Szabolcsi Őrszem, 1937 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1937-12-01 / 12. szám
4 3 SZABOLCSI ŐRSZEM 1*37. december hó. ben merül ki, hanem egy jövőbe látó nagy elme és nagy jellem víziószerű megnyilatkozását és parancsoló, útmutató gesztusait: akkor elmondhatjuk, hogy a Tanú a maga idejében az egyetlen magyar politikai sajtóorgánum volt, a Magyarok Romániában pedig késtégkíviii egy látnoki képességgel megáldott (vagy megvert?) zseninek a jelenre tájékoztató, de a jövőbe is utat mutató megnyilatkozása. És ha a praktikusság fogalmát nem azonosítjuk a pillanathoz ragadtsággal, akkor Németh László (akit pedig Sshöpflin a politikai képzettség hiányával vádolt), ma az egyetlen magyar reálpolitikus. Erre különben az igazság biztosításán kívül vérmérséklete is kiválóan alkalmassá teszi. Ady tajtékzó dühének, Szabó Dezső maró gúnyjának és sokszor nagyon is szubjektív líraiságá.nak alig van nyoma benne. Mint szépíró is jelen legnagyobbjai közül vailó. Művészetének talaja a nép. Regényei közül legjobb a Gyász. A mű tárgya egy finom léleknek túlérzékenységből, hiúságból és mélyen a hiúság alatti mélységekből táplálkozó, egészen különös, predes-ztináeiós tragédiája; vívódás a magyar failu sok évezredes, merev, minden szemrebbenést számontartó ázsiai'etikettjével. Álnok, idegtépő küzdelem, és borzalmasan reménytelen, ahol az áldozat maga tárja ki szívét a csapásoknak; ahol a sebek kivédéséről szó se lehet, hanem csak a fájdalomnak az idegen szem elől való gőgös rejtése a probléma. A szabadakarat látszatának és a természet démoni kényszerének az a vegyülete ez. Kurátor Zsófi örökéletű alak, a Gyász feltétlenül remekmű. Hogy mennyire magyar, azt csak az . érezheti át, aki igazán ismeri a magyar falu lelkét. A „Bűn“ című regény egy a faluból elkallódott parasztlegény életének rajzában a költő szociális lelkiismeretiének gyónása és bűnvallomása. Szerkezetében nincs meg az a biztos arányosság, ami a Gyászt jellemzi. A lelki mélységiek ég feszültségek olyan megjelenítő erejét sem találhatjuk meg benne, amit a Gyászban csodálhatni. De a műben nyilatkozó nemes szociális érzés és bátorság, az előadás vonzó elevensége és főileg a téma nagy időszerűsége érdekes és tanulságos olvasmánnyá teszik. Németh László mint gondolkozó és művész egyaránt kivételes jelenség, a legnagyobb azonban miint j-ellem. Ebből a szempontból kiállja az összehasonlítást a legnagyobbakkal is. A munkáiban az írói hűségnek és bátorságnak olyan foka nyilatkozik meg, amely a tisztelet érzését váltja ki mindenkiből, akinek az erkölcsi nagyság iránt 'érzéke Van. Tollát mindig a legnagyobb cél vezette: elvonni a magyarságot a pusztulás útjáról, ahol nézete szerint most halad. E cél érdekében megvívott nagy harca még csodálatosabbá válik azáltal, hogy az író közben reménytelenül pesszimista a magyar sorsot illetőleg, amely szerinte a jövőben egészen kilátástalan. Hérodotos meséli, hogy a thermopylaei csata napján egy görög katona, Eurytos betegállományban a harcvonal mögött volt, s így e véletlen folytán megmenekült. Mikor ez az Eurytos másnap meghallotta, hogy a spártaiak mind elestek, felszerelte harci szekerét és bár a harcnak vége volt már, belerohant a többmilliós perzsa hadseregbe. Németh Lászlót könnyű párhuzamba állítani ezzel az Eurytosszál. Ö is egy ellenséges világ ellen rohan reménytelenül és egymaga. Helyzete azonban nehezebb, mint a görög katonáé. Met Eurytost a perzsa háborúk nagyszerű közszelleme, a barbárság elleni küzdelemben elesett görög hősök umbrái erősítették az utolsó úton, míg Németh Lászlót közömbös vagy rosszindulatú írástudók fölényes mosolya s egy az időkhöz méltatlan generáció értetlen bámészkodása veszi körül. Németh László ma a legbecsületesebb magyar író. Kell, hogy olvasuk munkáit és főleg, hogy kövessük ezt a szellemet, amely munkásságában megnyilatkozik. Legolcsóbb bevásárlási forrás MAYER ÁGOSTON úri és női divatáru üzlete Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-u. 2. Tel.: 537. Nagy ifjúsági toborzó Hírt adtunk már előző számunkban arról, hogy a középszabolcsi református egyházmegyében 1938 januárjában nagy ifjúsági toborzót fog tartani az egyházmegye missziói bizottsága a KIÉ központ támogatásával. Kovács Péter országos KIÉ földmíves titkár, Garay Miklós diakónus, ifjúsági munkás, valamiint Kiss Pál ref lelkész, egyházmegyei missziói előadó, január 13-án megkezdik a körzeti ifjúsági konferenciák tartását. Mindenütt egynapos konferenciát rendeznek, melyen nemcsak az ifjakhoz, hanem az egész gyülekezethez is szólni fognak, az ifjúsági munkáról, a mai ifjúság feladatairól, célkitűzéseiről, a rúaigyar sorsról és a református egyház küldetéséről. A komor télben verőfényes tavasznak ígérkezik ez a nagy mozgósítás és seregszemle. Krisztus, a Fővezér várja ifjú, hű vitézeit a riadó szavára! A meghívót az egyes gyülekezetek Ifjúsága számára itt adjuk: Fiúk ! Testvérek ! A KözépszabolcsiReiformátus Egyházmegye missziói bizottsága és a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Nemzeti Szövetségének Református Ága testvéri találkozóra hív Benneteket az alább feltüntetett időben és helyre. Jézus Krisztus fővezér- sége alatt diadalmasan, lobogó zászlók alá. Hozzátok el ifjúi hű szívetek forró dobogását, szent tüzét és tisztaságát! Azt akarjuk, hogy ez a téli táborbaszáílás nagy elhatározásoknak, komoly célkitűzéseknek és bátor elán dúl ásóiknak lenne az áldott alkalma. Azt akarjuk, hogy a magyar református ifjú a legkülönb legyen az élet nagy harcában valamennyi más ifjú között. Szíve arany, lelke gyémánt, jelleme szikla... Azt akarjuk, Fiúk, hogy alkalmasaik legyetek Istenországának és Nagymagyarországinak építésiére ! Honfoglalás, országépítés nagy munkája vár rátok, Fiúk ! Ezért új vérszerződésre van szükség. A szent, igaz, az ártatlan vérrel, Krisztus vérével kössétek meg azt. Az Ö nevében hívunk Benneteket, az Ö nevében jöjjetek ! 1938 január 13-án Balsára gyülekezik : Szabolcs, Vencselő, Gáva ifjúsága. ,, „ 14-‘én Paszabra: Búj, Ibránv, Tiszab ere el. „ „ 15-én Nagyhalászra : Tiszafád, Vasmegy er. „ „ 16-án Kemecsére: Kótaj, Nyírbogdány, Ny írt ura. „ „ 17-én Orosra: Nyírpazony, Nyíregyháza. „ „ 18-ián, Apagyra: Sényő, Nyírtét, Besenyőd, Nyíribrony. „ „ 19-én Baktalórá.ntiházára: Nyírjákó, Nyírkércs, Ramocsaháza. ,, „ 20-án: Vajára: ör, Rohod. „ „ 21-én, Öfehértóira: Nyírgyulaj. „ „ 22-én Nyírbátor, Encsencs, Kisljta, Piriese. „ „ 24-én Nyírmihálydiba: Nyíradony, Nyír gél se. „ „ 25-én Balkányba: Geszteréd, Szakoly. „ „ 26-ián Nagykállába: Kállósemjén. „ 27-én Üjfehértóra: Téglás ifjúsága. Általános programm: A kijelölt napon a kijelölt helyre a megnevezett gyülekezetek református ifjúsága és érdeklődő hívek, főként a presbitérium és tantestület tagjai, valamint a Leányegyesületek tagjai szíveskedjenek megjelenni délelőtt 9 órára. Délelőtt 9—10-ig: ismerkedés, jelvényfeltűzés. Délelőtt) 10—11-ig: istentisztelet a templomban a gyülekezet és a vendégek részére. Délelőtt 11—12-ig: ifjúsági konferencia a templomban. Ebéd 12—14 óráig az iskolában. Délután 14—17-ig: megbeszélés a fiúkkal az iskolában. # Délután 17—18-ig: vallásos estély a templomban. Tudnivalók: 1- A nagytiszteletű Lelkész Urakat bizal,óimmal és szeretettel kiérjük, hogy ismertes körültekintő buzgőságukkal karolják fel a konferencia ügyót. Minél több ifjút és érdeklődőt hozzanak magukkal. 2. Minden ifjú jelentkezzék .előre 3 nappal, illetékes lelkészénél, aki a résztvevők számát egv nappal előbb közli a táborhely lelkészével. 3. Mindenki hozzon magával zsoltárt, bibliát. 4. Minden résztvevő köteles a jelvényt megvenni és feltűzni. A jelvény ára 10 fillér. 5. Élelmet "mindenki hozzon magával, mert közebédet nem tartunk. 6. Foglalok, kerékpárok elhelyezéséről a vendéglátó gyülekezetét kérjük a presbitériuma útján. Takarmányt hozzon mindenki. 7. A templomi persely az ifjúsági munka céljait szolgálja, azért kérjük a résztvevőket, hogy a perselyről ne feledkezzenek meg. Porzsolt István sk. esperes. Doboss Károly sk. Kiss Pál sk. KIÉ titkár. egvh. missziói előadó, ref. lelkész. Kovács Péter orsz. földmív. titkár. HÁZI ÁHÍTAT Mert született néktek ma a Megtartó (Lukács 2. 11.) Az egész világ rettegi az elmúlást, a halált. Kétségbeesetten igyekeznek a politikusok a béke fenntartásán, hogy a háború óriási kaszája végig ne vágjon, embermilliókon... lázas tevékenységgel, legjobb tudásukat csatasorba állítva küzdenek az orvosok a laboratóriumok csendjében az embert elpusztítaná akaró bacillusok hadával, a tudósok, professzorok a tudomány és tudás fegyverével harcolnak az ember milliók testét veszélyeztető, pusztulással fenyegető rémséggel, — de minden óvóintézkedést ledönt, minden tudást túllép az elmúlás réme és egyrehullanak, egyre vesznek testileg-lelkileg egyaránt az emberlégiók szerte e széles világon... Az ember legtöbbje rettegve gondol az utolsó órára. Mindent elkövet, hogy mentül jobban elodázza azt. Óvószereket használ, orvosságokat szed, a testét edzi, fél a veszélytől és mindenféle módszerekkel próbálja védeni magát, — az elmúlás pedig követi lépteit.... Miért fél annyira az ember az elkerülhetetlen haláltól? A lélek retteg benne, rettenti a szemtől- szembe Való leszámolás pillanata... Átlag az emberek nem is akarnak rágondolni erre a rémslégesnek érzett órára ! Szinte elaltatják a lelkűket hódító-szerekkel! Némelyik a mulatozás lármájával, némelyik a vagyonszerzés lázával, némelyik a szertelen élet lézas lüktetésével nlémitja el a lelke hangját! Mások jóslások, babonák titokzatos fátylába burkolóznak bele. De mindez hiábavaló és sikertelen kísérletezés! — Tudja, érzi ezt mindenki és ép ezért retteg... Mint a révpart a hullámokon hánykolódó kis csónak számára, mint egy mentsvár a menekülőnek, miint egy jóságosán lenyúló, erő* kéa a
