Szabolcsi Őrszem, 1937 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1937-05-01 / 5. szám
1937. május hó. SZABOLCSI ŐRSZEM 3 rendeltetett, mert te most másra használod. Isten azt akarja, hogy igazán élj, igazul élj, vagyis úgy, hogy lelked örök összhangban, harmóniában legyen az élő Istennel, mert most a Sátánnal vagy közösségben. Isten téged idveziteni akar. Isten pedig nem akárki, tehát te sem bánhatsz vele akárhogyan, ezt jól vedd eszedbe. Épen ezért a bibliádnak az a vádja ellened, hogy botorul megveted, elmégy mellette, semmibe sem veszed — holott emlékezzél csak a gazdag és Lázár történetére, (Lukács 17.) hogy nem adatik több alkalom, csupán ez a földi lét a lelkiüdvösséged táplálására, biztosítására. Mindezekből következik, hogy a Szent Bibl'ából hozzád szóló és téged kereső élő Isten iránti legelső kötelességed. 1. Vegyél azonnal egy könnyen kezelhető kisalaku teljes szentirást (csak 1 '90 T). 2. Olvasd naponként, a reggeli órákban. 3. Gondolkozzál az elolvasott verseken. 4. Imádkozzál utánna a lelkigyümölcsökért. 5. Beszélj róla másoknak is, bizonyságot téve a nagy boldogságról. Szüle Miklós. Gondolatok Farkas István tiszáninneni püspök sárospataki ünnepi beszédéből. Remegnek és félnek egymástól a nemzetek, mert tudják, hogy a csalárd cselekedetek, egyszer napfényre jönnek... Fegyverkezésre költi a lerongyolt embermilliók verítékével megszerzett anyagi javait majdnem mindenik nemzet s mint aki eszét vesztette — szinte hívogatja a halált. A nagy világégés után — a nemzetek uj életberendezésének jelszavai tartják izgalomban a lelkeket. A világnézetek harcában sajnos a nyers erőre, a fegyverekre bizzák igazaik védelmét. A fasizmus, hitlerizmus — sokszor kritika nélkül is tetszetős jelszavak, — mondjuk világnézetek: a hirtelen lángoló magyar ifjúság szemében is. A hitlerizmus a nagy, egységes — egy nyelvű német nemzet: Isten nélküli — emberi evangéliumot. A szép ének bevonzofta a járókelőket, akikhez utána rövid szózatot intézett, vagy a keresztyénség igazságait magyarázta. Azonban gyakrabban kijárt utcaszegletekre, terekre és gyári munkások, munkanélküliek és hamisjátékosok közt hirdette Isten szeretetét- Evangelizáló munkájának, ennek a megiratlan hőskölteménynek egyik tipikus jelenete volt, amikor reggelenként megjelent a napszámosok, utcaseprők, hajómunkások gyülekezőhelyén, vagy a dokkokban s prédikálni kezdett. Az eső szakadt s ő tüdővészes köhögéstől megszakítva kiáltotta: Isten szeretet. Hirdetem nektek, mig utolsót lehelek. Ahol szeretet van, ott lakik Isten... Tovább nem folytathatta; kimerülve, lázasan összeesett. A durva munkáskezek ilyenkor gyöngéd szeretettel emelték fel és vitték haza szegényes szobájába. Máskor este ment ki az utcákra s mig ő olvasta a bibliát, a lámpása fénye alá suhancok ültek, hogy folytassák a szerencsejátékukat. Amikor zárt helyiségben tartotta összejöveteleit, hallgatói közé nem egyszer utcaleányok vegyültek, hogy maguknak mulatótársat keressenekAz aratás Ez a csodálatos, Pál-apostoli munka nem maradhatott eredménytelen. Kiábrándító tapasztalatai közt fényesen sugárzó emlék maradt, hogy ilyen gyűlésen hallgatta először és lett csakhamar hűséges munkatársa az az áldoza- zatos lelkű leány, aki később megosztotta vele életét. Japán nyelven „Tavaszinak hívták s munkatársi hűsége Kagavának saját szavai szerint, mindig olyan volt, mint a lápban nyíló fehér liliom. Valóban az volt: tündöklő fehérségű liliom a sinkavai mocsárban. Saját házában első eredmény az volt, hogy halálos betege elhunyta után ezzel fogadták visszatérésekor : A betegünk hazatért a mennyei Atya házéba. Szomszédok, betegek jöttek hozzá, akarása. A nemzet őserejében, tehát magában a nemzetben bizva csupán : a vér és a faj elmélet alapján próbál uj életre berendezkedni. A nemzeti lélek, ha nem az Isten leikéből táplálkozik: Bálványimádás, akármilyen hatalmas magabizásban e nép, elvész kevélysége miatt s csak Istenhez való visszatérése lehet számára uj elindulás az igazi nemzeti nagyság felé. A fasizmus, a totális állameszme: egy Mussolini, e kivételesen Istentől áldott ember tartva kezében hatalmat, - a kétségtelenül diktatórikus uralom minden jeleit magán viseli, s bizony nem kívánatos ez az egy kézben levő hatalom abban az értelemben, hogy az a nemzetek kormányzásában állandóvá legyen. Hiszen a nemzet élén álló, kivételesen nagy és bölcs ember is: csak ember — aki tévedhet. Felséges gondolat a nemzeti egység megteremtése : de, sem vér sem fajta, sem egynyelvüség megkövetelésével nem szolgálhatják a nemzeti közösség boldogulását. A bolsevizmus, mely Istent, hazát, ideálokat tagadva : utálatosságaival az isteni kép mást rabolja el az ember orcájáról, mint a nemzetek halálát siettettő „dögvész“ a Sátán munkája s kell, hogy minden magyarázás nélkül is undort keltsen a magyar ifjú lelkében. Mit szóljak: ezekről az elgondolásokról?... Más a magyar 'lélek, mint sok más nemzetek lelke... A havasi rózsát, az alföldi búzát termő földbe hiába ültetjük át. A magyar fajtát emberré, néppé, nemzetté formálni, sok-sok- ezer esztendő át: maga az Isten próbálta. Szent Lélek ellen való vétkezés, az örökké való nemzet ellen való vétkezés volt a múltban : elaludni hagyni a magyar lélek füzeit. A nemzeti királyság megszűnte óta idegen uralom szívta ki vérünket s vette el apáink veríték hullató életének keserves keresményeit. Idegenek maguk céljai szolgálatára vitték el hadba apáinkat s tették sokszor a koldusok koldusává a jobb sorsra méltó nemzetet. Békés időkben, sajnos eleget patópálos- kodtak az ősök. Voltak az örökkévalóságba belenőtt nagyok is, de a harci zajok elültével, sokszor úrrá lett rajtuk: a minden mindegy jelszava ! Sokszor olyan könnyen beletörődtek egy-egy adott helyzetbe — feledve az édesapák, az ősök: „Eb ura fakó“-ját! — ........... S tétlenül nézték, hogy mint húzzák ki alólunk, a magyar faj lábai alól a magyar földet. Nekünk s fiainknak idegenben senki sem ad kenyeret. Gyógyuljunk hát ki már egyszer abból a nyavalyából, hogy itt csak idegen jelszavak tet- szetősek s lássuk be, nagy, — magunk ellen való vétkezésünket, hogy — tulon túl igyekeztünk — idegenből jöttek számára kívánatos földdé tenni a magyar földet. A mi küldetésünk „a legnagyobb magyar“ eme vallomásának átértése : „Mindenek előtt áll előttem: hűség a fajtámhoz.“ Látásokat látók... álmokat álmodok... Nem tudom mi az a különös varázs, ami szivemre telepszik, ha az Apostolok cselekedete 2. részének 17 versét olvasom. „Es lészen az utolsó napokban, ezt mondja az Isten, kitöltők az én lelkemből minden testre: és prófétáinak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak." Talán a felszabadult léleknek a boldog hálája, talán az uj lehetőség feletti öröm : hogy ki lehet szakadni a múló lét keretei közül s felrepülni a látások és álmok gyorsröptü paripáján a magasba, a jövőbe. Talán az, hogy van bennünk valami, ami ki tud bontakozni a földiség, testiség bilincseiből, egy magasabb szellemi világ osztályosa tud lenni, ahonnan alkalma nyilik látásokat látni, fürkészni és ismerni elrejtett s titkos dolgokat is. Nem tudom. Egy azonban kétségtelen, ez az, hogy az ember lelke felfelé vágyik. Nem is volna lélek, ha nem vágyakoznék a ma gasba, oda, hol Alkotójával boldog együttélésben találkozhaik. Ha első neki buz. dulásunkban nem is tudott felszárnyaln. az Isten atyai kebléhez: nem csoda. Isj hogy imádkozzék értük és tanítsa őket a szerető Isten ismeretére. Gyűléseit most már tömegesen keresték fel s hittek tanításának. Szava, de még inkább élete áldott magvetés volt, melyből a kegyelem Ura dús aratást érlelt. Az emberi szenvedés, bűn és öröm közt csillogó derűnek itt is voltak fényes tükörcserepei. Egyik szomszédja, Yoshida, valahányszor részeg volt — s ez gyakran megesett vele — mindig szidta az átkozott keresztyéneket, akik énekeikkel olyan zajt csapnak, hogy nem lehet tőle aludni. Egyszer Kagava az utolsó pillanatban mentette meg életét haragosa kezei közül s Yoshida azóta megbékült a keresztyénekkel. Egy hét múlva minden ruha nélkül megjelent a bibliaórán és kijelentette, hogy megtért és keresztyénné lesz. Te magad mondtad szólt Kagavához, hogy nem fontos, hogy jön ide az ember. Hát én igy jöttem. A bibliakör tagjai nem tudtak hova lenni a nevetéstől, de ő komolyan vette a megtérést s egy szalmagyékényt kerítve maga köré ott maradt, mig el nem aludt és ki nem pihente mámorát. Tizennégy évi munkásságának azon felül, melyet csak Isten lát és angyalok mérnek fel, más eredménye is lett- Személyes tapasztalatai alapján megírta a Szegénység lélektanát, kiváló értekezést s újságcikkekben, röpiratokban szakadatlanul harcolt a nyomortanyák ellen. Jórészt ennek következménye volt, hogy 1926-ban a legnagyobb hat város nyomortanyáit lebontatta és kitelepítette a Japán kormány. A mérhetetlen nyomorúság és kimondhatatlan szenvedés tanyái ezzel eltűntek a föld színéről, ö maga közben annyi fertőzésen ment keresztül, hogy orvosai szerint már egyetlen szerve sem maradt épen testében, azonban első nagy csatáját megnyerte s a japán keresztyénség nagy hőse győztesen került ki a sinkavai pokolból. Munkássága most már nem korlátozódhat csak a könyörülő szeretet munkáira. Hire túlnőtt Sinkaván s minden kétségbeesés és panasz hozzá kiáltott. Még sinkavai évei alatt foglalkozni kezdett az égető nagy társadalmi kérdésekkel és bátor hitével habozás nélkül az elnyomottak és kizsákmányoltak mellé állott. Két nagy osztály szenvedett ez időben a társadalmi igazságtalanságok súlya alatt: a föld- mives és a munkás. A földmunkást és a kis- bérlőt egy régi törvény teljesen kiszolgáltatta a birtokosnak s gyermekeik gyakran harmadágról, örökölték a roppant adósságot. Mintegy húsz millió ember élt máról-holnapra s egy rossz termés, vagy földrengés valóságos éhínséget jelentett. A szervezkedés jogát törvény tiltotta s az ország lakossága némán szendvedett. Kagava az elnyomott millióknak élére állott- 1921-ben néhány kisbérlő és földmives jelent meg nála, hogy vele megalapítsák a japán földbérlők és munkások országos szövetségét- Kagava Föld és Szabadság címen lapot indít s országos gyűlést hiv össze, melyen megállapítja az agrármozgalom munkáját. Követeli az alaposabb népoktatást a falu és tanyák számára, az egészség- és lakásügyi viszonyok megjavítását sürgeti a földmivelés tudományos megalapozását és szakszerű vezetését. Megszervezi a hitelt, bevezeti a szövetkezeti rendszert és természetbiztositó intézeteket állíttat fel. A szervezkedésért csakhamar börtönbe kerül. Kiszabadításáért ezrek mozdulnak meg s a rendőrség sokáig nem tarthatja vissza. A kormány érzi az uj idők követeléseinek jogosságát s a reformok csakhamar kezdetüket veszik. A föld népére ezután emberibb napok köszöntenek. Véget érnek a végheteílen adósságok, megkönnyül a birtokszerzés és művelés módja s egy helyes földreform indul meg a Kagava munkássága nyomán. (Vége következik.)
