Szabolcsi Hírlap, 1919 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1919-01-19 / 3. szám

Nyíregyháza, 1919 — Január 19. Vasárnap

Vili évfolyam. 3. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRA : Egész évre 20 K Félévre lü K Tanítóknak féiáron.

Egy sz&m éra 30 fillér.

Főszerkesztő: dr. Kiekner Károly. Felelős Szerkesztő: Téger Béla.

megjelenik minden héten vasárnap

Szerkesztőség-kiadóhivatal: Ny ír fii-palota, I. emelet Turínl-Mr Telefon 161

Az állam talpköve.

Berzsenyi szerint az állam talpköve a tiszta erkölcs, ez azonban úgy látszik — tévedés. A nagy magyar poéta ide- | alista volt s nem ismerte az életet, leg- j kevósbbé a modern társadalom életót, j mely a tiszta erkölcs szépen hangzó, nemes gondolatára cáfolt reá alaposan. A világháborúban s a katonai összeomlást követő forradalmakban riadtan ébredünk annak tudatára, hogy az állam talpköve nem a tiszta erkölcs volt, hanem a szurony s mihelyt a polgár nem érezte többé j háta mögött a zsandárt, az állam erőt- j lenül roppant össze. A tiszta erkölcs fehérruhás angyala sirva födheti el szemeit : kiderült, hogy illúzió volt mindaz, amire ót a poéta nagy bizakodással méltatta.

Ám a szurony megszűnt az állam talpköve lenni. A militarizrausnak láthatóan vége van s a csendőr, a rendőr és a katona nem hajlandó többé a régi állami reud fentartója lenni. Az uj állam szuronyok néikül akar fennállási s a szu- ronytalan állam bizonytalan falainak ingadozásai töltik el névtelen félelmekkel a lelkeket és a sziveket. Mi lesz? Hogyan áll tenn az uj társadalom, mire támaszkodik, mit állít a szuronyok helyébe s milyen uj illúzióval íogja pótolni azt, amit elsöpört a forradalom rettentő forgószele ?

Ezekre a kérdésekre kész a felelet: a szervezkedés lett az uj állam talpköve.

Ne feledjük azt az egyszerű igazságot, hogy minden társadalmi osztálynak annyi ereje van, mennyit a szervezkedéssel produkálni tud. A forradalomból győzelmese^ kikerülő szociáldemokrácia nem azért' az egyetlen tényleges hatalom, rend- és államfenntartó erő, mert övé a szurony, hanem mert egyetlen osztálya a társadalomnak, amely szervezve van. A régi polgári állam a katonaságban, a hivatali disoiplinában volt szervezve s talpköve ennek az osztályokra szét nem tagolt társadalomnak a szurony volt osu- páu. Az uj osztály harcra bereudezett állam osztályokban tog szerveződni s talpköve lesz az a tömeg eró, melyet egy- egy osztály államfentartó szerepe címén a maga uralmának biztosítására mozgósítani tud.

Lám, Magyarországon mintegy kétszázezer kézimunkást szervezett a szocL áldemokrácia s a szervezett erő jogaif diktálja a maga akaratát. Kétszázezer ember, számban kisebbség az orszég egész lakosságában, de végtelen túlerő a szervezetlen életet élő nagy többség sok milliós áradatában. Ez az aktiv erő dolgozik és uralkodik, szemben azzal a negativ erővel, mely a szervezetlen társadalom tehetetlenségében öntudatlanul fe- csérlődik el.

Mi tehát a teendő ? Hiszen könnyű volna rámutatni, hogy szervezzük a polgári társadalmat. Könnyű volna rámutatni, hogy a polgári társadalom nem fér el az osztály öntudat alapján szervezett szociáldemokrácia keretében de kérdem : hogyan szervezkedjenek ... i osztályok, amikor hiányzik belölül a közös sors és közös érdek felismerésének osztálytudata ? Hogyan szervezkedjék együtt a kisiparos a mérnökkel, az orvos a kisgazdával, amikor hiányzik belőlük az osztályharc felismerése. Külön-külön szervezkedve szétforgácsolt erőt. jelentenek, e külön szervezeteket egybefoglaló gondolat pedig csak illúzió lehet, szervezkedni pedig kell, de hogyan? Nos: osztály harc nélkül, osztálykülömbség nélkül kell szervezkedniük azoknak, akiknek sorsuk egy proletár kézimunkásszervezkedésben való részvételre előnyt nem adott. Szervezkedni nemcsak lehet, de kell is. Vagy tudatára ébred ennek a polgári társadalom és szervezkedik osztálykülömbség nélkül, vagy el fog porlódni és nem töltheti ki szellemi munkájának, fentartó erejének értékeivel az uj állam keretét. .

Szervezkedés nélkül nincs az életnek lehetősége a forradalom által teremtett uj államokban a polgári társadalom számára. Szervezkedés nélkül nincs a tudásnak ; a szellemi munkának becsülete, a társadalmi rend megszilárdulásának lehetősége többé. A szurony elveszett s helyébe a szervezett osztályok tömegereje lépett. Egyik tömegerő már jelentkezik a munkás képében. Meg keil szervezni mellé azt a tömegerőt mely nem ököllel, hanem nemzetünk maradék kincseivel, szellemének, nemes életformájának, emelkedett világnézetének, tisztultabb eszményeinek erejével veszi fel a küzdelmet egy szebb és boldogabb magyar jövendő hajnalhasadásának reményében.

Magyarország területi épsége.

irtu: Dr. Bernáth Zoltán.

III

Az ország területének épségót s egységét gazdasági okok és szükségszerűségek is megkövetelik.

Az ország területének egy része sem képez teljes, önmagában is megállható, a gazdasági lót feltételeivel önmagában is rendelkező egységet.

Nem képez akár az ásvány-, növény { és állatvilágra-, akár az őstermelés-, me- I zógazdaság-, ipar vagy kereskedelemre I gondolunk.

Más az ásványvilág, más a flóra, más a fauna alföldjeinken, mint a hegyes vidékeken; mások az őstermelés módjai, feltételei s tárgyai itt és ott mások a mezőgazdasági termelvónyek az egyik és másik helyen. Egyikre éppen olyan szükség van, mint a másikra egyik éppen olyan nélkülözhetetlen, mint a másik, de magában egyik sem elegendő, magában egyik sem elégíti ki a gazdasági szükségleteket, hanem egyik vidék, egyik országrész a másik termel vényére szorul; egyiknek a másikat ki kell egészítenie, egyiknek a másikat ki kell segítenie, mert csak együtt és közösen egy gazdasági egységben van meg bennünk az állami önállóságra is alkalmas lét minden feltétele.

A gazdasági lét teljességéhez éppen olyan szükség van az alföld gabona termelésére, tengerijére, dohányára, burgonyájára, répájára stb. mint a felvidék vagy Erdély hüvelyeseire, len-, és len- ; termelésére, zabjára gazdag legelőire és ] hatalmas erdőségeire.

Az önálló, állami és gazdasági lót- ! hez éppen olyan nélkülözhetetlen az Alföld dúsan termelő, televényes kövér I földje, mint a hegyvidék lőszere, vasérce, földgáza, kőzete, sója.

Az Alföld nélkül a hegyes vidék | elveszti a józan és ésszerű táplálkozás teltételeit; viszont a hegyes vidék nélkül az Alföld elveszti az ipari és kultu- ' ralis élet minden létfeltételét: a hajtó erőt, a tüzelő és ópitő anyagot s majdnem az összes iparágok nyers anyagát.

A természet csodás teremtő ereje hatalmas és gyönyörű munka megosztást