Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-24 / 12. szám
Március 24 lődéaeinket 1916. januárban és még előbb írták alá, októberig pedig olyan elképzelhetetlen mérveket öltött a drágasság, a győri lakásviszonyokat pedig oly lakhatatlanná tette az erdélyi menekülés, hogy megértem ennek a sok hajléktalan embernek az elkeseredését. Hogy az eszközökben, melyyel helyzetükön javítani akartak, nem voltak válogatósak, azt maguk is megbánták. De ha már a íizetósjavitási mozgalom kezdete, mint „éhbót* — kázus jutott köztudomásra, itt küldöm a befejező akkordot, a társulat utolsó nyilatkoztát is, mely igy hangzik; Alulírottak, mint a győri színtársulat megbízottai, úgy a maguk, mint az egész színtársulat nevében kijelentjük, hogy dj. Patak Béla színigazgató a mai napon mindnyájunk kórósét teljesítette, az eddigi fel- léjptidijas rendszert eltörölte, színtársulatát fixíizetóses alapján újjászervezte és pedig olyan keretek között, amelyek mellett minden egyes tag résiére a háború előtti fixfieetésénél lényegesen magasabb javadalmazással lehetővé tette a gond nélkül való megélhetést. Amidőn ezért hálás kö- szönetünket fejezzük ki ;az Országos Szinószegyesület kiküldöttjének, Tapolozai Dezső tanácsos urnák, aki a megértést és megegyezést gyors és szerető közbejárásávai megteremtette, egyben a legnagyobb készséggel és örömmel álllapit- juk meg, hogy a rövid átmeneti ellentéteset csupán a megélhetési gondok okozta keserűségét vetette telszinre ós dr. Patek Béla igazgató a színészek sorsa és helyzete fránt érzett régi szeretőiével nyomban méltányolta kívánságaink jogosságát és a legmesszebbremenó jóindulattal teljesítette azokat. A színigazgató magatartásáról és eljárásáról terjesztett hirek jórészt önkényes túlzások csupán — társulat ós igazgató egymást megértve, közös munkaszeretettel és ambícióval lát a művészi munkához, hogy a győri színészet a régi magas színvonalon elégítse ki a nagy kul- turváros igényeit. Győr, 1616 október 13. Bruckner László, karnagy. HeltaBHugó, Forgács Sándor, rendezők. Dr. Patek Béla színigazgató. HT Hirdessünk a „Szabolcsi Hírlapban“! Mi van a Taub kirakatában ? Agráriusok— merkantilisták. Múlt hó 22-én Budapesten a magyar gazdák gyűlésre .sereglettok össze az ország tövárosában, hogy megbeszéljék azokat a sürgős kérdéseket, melyeknek megoldását úgy a méltányosság mint agrárius érdekeink fölkarolása ós istápolása e- gyaránt kivánja. Ezen a gyűlésen Szabolcsból is részt- vettek vagy négyen. Tárgyalás alá került a mező- gazdasági termelés íüntartá- sának biztosítása, a gabona ós lisztárak igazságos megállapítása ós az iparcikkek maximálása, birtokpolitika, állategészségügy stb. mind olyan témák, melyek körül Magyarország agrárius jellege s egzisztenciális létérdekünk minden teltétele ösz- szekapcsolódik. A Magyar Gazdaszövetségnek a bajok, mulasztások, igazságtalanságok leszögezésénól annyira igazsága volt, hogy minden újság, agráriussá vedlett át azon a napon, amelyen a gyűlés eseményeit regisztrálta. De ez csak egy napig tartott. Minden következő szám megfizetett tőzsdei és közgazdasági rovata már másnap azon a merkantil íurulyán tilinkózott, melynek szirén hangja mellett nemsokára csendes végelgyengülésben múlnak ki a gazdák és a termelők agrárius ambíciói. A magyar gazdák panasza tőkópen abban csúcsosodott ki, hogy a gabona- nemüek aránytalanul alacsony maximálása mellett ós dacára az ipari ós kereskedelmi cikkek nagy részét vagy egyáltalában nem, vagy pedig úgy maximálták, hogy az ipari és kereskedelmi érdekek védelme túlontúl biztosíttatott az agráriusok rovására. Igaz, hogy nekünk fogyasztóknak mindenféle maximálás sohasem eléggé alacsony, de ha már arról van szó, hogy a nemzet e- gyik igen nagy tömegének megkötjük a kezét, mig a másikét szabadon hagyjuk, a megsütött kéz miért a gazdák társadalmáé, s a szabadon hagyott kéz miért a kereskedőké 1 ? Hogy menynyire jogos és alapos volt a gazdák e tárgyú panasza, tessék csak megnézni Nyíregyházán pl. a Taub-fóle ruhakereskedő cég kirakatát. Kész ruhák, nadrágok vannak ott közszemlére kitéve, s mindegyiken ki van tüntetve a szabott ár is. Egy tiz éves kölyöknek való ruha a kiakasztott cédula szerint 138 korona, egy kész nadrág 87 korona ós igy tovább. Kérdezem, kinek áll most módjában ezeket a cikkeket ilyen áron megvásárolni. A gazda adjon érte három móíermázsa búzát, a tisztviselő havi fizetésének a telét ? így vagyunk a ruhával, fehérneművel, cipővel és mindennel, amelynek árát, hogy miért nem maximálják, igazán nem érti az ember. Azért lesz a gazdáknak mindig igaza, mert velők nem törődik senki, őket nem becsüli senki. (dr.) A Sziriusz csillag felé. Vertse K. Ador újabb könyve. Van Nyíregyházán egy fiatal törvényszéki jegyző, kit nemes ambíciójáról, nagy olvasottságáról, alapos zenei műveltségéről, férfias komolyságáról ós filozóf lelkü- letóről mindenki előnyösen ismer. Már régebben tollforgató ember, hisz már diák korában lapot szerkesztett, s könyve is jelent meg „Fejezetek a magyar zene világából“ címmel, mig most újabb bizonyítékát szolgáltatta Vertse K. Andor annak, hogy az ő nemes ós letör- hetetlen energiája szinte természetszerűleg hózza magával, hogy Írásai periodikus pontossággal kopogtassanak a gondolkozni szerető magyar olvasó közönség ajtaján. Jelenleg a „Szinusz csillag télé* fekszik előttünk. Egy csomó újságcikk, mely a háborús események hatása alatt íródott. Azonban aki e könyvben a már csömörlósig eltajult sovén fenegyerekes- kedést keresi, az csak jól- esően csalódhatik. Szociológiai fejtegetés, lélektani megfigyelés, néhány pasztell, zsánerkép, szubjektív álmodozás, filozófiai megállapítás, ós művészeti refflexió tárgya s anyaga ezeknek’a^hosz- szabb-rövidebb cikkeknek, melyek különösen igy egymásután olvasva a maguk változatosságával, a témák különféleségóvel, és az irás- modor választókosságával azt a benyomást teszik ránk, hogy Vertse K. Andor a maga diogenesi nézőpontjaiból olyan eredeti és tanulságosnak látja a dolgokat, mely nézőpontra való felemelkedés mindenkinek csak hasznára vállhat. Hogy van a könyvben egy pár a szélsőséges progresszív világnézettel való ka- cérabb elszólás, azt az általa idézett Kant e szavaivall kell megkritizálnunk, „hogy az igazságot elérjük, ahoz nem merészség, hanem óvatosság kell. “ Különben a könyv filozófiája a szerző e szavaival fejezhető ki legtalálóbban: „nem rosszak alapjában véve az emberek, csak egy kissé önzők, s főkópen a pénz az, ami kiforgatja lelkűket eredeti mivoltjábói.“ Ajánlhatjuk a könyvet mindenkinek, akinek a nemesebb szellemi élvezetek iránt érzéke van. S reméljük, — hogy Vertse K. Andor sem vonul félre íróasztalától, a- mivel Diogenes búcsújában lényégét, sőt erősen hisszük, hogy ott a hordóban vagy amellett nem sokára elkészül a harmadik könyv is, mely a legenda szerint a- nekdota gyűjtemény lesz Sza- bolcsvármegye közéletéből. Addig is lapunk munkatársa, nagyrabecsült Diogenes, sok sikert ós türelmet, a viszontlátásra I A Sziriusz csillag felé“ Jóba Elek nyomdájában jelent meg Nyíregyházán, ára 2 korona. —r — ö Pártoljuk a keresztény szellemű sajtot Alkotmány [napilap Budapest, VIII. Szentkirályi-u 28. Uj Lap § napilap VIII. Szentki- rályi-ucta 30. jitet szépirod.hetil. IV. Ferencz- Józs. rakp. 27 A Cél Magyar Kultúra folyóirat. folyóirat VIII. Szent- kirSIyi-u. 20 Zászlónk ifjúsági folyóirat VII. Dainjs- niis-utca 50
