Szabolcsmegyei Közlöny, 1876 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1876-08-03 / 6. szám

A nyíregyházai vegye« Ipar-társulat alapszabá­lyai, (Folytatás) 3-szor. A munkaviszonyból netalán eredő súrlódások és peres kérdések eseté* * ben, & társulat közbejövetelét, illetőleg jog* védi segélyt igénybe venni. 4*szer. A társulat által vezetett munka* statistical adatokat megtekinteni, és a tár­sulat közvetítését a munkás, esetleg a mun­kaszerzésben élvezni. 6*ször. A társulat által kezdeménye­zett közös vállalatokban (hitelegylet, nyers­anyag beszerzési, közös raktári árucsarnok termelő társulat), az ezekre nézve szerkesz­tendő külön szabályok értelmében részt venni. Ezzel szemben minden tag kötelezve van: 1- ször. Az alapszabályoknak és az alapszabályok értelmében hozott határoza­toknak pontosan eleget tenni, és átalában a társulat becsületét és érdekeit tehetségé­hez képest előmozdítani. 2- szor. Az alábbi kulcs szerint meg­állapított tagsági járulékokat pontosan meg* fizetni. Tagsági járulékok. 6. §. A 3-ik §-ban érintett beiratási díjon kivül — mely a tagság tartamúra egyszer s mindenkorra fizettetik — minden tag éven­ként 1 o. é. irtot tartozik a társulat pénz­tárába fizetni. Ha a tagdijjak összege az éri költségvetés által megállapítandó tár­sulati kiadások fedezésére nem elegendő, a hiány, közgyűlés által megszabott pótlék kivetése utján fedeztetik. E pótlék az egyes tagokra egyenletesen Vettetik ki. á társulat szervezete. 7. §• A társulat ügyeinek intézésére hivatva vannak: 1- ször. A tisztviselők, nevezetesen az elnök, két alelnök, a titkár, a pénztárnok, a számvevők, az ügyész. 2- szor.. A választmány. 3- szor. A közgyűlés. Elnök. 8. §. A társulat elnöke és két alelnöke a társulat rendes közgyűlésén, a társulati ta­golt, koréból, titkos szavazás utján, általá­nos‘szavazattöbbség alapján 3 évre válasz­tatnak oly módon, hogy először az elnökre, s ennek megválasztása után az alelnökökre külön adatnak be a szavazatok, időközben netalán bekövetkezendő üresedés esetében rendkívüli közgyűlés utján uj*elnök, illetőleg alelnök választandó, kik ezen tisztséget az említett három évből még hátralevő időn át viselik. Az elnök: a) képviseli a társulatot a hatósá­gok és harmadik személyek irányában, miért is minden okiratnak, mely által a társulatra nézve jog és kötelezettség állapittatik meg, a titkár mellett az elnök által ,is .aláírva kell lenni. b) Összehívja a választmányi üléseket s közgyűlést, és azokon elnököl, adja a szót sorrendbe, és mondja ki a határozatot, vi­szonylagos szótöbbség alapján. — Szavazat­egyenlőség esetében az elnök szava dönt. c) A közgyűlés, illetőleg a választ­mányi határozatok végrehajtását, valamint a folyó ügyek intézését vezeti, illetőleg a titkárnak, azok intézésére nézve utasí­tást ad. d) Halasztást nem szenvedő esetek­ben, kiesebb (5 írton felül nem haladó) össze­geket utalványozhat, de erről a legközelebbi választmányi ülésnek indokolt számot adni tartozik. Az elnök akadályoztatása esetében az elnöki jogok gyakorlása és kötelességek teljesítése a két alelnököt illeti, különösen a második elnök teendője: a) a társulati határozatokat ésa folyó ügyeket az elnök utasítása szerint végrehaj­tani, illetőleg elintézni; b) a társulati tagok által felfogadott tanonczok és segédek szerződésénél az érde­keltek kívánatéra közbenjár, és a társulati tagoknál foglalkozásban levő segédszemély­zetről könyvet vezet. Titkár. 9-§. ' A titkár, ki nem tag is lehet, titkos szavazás utján, általános szavazattöbbséggel, a közgyűlés jóváhagyása mellett, a választ­mány által választatik, mely a közgyülésileg megállapított költségvetés határain belől fizetését is meghatározza. A titkár: a) a közgyűlés és választmányi ülé­sek tanácskozásait'előkészíti, az ügyeket elő­terjeszti, s a határozatokat jegyzőkönyvbe vezeti, melyből a határozatok által érdekel­teknek kivonatokat ad. b) A társulat tagjairól névlajstromot vezet, melybe a felvett tagokat belépések sorrendje szerint bevezeti, a kilépetteket ki- törli, a társulat levelezését végzi, s a társu­lat pecsétje nála van. Akadályoztatása ese­tén a társulat gondolkozik helyettesitteté- sérőL Fénztárnok. 10. §. A pénztárnok a közgyűlés által, titkos szavazás utján, általános szavazattöbbséggel 3 évre választatik. A pénztárnok veszi be, kezeli és adja ki a társulati pénzeket a 18—23. §§-ok határozmányai értelmében. — A pénzkezelés pontosságáért vagyoni felelős­séggel tartozik. Számvevő bizottság. 11- §­A rendes évi közgyűlésen, titkos sza­vazás utján általános szótöbbséggel 3 szám­vevő választatik, kiknek kötelessége a pénz­kezelés és számvitel felett, ezzel összefüggés­ben azonban az összes ügyvitel felettr 11/ amennyiben az pénzbeli kiadásokkal jár, őr­ködni, s a netalán felmerülő hiányok elhárí­tásáról gondoskodni. E czélra: a számvevő bizottság a pénztárt bármikor megvizsgál­hatja. Ha a pénzkezelésbe vagy ügyvitelbe bármely társulati közeg részéről oly hanyag­ságot vagy pontatlanságot észlelne, melyből a társulatra nézve anyagi kár háramolhat­nék, a számvevő bizottságnak jogában áll, ezen ügybeni intézkedés végett a választ­mánynak, vagy ha a hiba a választmányban volna, a közgyűlésnek összehívását kívánni, és ha az elnökség e kívánatét teljesíteni vo­nakodna, a számvevő bizottság a választ­mányt, illetőleg közgyűlést Saját nevében is összehívhatja. Ügyész. 12. §. Az ügyész a választmány Által, titkos szavazattal, általános szótöbbséggel válasz­tatik. A társulat részére szükségelt jogi ügyiratokat szerkeszti, a társulat jogi ügyei­ben mint ügyvéd működik, s az egyes ta­gok részéről, az ipartörvény alapján emel­hető, és a választmány vagy elnök által hozzá utalt panaszoknak közigazgatási vagy törvénykezési utón leendő orvoslását esz­közli. Működéséről a választmánynak jelen­tést tesz, mely számára, a közgyűlés jóvá­hagyása mellett évről évre, vagy fontosabb ügyekben esetről esetre — a teljesített mun­kához képest — méltányos tiszteletdijt utal­ványoz a társulat pénztárából. V álaaztmánf 13. §. A választmány áll, az elnökön, két al­elnök ön, titkáron és számvevőkön ki vili 12 választmányi tagból, kik az évi rendes köz­gyűlésen titkos szavazat utján, viszonylagos szótöbbséggel 3 évre választatnak, olykép azonban, hogy a választottaknak egyharmada évenként kilép. Az első két évben a kilépők a sors által, a későbbi években a kitöltött működési tartam által jelöltetnek ki. A kilé­pők újra választhatók. Az időközben netalán megürülő helyek betöltésére a legközelebbi közgyűlésig, a megválasztott tagok után leg­több szavazatot nyert tagok hivatnak meg. 14. §. A választmány havonként legalább egy­szer, és pedig minden hónak egy bizonyos, előre megjelelt napján és órájában rendes, azonkívül pedig valahányszor szükségesnek mntatkozik, rendkívüli ülést tart. Ily esetben a választmányi ülés tárgyai, a választmányi tagoknak megfelelő módon eleve tudíul adan­dók. Határozathozatalra, a tisztviselőket is beleértve, az összes választmányi tagok több­ségének jelenléte szükséges. Ha a határozat- képes szám meg nem jelenne 7 napi határidőn belől, uj ülés hivandó össze, melyben az első alkalommal előre hirdetett tárgyakban, a je­lenlevők számára való tekintet nélkül érvé­nyes határozat hozható. Háromszori igazol- hatlan elmaradás esetében, az illető választ­mányi tag, tagságáról lemondottnak tekin­tetik. (Folyt, köv.) A ezég-bejegyzés kérdé­séhez. Az 1875 évben hozott, e folyó évi> jú­lius hó 1-ével életbe lépett kereskedelmi törvény, jelesül annak 16-ik §-sa értelmé- mében, minden kereskedő köteleztetvén iparüzlete megkezdésekor, saját ezégjének az illető kirátyi törvényszéknél eszközö­lendő bejegyeztetésre; amennyiben ugyan ezen törvény ez. 5-ik §-sa szerint, a kufá- rokra és házalókra épen ki nem teljed; a zsibárusokra korcsmárosokra, közönséges fuvarosokra, hajósokra és más iparosokra csupán akkor és annyiban alkalmazható, amikor és amennyiben ezen üzletek a kis ipar körét meghaladják; amennyiben to­vábbá, ugyanezen 5-ik §-sa szerint a ku­fárok és házalók egyesülései épen nem, a fentebb elősorolt ipar üzletek egyesülései pedig szintén csak akkor tekintetnek tár­saságoknak, ha azok a kis ipar körét meg­haladják ? ! Önkénytelenül is felmerül azon ter­mészetes, de éppen oly nehéz kérdés: hogg hol van azon határ vonal, melynél a kis kereskedés végződik, a nagy kereskedés pedig kezdetét veszi ? A felelet ezen kér­désekre éppen a vidéki és kisvárosi ki­sebb kereskedési s számtalan szatócs féle üzleteket érintvén leginkább, nem lesz érdektelen városunk és vidéke e tekintet- beni érdekeltjeinek tudomására hozni, a „N. Pesther Journal“ f. hó 22-ik számá­ban közzé tett, s ngy a fővárosi, mint a vidéki e nemű iparűzők tájékozásául és pedig illetékes forrásból merített felvilá­gosításait köztudomásra hozni. A törvényszabta ezégbejegyzések szükségessége iránt zsinór mértékül a kö- vetkezendők szolgálnak. Szatócsok és kis kereskedők, kik áruezikkeiket kicsinyben és készpénzért vásárolják be s azokat szin­tén úgy árusítják el, ezégjeik bejegyzésére nem köteleztetnek. Ellenben ha ugyan ezek akár árukban, akár váltók kibocsá­tása által, a szokásos hitelt veszik igény­be akkor ezégjeik bejegyzésére minden esetre köteleztetnek ; éppen úgy mint mi­kor üzletük ezen kiskereskedés mérvét már eredetileg meghaladta. A kereskedel­mi törvény szelleme tehát kézzel fogható- lag oda van irányozva, hogy követelési keresetek vagy csődök esetére, úgy a hite­lezőnek, mint a bíróságnak megkönnyittes- sék, az adós könyviteli könyveibe és üzlet kezelésébe való betekintés és világos átné- ze, — s hogy ez eddig oly gyakran elő­fordult árusikkasztásnak eleje vétetvén, egyszersmind annak kiderítése is lehe­tővé tétessék. Ausztriában bizonyos adó összeg, melyet az illető űzet, vétetett a ezég be­jegyzés kötelezettségnek alapjául. Nálunk Magyarhonban a törvényhozás ettől ellál- lott, a mennyiben a ezégbejegyzés alapját tevő, emez adóösszegnek meghatározása épen oly nehézséggel jár, mint a kis és Sfiágykereskedés közti határvonal megkü­lönböztetése. Nálunk a gyakorlat körül­belül a következő eljárást fogja eredmé­nyezni. Rövid időn a kereskedelmi tör­vényszékek egyettértőleg az iparkamarák­kal és iparhatóságokkal, felhívást fognak intézni mind azon kereskedést és más ipart űzőkhöz, kik eddigelé ezégjeiket be nem jegyeztették, de arra kötelezetteknek tar­tatnak : miszerint ezégjeik bejegyzését esz­közöljék. Az illetők ezen felhívás ellené­ben, a kereskedelmi törvényszékhez 8 nap alatt benyújtandó fölebbezéssél élhetnek, ha a keresk. törvényszékafölebbezők indo­kait helyben hagyja, elmarad a ezégbejegy­zés. — Ellenkező esetben az ügyfelfolya- modásképen felsőbb hatósághoz terjeszte­tik fel; s ha ez is a keresk. tszék. határoza­ta értelmében végez: akkor a ezégbejegy- zésnek további 8 nap alatt be kell követ­keznie ; különbenaz illető akár keres­kedést, akár más ipart űző ugyancsak ezen 1875: XXXVII törvény czikk 21-ik §-ában előirt s 500 frtig. terjedő bir­ságban lesz marasztalandó. (Cz—a.) A-Kálló Jul. 16. 1*7«. Előttem van az Íróasztalon a „N.-Kállói m. k. állami reáltanoda értesitvénye az 187s|o tanévről“ Közzétette: Schurina István .kir. igazgató tanár. E 16 lapra terjedő kis fü­zet telve a nevelés- s tanügybarátokra néz­ve örvendetes inivelödéstörténeti adatokkal. Megérdemli hogy nagy figyelemmel átlapoz­zuk. Sőt többet mondok. Ez intézet folyton fo­lyó fejlődése, emelkedése és azon érdekeltség, amely dicsérettel és dicsekedéssel legyen mondva, megyénk értelmiségénél s folyóira­taiban ez intézet iránt nyilvánult a közelmúlt napokban megköveteli, hogy ennek állásáról beléletéről s az abban uralkodó szellemről s elöhaladásról a szülőket., nevelés- és tanügy barátokat részletesen, s híven tudósítsuk. Tesszük ezt a fentebb jelzett értesivény is­mertetése s netalán az intézet alakulásának, történeténetének hü közlése által. A beható s mindenre kiterjedő ismerte­tésre engem a nevelés oktatás ügy szerete- tén kivül, különösen azon körülmény hiv fel és ösztönöz, mely szerint a reáliskolának N.- Kállóból Nyíregyházára való áttételével me­gyei lapjaink egy idő óta érdeklődve foglal­koznak ; de nyíltan kimerem mondani most már, miután ez ügynek miben létét tüzetes vizsgálat tárgyává tettem, hogy a körülmé­nyek kellő ismerete nélkül, mi azonban nem akadály arra nézve, hogy az efféle hajsza hű­hó az avatatlanokat félre ne vezesse. Ezen tájékozatlan handabandára a felelet s útba­igazítás, mint legilletékesebb helyről, az in­tézet kebléből jöhetett volna; de miután ez nem történt, s szakavatottabb egyén nem vállalkozott: remélem hogy megbocsátják nekem, úgy az avatottak itthon, mint a czik- kezö urak és szülők otthon, ha én szellőzte­tem az ügyet innen az intézet tószomszédsá­gából ; tehát mint olyan, ki érdekelve s meg­lehetősen tájékozva is vagyok. Felfogom tárni az áthelyezési törekvésekkel szemben, az intézet buzgó és lelkes igazgatója Schu­rina István ur készséggel adott rendelkezé­semre. Hadd lássák és hadd olvassák azok, akiket e dolog illet és érdekel; s akkor azu­tán ítéljen a józan elfogulatlan közvélemény. Álljon tehát legelöl az „értesitvény“ ismertetése. Az I. alatt „adatok vannak vázlatosan a reáliskola történetéhez“, melyek közziil az emelendő ki különösen, hogy a „nagy- kállói érdekeltség“ már a múlt iskolai évben kieszközölte társadalmi utón, adakozás által, ez intézetben az Y-ik osztály felállítá­sát a nm. m. kir. közokt. min.-nél s „tekintet­tel az ország kedvezőtlen pénzügyi viszo­nyaira, — mint az értesitvény mondja, — a szükséges tanterem berendezésén kivül, le­gott 1800 oé. irtot.ajánlott fel.“ Dicsérő sza­vakra sem ezen, sem más ily tényéknél nem fakadunk; kik igy nyilvánítják s áldozatok­kal is bizonyítják „érdekeltségűket,“ azok szép szavakkal mondható dicsériákra nem szorultak s nem is vágynak. A nm. m. kir, vallás és közokt. min. f. évi május hó 10, 84, 62. sz. a, iutézvényével pedig engedélyezte, hogy a jövő tanév kezdetével folytatólagosan a Vl-ik osztály is megnyittassék. Tehát a n.- kállói m. kir. reáltanoda immár VI osztályú intézetté lett. Hogy az érdekesebb mozzanatok sor­rendben álljanak az olvasó előtt, megjegyez­zük még itt azt is, hogy már a múlt évbeu megindult egy mozgalom: „Szegény tanulókat segélyező egylet“ létesítése iránt, mihez min­den jó érzésű embernek csak az a mondani valója lehet: vajha ténynyé válnék már a kö­zelebbi évben ez az eszme! A történelmi részhez tartozik még, hogy a tanév szeptember 1-én vette kezdetét. To­vábbá a Deák Ferencz elvesztése feletti gyászban a reáliskola az által vett részt, hogy f.óv ,febr.l2-én gyászünnepélyt tartott. A tanuló ifjúság erkölcsi viselete s tanulmá­nyi előmenetele átalában jó, egészségi álla­pota megnyugtató volt. Mind szép s Örven­detes tudni valók a szülök s érdekeltekre nézve. A tanári karban sok változás történt az intézet előnyére. Gasparik János volt igaz­gató rendes tanárul Körmöczbányára tétet­vén át, reáliskolánk igazgatójául a szigorú foutosságusrendszeretó szakférfiú Schurina István neveztetett ki, a kinek vezetése alatt bizalommal nézünk intézetünk szép jövője elé. Kiss Lipót Nagy-Váradra tétetett át, Arcsméri A. Szilveszter huzamosan beteges­kedvén, helyette Talapkovits Antal tanképe- sitett tanár alkalmaztatott. Jankura László h. tanár a tanári testület kölcsönös helyet- tesités utján tölté be. II. sz. a. köztudomásra hozatik, hogy a tanítás fennálló szabályrendeletek szerint, az elfogadott tankönyvek alapján teljesí­tetett. A tanterv az értesitvényben gazdál­kodási, pénzügyi tekintetből nem közöltetik. III. A tanári kar: 1 igazgató, 3 ren­des, 4 helyettes s 3 vallastanárból állt. IV. Jutalmazásul kiosztatott 22 db. arany; 12 db. tallér; és 25 frt 78 kr, me­lyet adakozás utján raktak össze: a Sza- bolcsmegyei takarékpénztár, Dr. Bleuer Mik­lós, Béress Ferencz, Szainetz Márk és Mandl Károly. Éhez járult Szesztay Károly 200 frtos alapítványának évi kamatja is. V. Ä tanszertár szaporodott: a) „könyv­tár 29 müvei; 4 tud. folyóirattal 6 földab­rosszal b) rajzszertár két nagyobb füstmin­tával ; c) ajándékul adatott egy szép lep- kegyüjtemény ; — többrendbeli tengeri kagyló, külföldi növény és 132 db. ásvány; ez utóbbi Igaz György ügyvéd és Dr. Jósa András szívességéből. VI. A tanulók létszámáról szóló sta- tistikai kimutatás im ez: Az 1875|76. isko­lai évben az öt osztályban volt az év ele­jén 75. év végén 68 tanuló. Vállásra nézve: rom, cath. 24, gör. cath. 6, helv. hitv. 14, ág h. 2, mózes vallásn 29. Nemzetiségre nézve: mindmagyar. Előmenetelt tekintve: kitűnő: 3; jeles 7; I-ső rendű 39; Il-od r. 17. Kimaradt 7; renkivüli tanuló 2; ma­gántanuló 2; évközben jött 2; huzamosan betegeskedett 4. Ha már most ezekhez hozzáadjuk még a IX. sz a. „Figyelmeztetés“ rovatból, hogy a. az 187 ü|7 -ik iskolai év szept. 1-én veendi kezdetét; a tanulók aug. 30-tól szept. 2-ig vétetnek fel; továbbá: b., hogy a felvételi vizsgák szept. 2-án, a pót- javító- és magán- vizsgák szept. 4-én tartatnak ; végül c. hogy minden felvétetni óhajtó növendék eddigi ta­nulmányairól bizonylatot matatni s az első osztályba lépők vizsgát tenni tartoznak, hol KB. JcIm számunkat csak azoknak küldjük a kik uireaak Toltak előfizetési dijaikat befizetni; neonban, kivétel képen küldjük oly egyéneknek ii, a kikről műveltségüknél fogva, biitoian feltesszük hogy • hét folytán az előfizetési dijat utólagosan megküldik. JSvő számunk pedig azon t. egyének névsorét fogja hozni a kik a „Közlönyének 1874. fagy 1875. érről adósok. Kezdjük Pazony, Bogdény, K.-Várda Kameasa posta illetőséghez tartozókon. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom