Szabolcsi Őrszem, 1938 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1938-12-01 / 12. szám

Dr'Sbrecln.S4nd0r e‘tan4r ur^J Q n. ÄÜ 4 ' Nyíregyháza, 1938. deceasber hó SMBOICSI ŐRSIEM ASZABOLCSI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK LAP)a| Szerkesztőség és kiadóhivatal: NYÍREGYHÁZA, KÁLV I N EU M Telefon: 280. Főszerkesztő : Dr. Ferenczy Károly. Szerkesztő : Nagyváthy József. Megjelenik havonként. Egy évre 80 fillér. Telefon : 2-80. Jövel Uram,Jézus r • » Jöjj Krisztusunk, jöjj Megváltónk, Szivünk, lelkünk újra vár. Békességre, szent őrömre Vágy a szivünk. Jössz-e mar? Lelkünk tele csüggedéssel, Minden napunk átkozott, Örülnünk rég borúra vált, Napunk ködbe áldozott. Jöjj Krisztusunk, jöjj Megváltónk. Szállj közénk a földre le, Hozd el szíved szent szerelmét S gazdagítsál meg vele. Igaz élet, minden szépség Tenálad fel lelhető, Nyújtsd ezt nékünk.mert itt nincs már Csak Halál, meg Temető. Jöjj Krisztusunk, jöjj Megvált ónk : Betlehemnek Kisdede. Égi Atyánk, Istenünknek Egyszülött, szent Gyermeke. Szállj szívembe, zörgess nálam És találkozzál velem, Hagy omoljon össze bennem Minden gond és félelem... Jöjj Krisztusunk, Jöjj Megváltónk: üj életnek záloga. Elbitangolt juhaidnak Légy megmentő pásztora. Vonj szívedhez árvát, szegényt, Elhagyottat, szenvedőt, Kelts Életre minden lelket : Melyre bűn vont szemfedőt. Jöjj Krisztusunk, j öjj Megváltónk: Szent Karácsony éjjelen Cselekedő, hogy legyünk újjá S bűnös énünk égjen el ! Légy valóság életünkben S nem pusztai látomás, Küzdő összetört lelkűnknek : Pihentető állomás. Jöjj Krisztusunk, jöjj Megváltónk: Millió szív várva-vár. Hosszú utad a szivünkig Egyengetve, készen már I Békesség és jóakarat Szálljon közénk Teveled, Legyen öröm lakozásod Köztünk: s áldott szent Neved. NAGYVÁTHY JÓZSEF Keresztyén földbirtokpolitika A világháború vérzivatara megterméke­nyítette a nagy magyar ugart. Sok sors­döntő kérdés között legégetőbb szükséglet­ként minden újkori politikai irány a föld­birtok helyesebb megoszlását tűzte ki irány­elvéül. Sok bölcs és sok badar megoldási lehetőség izgatja háború utáni közvélemé­nyünket. Mire e sorok olvasóink kezeibe ke­rülnek, talán már ismeretes is a nagy port felvert Imrédy-javaslat. Nem jósolgatunk, mert az előző mi­niszterelnök szerint a próféták kora lejárt. Nem is proponálunk egyedül üdvözítő ja­vaslatokat, mert az Ige világszemléletén nyugvó megoldás egyformán ellentétes az orthodox nagybirtokosok és a szélsőséges földosztók felfogásával, s a napi politika kereteibe belekényszerített sorsdöntő kér­dést csak lényegében érintjük. Lényegében, mert nem az a kérdés, hogy milyen nagy lehet a nagybirtok, s mi­lyen kicsi legyen a kisbirtok. Az a kérdés, hogy az Ige fényében jogos-e a földosztás követelése, s helyes-e a föld mai birtokosai­nak elutasító, merev álláspontja. Lukács (12:13) apostolt idézzük: „Ekkor így szólt az Űrhoz valaki a tö­megből: Mester, mondd meg a testvérem­nek, hogy ossza meg velem az örökségét. | ö erre így szólt annak: Ember, ki tett en­gem bíróvá, vagy osztóvá közietek? Vigyáz­zatok és óvakodjatok minden kapzsiságtól, mert ha valakinek feleslege van is, élete még nincs biztosítva az ő vagyona által!“ Ez az Ige az egymásra acsarkodó mind­két oldalnak egyaránt útmutatásul szolgál. A vagyon nem életbiztosítás ! Sem annak, akinek van, sem annak, aki a másét kí­vánja. Láttunk már gőgös oligarchákat kol­dusboton, egy szál ingben menekülni, s csak a közelmúltban is hány éhenhalás szélén álló földművessel találkoztunk, akit a leg­utolsó földreform tett megelégedett cseléd­ből koldus urasággá! Óvakodjatok minden kapzsiságtól! A keresztyén társadalomban minden munkás­nak meg kell adni a méltó bérét. Az Igén át minden irígykedőnek, naplopónak és aszfalt-gazdának meg kell hallania a mun­ka himnuszát! Csak szorgalom, verítékes munka és takarékosság érdemesít többre ! Az ilyen munkás magyarnak nem is kell ingyen föld ! Szabadítsák fel a kötött birtokokat, vegye csak át az állam azt a sok-sok földet, ami idegenek, uzsorások és olyanok kezén i van, akik az áldott magyar földben nem 1 munkaalkalmat, de csak cserebere és kama­tozó papírt látnok, szóval legyen csak eladó föld: a mi szorgalmas, magyar népünk ál­lami segítség nélkül is folytatja diadalmas új honfoglalását ! Helyesen szervezett gaz­dálkodásra, becsületes hitelre, gazdavédő árpolitikára, a szaktudás gyarapítására, szó­val egészséges tőkeképzés lehetőségeire ezután is, fokozottabban szükség van, bíz­zák csak a többit a magyar föld népére ! „Ne félj, kicsiny nyáj, mivel a ti Atyátok­nak tetszett, hogy nektek adja az országot !“ (L. 22:32.) Hát az Omge urai hallják-e a kétezer­esztendős üzenetet?! „Milyen nehezen men­nek be az Isten országába, akiknek vagyo­nuk van !“ (L. 18:24.) A nagyan gazdag ifjú is elszomorodott, amikor az Űr a megkívánt mennyei kincs ellenértékeként földi javai­nak eladását javasolta, de nincs más meg­oldás ! A tízezer holdas birodalmak urainak nem illik megnyugodniok abban, hogy az Űr ezen a földön nem földosztóként járt. A munka jutalmán felül kapzsiskodó mamut­birtokos felé így szól az Isten: „Bolond, még az éjjel elkérik tőled a te lelkedet s amiket készítettél, kiéi lesznek? így van a dolga mindannak, aki magának gyűít kin­cseket s nem az Istenben gazdag.“ (Lukács 12:20-21).- ára 10 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom