Szabolcsi Hírlap, 1917 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-13 / 2. szám

Január 13. 5. oldal. Tizennyolcévesek. Édes volt, édes .. . Lila napernyő alatt ó Üdülni, Völgyi vadrózsát leányhajba tűzni . . . Zöld falevélre éj szín málnát szedni, Hó gyöngyvirággal fehéren elfedni. . . Csókkal tetézni a rúbinkövecskét Csöpp lila láncon, aranyló sziveeskén . . Halkan kopogni lila orgonával Csöpp ablakszárnyon, tavasz éjszakában Leányt kicsalni, ö vele sétálni, Csillagsugárba kettesbe’ mélázni . . . Ujjal mutatni a hullócsillagra, Sóhajt rebegni orgonaillatba : Jaj de szép az éj ! Jaj, orgonaillat! Jaj de jaj fényes, Jaj a futbcsillag / . . . Fájni fog, fájni. .. Eózsás ösvényen, félúton megállni, Tizennyolc tavasz himporát lerázni . . . Hajnali fényből alkonytüzbe menni, Sivatag éjbe' csalogánydált lesni . .. Idegen vártán, dermesztő fagyokba’ Belemélázni orosz farkasnyomba . . . Holt, zúzos fánál szívig átfázva Sírva gondolni mély piros akácra . . . Havas holt ágat mélázva lehúzni, Bíbor rózsáért zúzmarához uyulni. . . Végtelen hóban tavasz — álmot fonni, Katicabogár — hivó dalt dúdolni ; Rózsás kacsóra Szállj le kis Katica ! Ne bújj el, ne bújj Zöld lankás csalitba ! Nyíregyháza, 1917. Jan. \ 0-én. Klobusiczky Kálmán. A Turáni Körből. A turáni kör termeiben pén­tek este, január 12-én mozgal­mas élet lüktetett. A sociális szakosztály tartotta 4 órakor gyűlését, melyet 5 órakor dr. Csepela Lajos szabad előadása követett : A német városok so- ciális tevékenységéről. Az elő­adó a jelen háború gigászi küz­delmeiből kiindulva, megállapí­totta, hogy a suprematiát Né­metország ragadta magához. A német nép annyi készültséggel lépett fel és viszi' a hadjáratot 30 hónapja, hogy a Németor­szág legalaposabb ismerőit is bámulatba ejti. A német, félelmetes hata­lom titka — szervezkedésében rejlik. A német bámulatos szerve­zési érzékkel, talentummal kir. A gazdasági, a társadalmi, a ka­tonai, az egyházi élet magán viseli e szervezés bélyegéi-. A muakástömeg nagy táborai, az egyesületek, szövetkezetek szer­vezetei— az organizációban rejlő erőből kiindulva, tömörítik erői­ket. E téren a városok mint er­kölcsi személyek se maradnak el. Magistratusaik mélyen bele­nyúlnak az életbe és munká­saik, hivatalnokaik, polgáraik lakás, élelmezési, közegészség­ügyi népművelési ügyét szabá­lyozzák. Düsseldorf, Erfurt, Essen Köln nagy összeget fordítanak lakások építésére, megszervezik a telekvásárlást, uiját vágják az egészségtelen spekulációnak. Az örökbórlet meghonosításával a gyárvárosok lakügye egészsé­ges fejlődést nyer, a lakosság egészségügye javul. Eme intéz­kedés nagy jelentőségű oly ipari államban mint Németország. Ismertette Charlottenburg és Magdeburg akcióját a gyermek­hatóság megszüntetésére, az anyáknak tanáccsal való ellátása terén kifejlett jótékony tevé­kenységét. A tanuló ifjúság nevelésé­nél a közös, nyitványos játszó­terekről, iskolafürdőkről, a he­lyes olcsó, egészséges étkezés­nél tej, vasárcsarnokokról, nép­konyhákról mondott sok érde­keset. Az előadó, ki előszeretettel foglalkozik a sociális kérdéssel, s aki több sociális müvet irt^kül- íöidön tett utazásokat, hogy a problémát tanulmányozza. Az obiigát elismerésben a hallgatóság nem fukarkodott. Hadíkölcsön jegyzés. Az ötödik magyar hadiköl- csönre az Osztrák-magyar bank nyíregyházi fióklntózetónól a kö­vetkező jegyzések történtek : Vas Mihály, Gógény 1000 K Baucsek János, Deme­cser ........................ 1800 K Aníhon és Söhne, Fiensburg . . . 800 K L. Kovács András, Nyír­egyháza .... 2100 K Eckerdt Irén, Kisvárda 1000 K Eckerdt Elek, Nyíregy­háza ......................... 5000 K Gr ossnas Ábrahám Nyír­egyháza .... 150 K Schoblik Károlynó, — Nyíregyháza . . . 1000 K L. Kovács József, Nyír­egyháza .... 100 K Bátori Pál, Nyiregyh. . 100 K Bálán István „ ' . 500 K Hegedűs Gábor és ne­je Demecser . . . 2000' K Broszol Gáspár, Kislóta 10000 K Tatár Sándor, „ 10000 K Máté Sámuel, „ 1500 K Malmos Józsei, Tolcsva 400 K Énekes János, Nyiregyh, 2000 K Roseníhal Ferenc, , 10000 K L. Kovács János,. „ 2000 K •0999099fflIW 99Qttir7>it ••••• C Hfl t M A hajdudorogi egyházmegyéből Hősi halált halt tábori lel­kész. Komán Simon hajdudo- rogegyházmegyei tábori lelkész hősi haláláról a következő érte­sítést kapta az egyházmegye kormánya: Legmélyebb tisztelettel és őszinte fájdalommal közlöm, — hogy főt. Komán Simon tábori lelkész ur f. hó 15-ón lavina ál­tal összezúzva az Urban el­hunyt. Midőn ezen szomorú kö­telességnek eleget teszek, kérem legőszintóbb részvétem kifejezé­sét kegyesen fogadni. Mint hadosztályomhoz tar­tozó tábori lelkésszel a legszo­rosabb konnexusban élve sok­szor volt alkalmam kitűnő, jó segítőtársam fáradhatatlan buz­galmát, önfeláldozását, jóságos lelkének számtalan megnyilat­kozását, példaszerű kötelesség- tudását, mellyel szent hivatásunk munkáját a legnehezebb alpesi terepen, hóban és viharban, ve­szedelmekkel nem törődve vé­gezte, csodálhatni. Annál fájdal­masabban érint tragikusés szen­vedéssel teljes halála. Összeég- ve és összetörve — barakban érte a lavina s odaszoritot'a az izzó kályhához — egész éjszaka a hó alatt feküdt s mikor kiás­ták még teljes eszméletlen volt és C3ak másfólnapi kínlódás után adta vissza nemes lelkét Terem­tőjének. E hó 16-án temettük el Pergine-ben — Déltirolban — impozáns részvét mellett. Nyu- j godjók békében ! Kitűnő tisztelettel a főtisz­telendő egyházmegyei hatóság alázatos szolgája: Meyer Lajos hadosztályplebános. Uj püspöki titkár. Miklósy István hajdudorogi püspök Se- reghy László munkácsegyház- megyei áldozópapot egyházme­gyéjébe felvette és püspöki tit­kárrá kinevezte. Az uj titkár a munkácsi püspöki aulában 4 é- vet töltött, előbb mint iktató, később fogalmazó s legutóbb mint püspöki titkár működött. Szimpatikus magatartásával, v— képzettségével megnyerte elöl­járóinak s Ungvár város társa­dalmának a szeretetét. A hajdu­dorogi egyházmegye megalaku­lása óta, mint a magyar alföld szülötte, ide visszavágyott 8 a munkácsi püspök, titkára kérel­mét teljesítve átengedte őt. Amennyire fájlalták ottani barátai az ő eltávozását, annyi­ra örülünk átjövetelónek mi, kik őt régóta ismerjük és kívánjuk neki, hogy uj környezetében is jól érezze magát. Uj esperes. Schirilla Solon Andor miskolezi gör. kath, lel­készt főpásztora a miskolezi es- peresi kerület rendes esperesévé nevezte ki. Az uj kerületi esperes neve a miskolezi közönség előtt nem ismeretlen. Agilis, munkaszerető ember, aki fiatal kora dacára már addig is nagy munkásságot fejtett ki egyházi és szociális téren. Számos emberbaráti egye­sületnek az elnöke, amelyek az ő vezetése mellett indultak vi­rágzásnak. Kinevezések. A hajdudoro­gi püspök továbbá Legeza Mik­lós nyírkárász! h. lelkészt Ajak­ra parochussá, Dobránszky Sán­dor szárazbereki h. lelkészt Nyír­kárászra h. ielkósszé, Neviczky Gyula ujdonszentelt áldozópapot Szárazberekre helyettes lelkész- szé, és Pulszky Gyula ujdon­szentelt áldozépapot Szatmárné­metibe segéd-lelkésszé nevezte ki. Borláa János, makói segéd- lelkész betegsége miatt jelen állomásától felmentetett s helyé­re Székely Jenő hajdudorogi eegédlelkósz neveztetett ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom