Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-30 / 26. szám

Junius 30. 3 oldai öntudatra kezdenek ébred­ni, szervezkedni és meg­alkotni azt a társadalmi é- letet, amely ma már min­denütt virágzásnak indult. Legelső sorban ajrégi ko­ronázó város Pozsony, az­után Székesfehérvár, Mis- kolcz, Kassa, Debreczen, Kolozsvár és Nagyvárad voltak társadalmi közpon­tok már ős időktől fogva, de az újabb időkben minden vármegyének tá­madt legalább egy ilyen központja, amely a társa­dalmi érintkezés, együttér­zés és összetartás tekinte­tében a mindinkább gyé­rülő vidéki családok társa­dalmi életének őrökébe lé­pett. —y- — *• A Bartóffy zászlóalj. XI. Felsorakoztatva a Bar­tóffy zászlóalj tisztikarát, önként felvetődik a kérdés, hogy hát tulajdonképen ki és mi volt az a Bartóffy százados, aki ilyen tisztikart tudott magának nevelni, mert tagadhatatlan, hogy a természetben rejlő, örökölt vagy veleszületett fóríias erők, bátorság, jóság, hig­gadtság, lelkiismeretesség, kötelesség tudás, faj és ha­zaszeretet stb. tulajdonságok felkeltésében, nagy tettekre inspirálásában kell lenni va­lami vezető motívumnak/ amely e szunnyadó erőket, sajátosságokat felismerve, azok felébresztésére, lángra- nyujtására, és állandó izzás­ban tartásara kiváló képes­séggel, hivatottsággal ren­delkezik. Igen, ilyen vezető motívuma volt Bartóffy Mik­lós százados az első zász­lóaljnak, aki minden tisztjét ismerte, szerette és nevelte. H nagy tettekre való kész­ség és elszánás az ő láng- leikéből, csudálatos akarat­erejéből, de mindenek fölött megtértő, jóságos, bajtársi szivéből sugárzott minden­kire akit katona szerencséje az ő zászlóaljához vezérelt. Hivatalosan így jellemez­nem őt; Kötelességtudó, bátor, elszánt és igen vitéz parancsnok, aki alantos tiszt­jeinek mindenkor kitűnő példát mutatott. Készt vett 1914 aug. 2 9-ón a roliatyni ütközetben, aug. 30-tól szept. 11-ig a komarnó-mikolajowi erdei harcokban ; okt. 14-től november 1-ig a Magiéra körüli harcokban ; november 3-4-ón a grodovicei csatá­ban: november 8-9-ón a Sanoki hidfö védelmében, 1915. január 23-28-ig a Nagycsertósz körüli támadó harcokban; május 20-tól jú­lius 2-ig a karinthiai fronton az olaszok elleni ütközetek- bon, — julius 6-ától 26-ig a Doberdói pokoli harcok­ban és részt vett az I. II III. IV. V. és VI. isonzói oííenzivában. Kitüntetései a bronz és ezüst Signum lau- dis, a katonai órdemkereszt és a vaskorona-rend. He ezzel még nem jel­lemeztem őt eléggé. Vala­hogy azt a viszonyt, baj­társi közösséget kellene le­rajzolnom, mely közte és mi közöttünk az ő tisztjei között fennállott egyéniségé­nek magávalragadó, lobilin­cselő varázsa, kedvessége bensősége révén. Hogy ez a zászlóalj sok­szor erőin felül mert és tu­dott cselekedni, hogy tiszt­jei uj, ragyogó történelmét vésték a Monte San Michele kőszikláiba a glóriás ma­gyar vitézségnek az kivá­lóan ennek a parancsnok­nak örökké hervadhatatlan érdeme. A szolgálat merev kö­töttségen felülemelkedve az volt tisztjeinek, ami a sze­rető apa édes gyermekeinek nevelője, kisóröje, ápolója, becézője ha kedvére valót cselekedtek és szelíd, jóaka- ratu dorgáiőja, ha nem jó irányt követtek. Kisebb hi­báikon jóságos szemhunyás- sal tovasiklott, erényeiket érdemüket nyomon követte a dicsérő elismerés. Féltő aggodalommal őrködött min­den tisztje fölött, kiket fö­lösleges veszélynek kitenni a legszigorúbban megtiltotta. Összes ellenségei fölött ka­tonai erények dolgában mesz­sze kimagaslónak hirdette a magyart és ezt a hitét, meg­győződését belóneveite, be- lóoltotta minden katonájában, akik mindent elkövettek, hogy rajongásig szerette paramenikarnak ezt a má­sodik vállását élő hitté teszik.u Nem is csalódot, bennük soha, aminthogy nem csalódhatik, aki a ma­gyar virtusra íölesküszik. Minden örömet, fajdalmai megosztott embereivel akik sohasem a parancsokat is­merték benne, hanem a ma­gas állású jóbarátot. Hat vérrel áztatott izonsói ofifen- ziva szentesítette meg ezt a barátságot, mely minden egyes ütközet után csak erösbödött nagyságban és bensőségben, csak megszen- telődött a martyrhalált szen­vedettek iránti kegyelettel. Amint együtt volt a zászlóalj dicső parancsno­kával mindenkor és min­denütt, úgy együtt voit együtt kellett lenniök az utolsó fel­vonáson a szomorú 1916. augusztus 6-án, amikor meg­irigyelték a sors hatalmak ennek a zászlóaljnak ember­fölötti produktumait és pa­rancsnokostul együtt le kel­lett tűnnie a világháború színpadjáról. Dr. Walter Géza, Tanügy Tanítók figyelmébe. Ä Magyar szent Korona országainak Vörös Kereszt Egy­lete, tervbe vette, hogy min­denki áltai, ismert áldásos tevé­kenységét a háború befejezése után nem fogja kizárólag csak a szorosan vett hadegeszség- ügyi teendőkre korlátozni, ha­nem ezek mellett a háború ál­tal okozott emberi bajok és szen­vedések enyhítése céljából ál­landó intézményeket szanatóri­umokat, menhazakat árvaháza­kat stb. fog létesíteni. A nm. vk. Miniszter ur f, évi május hó 26 án 69.177—917 sz. a- kelt rendelete alapjan felhívom és kérem vármegyeink Tanító­ságát hogy az Egylet magasztos céljainak előmozdítása erdeke- ben odaadóan közreműködni szíveskedjenek, különösen fiok- egyietek szervezése, tagok gyűj­tése utján. Ä szervezésre vonat­kozó minden kérdésre készség­gel ad felvilágosítást az Egylet központi igazgatósága. (Budapest I. Vár. Disztér 1.) Nyíregyháza, 1917. június 15. Dr. Wllt, kir. taníolügyelő. Fölvétel a helybeli fó- giinzázium I. és II. osztályába A jövő 1917/18. tanévre az I. és ií. osztályba julius hó 2. és 8. napján veszem föl a tanuló­kat, es pedig a jelentkezés sor­rendjében 2-án a helyheli evan­gélikus, 8-án a többi tanulót. A jelentkezés alkalmával az állami anyaköuyvi kivonat és az elemi iskola IV. osztályá­nak sikeres elvégzézót igazoló iskolai bizonyítvány bemutatása köteiezó az 1. osztályba lépni kívánókra ; a II. osztályba való fölvételre az 1. osztály sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány jogosít. Az általános fölvétel ideje szeptember hó 1. 3. és 4 napja, úgy a nyilvános, mint a magan tanulókra nézve. A fölvétel alkalmával min­den tanuló 52 koronát köteles fizetni, amely összegből 22 K. a fölvételi, 30 K az első félévi tandíj. Az I. osztályba lépő ta­nuló tandíjmentességre nem számíthat. Részletesebb tájékoztatás­sal és felvilágosítással mindig készségesen szolgál az igazgató. Színház. B hóién a színészek sike­reiből es a közönség hangula­tából azt kell következtetnünk, hogy a szezon zeniihjóhez ér­keztünk el. A játékosok művé­szi ieikesedese valósággal io- bogóság, a szinházbajárok már három uappal előbb tülekednek egy-egy premier jegyeiért, az igazgató is eiővette azokat a gáláns díszleteket, melyeket si­került magával hozni a szállí­tási nehézségek ügyes megke­rülésével. Elkezdődtek az úgy nevezett színházi forró esték. Legutóbb a Királynőm meg­halok erted c, drama és a Csár- dáskirálynó operett állottak az érdeklődés középpontjában. A kei estén adott Királynőm meg­halok érted szerepeiben Kiss Mariska, Molnár János, Lugossy Dániel és Forgács Sándoré volt az előadás minden diosósóge. Kiss Mariska, akit eddig a túlságosan kultiváit operett da­rabok nem igen engedték ér­vényesülni, versenyen kívül II Pártoljuk a keresztény szellemű sajtót Alkotmány napilap Budapest, VIII. Szentkirályi-u 28. Uj Lap napilap VIII. Szentki- rályi-ucta 30. Elet szépirod.hetil. IV. Ferencz- Józs. rakp. 27 A Cél folyóirat. Magyar Kultúra f«l jóirat VIII. Szent- kintij i-u. 20 Zászlónk ifjúsági folyóirat VII. Damjii- nits-utca 50 Ifi IM*—‘VI *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom