Szabolcsi Őrszem, 1939 (1. évfolyam, 1-19. szám)

1939-05-15 / 6. szám

SZABOLCSI ŐRSZEM

7

I MIT SZÓLSZ HOZZÁ?

Szabolcsvármegyei reformátusság tiltakozása

Szabolcsvármegye református közönsége nevében Porzsolt István, Kiss Lajos és Bartha László esperesek, dr. Kálnoky Bedő Sándor és dr. Nánássy Andor e. m. gondnokok nyílt levélben fordultak vitéz dr.- Jékey Ferenc, Sza- bolcsvármegye főispánjához, melyben a \ómai katholicizmus keresztyénietlen harc modorát utasítják vissza. Lapunk kis terjedelme miatt az egész nyílt levelet közölni nem tudjuk, hanem csak az alábbi részleteket. Legyen ez is elég arra, hogy minden szabolcsi reformát us magyart harcbaállítson és vigyázatra intsen:

„Mléftóságos Főispán Ür í

Szabolosvármegye református közönségének nevében- a következő ’előterjesztést tesszük Méltóságodnak:

A róm. kát. klérus egyes tagjai Szabolcsvármegye közéletében, főiképpen a közjogi állások betöltésénél az ú. n. felekezeti többségi elvet vetették bele, ami azit jelenti, hogy nem az illető képessége, hanem a felekezeti hovatartazandósága, vágyás keresztlevele és -hitbuzgalmi tevékenysége dönt az egyes állások betöltésénél.

Ez ellen az elv ellen a vármegye református közönsége nevében a leghatározottabban óvást emelünk és tiltakozunk.

Tiltakozásunk indokait az alábbiakban soroljuk Fel:

Veszedelmesnek és éppen azért elveten dőnek tartjuk ezt az elvet, mindenekelőtt amiatt, mert az ilven, felekezet szerint való megkülönböztetés az egyes állások betöltésénél ellenkezik az országos tönvénvekkel. A magyar állam ugyanis a törvény előtt egyenlőséget és viszonosságot állapít meg a keresztyén felekezetiek között. Törvénytelen tehát az, ha az illető vallása válik döntő tényezőivé egy állás elnyerésénél...

Országos törvényeinkre támaszkodva valljuk és hirdetjük, hogy — különösen vezető állásoknál — csak az egyéni rátermettség lehet irányadó. A felakezet szerint való minősítés szolgálhat egyoldalú hatalmi érdeket, de sohasem a közérdeket.

Károsnak és veszedelmesnek tartjuk ezt az -elvet társadalmi és felekezeti szempontból is. Ugyanis a sok fájó seb ütése mellett különösen alkalmas arra, hogy a különböző hitű magyarokat szembe állítsa és a magyar nemzeti egységet, ezekben a sorsdöntő napokban megbontsa.

Azok az egyeduralmi törekvéseik, amelyek a vegyes házasság, reverzális, közös istentisztelet, stb. kérdésben a róm. kát. Codex juris canonici kizárólagos rendelkezéseinek megvalósítását tűzték ki célul, már eddig is fájdalmas összeütközéseket okoztak a magyar életben. Nincs sdmmi 6zükség arra, hogy hatalmi érdekből tovább folytatódják egy kétes értékű és magában sok veszedelmet rejtő ténykedés.

iMlély tisztelettel hívjuk fel Méltóságod figyelmét az ilyen -eljárásoknak rendkívül káros hatására és kiszámíthatatlan következményeire.

iMa még a törvényes formák mellőzésével, egyébként tiszteletreméltó férfiak próbálnak befőj ezetlien választási ügyekben hangulatot, vagy félelmet kelteni, — holnap a dolgok természeténél if-ogva, úgylelhet ugyanezt fogja cselekedni az utca és a fegyelmezetlen csőcselék. Hol lesz akkor a megállás és ki vállalja a felelősségeit felekezeti, társadalmi és nemzeti életünk aláaknázá- sáért, íha még komoly egyházi tényezők is a nemzeti egységet bomlasztó, széthúzást és gyűlöletet keltő törekvéseket segítik elő.

Mindezeken kiviül Szabolcsvármegyében a felekezeti többségi elv előtérbe állítása szembeszökően egyoldalú és iga.zságtailán. Ugyanis itt évszázadok óta -a református közép- és kisbirtokos osztály volt anyagi helyzeténél és műveltségénél fogva a vezető és nemzetfenntartó elem. Ez a társadalmi réteg törzsökösen színmagyar, sóiba meg nem ingathat» m-agyarságiánál, műveltségéinél, Vagyonánál, mindig meghozott vér-áldozatánál fogva állandóan és kivátóam nagy súlyt képvisel a.z egész nemzeti életben.

Ennélfogva nem vagyunk hajlandók tétlenül nézni egyházunk kebeléről akár csak egyes llel- keknek szórványos elsodródását is, annál kevésbbé azt, hogv ez az elsődródás itt-ott gyakori jelenséggé fejlődjék.

Másfelől azonban nem felejtjük el azt sém, hegy a teljes Szentírás szerint, amely egyházunk számára az isteni kijelentés egyetlen és kizárólagos forrása, az egyház igazi tagjává a kiválasztó kegyelem szuverén predestinációja tesz bárkit is azáltal, hogy a Szentlélek Isten egyesíti őt az ainyaszantegyiház egyetlen és örök fejével, Jézus Krisztussal.

Ennek következtében az egyháztiagsáig végső- lég Isten kegyelmi munkája, amelyet emberi munka Isten- eszközeként elősegíthet, de sem meg nem alapozhat, sem meg nem szüntethet.

listen Iigéjének, a Szent Evangéliumnak megdönthetetlen ígéretére támaszkodva, állhatatosan hisszük és valljuk, hogy magyarországi református egyházunk léte és fennmaradása nem a statisztikai tények alakulásához köttetett.

(Mi- a legfőbb hangsúlyt -arra kívánjuk helyezni, hogy az általunk ez alkalommal szóváitett jelenségek miatt egyfelől nemzetünk Lelki egységéért, belső békéjéért, keresztyén alap jelleméért remegünk, másfelől pedig magát a róm. kát. egyházat féltjük.

...Az itt előadottak alapján Szaholcsvárme-