Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-14 / 15. szám
Nyíregyháza, 1917. April 14. — Szombat yr^ p VI. évfolyam, 15. szám ELŐFIZETÉSI ÁRA : Egész é\Tö 10 K Félévre 5 K Tanítóknak féláron. Egyes szám ára 10 fillér. Főszerkesztő: Id. Káliay András Felelős szerkesztő: Szaiay Béla Megjelenik minden héten szombaton Szerkesztőség-kiadóhivatal: Zrlnyí-Ilona-utco 2. Telefon 140 e HMwwmwUimtww « Mit csinálnak ellen- ségeink ? Izgató érdeklődéssel várjuk most valamennyien a híreket ellenségeink országaiból. Eddig is tudtuk ugyan, hogy kivívott katonai sikereink borzasztó súllyal nyomják le ellenségeink katonai erejét, azt is tudtuk, hogy gazdasági romlás, kenyér és anyaghiány sorvasztja azokat a nagy birodalmakat, melyeket aljas hódítási vágy kovácsolt össze ellenünk, most azonban a gazdasági és katonai csapásokon kivü! ott szenvednek vereségeket ellenségeink, ahol legkevésbé várták, ahol az a legkótség- beejtőbb és legfájdalmasabb. Oroszország nagy birodalmának népe megmozdult. Oroszországnak, ennek a ronda lével megtelt katlannak fenekén hatalmas erjedés ment végbe. S az erjedésnek feszítő ereje, a népnek, a szegény, elnyomott, eddig megalázott népnek mozdulata bálványokat dönt le, melyeket évszázadok hite földi szentté avatott, kormányokat, férfiakat sújt porba, akiknek szeme pillantására eddig milliók hullottak térdro. Az orosz nép feleszmélt. Rájött arra, hogy félrevezették, megcsalták. S most borzasztó módon bosszulta meg magát. Lemondásra kónysze- ritette a cárt és a cári családot. Megbuktatta a bűnös kormányt, börtönbe vetette a vezető íórfiakat és a nép igazi akaratának, békére hajló hangulatának képviselőit juttatta a hatalomra. Uj élet, uj remények kelnek ki az orosz nép tavaszi ébredésének nyomán. Miként azon küszöbön, mely a telet a tavasztól elválasztja, megszületik és kivirágzik az ibolya, úgy virágzik ki az orosz nép forradalmának kü- szübén: a béke virága. Az orosz már megtorpant, már letört. Elvesztette erejét és hitét, megszűnt a háborúért lelkesedni és forradalmi utón tör magának utat a békés munkára. Ha vezetői ennek dacára mégis belekényszeri- tenék még egy utolsó harci vállalkozásba, úgy ott lesznek a mi vitéz katonáink, hogy. az utolsó, de annál biztosabb, lendületesebb döféssel felvilágosítsuk az orosz népet minden harci tevékenységének hiábavalóságáról. Negyvenszer amnesztia. Az amnesztia, amit a király koronázása alkalmából kiadott, tudvalevőleg kótíóle volt: általános és egyónen- kint kérelmezhető. A kormány amneszlia- rendelete részletesen felsorolta ama bűncselekményeket melyek az általános amnesztia fogalma alá esnek. A megjelölt bűncselekmények miatt elítélteket hivatalból kellett a kir. ügyészségeknek és törvényszékeknek királyi kegyelemre fölterjeszteni. Ezek az általános amnesztia hatálya alá tartozó i kérvények már visszaérkez- í tek a kabinetirodából az igazságügyminisztériumba és az érdekeltek is értesítést kaptak már kérvényük elintézéséről. Illetékes helyről szerzett értesülésünk szerint a király negyvenezer bűnösnek adott amnesztiát. A kegyelmet kapott bűnösök számottevő részét a budapesti és pestvidéki kir. törvényszékek ítélték el annak idején. , A királyi amnesztia ténye azonban ezzel nincs befejezve. Hátra vannak még az egyéni kérvények, azaz ama ke! ti iránti folyamodások óso, amiket nem hiva- :erjesztettek fel, hanem tők saját eihatározá- kórtók a továbbítását készségeken ós a törtékeknél. kérvényük száma is zer. igazságügj miniszte- az egyéni kegyelmi ryek feldolgozását is befejezte már és rövidesen az igazságügyminiszter azokat is folterjeszti a kabinetiroda utján a király elé. Annak idején a hivatalos lap úgy az általános, mint az egyéni amnesztia eredményét kihirdeti. Elbeszélések. Az öregségről. XIII. Folytatás September 17. „Alexandriában egy e- gész garmada levél és távirat várt • bennünket és nyugtatott meg afelől, hogy otthonmaradt szüléink és testvéreinknek nincs semmi bajuk. Még az éj folyamán indultunk el a földközi tengeren nyugati irányban.“ De ne kövessük tovább a napló jegyzeteket nyom- ról-nyomra, hanem kívánjunk a fiataloknak jó utat, akik Málta érintésével és balra hagyva Didó városának romjait, a Scylla és Charybdis most már veszélytelen tengerszorosain át a 6-ik napon érték el Nápolyi és Róma kikötőjét. A két város nevezetességeit megtekintve ismét utrakel- tek és 3 napi utazás után Gibraltárnál kötöttek ki. Az Utrechti egyezményben biztosított szabad kikötő jellegét Gibraltár idővel elveszítette és igy jelenben innen egészen Adenig Anglia ura a tengereknek. Itt az iskolahajó csak egy napot időzött és keresztülszelve a Trafalgari tengeri ütközet csataterét, két heti folytonos utazás után szerencsésen érte Jel a Newyorki kikötőt. Itt húsz napig maradtak ; megtekintették a világvárost, Chiga- got, Washingtont, New-Or- leanst, a Missisipit, a Niagarát s annak eséseit és mig ők vasúton Mexikót látogatták meg, hajójuk a Panama csatorna torkolatához ért, amelyen keresz- tülmenve, s majdnem 8000 k. méter hátrahagyásával November vége felé értek el Sanfranciskóba. Az északi Kalifornia mérsékelt klímájában üdülve és a fe- lülmulhatlanul szép vege- tatióban gyönyörködve december hóban keltek útra fiatal utasaink és érték el Japán fővárosát. Japán és Khina tanulmányozásával telt el e hó, — úgy, hogy Siam és Ceylon érintésével április hó első hetében futott be az iskola- hajó, a Bombay-i kikötőbe. . April eltelt Kelet Indiának s különösen az Indus és Ganges vidéke beutazásával, úgy hogy Tibet, Afganisztán és Perzsián keresztül Május hó 1-én értek Jeruzsálembe és onnan Jaffába, ahol az iskolahajó már várakozott a fiatalságra. Athénben és vidékén 8 napot töltve, a Dardanellá-