Szabolcsmegyei Közlöny, 1876 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1876-07-13 / 3. szám

állantban, különösen egyes községekbe hódításokat tenni. Ilyen bódításokra törekosznek évente a nyíregyházi ev. tanhók is, a mit tanúsítottak az elmúlt hó végén 8 napig tartott nyilvános vizsgák alkalmával a midőn a 22 ág. ev. tanító között, egy pár tanyait kivéve.— alig találkozott, ki a törvényszabta kivánalmaknak tehetségéhez mérve meg nem felelt volna, s az elöljárók megelégedését ki nem vivla volta. Sőt mondhatni, hogy a mi a módszert vagy is a tantárgyak kezelését illeti, irémcly városi tanítónál oly példányszerü volt, hogy méltán tanulhatnának tőlük azon ujoncz tanárok, kik csekély kötelesség érzettel birva, nem a paedagogia meg engedő fogásaival, hanem botbiintetéssel ösztönözik tanonczai- kat a tudományokban! előhaladásra. Örvendetes tény tehát az, hogy az általános műveltséget terjesztő iskolák városunkban évről-évre hódításokat tesznek a szellemi téren; de a magasztos czél, az anyagi és szellemi jólét elérésére még más üdvös tanintézeteknek életbeléptetése is kívánatos, ilyenek nézetem szerint : az ovodák czélszerü szervezése és berendezése, az ismétlő és polgári iskolák felállítása, melyek létesítése által városunk a közoktatás terén is hivatva van e vidéken hódításokat tenni és Szabolcsmegye központjává lenni, melyekről azonban későbbi czikkemben szólandok.

IVylrMégi Iván.

Zajaez József városi ár* vagyául Javaslata

Nyíregyháza város pénzügyi viszonyainak rendezése tárgyában Tekintetes képviselet (Vége.)

11-er. A kállai pusztán lévő birtokot nem házilag, hanem tiz évi haszonbér! fizetés mellett, de c;iak is egyedül és kizárólag helybeli polgároknak véleményezem kiadatni, és pedig oly kikötéssel, hogy ebből minden liánom évben felváltva az egész pusztának egy- hannad része ugarnak kagyassék fel; mert a föld csakis így javulhat. A mi a fent nevezett birtoknak 10 évi haszonbérbe adását illeti azt azért tartom czélszerttnek, hogy ebből a haszonbéri összeg félévenként biztosabban folynék be a pénztárba mint az eddig történt, és sokkal biztosabb összeget fedezne mint eddig.

12. A házi kezelésre való nézve, ngy hogyha a tettes képviselet az elősorolt több pontokból álló indítványomat elfogadná köny- nyen gazdálkodhatik a nemes város nézetein szerint 10 éven át; azután pedig még könyeb- ben és pedig azért, mert a felveendő 800 ezer frt kölcsön évenkint begylllt kamatoknak egyik részét vagy is évenként a nagy kölcsön törlesztésére szükségelt mint egy 58, vagy 60 ezer írtnak fedezésére és a 800 ezer írton felül mintegy 300 ezer írtnak 8 százalék átlagban számítva 24 ezer frt s igy az összes adóságok törlesztésére és kamatok fizetésére mintegy 80 vagy 84 ezer frt állana rendelkezésére. Nevezetesen:

1- ör. A közlegelőből bejövendő 824 írtnak évenkinti kamatja 65,020 írtnak 15 ezer frt levonásával a mely összeg tenne 50,920 forint.

2- or A kállai pusztából haszonbéri ősz- szeg legkissebb számítássá! 25,000 frt.

3- or. Boltok utáni haszonbér 5004 frt.

4- er Erdő jövedelemből 6577 frt s igy ezen 4 rendbeli összeg fedezné az évenkinti töke törlesztészt és kamat fizetést bőségesen mert ez lenne összesen 87,501 frt.

A nemes városnak több jövedelmei évenként fizetendő összegek vagy is activ követelései:

1- ör Regále bérlet 56,119 frt.

2- or. Marhalegelöböl, részvények után járuló osztalék és több rendbeli kisebb bevételekből lehet számitani 8000 frt.

3- or. Közköltségi adóból szerintem nem

30 százalék, hanem csak 20 százalék mint egy 89 ezer frt közadó után kivetendő lenne

16,000 frt. Összesen 80,119 frt, s igy ezen összeg csak is egyedül házi szükségletre lenne fordítandó, a mely összeg az évenkénti kiadásnál, évenként inint egy 20 ezer írttal több lenne, s igy ezen összegnek, egy részét évenkéntszépitészeti czélokra felliasználtatná a város, és pedig azért, mert az évenkinti kiadás kevesebb lenne, a mint ez nagyon is meg fogható, mert .

1- ör. A közigazgatásnál a legnagyobb összeget képe« a tisztvisélök és cselédek fizetése összesen» 1212 frt.

2- or. Nalidijjak, és Írnokok 2834 frt.

3- or. A iállai puszta után jövedelemadó 4000 frt. Mk

4- er. Azepületek fentartása és több rendbeli kiadásokra tehető 12,000 frt, s igy osszon kiadás lenne 60,046 frt.

A 80 ezer frt bevételekből évenként

egyszer több, máskor kevesebb, de minden bizonynyal 15 vagy 20 ezer frt a már egyszer ein liiet l.szépitészeti czélokra lenne fordítandó.

hízóknál fogva ezen szerény indítványomat a tettes képviselő testületnek pártfogása alá ngy ajánlom, hogy minden párt szenvedély és mellék érdek nélkül, csak is egyedül és kizárólag a város jövője és boldogsága iránti szereidből teszem; szemelőtt tartva mindazt a mi a legbensöbb meggyőződésemhez vezet, és óhajtva, hogy ezen indítványomat fontolóra véve, azt a legjobb meggyőződéssel pártolás alá venni méllóztassék.

Mely után maradok a tettes képviseletnek legőszintébb tisztelettel Nyíregyházán 1876. april hó 12-én

alázatos szolgája Zaja ez József, képviseleti tag.

Az uj mléiKörvény.

(Folytatás.)

94: §. Ki más által lekötött mezeLmun- kásokat bármi ürügy alatt elcsal 20 foriuttól 100 frtig terjedő bírságban s az okozott kár és költségek megtérítésében marasztalandó e), a munkások pedig a jogos munkához visz- sza vezetendók.

95. §. A végrehajtási határozat' ellen

beadott fellebezések a végrehajtást, legyen az a munka adó vagy munkás ellen intézve meg nem akaszthatják. m

96. §. A bérlet napszámos köteles a munkát melynek teljesítésére fogadtatott, az az írott vagv szóbeli egyezség értelmében s a felfogó utasításai szerint teljesíteni.

97. §. A napszámos a kárért felelős, melyet utasítás ellen tett munkával a felfogadónak okozott.

98. §. A napszámos csak a felfogadó beleegyezésével állíthat magáért helyetest.

99. §. A napszámosra nézve legyőzhet- len akadály esetében, ha csak az iránt más világosan ki nem köttetett, ez helyettes Alifásra nem kötelezhető; tartozik azonban aka- dálj’áról a felfogadót lehetőleg mielőbb értesíteni.

Í00. §. Ha a munka tartamára nézve más világosan ki nem köttetett mindig csak egy napi munka értendő, mind két fél minden nap elfolytával a szerződéstől elállhat.

101. §. Ha a munka véletlen körülmény vagy idő stb. (92 §.) miatt megakad s a felfogadó napszámost máskép foglalkoztatni nem képes, akkor a tényleg munkába töltött idő aránya szerint a kikötött munka bérnek egy, két. vagy három negyede s'lia útit esés is köttetett, délelőtti munka utí kiszolgáltatandó.

102. §. Ha a napszámos munkája 4eg alább egy havi időre biztosíttatott, a kikötött munkát meg akasztó bármi körülmény beáltával, amennyiben más világosan ki nem köttetett volna a felfogadó jogosítva van a napszámost más lehető munkára felhasználni mit a napszámos teljesíteni tartozik ; ha azonban ez akadály folytonosan legalább egy hétig lart, az esetben mindkét fél a szerződéstől vissza léphet.

103. §. A napszámos munka napja, ha az iránt más egyezkedés nem jött letre, napkeltétől napnyugtáig számittatik, mely időbe a napszámos javára reggel egy félórai, délben egy egész órai, nyáron pedig ezenfelül- délután is egy félórai szünidő beszámittatik.

104. §. Ha a napszámosok dijai iránt a a felek közt perlekedés támad s megnyugvással ki nem deríthető, miben történt az egyesség, a díj a szerint állapítandó meg, a mint azon időben és helyen, vagy annak legközelebb vidékén hasonló munkáért a leggyakrabban fizettetik.

105. §. A napszámos munkáját önkénye sen el nem hagyhatja, ha ez még is megtörténnék, annak a munkába való vissza állítását a munkaadó kiváuatára a község bírája vagy helyettessé, vagy ahol létezik, illetékés rendőri hatóság nyomba eszközöltetni fogja.

Ily esetben a napszámos dijából a munkában nem töltött idő aránya szerint levonás eszközölhető.

106. §. Azon napszámos, ki gyakrabban hagyja el önkényesen a felvállalt munkát s kinél ismételt figyelmeztetések sem használnak munkakerülő csavargónak tekintendő, kivel mint ilyennel a rendőri hatóság fog elbánni.

VI. FEJEZET.

A jelen tör vény áthágásainak büntetéséről.

107. §. A jelentörvény határozmányai- nak áthágása, menyiben egyes szakaszokban más nem foglaltaik, cselédnél, mezei munkásoknál és napszámosnál tiz, gazdánál és munkaadónál 25 frtig terjedő pénzbírsággal, nem fizetés esetében megfelelő egyszerű elzárással és pedig a cselédnél minden két frt. után egy napot, más szeméteknél minden öt frt. után egy napot számítva fenyitendó.

108. §. Különösen pedig azon eseléd ki a gazda tudta és jóváhagyása nélkül az engedett időn túl gyakrabban kimarad, 2 írttól 16 frtig, ki a gazda tilalma ellenére látogatásokat elfogad, 2 írttól 10-ig ki a gazda engedélye nélkül valakit éjszakára befogad, 4 írttól 24 frtig terjedő bírsággal fenyitendő.

110. §. Azon cseléd vagy mezei munkát

i válalt munkás, ki cseléd, illetőleg munkatársait engedetlenségre ösztönzi vagy azokat arra csábítja, hogy gazdájukat, illetve munkaadójukat bizonyos cselek vényekre vagy igé retekre kényszerittessék az által, hogy munkáik vagy kötelességeik teljesítésével % törvényszerű felmondás mellőzésével a szerződés lejárta előtt egyszerre vagy egyenként felhagyjanak, az ebből támadható károk megtérítésén felül, mennyiben az eset körülményei biinfenyitó eljárást nem igényelnek, 50- frtig terjedhető bírsággal vagy a 107 §. aránya szerint megfelelő eljárással fognak fe- nyitettni.

111. §. Azon gazda ellen, ki tanköteles gyermek-cselédjének az iskola látogatására kellő időt nem enged, a népiskolai közoktatás tárgyában keletkezett 1868 évi XXXVIII türvényezikk 4-ik §-ban kiszabott büntetés és eljárás alkalmazandó.

Azon gazda pedig, ki az ily gyermek- cselédet testi kifejlődését és növését akadályozó nehéz munkával terheli, vagy ki az ily gyermek-cseléd irányában kegyetlenkedik, a mennyiben az eset bünfenyitő eljárás alá nem tartozik, 50 írtig terjedhető birsaggal fog büntet tét ni, mely ismétlés esetében megkét- szeresittethetik.

(Vége köv.)

A magyar nemes opálról

Szurmák V. budapesti ékszerésztől. (Folytatás.)

De térjünk vissza az égből, a hová ezen Turmalinkú csalt bennünket, a földre le tárgyunkhoz, s miután ezen két drága kő sajátságos maga tartását észleltük volna a világosság iránt, figyeljük meg a királyát is a drágaköveknek, a gyémántot, t. i. mint viseli ez magát a világosság iránt. A gyémántot tehát nem kevésbbé csodálatos viszonyba találjuk a fénnyel. A gyémántról ugyanis leg- ejsóbben is el lehet mondani, hogy ö a világosságot magába összegyűjteni képességgel bir s ami még különösebb, ezen magába üsz- szegyüjtött fényt testében vissza!artani, ugyanis: a napsugarainak huzamosabb ideig kitett gyémánt, a setétbe vitetvén, itt magától kezd el az világítani; de ezen sajátságánál (alán még különösebb az, hogy dörzsölés következtében, — például egy posztó darabbal dörzsöltetvén, —nem csak positiv electricussá válik, mint ez sok más testeknél feltűnően észlelhető, mint a borostyánkőnél, gránátnál stb., hanem ezenkívül egyszerre csak elkezd H| Jiíényt termelni, producálui magáiéi, s men r^nél sötétebb a hely, annál szebben világit egy ideig önmagától.

Ezen felsorolt és sok más egyébb itt nem említett jeles tulajdonságoknál fogva tehát a drágakövekről méltán elmondhatja nem csak az ékszerész és a divatvilág, de a természet titkos törvényeit fürkésző tudomány is, hogy azok méltán „drága köveknek“ nevezhetők.

Térjünk át már most az opálok azon ér tőkének tárgyalásához, melyet a kereskedés, ékszerészet és fényűző világ ezeknek megítélt.

Értéke: Az opál minden időkben egyike volt a drágakövek legbecsesbjeiuek : a gyémánt után értékre nézve azonnal a rubin, smaragd és opál következnek. Újabb időben becsét fokozta azon körülmény, hogy nagyobb darabok felette gyéren találttnak. Az egészes' apró gyűrűkbe való opálok karatja 6—10 forint között áll nagyobb darabok ára azonban, mint minden drága kőnél, sokszorosan emelkedik. így egy darab szép vörös és zöld színeket játszó nemes opál, nagyságra nézve körülbelül 5 vonal átmérővel, 2400 fiánkon lett egy párisi ékszerész által megvásárolva, egy másik igen szép darabért, mely nagyságára nézve fél koronás tallér nagyságú lehetett, 30,000 forintot kívántak.

A bécsi világtárlaton Goldshcmidt Lajos ur. a magyarországi fent nevezett opálbányák jelenlegi bérlője, nagyszerű opál-gyüjteményt állított ki, mely gyűjtemény minden eddig létezőket felülmúlt (beleszámítva a párisi és londoni kiállításokat is). A többi közt mint ritkaság volt a gyűjteményében egy igen szép opál, melynek az alapszíne nem tejfehér volt, mint a hogy rendszerint minden opálnál találtatik, hanem feketés, és ezen feketés kőből törtek elő a vörös? zöld, sárga, kék és vi- ola-szinü lángok. Ezelőtt csak még nem régiben is az ilyen fekete opál felette ritkaságnak volt tekintve, és hazánkban két darabról volt tudva hogy léteznek, és pedig a Fe- liérváry-féle gyűjteményben a melyeknek egyike jelenleg a Pulszky Ferencz ur birtokában van.

A gyémántok és gyöngyök között az egészen fekete színűek szinte ritkaságok és éppen ezért ezek is tetemesen nagyobb becsesei bírnak a hasonló nagyságú fehérek felett. Nagyszerű volt továbbá a bécsi világtárlaton a Goldsclmidt ur gyűjteményében egy Collie válogatott szép opálokból, ára 65, 000 frt Egy másik Collie ugyancsak válogatott de kisebb szép opálokból, ára 15,000 frt. de mindezeket felülmúlta azon két opál Cameo, melyek egyike a király, a másika a királyné 0 felsége mellszobrát ábrázolták. — Már maga a kiTnetszés mesterim! volt.

A magyarországi nemes opál megvásárlásánál nevezetes azon körülmény, ‘ hogy a szebb darabokhoz csakis Parisban lehet hozzájönni, megvásárlóm, jólehet valamenyi hazánkból kerül Parisba. Azt vélné bár ki is, hogy azok miután Magyarországban teremnek és ásatnak, legelsöbbet is Pestre mint az ország fővárosába kell hogy hozassanak, és nem igy áll a dolog, mivel hazánk ezen kincseit Pest meg sem is látja. Pest kikerülésével egyenesen Bécsbe vitetnek azok azonban áruba itt sem bocsátatnak — hanem küldetnek ki tovább Párisba, mivel, mint ezt a jelenlegi bérlőnek az elhunyt atyja ezen sorok írójának személyesen mondta 1853-ban „mivel nagyobb partiekra vevők Bécsben sincsenek, és igy igen sokszor nékem magamnak is, ha egy bizonyos meghatározott nagyságú s alakú darabra szükségem van, Parisból kell azt vissza vásárolnom.“

(Vége köv.)

Vidéki élet

Hajdúságról.

D.-Dorog, 1876. jul. 10.

T. Szerkesztő ur!

Még ma igen is úgy szeretjük magunkat édes tudattal szólüttatni hogy a „hajdúságiak,“ —s ez alkalommal bár keserű önérzettel merengünk a való felett, mely a haza érdekében jó, vagy bal szerencse között magasan lengő zászlóinkat fekete redőkkel voná be. Én is úgy vevém fel toliamat kérve t. szerkesztő urat hogy városunkból, tekintettel mindenféle körülményekre, néhány adatot közöljek, hisz a most jelzett keseritésre, enyi el- lemi csapások között jól esik a nyílt panasz, és ha van némi kedvező mellyel dicsekedhetünk: hatványozza feladatomat ügyünkre vonatkozólag.

Nem újság senki előtt sem, hogy a hajdúkerület beleolvasztatott Debreczen szék- lielylyel az uj Hajdú megyébe. Annál kevésbé lehet uj Uir a megtört kedély, mit városunk lakosságának arczárói leolvasunk midőn ős jogaik ma is szent alakjaiban a kornak is megfelelő önállóságaik talán örök elvesztésére figyelmeztetjük. Városunk nem csak ragaszkodott feltétlen odaadással a Böszörmény székhely megadáshoz ; de önmagának nem hisz ha időt nyer beszéd tárgyává tenni az annyira érdemleges... büntetést! Ma is remél és inkább,100-or inkább Nyíregyházaimat a távolabb eső Debreczen felé tekinthet, ha már úgymond, „tűzhelyünk széthányatva“! Mi azonban kik szintén zaklatott gondolattal kezdünk ösmerkedni néhányan a jövővel, semmit sem szóllunk,mégazt sem hogy ítéljen a közvélemény!!

E napokban látogató meg Kiss József tanfelügyelő ur városunkat, előre tudatván, mikép a képviselő testület hivattatnék egybe, ahol ittlétének czélját tárgyaltatni kívánja. Hallottunk tőle felolvasni törvényt,mely sze- rént egy felsőbb nép vagy polgári iskola felállítása már rég nem volt égetővé váló, de parancsolva van mint, 5000 lelket meghaladó városban felállíttatása. Mi a nélkül hogy a tanfelügyelő ur kötelességszerü óhajtását is valósitliatnók, sovárgunk ez iránt; Keresünk, vitatjuk most is az eszközöket, szenvedjük a nagy hiányt: azonban anyagi bilincsünk terhe mindeddigreniélnünksem engedet Midőn tehát tanfelügyelő ur által mintegy ébreszteténk, önnönmagunknaktevénk ígéretet. Nem különben az ismétlők oktatására nézve is a többi városok és községek példájára meghozatott az áldozat, mely képviselő testületünk nagyra törekvő, s hazafias érzelmű atyai gondoskodását fényesen igazolja. Kapcsolatosan ezzel annyit elhallgatással nem mellőzhetek azonban, hogy a tanfelügyelő ur által leginkább ösmert miniszteri szabályrendelet alapján az iskolai év junins végével befejeztetvén, azt nálunk is tudomásul venni méltóztathassék; nem pedig fölényes szeszélyből a legnagyobb munka időben tanítóinkat iskolás gyermekek után a város különböző részeibe küldöz- tetni. Azt hiszem a tiz hónapi szorgalmi idő való arra, hogy a tanítók és tanítványok haladásáról specifics registration ! Nehány tanítványt sikerült is fogni; de fájdalom! tanfelügyelő ur elfeledé parancsszavának örömét, az iskolába e végből meg nem jelent ■ pedig mi midőn eljárását tévesnek hozzuk fel’ akartuk is hogy velünk együtt győződött le-’ gyen meg szakképzett tanítóink általánosan ösmert kitűnőségéről.

Ugyan e napi közgyűlésünk tárgya volt, a magyar ajkú óhitű püspöki helynökség részére egy évvel ezelőtt megajánlott ház és föld feletti intézkedésiVéglegbefej ezett határozatot nem tartom szükségesnek ez ügyben — a feltételes alakú kezdettől — illetve a felállítás idejétől, részletezni; nem pedig mert e püspöki helynökség társadalmi hivatása nem tűri meg, és nem éppen tőllera tévé függővé amaz irányt nagyolni melyet városi közönségünk oly melegen zár gondjaiba. Nem szív és lélekből magyar e város ? midőn honfiúi áldozatot véli abban is, hogy ne idegen, hanem kedves anyanyelvén imádja istenét; s e végből a püspöki helynöksé- get egy díszes ház s közel fekvő földbirtokkal támogatni kész annyira jinseges, és valójában mostoha helyzetében is ? 1