Szabolcsmegyei Közlöny, 1876 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1876-07-20 / 4. szám
4. sz III. évi folyam, 1876. % Nyíregyháza, inline -0. • f O • «F------ ---------------------------------0 • • • Vegyes tartalmú hetilap. g^T ]•■ ® <* *■*■ i .BUc *aa í 10a^iüvii flöB*flökOai. '^Ml ElőOzctési árak helyben és postán kttldvc: l'.gÓHZ (■ v ru................................4 frt. Fé lévre ....... 2 „ Negyedévre ...'.. 1 „ Előfizetési pénz s minden közlemény a ,,Szt»fcol<*«»im»|jycl I4»i- löuj “ azerkesztőaégébez béruientve küldendők. nr Hirdetések ~^»g jntiLuyosnn köz »Vitetnek. Öt Ima&koa petit aor térfogata egyszeri közlésnél 5. kv töbltazörinél i kr. ItélyvgillJ : minden beigtntásért Ufilön 30 kr. „Xjllt-tcr“-i közlemény ek «Hja: egy tnígyázer hasábzott garmoml Bor 20 kr. Név* vagy tiárincntotloiiOl beküldött köziratok ucm vöt^tnek tokiutetbe. Úgyszintén kéziratok nem adatnak viasza. Egyes szám ára 10 kr. getésekben, állandó biztosítékot már akkor nem látott, s az iraitt amott meg is tett apróbb átvágásokat csak gyűinölcsö- zetlen kiadásoknak tekintetnek. Nos és mit hozott az idő ? A keserű ’meggyőződést; mert hogy töltéseink einel- getéses ama meglevő néhány átvágás, mely többnyire álló vizet tartalmaz, s úgy az akár van akár, nem volna, tehát mondom, hogy mindezekben e remény ma már csak egy délibábos állapot: a legközelebbi rettegések és romlások beigazolták. Mondhatná valaki hogy igen, mert ember emlékezéssé óta nem volt olyan árvíz, mind az 1876-ki. tehát hogy ne hágta volna meg, a fejelt töltést. Az igaz. hogy nagy viz volt, de az isigaz hogy ezentnl ily vizek lesznek a Tiszába ! Mi tehát ott állnánk, hogy a töltést ismét, emeljük, mert már ez igy is kicsiny, és gyenge. Szó sincs róla! Valamit csinálni kell csak legyen miből. Es e helyien a társulat igen ésszerűen gondolkozott midőn egy közelebbi lésén a közegek közmunka összegeinek odaforditását hozta javaslatba. Ez nagyon helj'esen van, s bár hisz- sziik, hogy még a fenyegetett községek lakosai közt is lesznek egyesek, kik ez indítvány ellen fognak szavazni, de hisszük hogy ezek vagy felvilágosittatnak. vagy maguktól megérnek. Mert; hogy Halász Kótaj, Ibrány, Paszab, Bérezel, Megyer, Rád. stb. községek a megyei közmunkák áldásos gyümölcseit mentül kissebb mértékben élvezik ; járhatlan utaik, elsülyedt szekereik és lovaik eléggé bizonyítják s igy ha eme tervnek, hogy a közmunka költségének és természetbeni közmunkák a védköltségek összegéhez csatoltassanak; ha szintén semmi hasznát sem vennénk is, az eddigi közmunkás áldásokat tekintve — különösen a mondott községek — bizony nem is veszítünk vele semmit. Azonban nem igy áll, mert e társulatnak ez indítványa ha létesül, amint hogy létesülni is keli — okvetetlen hasznunkra fog válni. ■Ugyde, meddig tart ez ? ... Ez már más kérdés. Addig, mint egy töltés magaslat, Vagyis egy néhány évig, aztán kezdjük a dolgot újra, de egy egészen nj talál- mánynyal, mert a töltés enmlgetés már nem fog érni semmit, hacsak azt, fenekeíl- len ifundameutomban — öntött vasból nem csináljuk ! Lehet, hogy előadásom csupa rögeszme, de hiszem, adja az ég, hogy az legj’en, hogy az eszmében mihamar megczáfolhas- sam, illetőleg felvilágosittassam, — a mit énnagyon nagy köszönettel veendek. Szerintem: arra legyünk elkészülve, hogy e töltés emelést ezentúl minden évöt,ödbe^ tennünk kell, s később minden évben .mindaddig, inig minden jgyen fáradtságunk hiába ! Hiába, mert a Tisza nap nap mellett iszaposodik, oly annyira, hogy miután az iszapágy már meg van, a fenék emelkedése majdnem szemmel látható. ^-.A£zt meggátlandó. töltés emeléssel IWgyünk. Vagy tegyük fel, hogy sygileni fogunk, mert hiszen pénzzel ha lenne, minden kivihető — mitértünk el ? .. . Azt, hogy a Tisza medrét a községek toronyablakai vonaláig emeltük, tehát magasabbra a földszintnél: midőn aztán jő egy szakadás — mert jönni fog, és- elvisz falustól nem csak, de el is borit örökre. Mit kell hát tennünk ? Egy mód van csak. Felhagyni a küj- dötséges és gyiimölcsőzetlen, de roppant erőt igénylő, czéltalannak bizonyult ter- vezgetésekkel; összepontositani minden erőt és a Tiszát neki vezetni a Hor tobágynak ! ? ? ? Az uj cselédtörvény. 112. § Azon cselédszerző, ki személye felett nem rendelkezhető egyént az atya' vagy gyám vagy hatóság beleegyezése nélkül, vagy egy oly egyént ajánl elszegődésre. ki arra, még vagy inár nem jogosult, a cselédszerzési dijak visszatérítésén kívül 5 írttól Sofortig azok pedig, kik e jelen törvény 82. §. ellenére foglalkoznak cselédszerzéssel, attól eltiltaudók s a mellett 10 írttól 100 írtig terjedhető birsaggal sulytandók. Ugyanezen büntetés alkalmazandó azon cselédszérzőre is, ki valamely cselédet szolgálatának elhagyására csábit. 113. §. Azon eselédszerzö, ki tudva, rósz haszonvehetetleu vagy bízhat lan cselé det ajánl szolgálatba, kártérítésre szorítandó mindazon károkért, melyek az ilynemű ellial- gatott hibák folytán a gazdára liáramolnak. 114. §. Mindezen'törvény alapján kiszabott birság és a 46-ik §. értelmébeni fizetés levonás azon község szegény-alapját illeti, mélyben a büntetett cselekvény elkövettetett. Ezen bírságokról az elsőfokú hatóság folyó jegyzéket vezetni tartozik. VKI. FEJEZET. A z i 11 e t é, k e s hatóságról. 115. §. Minden jelen törvényben tárgyalt kérdések iránt a gazda és cseléd, valamint mezei munkások vagy napszámosok között támadható viták elintézésére, úgyszintén a törvény rendeletéinek áthágása esetében, a törvényszerű megtorlásra elsőfokú ha - tösá'g •. a) megyékben, kerületekben, vidékeken és székekben á szolgabiró, kerületi kapitány vagy hadnagy dulló; b) rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány vagy ahol ez nincs, a tanácsnak e részben megbízott tagja ; c) a törvényhatósági joggal felruházott és szabad királyi városokban a rendőri kapitány ; d) Budapest fővárosban a kerületi al- kapítáuyok; 119. §. Második fokú hatóság a megelőző szakasznak: a) b) eseteiben az alispán, alkirálybiró alknpitánv, a c) alatti esetekben a tanács; d) Budapesten a főkapitány megingatásával a közigazgatási bizottság. Harmadik fokú {hatóság a — §. a) c) eseteiben a közigazgatási bizottság. Budapesten a belügyminiszter. 117. §. Két lényegileg összhangzó határozat után további felebbezésnek helye nincs. Kinek mi 21» véleménye. Régen vártam, sőt — megválva •— avatott toliból kifolyva lelkemből óhajtottam volna ama kérdés tüzetes szellőztetését, hogy :mit csinájunkjövőre a — Tiszával ? Mert hogy a nap-nap mellett, retteget- tebbé vált folyóval valamit tenni kell — és hogy az idő elodászhatlanul a nyakunkon van kétségtelen. Szerintünk ezzel ma már nem segíthetni ; vagy legalább e két előbbivel se- hogysem. E két előbbeni jó, ha megvan, de védelmet nem nyújthat. A tiszaszabályozás előtt, tehát régen elegendő volt a községek védelmére ama kisded, úgynevezett magán t ö 11 é s, melynek nyomai még ma is látszanak. Bejött azonban az újítás eszmélye, a Tisza töltést kapott, magas töltést, költségest. Hogy e töltés mind addig nagyon lkokat segite, migaz 1866-ki ár alkalmával ki nem szakadt: tagadhatatlan ; de hogy azután a kigurult roppant vizek melyok néhol a nyír 18G5-ki repeze termő földjeit mai napig is borítják és gyönyörű nádassá teremték — tehát mondom hogy e mai napig is kintlevő és lecsapolhatattlan vizek megtörék a költséges töltésekben helyezett bizalmunkat : szintén tagadhatatlan. No de megszületett ismét, egy uj eszme, s a tiszatöltése néhány lábbal megfeleltetett. No már aztán, hogy olyan viz legyen mely a mai töltést meghágja — mondák sokan — olyan nincs ! És első látszatra, sőt második látszatra is igazuk volt. A tiszagátjára még csak feltekinteni is horzatztó; oly kolossális az, s olyan vizet képzelni, mely azt meghágja, csak regény világban fordulhat elő. Megvaljuk lett légyen a látszat mégoly kápráztató, e sorok Írója e töltés emelTÁRCZA. Ae óliajsd • • • Ne óhajsd te soha a fénysugár! Mely pillanatra boldoggá tehet, Mert azt a kevés örömet, mosolyt, Később aztán százszor átszenveded. Ne építs várat futóhomokra (Képzelődés lesz az hidde) csupán) Itt lenn is föllelheted nyugalmad r — Csak tudj szeretni forró» igazán! Ne szálljon szellemed a távolba Hazát keresni idegen földre, Mire tiszta, fényes lelked vágyik Megtalálod azt ami körünkbe. Óh az aranyos útnak ragyogása Mely reád hatást gyakorolt talán Eltörpül a háziüröm mellett: — Csak tudj szeretni forró», igazán ? Maradj közöttünk... babár szegényen, Nem a csillogás hiú mezébe, Találsz itt is jólelkednek álmot Bár jut néha köny is a szemedbe... Mégis százszorta boldogabb leszel (Ringatózva a valóság taván) Mosolya válik itten minden köny: — Csak tudj szeretni forrón, igazán ! I’alahy Árpád. Nyíri hangok, ni. (Fürdőre kell menni. Hát n legyek? Mikor az ember nem tudja a járást. Rövidlátó vágj ok. A pap is csak ember.) Háború van-----none ijedjen meg a t. olvasó nem lesz valami hires nevezetes vérontás, ellenkezőleg csöndes békesség honol minden országban. A porosz és franczia bár farkas szemet néz, de távolról sem bántják egymást, a muszka fázik, anémet pihen, tö- rökországban pedigmég az asszonyok is hallgatnak, mikor pedig kérem alásan az a fajta nép is hallgat, akkor elmondhatjuk a betlehemi pásztorokkal, hogy : békesség van a földön. Hogy pedig mégis háburu van ez annyi mint kétszer kettő négy. még pedig a him és nőnem között. A fürdő idény (Szarvas Gábornak ivad.) nem csak megjött hanem már jól benne is vagyunk. Nagy ciceró betűkkel van felírva az újságokban úgy mint a házi szentélyben: „fürdőre kell menni,“ s alatta még óriásabb betűkkel „muszáj“ ez annyit tesz t. olvasó, hogy ha törik szakad is, ha olyan jégzápor esik is minta ___majd meg bo tlott a nyelvem — mint egy oláhsüveg, vagy ha olyan fergéteg van minőt aszinpadou szoktak produkálni Lear királyban — még akkor is elkeli menni. — De ha nem lehet, — véli a papa. — De ha „muszáj“ mondja a mama. S dixi. Vége az egésznek. Iza (szép piros ajka, bűbájos hangja, s fekete szeme van) Flóra (....) hamar édes leányaim hol a kuf- fer, strimphli, szoknya, czipő, muff, paraplé stb. s egy óra alatt az egyiptomi choloszális gúlákat megszégyenítő pakk van összehal- mozva. Az alatt befogja a káromkodó kocsis a két szürkét» s egy „Isten segély“ egy „gyite hogy erre meg amara“ féle imádkozás után kifordul az udvarból a kocsi.... * Hogy Füreden, vagy a tiroli hegyek alatt történt-e ezen kis történet szükségtelen tudni. Elég az hozzá, hogy egy olyan szobába lépünk, ahol enni szokott az ember. — Pinczér, — hangzik egyik sarokból, fizetni akarok. — Mi volt uram ? — Ez meg ez. — Tehát egy réstélyos 40 kr. egy üveg veresbor 60 kr. összesen 1 frt. — Hát a legyeket kihagyta domine ? — Bocsánat de ez már benne volt a róstélyosban. * X. ur a 15-ik szánni szobában szokta fürdését végezni. K. ur pedig nejével a 16-ik- ban. Egy nap K. peres dologban behajtott a közellevő városba s a kis „galambja“ t. i. a felesége egyedül megyen fürödni. A fürdőte- remben 2 kád van spanyol falai elválasztva. X. ur ki szórakozott ember volt, nesztelenül benyit a nr. 16-ba s levetve magáról ruháit, amúgy Adámosau odamegyen a legközelebbi kádhoz,melyben K. ur szép neje mosakodik... Itt jő a tableux. A regét lehetetlen volt meg-" tudnunk, az kettőjük titka maradt. Annyit azonban merünk állítani, hogy másnap X. nr inasát angolflastromért küldte a városi gyógy- tárba s fél ábrázatja igen felvolt dagadva,.. ♦ Megtörtént ez Balaton-Füreden Sz. szi- nészszel is, s midőn a dáma ingerülten kiállton reá: hogy micsoda vakmerőség és gyalázatosság ez ? Sz. ftegmatice felelt j ugyan az istenért nagysád, legyen nyugodt, hisz’ r ö- v i d 1 á t ó vagyok.... * A Z—i fürdőben egy csinos tisztelendő is rontotta a levegőt, s a hölgyekkel megked- veltetvén magát, eljárt velők pisztrángot halászni. Valaki aztán megsúgta a férjeknek hogy együtt is fürödnek. — Micsoda ?! lett nemulas a hölgyeknek. Azok aztán azzal védték magukat, lioo-y a tisztelendő is szoknyát visel tehát | nemid olyan ember mint a többi. ' — Dejszen, dörgölt bele Bendegúz bátyánk a pap is csak ember.. .-y -4.
