Szabolcsmegyei Közlöny, 1876 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1876-11-02 / 19. szám
ban iöbb mint háromszázegyetemi polgár tartóit gyűlést a Hlatky-féle kávéházban, melyen Szűcs Gyula jogliallgató indítványa folytán elhatároztatott, hogy a keleti események tárgyában Törökország mellett tüntetést rendeznek. Ezután Lukács Gyula joghallgató eloteijeszté az egyetemi polgárokhoz intézendő következd kiáltványt: A két egyetem polgáraihoz! A magyar nemzet soha senkinek sem maradt adósa. Nagylelkű és lovaglás volt mindig. Krezielé 6/.t ellenségeivel, érezteté barátaival. Csák azon nemzet iránt maradjon adós, mely a világosi gyásznapok után függetlenségi har- ezunk száműzött és bujdosó hőseinek keleti vendégszeretettel nyújtott védelmet? „Magyarország felséged láttáinál bever“ jelenté Paskevits az északi barburismiis tejének, „inkább százezer alattvalómnak fejét Üssek le, hogy sem egyetlen hajaszála görtdtliie meg vendégeimnek“ szólt a török rokon faj uralkodója. A zsarnoki önkény vért ömlesztő és könnyet fucsaró emlékei ott; a védelem és bála elévillhetleiisége itt. V'áluszszuiik ! A nemzet közvéleménye választott; a magyar nem maradhat adósa török szomszédjának. Európa művelődését, haladását és szabadságát vész fenyegeti, a szibériai' óldinbányák réme, a varsói kegyetlenségek bilnszerzöje lábbal tiporja a nemzetközi jogokat ; a „veres kereszt“ álczája alatt fenyegeti Európa nyugalmát és annak elővédét, a magyar államot. jiallgathatunk-e? Magyarországnak kötelességei vannak nemzete, kötelességei a művelődés iránt; ki tagadná meg a rokon- szenvet a néptől, mely a bókezU izgatok által fellázított tartományokban pogányléte és el* hagyatottsága daczára a civilisátió érdekeiért ontja Vérét; az északi rémmel szemben a félhold győzelme a művelődés napjának vi- rád tátjelenti. Mint magyar ifjaknak, mint a miveiodó nemzet gyermekeinek nyilatkoznunk kell. Egyetemi polgárok! A barátaink vérétől öntözött harczinezön ezrével vannak sebesültek, kik a szükséges orvosi ápolásban alig részesülhetnek. Kötelességünk, a mi. s a rult urálin mii vetődés érdekében megsebesültek szenvedését enyhíteni. Rakjuk össze filléreinket, hogy azokat a szenvedők ápolása- raelküidhessiik. Másrészt mutassuk meg, hogy a testvér török nemzetet véres küzdelmeiben a magyar ifjúság rokonszenve kiséri, mely győzelmet kíván e becsületes Itarczosoknak. A törők nemzet ránti lokonszenv kifejezésére fáklyás-zenét rendezünk. Egyetemi polgárok 1 A tiintetés csak úgy lehet iinposnns, ha mindnyájan csatlakozunk hozzá, és van-e magyar, van-e polgár, ki elmaradna, midőn jelszavunk : „le a zsarnok barbansmuapnl, éljen a civilisátió!“ E kiáltvány közzététele elfogadtatott. — Majd Szarka Tivadar indítványa tárgyaltatott, mely szerint a többi akadémiák is fel- kéretnéuek gyűjtések eszközlésére. A gyűjtés rendezése egy hatvan tagú bizottságra bízatott, melynek elnükeUl Szűcs Gyula joghallgató, alelnökül Soós Jenő technikus, pénz- tárnokokul Lukács Gyula és Gebhard Bódog, s jegyzőkul Apáthy Gyula és Sir József választattak. Ezután elhatároztatot t, hogy szombaton délután 6 órakor a Komlókért helyiségében újabb értekezlet fog tartatni, melyben egy tágabb — 300 tagból álló — bizottság fog választatni, s a tüntetés részletei fognak uiegállapittatui. * A szombaton este tartott újabb ülésről a kővetkező tudósítást vesszük : Az egyetemi ifjúság nagy gyűlése a komlókért helyiségében tartatott meg. Az ifjúság oly roppant tömegben jelent meg, hogy a termeken kívül még azudvar is tűmvavolt. Az értekezletet Szűcs Gyula elnök nyitja meg, ki mindenek előtt azon rokonszenvrol tesz említést, melylyél az ifjúság mozgalma mindenütt fogadtatott és é tekintetben legnagyobb elismeréssel emlékezik meg a pesti lapokról, melyek az egyetemi polgárok mozgalmait elismeressei fogadtak. Szavait viharos éljenzés szákitá félbe a pesti hírlapok szerkesztőikre. — Azután lelkes szavakkal említi fel azon eszméket, melyek az ifjúságot ezen válságos id kbeit' foglalkoztatják. — Túl az öiifauntartási ösztön sugalataiu, melyek létkérdéskint tüntetik fel a kérdést előttünk,mindazonmagasztosabl* elvés eszme is. mely vérűnké vált. és mely lelkesít, mind koczkára van téve. A moszkívitismus túlsúlyra vergődéséből nemcsak az egyensúly, nemcsak hazánk és nemzetünk létének ve- szélyesztetése, hanem a szabadság, a felvi- lágosodottság és a század legnagyobb vívmányai megrendülésüknek, elnyomatásuknak néznek előtte. És ezért ■ indokolt ázott’Szó-’ rougás érzete, mely bennünket elfogott, indokol a mozgalom, melyet a háláéi"/,et is sugall. Ezek oly tekintetek, melyeknél megszűnik minden másodrendű, minden pártkérdés, sőt nemcsak Magyarország, liánéin a monarchia érdekei is ezek. — Szavait, melyeket perczekig tartó viharos éljenzés követett a magyar ifjúság éltetésével végzi, mely megérti a helyzet és a szükség sugallatait. Ezótán a gyűlés jegyzője felolvass» azon hazai főbb intézeteket, melyekhez támogatás végett a központi nagy bizottmány fordít- laud, s ezzel kapcsolatban felöl vastatik azon sürgöny tartalmit, mely hasonló pártfogás végett a bécsi egyetem német polgáraihoz elkUldetni fog. A rendre ügyelő vezető 300 tagú bizotmány választására nézve a már megválasztott 60 tagú bizottmány a névsort a jövő gyűlés elé terjeszti. Ezután elnök azon nagy érdekű előterjesztést tette, hogy Tisza Kálmán miniszterelnök a nap folyamán a rendező bizottmányhoz azon feszólitást int tézte, hogy öaz ifjúság által rendezendő tüntetésre nézve, — egyelőre sem helyeslését, sem roszalását nem fejezi ki, miután azonban a helyzetet igen komolynak tartja kéri ezért az iflusj,got, miszerint egy küldöstséget meneszszen hozzája, melyet ó a nap bármely részében elfogad, és a melynek apolitikai helyzetre nézve szükséges felvilágsitásokat fog adni. A szóló kéri ennélfogva a gyülekezer tét, hogy hétfőn ismét megjelenjék, mely alkalommal a miblsztereVnöki kihal gatás ered*, ményéről fog tudósítást adni. Ezen indítvány elfogadtatik s küldöttségül egy 16 tagú bizottmány választatik meg. Végül még a budapesti hondvédegylet egy küldöttsége jelent nteg, hogy az ifjúság mozgalma iránti rokon- szén vét fejezze ki. A pénztáritok az ügy ki- vihefésére nézve adományokra szólítja fel a résztvevőket, azzal, hogy a helybeli adományok hirlapilag fognak nyugtáztatni, a vidékiek pedig csak postai nyugtákkal. Bejelenti végül Farrag vendéglős « ezélra tett 10 frt- nyi adományát, melyet éljenzéssel fogadnak. Ezzel a gyűlés viharosan éljenezvén a kormányt, — Tiszát, és Andrássyt. lelkesült hangulatban eloszlott. A miniszterelnökhöz vasárnapon ment ifjúsági küldöttség tagjai a következők : Szűcs Gyula Soós Jenő, gróf Festettek Beunó. Ragályi Lajos, Kratnoliny Győző, Lukács Gyula, Liszkovszki J., Szarka Tivadar, Scheffer László, Gebhardt Bódog Nagy Kálmán, Nagy Péter, Szttkács József Mikú Árpád, Búzát Ferencz, Fóliák Sándor. Közügy, A kir. pénzügy igazgatóságtól. 36317, VII. a. Minthogy a jövő évre nézve a saját használatrai dohány-termeléseknek beie- lentése az 186S. évi XIV. t, ez. 10. § a szerint a termelési év január hava 15-ig. A „kivifelrei“ dohánytermelések bejelentése pedig a pénzügyi szabályok 11. füzetében foglalt 62. §, szerint a termelési év január hava végéig a községi elöljáróságoknál eszközlendők. Hivatalos tisztelettel felkéretik a tekintetes Szerkesztőség hogy ezen határidőket becses lapjának legközelebbi számában köz- tiulomásra azon figyelmeztetéssel szíveskedjék hozni, hogy termelni kívánók ebbeli szándékukat a hivatalos törvény szakaszainak világos rendelete értelmében de sóját érdekében is, a község élőljiróságá- nál, a záros batáridő alatt múlhatatlanul jelentsék be, továbbá hogy a kir.pénzügyminisztérium folyó évi martius hó 17-én 1)987. szám alatt kibocsátott körrendeleté 124. §-ának 1-ső pont ja értelmében csak ! a belsőséghez tartozó házi kertekben szabadsaját használatra dohányt ültetni, ennélfogva a helyiségeken kiviü fekvő házak p, o. gazdasági épületek, tanyák korcsmák vagy kéjlakok sat. kertjeiben ily termelés tneg nem engedtetik. Végre a községi elöljárók felhivandók arra, hogy a saját használatra való dohánytermelésére jelentkezők névsorát, figyelemmel a fentebb hivatolt 9987. szánni körrendelet tilalmára, a szokásos nyomtatványon kiállított és általuk az 1876-ik évi IV, t. ez. meghatározott kellékekre nézve kiegészített kérvényekkel a beszedett, és az idézett t. ez. 3. §-ban minden engedélyezett négyszögöl után negyven krajezárban meghatározott fogyasztási, és egy forint felügyeleti illeték is az 1877, évi január hó végéig ezen kir. pénzügyigazgatósághoz elodázliatlanul beterjesztes- senek. Á kivifelrei termelők bejelentései pedig az 1868. évi XIV. t. ez. 65. §, értelmében, az azokban foglalt adatokra vonatkozó észrevételeik mellett kiilöu jegyzék kíséretében, az illetékes pénzügyőri biztossághoz lialadéknélktil átszolgáltassanak. Kelt Debreczenben 1876. okt. 20-án. Ilaliungyi. FELHÍVÁS. Az 1868. XL. törvénycikk 16, §. alapján tisztelettel felhivatik az összes ipartársulat és céhbeli elnökség, miszerént a »állok alkalmazott idegen, és hadköteles ifjakat, összeírni és vándor könyveiket János, Ugye jól rendeztem mindent. Én fejemmel hitettem csak, szivemet, úgy uiry összeszoritotta valami. Én nem sokáig élek János, itt kell hagy nőm azokat akiket úgy szeretek, tartsd meg amire kértelek. Jó uram ön élni fog még, szóltam én. Nemes, jó János, viszonzá uram, száraz Ujját felemelve, holnap vagy holnapután meg fogok halni. Te halálom után vigyázva ellopod oda, kis leányomat, hagyjátok mindezt itt, ott úgy is van minden, mert el van adva ez már mind rokonoknak, ne maradjon seínini, éppen semmi, ók tudom várják úgyis halálomat. Hanem ha meghalok, tegyétek keblemre kisleányként egy hajfürtjét, a hajfürt és a te Ígéreted oly könnyűvé teszik nekem a földet. Tedd amiket mondtam, úgy hiszem már többet mondanom sem kell. Úgy lett uram, szegény jó uram, e beszéd után két napra meghalt minden szenvedés nélkül. Mi eltemettük, keblén ott nyugodott lánykája hajfürtje s a rovatainál még egyszer fogadást tettem magamban, hogy jobban vigyázok Delinkére mint szemem fényére. A rokonok bele költözködtek a házba nagy bajjal, jo uram megmond«, a kis árvára nem is néztek, s mi háruuu az éj setét oltalma alatt eltűntünk. Képzelem hogy néztek a rokonok midón a vevő elő jött vétel iratával, sőt a házból és óriási vagyonból egy filléniyit sem kaptak. Ekkor a kis Délinké 2 éves volt, s ma ennek lö éve. fin Miklós tán lehetett 8 vagy 9 éves. m jniudent nlkövettem, tanítottam mindenre, Ciceró nyelvét beszéli folyékonyiíti hí néz gyönyörűen, s a kardot úgy f-irgatja, mint akár egy vivő mester, s e mellett jártas a házi asszonyi teendőkben. Mikor 15 éves volt egy nemes eszme kezdet gyökeret verni szép lelkében.. e kör nyék (őrangyala l nni, megszabadítani, a töröktől.. Én embereket toborzottam a szomszéd és más megyéktól.a titoktarrtás pecsétje al a tf; ezek a fekete lovagok. Ok nem látták úrnőjük arCzát soha, de szerették &zért“őt halálig. Midőn ön a Gyulai várban mint fogoly szenvedett, önt megszbuditotta. Délinké hősnő, a törék réme. Én megtudtam egy pórtól ki látta, midőn hiirczolák, & pasa szolgái a gyulai vár felé. Miklós csak most gondolt Efimiára, váljon hova lehetett ? Hát Isabel! ? Nekem mindjárt megvallotta hogy szereti ; de ő sem, s én sem tudtam kicsoda az aki ót a harezban megmentette. Kevés mondani valóm van még hátra Délinké most már megjelenhet a világban, mert, lesz férje a ki jogait megvédje. Lessz, kiáltá Miklós megdicsöiilt arczczal. A fekete lovagok, most már eloszolhatnak kapnak sannyit, amennyin pár darab földet vehetnek s visszatérhetnek hazájukba. Csekélység, hissz csak kétszázan vannak. s ezekkel Délinké valóságos csudákat müveit. Én most megyek a lelkészhez, s intézkedem hogy az egybekelés mihamarább meglegyen. * Köszönöm édes János bátyám szólt Miklós ráborulva az öreg keblére. János szeretettel szoritá kebléhez Miklóst, Jobb kezekben nem adhatom sutogák ajkai. Ez Hollókövy Délinké élete amit itt elmondtam. János gazda a nagyszikla teremben ment összegyüjté a fekete lovagokat. Végszó. Fiuk, szólt, itt az idő melyben uratok megköszöni szolgálatotokat, visszamehettek oda, hnnnén elszakadtatok. Készüljetek. A páncélokat hagyjátok I itt, de a lovakat elvihetitek. Ne busoljatok, uratokat még egyszer, látni fogjátok, ki annyi ajándékokkal fog elbocsátani benneteket,-hogy azon földet vehettek, s megélhetlek. Isten áldjon áldjon addig is. János gazda ment be a faluba egyenesen a lelkészhez. Népdalok. i. Tina partján nevekedtem a nád kört, Juj bo derék logény lettem a lány kört. Illik nekem a sarkantyú tarástul. Mint a lánynak a pántlika bokrostól. II. Kincsen nekem sok kincsem, Soha sem volt, most sincsen. Kern irigylik öltömet, Kém óhajtják régemet. Kincs annak semmi baja, Kinek kenyere, sajtjn. Van nekem egy kik tanyám. Van kenyerem, szalonnám. a szokásos módon hivatalomhoz mielőbb beterjeszteni szíveskedjék. Kelt Nyíregyházán 187G. okt, 25. Uenc* László, v. tanácsnok. Nyilván»» köszönet. Kötelességemben állónak tarlót lain azl. magyar biztositó társaságnak, ezúton köszönetét mondani, azon erélyes, pontos és sürgős módon történt intézkedésért melyet a legközelebbi tűzesetből előállott károk felvétele és ezek teljes megelégedésem szerinti kifizetése körül tanúsított. Midőn mindezeket kijelenteném teszem ezt a biztosítási eszmének terjesztése és megked- veltetése czéijából, de egyúttal az első magyar biztositó társaság pontos működésének ösmertetése érdekében is. Kelt Nyíregyházán 1876. okt 26, Török Péter. Yidéki élet. Bdd-Szent-Kibály, okt. 22. 187«. Tisztelt Szerkesztö.ur! Városunk ismét jelét adta, hogy a korral haladni akar, amidőn a helybeli mind két nembeli fiatalság egy műkedvelői színi előadást rendezett — azt követő túnezumiatság- gal. Hogy mind kettő jól sikerült azt megmondhatják kik szemtanúi voltak. — nekem ugyan nincsen szándékom a lefolyás bírálatába bocsátkozni,— <le van megnevezni azon egyént, ki az egész előmozdítója és intézőjét volt t. Lukács Ferencz ur gyógyszerész szentélyében, sót kijei IV t eni, hogy mióta » közibünk jött, ily nemes czélu mulatságok, társas összejövetelek-*f- hol magán hol nemes czélokra többször fordulnak elő. 0 igyekszik Szentmihály város — mind szeleim; mind anyagi művelődésén. Azt hiszem tolmácsa leszek Szentmihály város értelmi közönségének, ha a feni tisztelt gyógyszerész urnák mindnyájunk nevében köszönetét szavazok. Továbbra is felkérem hogy az elkezdett nemes de tövises útját oly szorgalom és kitartással folytassa mint eddig Tisztelettel K. I. Tárogató. — A nemzeti múzeumban egy csinos szekrény látható pár nap ói a. E szekrény a Kállay család levéltára számára készült, g fö-. lőtte a család ősi eximer« s e felírás áll: „A Kállay < saladlevéltára.“ — 6) ilkossági merénylet. E hó 16-&n délelőtt fél tizenegy órakora főváros legnépesebb helyén, a váczi utczai Sárkány-féle üzlet elolt, Schvetz Mátyás nevii ötvenéves kutesináló rálott Pintér Gyula gyalogezredben hadnagyra, kit megsebesített de nem halálosan. Az épen jelen volt Thaisz Elek rendőrkapitány maga ragadta meg a gyilkost, ki akkor pisztolya másik csövét Thaiszra akarta lőni, da ez kicsavarta kezéből. — Úgy látszik hogy 8chrelz eszelős ember. Pintért soha életében sem látta, s azt mondja, — hogy azért akarta meggyilkolni, mert óhajtja, hogy öt is bezárják mint feleségét.Felesége ugyanis zár-törés miatt van becsukva. Schvetz még azt is valja, hogy hosszú ideig keresett, — katonatisztet, mert csak katonatisztet akart megölni, hogy 111. Ax a kis lány férjhez akar menni. Ama legénr elakarja venni; Bár elhívna a lakodalmiba, Megcsókolnám menyasszony koriba. Az ón ludam nem less mindig liba, Én sem ülök mindig a lalc7.il>«; A lakaiban úgy sincs semmi remény, Ha magam nem lehetek vőlegény. . ■ VBgy: , ‘A Iákéiban úgy eines' semmi haszon, • - - Ha magam nem leltetek menyasszony. Soh’ se búsulj!.,. Seb’ se busulj édes anyámI Hogy mi is lesz már belSlem Ke sopánkodj! oh nekérdezd Ugv sein tudhatod meg tólem Azt nem mondhatom meg soha Balra megyek e Tagy jobbra! m Kosz vagyok ngye teneked * Istentől elrugaszkodott A kit roszzasiga miatt Világi pokol! mind elhagyott Garázda lett az életem Csoda hogy még elnémregztem! Hoj! más ember lennék hidd el! Ha az a kislány szeretne • 8 ha csókjairól elhalmozva Lágy keblére Síelne! 8 csak jót hallanál felólem Angyal lenne én belóUem Craf Ármin.
