Szabolcsi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1919-02-16 / 7. szám
Febrnár 16. 3 oidai. rantia feladatunk sikeres megoldására. A Turáni Kör célkitűzését szabadon fogalmazó lendületes beköszöntőt a közgyűlés szűnni nem akaró tapssal fogadta. Dr Klekner Károly elnöklete alatt folyt tovább a tisztviselők megválasztása. A Kaszinó elnöke Zoltán István, a kör alelnökei: Dr Kállay Rudolf, Andrássy Kálmán, Énekes János, főtitkár : Dr Pröhle Vilmos, titkárok Dr Bernáth Zoltán, Téger Béla, Lukács Béla, pénztáros: Cserta Kálmán, háznagy : Dessewffy Manó, ügyész Dr Krómy Károly lettek. Megválasztott a választmány is. Az indítványok során a közgyűlés Bányay János kanonok indokolt javaslatára állást foglalt az iskolai vallásoktatás mellett, Dr Bernáth Zoltán alaposan kifejtett indítványára csatlakozott az ország területi épségét védő ligához, továbbá elhatározta, hogy alapitó tagúi belép a hadirokkantak, özvegyek és árvák nyíregyházi egyesületébe és állást foglalt, a párton kívül álló fegyelmezett hadsereg mellett. A közgyűlés lelkes hangulatban oszlott szét. A jövő nevelése A boldogabb jövő felé dübörgő vonal sínpárja közül az egyik a még mindig megtámadható közösség önvédelmi bar cara való felkészülés, a másik az örök békere való törekvés. Ha a sínpár közül az egyiket elhanyagoljuk, kisiklik a vonat s célunkat el el nem érjük soha. A fent jelölt kettős elv ellenmondást látszik magában foglalni. De hisz az életrevaló készülés is csak úgy lehet tökéletes, ha a halál misztériumával is megbékülünk. 1. Önvédelmi készülés. A hadviselés mindaddig nem elimi- nálható, mig minden egyes ember lelkében megrendithetetlen erővel nem fog élni az emberszeretet magasztos törvénye, az örök béke eszméje. Gondoskodnunk kell tehát a jövő nemzedék olyan irányú kiképzésén, hogy képessé tegyük a legnagyobb borzalmak elviselésére. A hadsereg mindenkori erőkifejtésének magyarázatát a tömeglélektan adja. Ez a még teljes kifejlődéssel nem dicsekedhető uj tudomány, annyit már pozitive megállapított, hogy az összes lelkitulajdonságok között az érzelem adja a legnagyobb és legerősebb impulzust. A lelkes, magában és a győzelemben feltétlenül bizó, erősakaratu hadsereg a győzelem preokupálója. A lelki fegyelmezettség, párosulva a fizikai edzettséggel minden vész ellen sikerrel küzd. S ha pillanatnyilag elbukni kénytelen, kevés idő múlva megizmosodva támad fel biztos győzelemhez vezető küzdelemre. A mai iskola túlfűtött az ismeretadó tárgyak halmazától. Az érzelmi nevelés csak ritkán csillog elő a szürke tantárgyak közül, mint^az arany szemeoskék a bánya színtelen érceiből. Az ismeret mindig csak eszköz, mig a rugó mindig az érzelem bármely teljesítmény kivitelénél. Ugyancsak elhanyagolt, mostoha gyermek az akarat képzése. Az akarat kétszerezi meg erőinket, ez tesz állhatatossá, kitartóvá, ez állít talpra újból minden elbukottat. A mai iskola tanítási anyaga annyi nélkülözhető ballasztot rejt, hogy bőséges idő kínálkozna az érzelem és akarat alapos képzésére. Kívánatos volna a természettudomány a földrajz és technikai ismeretek bővítése és a testnevelés jóval nagyobb arányú megvalósítása. Elkerülhetetlen szükségként jelentkeznek az iskola-orvosi intézmény szervezése és az iskolai fürdők felállítása. Az iskolai képzés adjon az ifjúságnak praktikus ismereteket, mélyen érző, szépért, jóért nevüló, erős akaratú lelket és edzett fizikumot. A harcmező megtanított minket arra, hogy ott nem kell sok vezényszó, aprólékos fegyverfogás, kínos felvonulási produkciók, fényes paradérozás. Egy félév mindenkorra elég, hogy a harcászat keilő ismeretét és gyakorlatát az ifjú elsajátíthassa. Sok iskola, sok tanító, kevés kaszárnyái élet s készen áll a néphadsereg, amely minden zökkenés nélkül képes a békés polgárt fegyverforgató katonává alakítani. 2. Az örök békére való nevelés. E gyönyörű ideál elérhetésének eszközei majdnem ugyanazok, mint a már felsorolt nevelési tényezők. Itt a nemzeti lélek finomabb kiépítésére és.‘a filozófiai nevelésre esik a súlypont. Az idealizmus szüntelen hangoztatása és annak gyakorlati megvalósítása a legfontosabb. A békenap, a madarak és fák napja, virággondozás, állatvédelem, egymás megbecsülése és a lelki nemesség gyakorlati tanítása mindmind elengedhetetlen kellékei annak a még utópiának látszó kornak előkészítésére, amely mindenkiben nyelv, vallás, foglalkozás és származásra való tekintet nélkül mindig csak az embert keresi és becsüli meg. Fel keli állítani az ember- •értékelés uj mérlegét, amelynek sulyegy- ségeit a melegen érző szív jósága és a végzett hasznos munka mennyisége adja meg. Az erre való becsületes törekvés elhozza majd az emberiségnek azt a fenséges pillanatát, amikor lehullnak az egyes nemzetek közé emelt rideg válaszfalak s a nagyegység megvalósulásának szimbo- lumakép a világ összes népeinek lobogóit egy nagy halomra hordják s ennek mágja- tüze körül állva égig zengő hangon éneklik az örök béke himnuszát. Ferenczi István. HÍMEK Az elmúlt héten összetalálkoztam a gőzfürdőben Weisz bácsival, aki neki busultan mutogatta az írást, amelyben a polgármester úr a nyolcadik néptörvény alapján Weisz bácsi képviselő testületi tagságét megszűntnek jelenti ki. Nem azért mintha, dehogy, csak az fáj neki, hogy ha meghal, nem tűzik ki a fekete lobogót a városházára, amely neki, mint vá- rosalyainak kidukált volna. Ez az egy öröme volt a képviseleti tagságból és ettől az utolsó őrömétől is megfosztották. No ilyen irigy ez a forradalom. Nem tudja, sehogy- sem tudja megérteni Weisz bácsi a közalkalmazottakat se. Eddig mindig keveselték a fizetésüket és most, amikor a beszerzési csoport őt és háromezer koronákat javasolt a tisztviselőknek kifizetni, hát sokallották és redukálni kérték a felére. Hát most legyen okos velük az ember. Budapesten is járt az öreg úr és nagyon elcsodálkozott, amikor olyan sok ismerőssel találkozott a vármegyétől^ és a várostól. Azt hitte, tudja a jó ég, micsoda nagy bajok vannak otthon, hogy a vezető emberek mind fenn vannak. Pedig nem történt semmi, még mindig semmi. Jó, hogy ez a gőzfürdő megnyílt, legalább le lehet mosni azt a sok szennyet és piszkot, amit most olyan könnyen ráhajigálnak az emberre. Ad vocem ellenforradalom. A Károly király osztrák gyermeknya- raltatást már mindenki elfelejtette. Még azok is, akiknek jutalomdijakat Ígértek a gyűjtött vendéglátó családokért és Károly királlyal együtt a jutalomdijak is feledésbe merültek. Most pedig ime, lám, megjöttek ajutalomdijak és 150, meg 250 koronákat osztogatnak, amire senki sem számított. Egyébiránt nagyon bizalmatlanok az emberek úgy a városban, a Néptanácsban és a különböző kaszinó körökben, mint a vidéken is. Mindenki a más szemében keresi a szálkát és megvakul a saját gerendájától A vidéken, a gróf Dessewffy uradalomban pedig például a dohánykertészek megtagadták a szerződés kötést az urasággal. Nincs bizalom se fölfelé, se lefelé, mindenki vár valamit, a holnapi túzokért könnyelműen elröpitik a biztos verebet. Valami kábulat van a fejekben és elszéditi az embereket. Ezeket mondotta el az öreg Weisz bácsi és elszántan eresztette a fejét a tus alá. Autójáratok Nyíregyháza és Debrecen között. A városi tanácshoz két kérelem érkezett autójáratoknak engedélyezése iránt. Az autók Nyíregyháza és Debrecen, valamint Nyíregyháza és Szerencs között közlekednének és a szomszédos községek személyforgalmát bonyolítanák le. A ministen engedély kiószbözlóse és a vitoldij szabás megállapítása most van folyamatban. Kótaj község hosszú idők óta nélkülözi a legelőt. Most, hogy alkalmas idő van rá, elhatározták egyöntetűen, hogy e célból küldöttséget menesztenek egyenesen a töldmivelési minisztériumba. A néptanács evógből: Járossy Lászlót, a képviselőtestület Dobránszky Gusztávot, a szociáldemokrata.párt pedig 0e- lebán Miklóst küldi ki. A küldöttség gyorsan fog útnak indulni, hogy a terv_
