a Szive indulatja „Gyöngyvirágom I . nyugtalan-e még a kebled?!. Nem ugye nem? . azt az átkot elfeledted 1 •» Elfelettem s most már semmitől se félek: Hő szerelmem csupán tiéd A meddig csak élekl m. Néma éjjel bágyadt fényű Őszi hold sugára, Rásütött az ifjú asszony Jaj istenem! . mit csináljak? t Haza jön a férjem! . . Átkozott légy gaz csábité 11 De miért is hittem?? . Miért hittem csalfaszénak Gonosz szónak?? . Mármost Mit csináljak szégyenemmel 1 . Jaj de nagy az átok II . . Nagy a bűnöm I . kis fiacskám Meghalok miattad I . . Jaj istenem, jé teremtőm, De minek is adtad ?! . . Mit tegyek most, hogy e bűnért Büntetés ne érjen ? 1 . . Úgy! . . . kiviszem a füzesbe . . . Ott nem látja férjem!! Bűnös asszony újszülöttét Bepólyálja tronddal; Majd kibontja, megcsókolja S ismét másat gondol; De esek újra betakarja: Erősebb a szégyen, S mint a puszta sebzett vadja, Rohan el az éjben . . . IV. Vágtat a lé, mint a szélvész, Szakadzik a hab róla „Repülj“, repülj lovam sárkány, Szép nőm szivszakadva vár rám, 8 annál jobban sarkantyuzza. Ifjú asszony arcza sápadt, Szeme könnyes, haja bomlott. Mindjárt itt lesz ... Oh nagy Isten! I. Mit csináljak ?. el.. el ihnen I... 8 elalélva főidre omlott. Fehér asszony, bűnös asszony, Ifjú férjét nézi.. . nézi ... Arcza sápad,.. majd felugrik, Rimánkodva térdre omlik, Borzalom a kinj&t nézni. „Én vagyok... nőm I... bét nem ismersz ? Mond, ki bántott!.. megölöm f meg 11 Óh ne ölj meg., hagyj még élnem... Hallod hogy sir!?, ki kell mennem Megetetni...; óh ne ölj megüt. Megdöbben as erős férfi, Fél., irtózik... remeg... sápad... Szivében kínzó sejtelem, Mely dúl, pusztit, mint bősz elem, Ha zivatar, orkán támad. Ne sírj, ne sírj kis gyermekem... Mindjárt megyek, légy csendesen! MegfürÖ8ztlek kényeimmel, Megétetlek piros vérrel... Ne sírj, ne sirj kis gyermekem!! És felszökik... és fut rohan: Bomlott haja száll utána; Arczát, lábát tüske vérzi, Agya kábult, ő nem érzi, Csak gyermekét kiabálja... Hallgat, figyel, vigyáz, kutat.,, 8 bár a airást mindig hallja: Osszej&rja a tópartot és felforgat minden bokrot, A gyermeket nem találja. * * *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom