Szabolcsi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1919-02-02 / 5. szám
Február 2 2 ol^lal Visszatartani, halmozni az árat nem képes, mert a második héten már nem tudna újabb anyagot vásárolni. Do a milliós gyárvállalat egész esztendei termelését is vissza tudja tartani, s ezáltal a keresletet mesterségesen felfokozni, végeredményben: árdrágitani. Ilyen esetben a gyári termék ára a következő tételekből rakódik össze: I) anyagár, 2) üzemi költség, 3) bérérték, 4) profit (a 3 és 4 pontok adják a munkaértéket) 5) a visszatartás következtében beálló monopol érték. Ebből az öt tételből összerakodott eladási árban csak az első kettő tisztességes, a másik három már tisztességtelen, erkölcstelen eredetű vagy célzatú. A bérérték (3 pont) tisztességtelen, mert nem adja a munka teljes értékét; a profit (4 pont) erkölcstelen, mert munkanélküli jövedelmet jelent, s a monopolérték tisztességtelen, mert a fogyasztók kizsákmányolására vezet. Ezért prograramja a polgári radikális pártnak a nagybirtok és a nagytőke megrendszabályozása és a kirívó vagyoni külömbségek megszüntetése (birtokretorm, ipari vállalatok pénzintézetek állami ellenőrzése, örökösödési és vagyon adó stb,) Ezekből kitetszőleg a radikális párt vagyonjogi programmja, hogy lehetőleg mindenkinek legyen annyi vagyona, amennyi a másoktól való rabszolgai függést megakadályozza; de ne legyen annyi, hogy vele másokat rabszolga sorsra juttatni lehessen. Az emberek egyenlősége a radikális párt második vezető gondolata. Igazságtalan állapot az, hogy csak az legyen képes gyermekét iskoláztatni, akinek pénze van; igazságtalanság, hogy betegség esetén gyógyittatui magát-, szanatóriumba, fürdőre menni csak az legyen képes, akinek pénze van ; igazságtalanság hogy csak annak legyen belesz ólása a község vármegye és’ az ország dolgába, akinek pénze van (virilisck) azért a polgári radikális párt olyan közjogi és szociális reformokat sürget, amelyek mindenkinek egyformán megadják a jogot az élethez. (Általános választói jog, főrendiház, virilizmus eltörlése, közegészségügy, iskolák államosítása, sajtó, gyülekezési és egyesülési szabadság stb.) Az egyenlőséghez tartozik a nemzetiségek teljes egyenjogositása, továbbá a teljes vallás szabadság az egyházak autonómiájával. Harmadik eszménye a radikális pártnak az egyéni képességek elismerése. Az uj társadalom az egyes társadalmi osztályokat egyenlósitheti, s azok minden tagját egyenlő jogokkal ruházhatja fel, de fel kell hogy maradjon az egyének személyszerinti külömbsége az értelmiség az erkölos, a képesség, rátermettség tekintetében. Nem szorul bizonyításra, hogy egyik munkás hamarább vág fel egy öl fát. mint a másik, s ezáltal 1 órai munkája értékesebb mint amazé. Az se szorul magyarázatra, hogy az a tervező mérnök, vagy feltaláló aki a gyalugépet az íróasztalánál megszerkesztette, értékesebb munkát végzett mintha az alatt az idő alatt gyalult volna. Azt is könnyen belátjuk, hogy egy hires orvostanár öt perc alatt értékesebb munkát végez, mint egy tizedrangu orvos egy óra-, vagy akár egy nap alatt. Nem lehet tehát kétséges ezek ntán, h)gy ha az egye3 ember munkaértéke nem egyenlő: következőképen a vagyon- egyenlőság, vagy a szó sz)ros értelmében vett kommunizmus sem állhat fenn. A radikalismus itt tér -el a kommunizmus hívei vallotta eszméktől. A magánvagyon utáni vágyakozás az a serkentő erő, amely az egyes embert nagyobb erőfeszítésre nagyobb és értékesebb munka végzésére ösztönzi. Ennek elismerése nem egyéb, mint elismerése j az értelmi és erkölcsi erők elsőbbségé- I nek s elismerése annak, hogy vezetésre 1 ezek az erők vannak hivatva. A radikalizmus ezen pontja sarkköve a társadalmi fejlődésnek, sarkköve az egyes ember ambitiójának, boldogulási lehetőségének s alapja a társadalom (állam) felvirágozásának is. Demetey Béla. Magyarország területi épsége. Irta: Dr. Bcrnáth Zoltán. V.r Mikor a magyar nép meghódítja a hazát több mint ezer évvel ezelőtt: nagyobb tömegekben az életadó Alföldet foglalja el s nemcsak azért, mert erre van szüksége, mint pásztor, lovas és földművelő népnek, hanem józan és politikai érzékkel és óles előrelátással belátván, hogy hatalmának ez az alapja s csak innen tudja hatalma alatt-tartani a végeket is. Az itt lévő népeket legyőzi, meghódítja, de nem sanyargatja nem igázza le, hanem testvérként keblére fogadja, jó és balsorsra osztályos társaivá s ez által az általa alkotott állami rend feltétlen támogatóivá is teszi. Nemcsak a fegyvereken, de a sziveken is győzelmet arat. Csakis így érthető bármilyen kiváló hadi erényekkel volt is ékes hogy kisebbsége dacára uralmát rövidesen megszilárdítani s 1000 óv százezer viharja közt tenntartani tudta. Hogy milyen nemesen gondolkozott a honfoglaló-magyar az itt talált s testvérré fogadott idegen ajkuakkal szemben azt élesen igazolja első nagy királyunk ; szent István politikai végrendelete. A külső ellenségekkel szemben pedig a magyarság úgy tudta biztosítani lótót, hogy érzésben és gondolkozásban hozzájuk simult, hozzájuk alkalmazkodott ; felvette a keresztény vallást, elfogadta a keresztény erkölcsöt ; befogadta a nyugati kultúrát s azt összeegyeztette a nemzeti sajátosságaival s azt nemcsak megőrizte, de amennyire csak tudta fejlesztette, sőt kelet télé ezen kultúra zászlóvivője s a' nyugati kultúrának a barbár keleti támad (sokkal szemben tegtőbb őre,, legtöbb meg- oltalmazója lett. Aki tehát hazánk területét íeldira- bolni, a magyarságot megnyomorítani, kultúrái vezető szerepét megszüntetni, államát tized rangú állammá degradálni akarja ; az vét a történelem logikája s vét a kultúra nemzetközi nagy érdekei ellen. * Egyről — Másról. Mikor lesznek a választások? Hm! ezt szeretnénk tudni mi is, és sokan azok közül is, akiknek annyi álmatlan éjszakát okozott már, hogy vájjon mikor lesz az a nap, mikor őket jelölni fogja polgártársai — vagy tán divatosabb így: — elvtársai megtisztelő bizalma, amelyre még álmaikban sem gondoltak volna 4—5 hónappal ezelőtt. Biz Isten, ha tudnánk, megnyugtatnák sietve önöket, de hát mig a belügyminiszter ur is biztosan meg nem tudja, — (pedig a fejemet le hagynám vágni, hogy ő is kiváncsi volna már rá)— legyenek türelemmel. Igaz, hogy méltán nézhetnek ferde szemmel rá, hiszen ő csigázta fel vágyukat, mikor még a múlt évben december 23-án a fenti kérdéssel eléje járult újságírónak tett hosszabb nyilatkozatában többi közt ezt mondta: „Minden előkészület megtörtént arra vonatkozólag, hogy a választások január közepén megejthetők legyenek. Legközelebb megjelenik a választók összeírását elrendelő belügyminiszteri rendelet, amely nem régi elvek szerint készül, hanem igen hatásosan a legnagyobb mértékben lerövidített határidőkkel dolgozik. Ma már februárban - vagyunk, de még csak arról tudunk, hogy a németországi választások történtek meg januárban. Engedjenek meg polgártársak, de egy miniszter is tévedhet, — ha Nagy-nak hívják is. Mert most jövünk csak rá, hogy Nagy Vince belügyminiszter úr bizonyára a német választásokra gondolt fenti kijelentésekor. Egy kis tévedés! elnézhetjük ezt is a többi miniszteri kiszólás mellett; habár eterminusban ez már a harmadik tévedés, s reméljük nem is az utolsó. De az sem lehetetlen, hogy mi tévedünk, mert a minister ur elég ügyesen, akarva vagy nem akarva, de az óv számot nem közölte s igy lehet, hogy ő az 1920. évre gondolt. Mégis hogy közönségünknek mi- előbtTszolgálhassunk ez izgató hírrel, rövidesen megkérdezi a Szabolcsi Hírlap is a belügyminiszter urat, hogy mikor is lesznek hát a választások? Talán nézetüket tolmácsolom, ha még néhány heti várakozásban kiegyezünk: legalább az aspiráns uraknak is lesz több idejük behízelegni magukat a választók magas kegyeibe. (Cs. K.)
