Szabolcsi Őrszem, 1939 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1939-08-15 / 12. szám
2 SZABOLCSI ŐRSZEM ■ az embernek, hanem mindig és kizárólag Istennek. Ezért válik■ a református keresztyén ember élete alázatos kereséssé, melyben szüntelen kutatja Isten igazságát. Azonban ott keresi ezt, hol meg is találhatja, Isten kijelentésében, a Szentírásban. Így válik hitünk és cselekedeteink zsinórmértékévé a Szentírás, mert Istennek kell hinnem és Őt követnem. BÉKEFI BENŐ. ISTENRŐL A mi Istenünk megemésztő tűz Az embereknek sokmindenféle gondolata van Istenről. Sokszor egészen ijesztő az, ahogyan emberek, még magukat hívőknek vallott embereik is gondolkodnak Istenről. Nem hiába nevezi Kálvin János az emberi értelmet „bálványvárnak“, mert valóban annak is bizonyul. Bizonyságtevésekből, igehirdetésekből és imádságokból tűnik ki legtöbbször, hogy micsoda tévelygések vannak Isten felől az emberek hitében. Ezért van arra szükség, hogy a bálványalkotásra oly hajlandó, a természetében bálványozásra hajló ember előtt újra és újra hang- zódjék az Ige tisztán, melyben Isten szól magamagáról. Minden Istenről szóló Ige tiltakozás a bálványok ellen, az ember-gondolta isten-képek és isteni tulajdonságok ellen, de bizonyságtétel is arról, hogy kicsoda és milyen az egyetlen igaz Isten. ímé ezt is mondja Isten Igéje magáról az Istenről: A mi Istenünk megemésztő tűz. (-Zsidók 12:29.) A tűz nem játszani való dolog, mert megéget. Igen sok ember számára Isten csak valami szellemi játék, akivel időtöltés kedvéért, vagy gondűzésért foglalkozik. Isten nem játékszer, nem arra való, hogy labdázunk vele, hogy ide-oda ráncigáljuk, hogv egyszer elővegyük, másszor félretegyük, mert Ö megemésztő tűz, aki éget. Öt csak imádni és tisztelni lehet, mert máskülönben kárhoztatássá lesz. Az Istennel nem törődő ember a világ számára kárhozattá lett, mert Ö megemésztő tűz. A tűz természetéhez tartozik hozzá, hogy gyújt. Nem lehet a közelébe könnyű faisúlyú dolgokat vinni, mert azok meggyulladnak és elégnek. Fának, szénának, polyvának nincs maradása a tűz közelébe, mert azok megégnek benne. Mivel Isten megemésztő tűz, ezért nem lehet feléje fa, széna és pozdorja állapotban közeledni. A könnyű fajsúlyú emberek kiégnek közelében. Ha az ember számít arra, hogy Isten közelében megmaradjon, akkor ki kell, hogv cserélődjék belső, lelki tartalma: a sok lim-lom, széna, pozdorja, fa és szemét, a tűz által elemésztődő dolgok arannyá, ezüstté, drágakővé, oly dolgokká, melyek kiállják a tüzet. Ezért látogatja meg sokszor Isten tűzzel az övéit és ezért fog megjelenni ama nap tűzben. A tűz tisztít. A legbiztosabb fertőtlenítő szer a tűz. A lángban égetett műszeren nem marad bacillus. A léleknek igazi tisztulása nincs is máshol, csak Istenben, mert Ö megemésztő tűz, mert benne elég minden bűn, tisz- tátalanság és álnokság. Ami egyszer rajta keresztül vitetett, az megtisztul, az fertőtlení- tődik. Vigyázz, mert Isten megemésztő tűz, aki megégethet téged olthatatlan tűzzel. Ha nem imádattal, tisztelettel és hódolattcd közeledsz feléje, akkor kárhozatásodat találod meg Benne. Örülj, mert Isten megemésztő tűz, akinek közelében kiég belőled minden tűzre való szemét, minden lim-lom, fa, széna, polvva, — őbenne igazán megtisztulhatsz. Eken. AZ EMBERRŐL Milyen az ember az Ige fényénél? Az ember lényegéhez hozzátartozik, hogy véleményt alkosson önmagáról, másokról és az őt körülvevő dolgokról. Ez a véleménynyilvánítás azonban minden esetben magán viseli az emberi tökéletlenség bélyegeit. Egyetlen megdönthetetlen vélemény van ezen a világon, de az nem embertől való, hanem Istené. Az embernek önmagáról és embertársairól különféle véleménye van aszerint, hogy a világ melyik üszkös, kormos lámpája mellől nézi azt. Isten azonban, Aki mezítelenül és leplezetlenül látja az embert, sohasem azonosítja magát az ember véleményével. Isten az Ö Igéjében mint élő, világító szövetnek átvilágít az emberen s fénye elhat az ízeknek és velőknek megoszlásáig, mert Ö világosság és nincsen Öelőtte semmi sötétség, vagy rejtett dolog. Mi hát az Isten véleménye az emberről ? Isten Igéjében mondja: ,,Bizony hiábavalók a közembernek fiai és hazugok a főembernek fiai, ha mérőserpenyőbe vettetnek, mind alább-
