Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-02 / 22. szám
Melléklet a “Szabolcsi Hírlap“ 22. számához. Junius 2. If oldal Ä felső szab. tiszai társulat mint kísérleti telep. Közli: Kállay András. Körülményeim miatt nem sokáig lehetek és leszek már tagja a társulatnak; végbúcsu előtt beakarom mutatni a f. óim akt j társulatot az érdekeltségnek ; és ezt tennem annál is inkább kötelességem, mivel tagja lévén a társulatnak 1866-től fogva, nem válhatok meg atttól anélkül, hogy a társulatnak legközelebbi, nagyon is kétes működésére egy visszapillantást vessek és az érdekeltségét arra kérjem, hogy annak most már haladék nélkül véget vessen. E czélnak eleget vélek tenni akkor, ha a társulat utolsó 3—4 évi működésére vonatkozó közgyűlési jegyzőkönyveket, hozott határozatokat és ezek kapcsán felebbezéseimet és ezekre vonatkozó minister! döntéseket minden további előzetes commentár nélkül bemutatom: i I. Jegyzőkönyv a Felső-szabolcsi tiszai ármentesitő Társulat Véleményező Bizottságának 1913. évi szeptember hó 24-én tartott üléséről. Elnök ismerteti a mai gyűlés tárgyát s felkéri igazgató főmérnököt, tegye meg előterjesztését. Igazgató főmérnök bővebb bevezető előadás után*, előterjeszti a Belfőcsatornára vonatkozó terveket. A Belfőcsatorna lemélyitendő a Kétérköztől kezdve ( a bezdédi határig. A lemélyítés a VI. számú csatornánál 30 cm., mely a kacsavari hídig 60. cm.-re nő, innét a mélyítés a kisvárdai hídig 60 cm.-rel egyenesen esz- közlendő. A kisvárdai hídtól a dögéi vámosnidig a mélyítés 60 cm.-ről 30 cm.-re csökken s innét a bezdédi határig ezen 30 cm. mélyítés megmarad. A csatorna a Kétérköztől a kisvárdai hídig homokmaggal készített töltésekkel látandó el és az u. n. Szárd- palocsai rész teljes szélességében a csatorna fenékmélységéig kiásandó, hogy ezáltal egy viztartány biztosítsa a szivattyú egyenletes és folytonos működését. A Malomernél a VI. számú csatorna végénél egy- egy 50 cm.-es, a XX., XXI. és XXII.-es csatornák torkolatánál egy-egy 30 cm-es szivattyú állítandó fel, melyek működését a berczeli telepen lévő gőzgépek által hajtott dynamó biztosítja. Hogy a felső vizek a középártérre ne jussanak, a XVI. számú csatorna akkép alakítandó át, hogy azon keresztül a belcsatorna a X. XI. XII. XIII. XIV. és XV. számú mellékcsatornák vize a kanyári határban a Tiszatöltés mellé elhelyezendő zsilip és szivattyútelepen át vezettessenek el. A Nagyhalász-pátrohai csatorna jobüoidali töltése szintén kiépítendő s vizelzárómaggal látandó el. Orosz Miklós a tervezetet elfogadja és indítványozza, hogy Írjon, át a társulat a földadó bizottság Elnökének, hogy ő az árterületet vízmentes területként classificálta s ennekfolytán a mostani munka talajjavításnak minősítendő. Id. Kállay András az előterjesztést nem fogadja el. Uj berendezésre nincs szükség, gondoskodni kell a bérezel! szivattyú teljesítő képessegének fokozásáról; indítványozza ennélfogva, hogy a benyújtott tervezetet tegye a Ministeri Biztos ur megfontolás tárgyává, vizsgáltassa meg más szaktrtőkkel is s csak azok meghallgatása után határozzon. Most csak a sürgős teeüdőket tárgyalja a bizottság. A berceli szivattyútelep zárókamarája 1 méterrel lesülyesztendö, a vízfolyás biztosítása végett a hidaknál * Ezen hosszas előadás közlését azért mellőzöm mivel, a következő fellebbezésem euélkul is megérthető. levő akadályok eltávolitandók s a pátroha-neszehidi csatornáh lévő 1 méter nyílású kisvasúti áteresz, miután annak méretei nem felelnek meg, eltávolitandók. Igazgató főmérnök szerint a hidak által okozott duzzasztás minimális, a bajok orvoslására az előbb ismertetett tervezet szükséges. Ez után igazgató főmérnök előterjeszti a mellékcsatornák átalakítására vonatkozó tervezetet. A VI. VII. és VIII. számú csatornák egy összekötő csatornával látandók el úgy, hogy azok vizei a VI. számú csatornán folyanak a Belfőcsatornába. Az összes mellékcsatornák a Belfőcsatornához képest lemélyitendők, úgy hogy a legmélyebb fenékben a csatorna mélysége legalább 1,20 méter legyen. Több oldalról beérkezett panaszok folytán egy pár kisebb levezető canális építendő. Ezen munkálatok összes költségei szivattyúkkal együtt 661.100 koronát tesznek ki. Kéri az előterjesztés elfogadását a Véleményező Bizottság tárgyalási alapjául. Kállay András bizottsági tag szavazata ellen, a többi bizottsági tag egyértelmű hozzájárulásával, tehát i négy szótöbbséggel elfogadtatik. Elnök az ülést berekeszti. Kmf. jegyzetté: Szoko- lay Andor, szakaszmérnök. Hitelesíti Gróf Vay Tibor ministeri biztos. > II. fiz előzq vél. bizottsági határozat elleni f ellebb ezésem. Nagyméltóságu Földmivelésügyi magyar királyi Miniszter ur! A Felső szabolcsi tiszai ármentesitő társulat véleményező bizottságának folyó évi szeptember hó 24-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyvében foglaltakat amennyiban azok a miniszteri biztos által már határozatokká emeltettek volna, ezennel megfelebbezem: A megfellebbezett jegyzőkönyv t>-ik lagján olvasom, hogy az 1912-ik év szeptember hó 30-án tartott társulati Közgyűlés hidak felépítésére 250.000 és part- biztositások elkészítésére r 80.000 koronát szavazott meg, s hogy, amennyiben azt a jelentésből kihámozni lehet, a 250.000 korona nemcsak felvéve, de már elköltve is lett. Koránt sem értesülünk azonban a jelentésből arról, hogy mi lett kiadva partbiztositásokra, holott engem e tekintetben nem általános frázisok, hanem egy pontos és részletes elszámolás világosított volna fel és nyugtatott volna meg. Nézetem szerint alig helyrehozható hibát követett el a miniszteri biztos akkor, amikor a bár csekély javításokra szoruló fahidak helyébe uj beton hidak létesítését határozta el, különösen nagy hibát a mai viszonyok között, amikor minden esetre kérnem kell Nagy- meltóságodet mint földmivelésügyi Minisztert, akinek gondjaira társulatunk üdve első sorban bizva van, hogy a pénzügyministernek az igazgató főmérnök által itten említett „felfogásáról“ tudomást szerezni méltóztassék; mert mindenesetre feltűnő az, hogy amikor a betonhi- dak felépítése is a maximális megterheltetés számlájára volt írva, most a parterősités költségeinek elszámolására nézve is a penzügyminisiernek a társulat igazgató főmérnökétől elterő „felfogása“ van. Legfontosabb része az igazgató főmérnök jelentése és előterjesztésének az, amely a tátsulati védmüvek átalakítására vonatkozik. S itt a bevallott helyzetnek a jegyzőkönyvben olvasható ecsetelése nem megfelelő, ^nem szerencsés és nem hü. Mert hiszen azt állítani, hogy az összegyülem- lett viz csak a társalati terület legmélyebb részeit lepte el s ott elvitte az összes káposzta, répa és krumpli termést, holott a fentebb fekvő területek sem lettek megkímélve és a fent elösoroltakon kívül odaveszett
