Szabolcsi Őrszem, 1937 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1937-11-01 / 11. szám
6 SZABOLCSI ŐRSZEM 1937. november hó. •Egyik község határában több helyen láttam a trágya helytelen alászán tását. A trágya nagy része •a föld felszínén volt, már pedig a tökéletes clko.r- haídáshoz szükséges a teljes alátakarása, így azt a gazdatársamat sok veszteség fogja érni, mert a korhadás alatt képződött ammóniák, gázok, amelyből viégiil nitrogén lesz, a földből kiálló részeken keresztül elpárolog, veszendőbe megy. Sóik helyen láttam a tengeriszárat úgy levágva, hogy a földön 20—25 cm. magas csonk maradt vissza. A törvény előírja, hogy a föld felett közvetlenül kell levágni a szárat, mert a kukoricamoly cgyrésze ezekben telel át 'és a következő évben nagy kárt okoz. S. I. GYÜLEKEZETI ÉLET Istentiszteleti rend a nyíregyházi tanyákon 1937 december 5-ig. November 4-én este 6 órakor: Felsősimapusztán vallásos est; — 11-én este 5 órakor: Jakusíbakorban vallásos est; — 21-én d. e. K10 órakor: Szarvasszigeten istentisztelet; d. e. 11 órakor: Jakusbok orban istentisztelet; d. u. 4 jómkor: VaTjúlaposon istentisztedet.' — December 2-án este 6 órakor: Falsősimapusztán vallásos est; — 5-én d. e. 10 órakor: Szarvasszigeten istentisztelet; d. u. 5 óraikor: Jakusbokorban istentisztelet. * Tiszar ád. A tiszarádi gyülekezet szeptember 19-ikén avatta fel 220 kg-os harangját, mely a hívek áldozatkészségének beszélő bizonysága. A felavatást Porzsolt István középszabolcsi és Kiss Lajos felső- szabolcsi esperesek végezték. A harang történetét Kiss Pál helybeli lelkész olvasta fel. Ebből tudtuk megt, hogy az új harang a világháborúba elvitt harang helyett állíttatott s az ára 1078.— P volt. Nem volt senki a gyülekezetben, aki ne adott volna a harangra. Jóval több gyűlt be a kegyes adományokból, mint amennyibe a harang került. A harangra begyült 1752.11 P s így 674.11 P megmaradt. Erre újabb adakozás indult meg, hogy a templomikertet bekeríttethesse a presbitérium. 400.— P gyűlt be kegyes adományokból a kerítésre s így a tiszarádi gyülekezet rég óhajtott vágya megvalósult. A temiplomkert kőfallal kö- rüWétetett, hogy a záporeső el ne mossa a dombot, melyen a templom épült. A vasoszlopok virágkosárral vannak díszítve, melybe a tiszarádi leányok cserepes virágokat helyeznek és azokat a leányok ápolják tavasztól őszig. A tiszarádi gyülekezet, mely a templom- és iskolaépítésből eredő 28600.— P-t kitevő adósága miatt 50 magyar hold Söldet volt kénytelen hitelezőjének átengedni Í1933-ban, hogy költséges és bizonytalan kimenetű pereskedést elkerülje, — kezd poraiból új életre kelni, mint a mesék phőnixmadara. A múlt évben 7000— PJért 15 és fél magyar hold földet visszaszerzett az elveszített pótlására. Az a gyülekezet, •mely pár nap alatt harangra, kerítésre a mai közönyös, hitetlen, anyagias világban 2172.11 P-t (adományoz, 150%-os egyházi és iskolai adóterhet hordozva, — élő gyülekezet. Abban bízni lehet. Legyenek áldottak az áldozatos szívek, akik örömmel adtak és akik örömmel fáradoztak. A kerítés teljesen készen 2300.— P-be kerül. A hiányt az egyház pénztára fedezi készpénzzel. Kiss Pál, ref lelkész. * Dögé. A dögéi református egyház ebben az évben templomát renováltatta, villanyvilágítással látta el. E munkálatokért 4500 pengőt fizetett ki minijén külső segítség nélkül. „Az áldozatos szívekben gyönyörködik az Or!“ „Az Or pedig a Lélek; és ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság“. (II. Kor. 3. r., 17. v.) Kis vár da. Kisvárda. Október hó 25-től 31-ig bezárólag a reformáció emlékünnepére való méltó előkészületül evangelizáló hét volt a gyülekezetben, amely idő alatt naponként este 6 órakor előadás és gyülekezeti áhitat volt. Az előadásokat Kiss Lajos esperes, Papp Kálmán Jenő tiszakanyári, Csákó Gyula kisvárdai ág. ev., Ignéczy Sándor szabolcs- báíkai, Porzsolt Ferenc dombrádi és dr. Soós Béla debreceni lelkipásztor tartotta. Az október 31-iki vallásos ünnepélyen az ünnepi beszédet dr. Fó- nyad Dezső budapesti lelkész, a bibliamagyarázatot pedig Hankóczy József kékesei lelkipásztor tartotta. Hisszük, hogy ezek az áldott alkalmak eredményesen munkálták minden vallásos mozgalom egyetlen célját: önmagunk reformációját. Isten áldása legyen a gyülekezetünknek szolgáló lelkipásztorokon. Helyreigazítás Októberi számunkban sajnálatos tévedés történt, amennyiben a „Kettős kéréssel“ és a „Végy részt a konfirmációra való előkészítésben“ című cikkek tévesen egybeolvasztva szedettek ki. Hiszem, hogy olvasóink a két cikk különböző tárgyánál fogva e tévedést maguk észrevették s korrigálták. Hdyeis beosztás ez: A „Kettős kéréssel“ című cikk első hasábjának utolsó bekezdésével kezdődik a „Végy részt a konfirmációra való előkészítésben“ s az e cím alatt megjelent második hasáb lenne a „Kettős kéréssel“ cimű cikk folytatása. így szeretsz-e te... ? Régen olvastam az egyik napilapban s mégis oly tisztán él emlékezetemben. Isten csodálatos kegyelme, hogy emlékezetűn kiben fel-tfelbükkainhat egy-egy régi emlék, melyen Valamikor elnyugodott, vagy elhatározást nemzőén megreimegett lelkünk. Pesten történt. Egy öreg asszony régi idő óta dédelgetett álma vált valóra; kolpor- taurtől Képes Bibliát rendelhetett. Epedő szomjúsággal várta a könyv megérkeztét. Egy délelőtt a könyv megérkezett. Mennyasszony leánya éppen a városiban járt. Bibliára gyűjtött, féltve, gonddal őrzött pénzecskéjét boldog örömtől reszkető kézzel szedegette elő az örvendező öreg, amikor váratlanul megérkezik a vőlegény, ki a pénz rabja s a kiadás láttán támadt haragjában kiűzd a kolporteurt, utána dobja az öreg vágyó reménységét betöltő Bibliát, s haragosan eltávozik. Zokogva panaszolja el az anya hazaérkező mennyasz- szony leányának nagy-nagy fájdalmát. Egy gondolat villan át a mennyasszony agyán: „az odafelvalókkal törődjetek s ne a földiekkel“, lehúzza1 karikagyűrűjét, rövid levelet ír svisz- sZaküldd vőlegényének. Harmadnap újra jön a vőlegény, kezében gondos csomagolásban a Képes Biblia, arcán a bűnbánat, saját pénzén vette s mit eddig meg nem tett, maga is olvasni szeretné, de van-e számára bocsánat? A leány Istent jobban szeretése e földi szerencsénél lelket nyert meg az Isten számára s megépítette vőlegénye és maga között a soha el nem múló lelki kapcsot. Egyháziunk leánykái, hányán vannak köztelek ilyenek ? Hányán szeretik így szüleiket? Hányán szeretik így az Istent? Te köztük vagy-e? Hadházy Lajos. Mielőtt nyomtatvány re ndelé? ét eszközölné, el ne mulassza ISÄ Merkúr lyeniiizegtil lyirejifa. APRÓ HÍREK A Középszabolcsi Egyházmegye őszi közgyűlése elhatározta, hogy az ifjúsági munkát fokozottabb gondozásába veszi. Református ifjúságunkat a Keresztyén Ifjúságii Egyesületbe kell minden gyülekezetben tömöríteni. Az a cél, hogy a református ifjú imádkozó, .bibliaolvasó, hívő ifjú legyen, aki Isten oldalán harcol az egy.re s ötét eb- ben felvonuló Sátáni seregekkel szemben. Nagy örömére szolgálna egyházmegyénk vezetőcégének, ha minden gyülekezetben minden komoly, jóira- v.aló ifjú részt kérne a munkából. Nemzeti életünk megújhodása csak az ifjúság újjászületése- által lehetséges. Aki az ifjúságra gondot visel, az a jövőt biztosítja. Lelhet-e valaki közönyös a jöv» iránt? A presbitériumok siessenek az ifjúsági munka felkarolására minden áldozattal. * A Középszabolcsi Egyházmegye missziói körei az egyházmegyei közgyűlés határozata folytán újból megkezdik munkájukat. Kiss Pál tiszarádi. lelkész, egyházmegyei missziói előadó megbiza- tofot, hogy a munkát kezdeményezze, megindítsa éls a munkáról a felettes hatóságnak jelentést tegyen. Arról értesültünk, hogy az egyházmegye 7 missziói körében 2-2 köri összejövetel lesz az 1937—38. évi munkaéviben. * Kovács Péter országos földmíves ifjúsági titkár Garay Miklós diakónust maga mellé vette 2—3 hőnlapra, hogy őt az ifjúsági munkában gyakorlatilag kiképezze. A tél folyamán úgy a felső- szabolcsi, mint a- középszabolcsi egyházmegye gyülekezeteit együtt fogják meglátogatni, s az ifjúsági munkát mindenütt kezdeményezni, ellenőrizni, megszervezni fogják. A két egyházmegye- ifjúságának nagy nyeresége lenne, ha egy bizonyságtevő ifljú, aki örömmel és hivatással fárad, állandó munkásul, titkárul alkalmaztatnék a két egyházmegyében. Így remélhető, hogy az ifjúsági munka hatalmas lépéssel fog fejlődni. * A Középszabolcsi Egyházmegye missziói bizottságának jelentéséből tudjuk, hogy kevés a vasárnapi-iskolai munkás. Ebből a különösen intelligensebb és nemesebb érzésű leányaink és asz- szonyaink számára való munkáiból mindenütt ki kellene venni a részt azoknak, akik a gyermekeket szeretik s a magyar jövőt féltik, összeszorui a szívünk, ha azt látjuk, hogy ezt a munkát egyedül csak a lelkipásztorok végzik úgy-ahogy, néhány buzgó, egyházáért égő tanítóval együtt, de hiányzik belőle a szív meleglsége, a lélek öröme.. Hiányzanak a művelt nők és a tanult férfiak. Itfr. kellene bizonyságot tenni, hogy távol áll totónk, a kiaini 'érzés és gondolkozás: avagy őrizője vagyok-e én az én atyámfiának ? ! A gyermek gondját felvenni a legkrisztusihb cselekedet. „Az Isten országa nem evés, nem dvás, hanem; igazság, békesség és Szent Lélek által való öiröm“. (Róm. 14. r„ 17. v.) Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. Ferenczy Károly Nyomatott a .,Merkur“*nyomdaüzemben, Nyír» egyházén, BercsónyWutca 3. Felelős: Orosz Károly
