Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1876-04-23 / 17. szám

káptalant. „Az ám, volt és lehetne most is, volt a válasz, —de egy ménes, egy egész ménes 1“ (—) Ehető főidet fedeztek fel közelebb Nógrád vármegyében, mint a „Term, tud.“ köz­lönyből olvassuk. A megvizsgálandó anyagot dr. Kovács Sebestyén Endre egyetemi tanár szol­gáltatta Nógrád megye Csesztve helységéből Májthényi Péter birtokából. Külseje után úgy látszik, hogy a föld vízből ülepedett le s való­színű, hogy a helyen valamikor mészben bő- völködő savanyu víz volt, a mennyiben a föld­ben lévő apró mészpátkrisíályok csak is efélé- bői eredhettek. — Sajátságos jelenség — úgy­mond Brixad. „Chemisches Centralblatt“ egyik utóbbi számában, hogy a földevés még Magyar- országon is, habár csak nagy Ínség idején, de még is divatozik, — a hol táplálék tekinteté­ben még a legszegényebb nép is legfeljebb az angolok után következik. Jó Brix! régen volt az a mit te beszélsz, maholnap valódi áldás sőt delicatesse lesz népünknek az az ehető föld — habár mint a vegyelemzésből kitűnt „a táp­lálkozás czéljának épen nem képes megfelelni,! mert a benne lévő tápanyag csak ®/io száza­lékra rúg, s igy legfeljebb mechanikai izgatás utján idézheti elő a jóllakottság némi érzetét. (F. P) Boldog házastársak. Egy bor­zasztó esetről értesít levelezőnk Edelényről. Egy házaspár él ott, melynek egész élete nem volt egyébb, egy hosszú veszekedésnél. Majd a férj, majd a feleség gyújtott rá, és ha egy­szer elkezdték, eltartott fél napig is, Engedni nem engedett egyik sem és ha már jól kive- szekedték és ráadásul elpáholták egymást, a férj az edényeket tördelte, a feleség a gyere­keket ütlegelte. Múlt hétfőn a férj később jött haza ebédre, mint felesége várta, az asszony már készen volt egy nagy litániával, a fegyver meg volt töltve, csak el kellett sütni. Végre haza jött a férj, a fergeteg kitört „Hol voltál megint oly sokáig, te kiálhatatlan ? „Mi közöd hozzá vén sybilla“ felelt vissza a félj. „Te csúf majom, te, te, te ..." — „Te bagoly, te füles­bagoly 1“ Szó, szó után és a házastársak hajba- kaptak. A férj összekarmolva, összeharapva, a feleség megfosztva jó csomó hajtól. „De már ezt tovább ki nem állom, ezért meglakolsz fe- nyegetődzék az asszony. Valahová elszaladt, visszajövet bement a konyhába és feladta az ebédet. Ebédnél nem szóltak egy szót sem, a férj és gyermekek egész nyugodtan ettek, csak az asszony nem nyúlt az ételhez. — Vagy 10 perez múlva az asszony sápadozni kezdett, igen roszul érezte magát és majdnem kétségbeesve kiáltott fel: ne egyetek: „Ne egyetek tovább, az ételben méreg van“! A mint e szavakat ki­mondta elájult, a férj és gyermekek megijedtek, oda siettek az asszony segítségére, de akkor már ők is roszul érezték magukat. A két leányka hirtelen összeesett, a méreg megtette hatását, az ártatlanok kilehelték lelköket. A férj még elsi­etett orvosért, ki ellenszerekkel megmenté az ő és fia életét. Az asszony, midőn élethez tért ájulásból, eleinte úgy látszott, mintha nem tudna a történtekről semmmit, de azután hirtelen eszébe juthatott, és elkezdett a világba beszélni I — megőrült. (—) Idyll a pusztán. Személyek: három ifjú ur, és egy 8-10 éves gyermek. — . Hogy hivnak fiam? | „Miskának“ „Helyes, de hát kicsoda Miskának?“ „Hát mondtam már hogy Miskának“ „Jó jó, de hát nincs más neved, mint Miska?“ „Elég nekem az is“ „Hány esz­tendős vagy?“ „Tudom is én“ „No de mégis“ „Vagyok anyi mint a Pestánk ahonni“ (Per­sze a Pestánk már sor alatt álló gyerek) „Van-e sok jukotok?“ „Van bizony 1“ „Van száz?“ „Száz? (a gyermek elámul, nem tud­ja mennyi lehet az a száz) van vagy hat darab.“ Egyik ifjú ur, felmutatja a hat úját a gyer­mek előtt 1 kérdezi, „hát ennyijuhotok van?“ „Annyi? deiszen nem fér bele a maga markába a hány juhunk nekünk van*1 „No derék fiú vagy Miska, kapsz egy pénzt, nesze!“ Nem pénz az hallja, hanem gnrajezár.“ „Hát hiszen garajezár, de hát mit fogsz rajta venni?“ „Pipát vennék, de némád érte a zsidó.“ „Eredjél Miska a zsi­dóhoz, aztán mondd meg neki, hogy itt járt a palatínus, aztán azt parancsolta, hogy neked a krajezárért pipát, szárat és selyem bojtoB pi­pakötőt adjon. No hát nem felejted el, hogy ki járt itt?“ „Nem bizony, a minap is láttam hogy a „szemök“ juhtól eltévedt a báránya, osztég azt sem felejtettem el.“ — Történtek pedig mindezek nem valamely rengeteg siva­tag közepén, hanem számos és népes közsé­gek közelében, mikoron Írnának a tudósok ezernyolcszáz hetvenhatot urunk születése után. ÚJDONSÁGOK. (—) A kislétai megüresült lelkészi állo­másra hirszerint Nagy Bertalan, esperesi se­gédlelkész fog megválasztatni. Líta laetarel (_) Ama nagy hatalmasságnak, a Sóstó­nak adófizető jobbágyai tisztelettel kérdezik: mikor szállíthatják be ez évi első adórészle­teiket, — vagyis mikor fog megkezdődni a fürdő-idény? — A nyíregyházai ágost. ev. gymnásium javára rendezett három reunio 478 frt 6 kraj- czárnyi tiszta jöv< delmet tüntet fel. Feltilfizet- tek: Sztarek Ferencz ur 44 frtot, Glück Ven- czel ur 50 kit, Szamuely Dezső ur 50 krt. Somogyi Gyula ur 5 frtot, Meskó Elek ur 50 krt, Nikelszky Mátyás ur 1 frt 50 krt, dr. Baruch Mór ur 7 frtot, egy valaki 10 krt, Olay Béla ur 50 krt, egy külön gyűjtés ered­ménye 2 frt, Zsák Ede ur 1 frtot, May Adolf ur 7 irtot, Szext.y Gyula ur 1 frtot, Bogár La­jos ur 50 krt, Diecz Lajos ur 6 frtot, Rózsa- kerti József ur 5 frtot, Goldberger N. ur 1 frtot, Bodnár István ur 14 irtot, Blahunka József ur 1 irtot, Lengyel János ur 1 frtot, Klein Adolf ur 2 frtot, Friedlieber Sámuel ur 1 frt 50 krt, Jung Adolf ur 1 írt 50 krt, dr. Trajtler Soma ur 2 frtot, Czukor József ur 2 frtot, Gyurcsány Ferencz ur 2 frtot, — dr. Heumann Ignácz ur 5 frtot, Simon Endre ur 10 frtot, Simon Ferencz ur 10 frtot. ügy a felülfizetők, mint általában azon nevelésbará tok, kik ez alkalommal sem vonták meg párt­fogásukat intézetünktől, fogadják hálás köszö­netét a gymnásium nevében a rendező­ségnek. (=) Minden megjön idővel. Nyíregyházán nemcsak a K o m 1 ó, de ma már a H á r s is nevezetes. No de bogy miről, arról hallgassunk. Annyi igaz, hogy a kerepesi temető közelében, a hajdani mezitlábosnál ilyen nem történhetett. Ő magassága a perlekedőket mi­hamar az utczára expediálta. (—) Magas életkor. Hir szerint egy kö­zel száz éves nőt temettek e napokban Nagy­halász községben. Hejh ritka az ily magas életkor a mai literes világban. Különben a hirt fentartással közöljük, s megerősítését várjuk. (—) Magyar kenyér, német szó. A na­pokban kaptunk E. M. Siráki budapesti papír- kereskedőtől egy terjedelmes árjegyzéket, melyben az árjegyzék elején és végén lévő magyar tartalmon kivül, minden egyéb ékes német hangon szól. Ha a tisztelt kereskedő urnák vannak német megrendelői, ám tessék velők németül konversálni, de ha velünk akar beszélni, beszéljen magyarul, s ne czimezze németül a küldeményt, mert azt fogjuk rá mondani: ,„nix dajcs !“ (d.) Értesítés. Kaptuk s a tanügy érdeké­ben közöljük a következő sorokat: „Alulirt tisztelettel értesíti a nagyérdemű közönséget, különösen Nyirbaktán és vidékén lakó úri csa­ládokat, miszerint lakhelyét Győrből Nyir- baktáraszándékozván áttenni, s ott egy, a je­lenkor követelményeinek megfelelő leányne­velő tanintézetet felállítani. A nevelés,-oktatás terén már több év óta foglalkozván, szerzett tapasztalataim azon reményre jogosítanak, mi­szerint a bizalmukkal megtisztelő úri családok fokozott várakozásának is megfelelhetek. In­tézetemben, mely a szükséges segéderőkkel ellátva leend, gondoskodva lesz arról, hogy a kezelésem alá adott növendékek, hivatásuk­nak megfelelő nevelésoktatásban részesüljenek. — E végből a tőrvényszabta rendes tantár­gyakon kivül a német- és franczia nyelvben, valamint a zongorázásban és mindennemű ké­zimunkákban nyernek a növendékek oktatást. A növendékek lehetnek bejárók, kik csak a tan előadásokat látogatják, és benlakók, kik a tanításon kivül teljes ellátásban részesülnek. A rendes tantárgyak tanításáért havonként 3 frt tandíj fizetendő: a zongora és franczia nyelv külön lesz dijjazandó. A bentaitást igénybe venni kívánóknak — a körülmények megjelölésével — fentartatik a szabad egyez­kedés. Egyéniségemre vonatkozólag addig is, a mig alkalmam nyilik magamat a t. úri csalá­dok előtt annak rendje módja szerint meg- megismertetni, tek. Braun Fülöp járás orvos ur Nyirbaktán, lesz szives bővebb fel­világosítást nyújtani, kinél egyúttal az elő- jegjzések még e hó folytán — magam tájé­kozása végett szintén elfogadtatnak. Győr 1876. apr. hó. kitűnő tisztelettel özv. Latinak Já- nosné szül. Benedicti Hermin, okleveles ne­velőnő. (—) Spanyol krónika. A fővárosi lapok Írták volt, hogy a húsvéti ünnepek alatt a csirkefogók s hasonló fajta jómadarak teljes­séggel nem szerepeltek. No már a vidéken nem zajlottak le ilyen csendesen a húsvéti napok, a mennyiben a szokásos öntözködések alkalmával, nem egy-két atyafi vitt haza ma­gával kék, vagy épen véres emléket a faluból. — Bezzeg más vérü emberek a spanyolok, Bogatiasz tartományban. Ezek, — mint a „Diavió di Barcellona“ közli, — szám szerint hatan, egy jámbor és istenfélő sennor felszó­lítására megegyeztek abban, hogy a nagypén­teket nem töltik házuknál, hanem kivonulnak a Los Mogyorosiosz ligetbe és ott ájtatos böjtöléssel és vezeklő énekek mondásával ünneplendik meg a nagy napot. — ügy lön egész déli tizenkét óráig s bajos lett volna eldönteni, melyik vág közülök kegyesebb ar- czot. Don Alessio, Don Miguel, Don Lodorico, Don Jose, Don Ladislao avagy Esteban? Ha­nem hát az ember csak ember, esendő mint a vadalma, s alig múlt el 12 óra, a derék sen- norok olyan vendégséget csaptak a titkon ma­gokkal hozott kalács, szalonna, sódar stb. ta­karmányból, no meg azokból az öblös kula­csokból is, hogy a Los Mogyorosiosz liget csak úgy csengett-bongott a felzengő hangoktól, de a melyekben épen nem lehetett felismerni a szent hymnust: „stabat mater dolorosa, ante crucem lacrymosa ....“ de Lusignan a trappisták szerzetébe lépett. — Egyik a tengerészeinél szolgált, másik a sorgyalogságnál s életunalomból választék a lassú öngyilkolás e nemét. Folyó évi januárban a milánói szegényházban hosszú betegség után Leo de Lusignan hunyta be szemeit s négy árvát hagyott a legnagyobb nyomorban maga után. Kivülök már csupán egy Lusignan her- czeg van életben s ez Francziaországban, Montmorency közelében — ökörhajc6ár. (F. P.) Tréfás sirirat. Angliában a lyd- forti temetőben a következő sirirat olvasható: Itt nyugszik külső burkolata vízszintes hely­zetben Routleigh György óramesternek, ki az óramüvészetben való jártas ügyessége által díszére, vált rendének. Életének minden álla­potában becsületesség volt férugója és eszély regulátora. Mint emberileg igazságos sohasém állott meg, ha arról volt szó, hogy egy sze­rencsétlent segítsen ; minden mozdulata oly jól volt igazítva, hogy sohasem jött zavarba, ki­véve, ha oly emberek által lett felhúzva, kik nem ismerték a kulcsot jelleméhez, óráit oly ügyesen tudta beosztani, hogy azok folytonos örömben teltek el, mig be nem következett a végzetes perez, midőn ő is örökre megállott. Ez életet 1872. nov. 13. hagyta el oly re­ménynyel, hogy újra meg fog reperáltatni, föl- állittatni, kitakarj ttatni és fölhuzatni az örökké­valóság számára. egy melyekben alig van bél, de annál több a m*» melyekből temérdek olajat lehet kisajtolni ' Kalkuttában egy g6ntlaman huszonnyolez vaj« kiflit étetett meg egy szelindekkel, vagv js jn. kább newfoundlandi kutyával, hogy azt vadász*, ebbé idomítsa . .. egy ifjú hindu ugyanott ta­vasz kezdetén, de mikor már egészen kileve­leztek, tőből levágta málnafáit azon remény­ben, hpgy ezen müfogás mellett azok még azon a nyáron rengeteg -sok gyümölcscsel fognak kedveskedni... Afghanlstánban vendégségbe hívtak egy dervishf, s midőn a próféta által tilalmazott italból az ott levő uj törökökkel együtt meglehetős mennyiséget beplántált, tar- bánjára két hegyes sakálíület varrtak alattom- ban a pajkos afghán urfiak, mint bámultak mint csóválták aztán fejőket az igazhivő mu­zulmánok, midőn az utczán a szokatlan tur- bándiszt megpillantották; a jámbor dervish pedig, midőn a muezzin figyelmeztette a sakál­fülekre, majdnem sóbáiványnyá változott ijed­tében ... Savannah városban egy előkelő csa­lád gyakran megmarasztotta ebédre Sir Johant a különczségeiről és őszinteségéről egyiránt ismeretes angol touristát, s midőn egy Ízben a házi ur kínálta az ebéd végén, hogy igyék már bort is, egy pohár madeirát, vagy muscat lunelt, — „köszönöm, ■ úgymond Sir John, de még eddig nincs mire!| Más alka­lommal pedig, midőn azt kérdezte tőle szives házi gazdája, ha elegáns körökben mindig úgy szokta-e a levest hörbölni, mint most ? — a megjavithatlan ifjú ur egész kedélyességgel válaszolt — „ott nemi“ ■y<—-z.­Űzletl értesítés. A nyíregyházi terménycsarnoknál April hó 15-én bejegyzett terményárak. Pinczi ár. Kereskedési ár, Rozs 100 kilogram 6.60—6.70 6.75—6.80 Búza „ . 7.50—7.75 ,8.50—8 7ő ; ' • 0.00—0.00 Árpa 5.30-5.40 5.50- 5.70 Zab 6.60—6.80 Tengeri „ ­4.10-4 20 4.25-^4.30 » Köles ,, 4.00 t 4.10 Bab, tiszta fehér 5.80—6.00 Bükköny . . 0.00—0.00 5.00—6 00 KáposztarepCze . 0.00—0.00 Lenmag 0.00—0.00 Komborka ! 0.00—0.00 Kendermag . 0.00—0.00 Mák . 0.00—0.00 Napraforgó olaj 100 00—.00 38.00—40.00 Szesz >?/i! i -26% 2* ■ ;j Felelős szerkesztő: ANGYAL GYULA. Főmunkatárs: Vitéz Mihály. Nyíl ttér. Hirdetmény. A néhai Mandl — Spitz Lotti-féle 10,000 frtnyi alapítványi töke után fel­gyűlt 4404 frt 84 kr. kamatösszegnek felosztására kiküldött bizottság tervezete a nagy méltóságú m. kir. belügyminisz­térium f. évi mártius bó 27-ikéröl 3723.) szám alatt kelt leiratával megerösittet- vén, mennyiben a hivatolt tervezet ér­telmében a felosztandó Összegből 2253 frt 84 kr. a hagyományozó közeli s sze- génysorsu rokonai, illetőleg a Mandl és Spitz családok szegénysorsu tagjai kö­zött segélyképen osztandó el: felhivat-, nak mindazok, kik ezen segélyezés él­vezetére igényt tartanak, a hagyományo- zóhoz s illetve a Mandl vagy Spitz csa- ádhoz való rokonságukat, továbbá sze­génységüket és erkölcsiségiiket igazoló »kmányokkal ellátott folyamodványukat dantirotthoz folyó 1876. évi május hó 5 ik napjáig beadni el ne mulaszszák. Nagy-Károly, 1876. ápr. 14-én. Pollátsek Ignácz, bizottsági elnök. Vegyes hírek. (F. P.) Egy dynastia szomorú vége. A középkor történelmében oly fényes szerepet játszott Lusignan dynastiának utolsó sarjadékai egymásután pusztulnak el napjainkban Ínség és nyomor között. — 1871. augusztus havában halt el egy 69 éves koldus, kit Louiz de Lu­signan herczegnek hívtak. Két évvel később mindenkitől elhagyatva Elszasz egy félreeső falujában a 63 éves Lusignan Fülöp veszett el. — Vigyázatlanságból meggyujtotta saját ágyát s a lángok közt elégett. A múlt évben két fiatal franczia tiszt, Gottfried és Lessay Nyirfalombok. XIV. (A gólyahistóriák folytatása. Hová lett a fuge? A kér­dőre vont rendőnnandarin. A kitűnő dinnyefajok. Hogy kell az ebet átidomitani hosszas fáradság nélkül ? Mo­dem kertész. A dervish és a fiatal afghánok. Sir John csókolni való őszintesége.) — Klip klap, klip klap .. . De ne hadarj hát olyan sebesen, mint a kis diák, ki először áll a templomi szószékben s jóformán lélegzetet sem vesz, mig be nem végzi mondókáját, hanem beszélj okos gólya módjára halkkal, értelmesen. No most jól van. most már szabatosan tolmácsolhatjuk kró­nikáidat. . .. Nanking városában egy válogatott szinésztársulat ütötte fel főhadiszállását s tag­jai közt igeu csinos nők és hölgyek is szere­peltek, természetesen sok ifjú és öreg urat meghódítván bájaikkal s nem igen adván okot, hogy elleuökben a kőszivüség kemény vádja emeltessék. Az ifjú és irósvaj szivü Bik-Bak szinte belebomlott egy fiatal színésznőbe, nap nap után tette neki a szépet, ajándékokkal hal­mozta el a kitűnő szépségű Ix—Pix kisasz- szonyt, § miután a delnő a gyümölcsöt rend­kívül szerette, különös meglepetésül nehány fügével akart annak kedveskedni saját kertjéből, mely egyike volt a leghíresebbek­nek a Jancsekiáng folyam hátán, majdnem tőszomszédságában a világhírű porczellán to­ronynak. Azonban a fügék még nem értek meg, várni kellett utánok, s e körülményt a hü lovag az imádottal is tudatta. Vár ő, vár az imádott az Ízletes gyümölcsre . . . valahára eljön az érés ideje — az ifjú ur rohan a kertbe ... óh balsors 1 nincs fige . . . keres, kutat, nincs fige . . . panaszt emel a mandari­nok előtt káráról, követeli, hogy az orzó kipu­hatol tassék, ló farkára köttessék, karóba hu- zassék, felnégyeltessék. . . de azért csak nincs fige! — Végre kiderül, hogy a figékkel saját maga az, ki a lovag leendő fiának tőről met­szett nagyapja leend, kedveskedett egy má­sik, ha nem is oly szép, nem is oly fiatal, de 1 mindenesetre érdekes és szeretetveméltó_ szín­padi tüneménynek. ... Jeddóban nagy zajt ütöttek a szen­teskedő vén asszonyok és fanatikus bonz^k a miatt, hogy ime mennyire sülyedt az erköl csiség a hajdan oly kegyes japáni császárság­ban, csaknem minden hölgy udvarlót tart, mindegyik delnő házi barátot, mindegyik férj egy egy „mekakét“ (szolgálót, ki a házinő jo- j gait is élvezi) ... ezért árad ki annyi csapás j a népre, azért uralkodott tavaly a járvány, , most az éhhalál, majd jőni fog' a háború, a földrengés és az a gonosz bogár, mely a thea-, gyapot- és rizstermést megemészti. A nagy jajveszékelést végre a „Kubo Szórna“ (császár : a polgári ügyekben) is meghallotta, (Európá- | ban nincsenek ily jó fülek — sok alkotmányos országban) magához hivatja tehát a rendőr- ’ mandarint, szigorú arczczal fogadja s hatalma- * san reá mordul, hogy „miért nincs tudomása « a botrányos erkölcstapodásokról, tiltott viszo- I nyokról, pikáns szerelmi kalandokról, melyek napirenden vadnak a birodalomban?“ — A rendőrmandarin mélységes alázattal válaszol, hogy „igen is neki biztos tudomása van mind­ezen eseményekről, azonban bölcsebi) nek vélte a hallgatást e részben, mint az oktalan cseve­gést.“ — Semmi hallgatás! — riad rá a „Kubo- Szoma“ — mondja ön rögtön, kik és kikkel állanak szerelmi viszonyban, példásan kell ezeket megbüntetnem!“ — „Igen is mondom — szólt a rendőrmandarin — elsőben is az államtanács elnöke Kiu Siu II—On—Ka bal- lettánczosnővel, továbbá a „Dairi Szórna" (csá­szár az egyházi ügyekben) Sat—An-Ella ut- czai énekesnővel, ezenkívül I.„Elég, elég 1 hordd el magad gazficzkó I köszönd meg, ha nem kapsz talpadra ezer bambuszt, a miért a mindent tudsz... (talán még azt is, hogy kik az „mekakéim“ — erre meg arra!“) . .. Benaresben egy mükertész olyan sárgadinnye válfajt létesitett keresztezés által, mely saját reklámjaként „korán érik, s eczefc- ben az ugorkát felülmúlja“ — ajánlja egy­szersmind páratlan minőségű görögdinnyéit, felvételére a legjutányosabb árak mellett ajánlkozik A „SZABOLCS“ kiadóhivatala. Debreczen, 1876. nyomatott a részv. társ. könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom