Szabolcsi Őrszem, 1939 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1939-06-15 / 8. szám
SZABOLCSI ŐRSZEM 5 Amikor tehát a föld népét értékesítő szövetkezetbe való tömörülésre kellene irányítanunk, nem gondolunk olyan szövetkezetekre, amelyek hatalmas budapesti adminisztrációval s a tisztviselők ezreivel felemésztik a várható hasznot, hanem olyan szervezetekre gondolunk, amelyek a vármegyében 4—5 tisztviselő alkalmazásával jól megszervezhetők és eligaz- gathatók. Hogy milyen mérhetetlen vagyon megy veszendőbe azzal, hogy vannak még most is községeink, ahol a tejtermelő gazda nem tudja értékesíteni feleslegét, hogy milyen katasztrofális károkat okoz egy-egy bőtermő esztendőben az, hogy a burgonya és kelkáposzta va- gónszámra rothad el a gazdánál, mert nincs, aki átvegye, erről nem is kell beszélnünk, merthiszen ez köztudomású dolog. Az ország gyümölcsös kertje, Szabolcs pedig joggal megkövetelheti azt, hogy a gyümölcsértékesítése ne egy pár idegen származású kereskedőre legyen bízva, hanem maguknak a gyümölcstermelő gazdáknak kell összefogni és megteremteni a lehetőséget ahhoz, hogy mindenféle gyümölcs a lehető legjobb árakon értékesíthető legyen. Hűtőház és piackutatás, termelési hitel és egységes termelési irányítás ma már mindmind olyan probléma, amely a kormányzatot is foglalkoztatja, — a gazdatársadalom azonban nem bízhatja magát felsőbb segítségre, hanem önmagától kell kitermelnie azokat a szervezeteket, amelynek a biztos piacot és mindenkori jó árakat biztosítják. Hiszünk abban, hogy akad minden községben egy-egy ember, aki a saját jól felfogott érdekében, de gazdatársai jobb jövőjét keresve, megszervezi az értékesítés kérdéseit és akad járásonként is egy-egy hozzáértő szakember, aki a községek külön kérdéseit helyes irányban összpontosítja s akkor bizonyára megteremthető az a vármegyei szervezet is, amelyik egységesen kezébe veszi és megteremti a szabolcsi gazdák jobb jövőjét szolgáló mezőgazdasági értékesítés olcsó, gyors és megbízható kereteit. Sz—s. — Az Országos Theologus Szövetség június 16-án és 17-én tartja meg ez esztendei .vándor- koniferenciáját. Az idén a konferenciát a pápai theológus ifjúság rendezd. A konferencia színhelye június 16-án Páza, 17-én Győr és Komárom. — Debreceni theológusaink közül 15-en készülnek erre a baráti 'találkozóra. — Országos leánykonferexiciáját ez esztendőben június 17—20-án Kassán tartja a Magyar Keresztyén Leányegyesületek Nemzeti Szövetsége. AZ IGE MÉRLEGÉN ÖSSZEÜLT A PARLAMENT. Kétségtelenül meglepő és érdekes képet mutat a parlament összetétele. Egyrészt az az érdekessége, hogy a kormánypártnak ilyen nagy többsége még sohasem volt a képviselőházban. Ez mindenesetre bizonyság arról, hogy valamit vár a nemzet azoktól, akik most az élen vannak. Az is kétségtelen, hogy ebben a fölényes többségrejutásban hála is kifejeződött azok iránt, akik részesei voltak a Felvidék, Kárpátalja visszaszerzésének. Ezzel a nemzet lehetőséget adott az országot nagyobbító kormánynak az általa hirdetett országépítés megvalósításához. A másik érdekessége az, hogy az ellenzék többsége szélső jobboldali pártokból került ki. Szinte megdöbbentő a nemzeti szocialista (nyilas) pártok előretörése. Ebben én elsősorban a nemzet nagy sürgetését látom a szociális reformok megvalósítására. Mindenesetre jobb, hogy a kormánynak jobboldali ellenzéke van, mert így országépítő munkájában nem gátlást, hanem sokkal inkább sarkalást és sürgetést kap. KÉT TÁBORRA OSZLOTT VILÁG. A világpolitikai légkör még mindig nem tisztult. Létrejött a német-olasz katonai kulturális és gazdasági szövetség. Egyre szorosabbá fűződött a spanyol-olasz és spanyol-német együttműködés, Délszlávia és Németország barátsága is mélyült a régens herceg németországi útjával. Megkötötték tíz esztendőre a német—lett és a német—észt megnemtámadási szerződést, Anglia a lengyelekkel és a törökökkel igyekezett barátságát elmélyíteni, de az an- gol-francia-orosz hármas szövetség kérdése még mindig megoldatlan. Chamberlain békülé- kenyebb hangon beszélt. Mindez azt mutatja, hogy a világ kettéhasadóban van. Az egyik tábor egyre erősbödő nemzeti és szociális építő gondolat jegyében alakul ki, mely tettleges cáfolata a másik hatalmas, de már egyre szűkülő nemzetközi demokráciának. Ebben a harcban meglepő az egyházak viselkedése. A pápa békíteni akar, az angol—szász protestantizmus erős támadója a tekintély államoknak. A német keresztyénség nagyrésze hozzáidomult a nemzeti szocializmushoz. A magyar keresztyénség különböző táborain belül is megoszlik a vélemény, pedig sokan éppen az egyháztól várnának a történelmet megértő irányítást ebben a kérdésben.
