Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1876-04-23 / 17. szám
káptalant. „Az ám, volt és lehetne most is, volt a válasz, —de egy ménes, egy egész ménes 1“ (—) Ehető főidet fedeztek fel közelebb Nógrád vármegyében, mint a „Term, tud.“ közlönyből olvassuk. A megvizsgálandó anyagot dr. Kovács Sebestyén Endre egyetemi tanár szolgáltatta Nógrád megye Csesztve helységéből Májthényi Péter birtokából. Külseje után úgy látszik, hogy a föld vízből ülepedett le s valószínű, hogy a helyen valamikor mészben bő- völködő savanyu víz volt, a mennyiben a földben lévő apró mészpátkrisíályok csak is efélé- bői eredhettek. — Sajátságos jelenség — úgymond Brixad. „Chemisches Centralblatt“ egyik utóbbi számában, hogy a földevés még Magyar- országon is, habár csak nagy Ínség idején, de még is divatozik, — a hol táplálék tekintetében még a legszegényebb nép is legfeljebb az angolok után következik. Jó Brix! régen volt az a mit te beszélsz, maholnap valódi áldás sőt delicatesse lesz népünknek az az ehető föld — habár mint a vegyelemzésből kitűnt „a táplálkozás czéljának épen nem képes megfelelni,! mert a benne lévő tápanyag csak ®/io százalékra rúg, s igy legfeljebb mechanikai izgatás utján idézheti elő a jóllakottság némi érzetét. (F. P) Boldog házastársak. Egy borzasztó esetről értesít levelezőnk Edelényről. Egy házaspár él ott, melynek egész élete nem volt egyébb, egy hosszú veszekedésnél. Majd a férj, majd a feleség gyújtott rá, és ha egyszer elkezdték, eltartott fél napig is, Engedni nem engedett egyik sem és ha már jól kive- szekedték és ráadásul elpáholták egymást, a férj az edényeket tördelte, a feleség a gyerekeket ütlegelte. Múlt hétfőn a férj később jött haza ebédre, mint felesége várta, az asszony már készen volt egy nagy litániával, a fegyver meg volt töltve, csak el kellett sütni. Végre haza jött a férj, a fergeteg kitört „Hol voltál megint oly sokáig, te kiálhatatlan ? „Mi közöd hozzá vén sybilla“ felelt vissza a félj. „Te csúf majom, te, te, te ..." — „Te bagoly, te fülesbagoly 1“ Szó, szó után és a házastársak hajba- kaptak. A férj összekarmolva, összeharapva, a feleség megfosztva jó csomó hajtól. „De már ezt tovább ki nem állom, ezért meglakolsz fe- nyegetődzék az asszony. Valahová elszaladt, visszajövet bement a konyhába és feladta az ebédet. Ebédnél nem szóltak egy szót sem, a férj és gyermekek egész nyugodtan ettek, csak az asszony nem nyúlt az ételhez. — Vagy 10 perez múlva az asszony sápadozni kezdett, igen roszul érezte magát és majdnem kétségbeesve kiáltott fel: ne egyetek: „Ne egyetek tovább, az ételben méreg van“! A mint e szavakat kimondta elájult, a férj és gyermekek megijedtek, oda siettek az asszony segítségére, de akkor már ők is roszul érezték magukat. A két leányka hirtelen összeesett, a méreg megtette hatását, az ártatlanok kilehelték lelköket. A férj még elsietett orvosért, ki ellenszerekkel megmenté az ő és fia életét. Az asszony, midőn élethez tért ájulásból, eleinte úgy látszott, mintha nem tudna a történtekről semmmit, de azután hirtelen eszébe juthatott, és elkezdett a világba beszélni I — megőrült. (—) Idyll a pusztán. Személyek: három ifjú ur, és egy 8-10 éves gyermek. — . Hogy hivnak fiam? | „Miskának“ „Helyes, de hát kicsoda Miskának?“ „Hát mondtam már hogy Miskának“ „Jó jó, de hát nincs más neved, mint Miska?“ „Elég nekem az is“ „Hány esztendős vagy?“ „Tudom is én“ „No de mégis“ „Vagyok anyi mint a Pestánk ahonni“ (Persze a Pestánk már sor alatt álló gyerek) „Van-e sok jukotok?“ „Van bizony 1“ „Van száz?“ „Száz? (a gyermek elámul, nem tudja mennyi lehet az a száz) van vagy hat darab.“ Egyik ifjú ur, felmutatja a hat úját a gyermek előtt 1 kérdezi, „hát ennyijuhotok van?“ „Annyi? deiszen nem fér bele a maga markába a hány juhunk nekünk van*1 „No derék fiú vagy Miska, kapsz egy pénzt, nesze!“ Nem pénz az hallja, hanem gnrajezár.“ „Hát hiszen garajezár, de hát mit fogsz rajta venni?“ „Pipát vennék, de némád érte a zsidó.“ „Eredjél Miska a zsidóhoz, aztán mondd meg neki, hogy itt járt a palatínus, aztán azt parancsolta, hogy neked a krajezárért pipát, szárat és selyem bojtoB pipakötőt adjon. No hát nem felejted el, hogy ki járt itt?“ „Nem bizony, a minap is láttam hogy a „szemök“ juhtól eltévedt a báránya, osztég azt sem felejtettem el.“ — Történtek pedig mindezek nem valamely rengeteg sivatag közepén, hanem számos és népes községek közelében, mikoron Írnának a tudósok ezernyolcszáz hetvenhatot urunk születése után. ÚJDONSÁGOK. (—) A kislétai megüresült lelkészi állomásra hirszerint Nagy Bertalan, esperesi segédlelkész fog megválasztatni. Líta laetarel (_) Ama nagy hatalmasságnak, a Sóstónak adófizető jobbágyai tisztelettel kérdezik: mikor szállíthatják be ez évi első adórészleteiket, — vagyis mikor fog megkezdődni a fürdő-idény? — A nyíregyházai ágost. ev. gymnásium javára rendezett három reunio 478 frt 6 kraj- czárnyi tiszta jöv< delmet tüntet fel. Feltilfizet- tek: Sztarek Ferencz ur 44 frtot, Glück Ven- czel ur 50 kit, Szamuely Dezső ur 50 krt. Somogyi Gyula ur 5 frtot, Meskó Elek ur 50 krt, Nikelszky Mátyás ur 1 frt 50 krt, dr. Baruch Mór ur 7 frtot, egy valaki 10 krt, Olay Béla ur 50 krt, egy külön gyűjtés eredménye 2 frt, Zsák Ede ur 1 frtot, May Adolf ur 7 irtot, Szext.y Gyula ur 1 frtot, Bogár Lajos ur 50 krt, Diecz Lajos ur 6 frtot, Rózsa- kerti József ur 5 frtot, Goldberger N. ur 1 frtot, Bodnár István ur 14 irtot, Blahunka József ur 1 irtot, Lengyel János ur 1 frtot, Klein Adolf ur 2 frtot, Friedlieber Sámuel ur 1 frt 50 krt, Jung Adolf ur 1 írt 50 krt, dr. Trajtler Soma ur 2 frtot, Czukor József ur 2 frtot, Gyurcsány Ferencz ur 2 frtot, — dr. Heumann Ignácz ur 5 frtot, Simon Endre ur 10 frtot, Simon Ferencz ur 10 frtot. ügy a felülfizetők, mint általában azon nevelésbará tok, kik ez alkalommal sem vonták meg pártfogásukat intézetünktől, fogadják hálás köszönetét a gymnásium nevében a rendezőségnek. (=) Minden megjön idővel. Nyíregyházán nemcsak a K o m 1 ó, de ma már a H á r s is nevezetes. No de bogy miről, arról hallgassunk. Annyi igaz, hogy a kerepesi temető közelében, a hajdani mezitlábosnál ilyen nem történhetett. Ő magassága a perlekedőket mihamar az utczára expediálta. (—) Magas életkor. Hir szerint egy közel száz éves nőt temettek e napokban Nagyhalász községben. Hejh ritka az ily magas életkor a mai literes világban. Különben a hirt fentartással közöljük, s megerősítését várjuk. (—) Magyar kenyér, német szó. A napokban kaptunk E. M. Siráki budapesti papír- kereskedőtől egy terjedelmes árjegyzéket, melyben az árjegyzék elején és végén lévő magyar tartalmon kivül, minden egyéb ékes német hangon szól. Ha a tisztelt kereskedő urnák vannak német megrendelői, ám tessék velők németül konversálni, de ha velünk akar beszélni, beszéljen magyarul, s ne czimezze németül a küldeményt, mert azt fogjuk rá mondani: ,„nix dajcs !“ (d.) Értesítés. Kaptuk s a tanügy érdekében közöljük a következő sorokat: „Alulirt tisztelettel értesíti a nagyérdemű közönséget, különösen Nyirbaktán és vidékén lakó úri családokat, miszerint lakhelyét Győrből Nyir- baktáraszándékozván áttenni, s ott egy, a jelenkor követelményeinek megfelelő leánynevelő tanintézetet felállítani. A nevelés,-oktatás terén már több év óta foglalkozván, szerzett tapasztalataim azon reményre jogosítanak, miszerint a bizalmukkal megtisztelő úri családok fokozott várakozásának is megfelelhetek. Intézetemben, mely a szükséges segéderőkkel ellátva leend, gondoskodva lesz arról, hogy a kezelésem alá adott növendékek, hivatásuknak megfelelő nevelésoktatásban részesüljenek. — E végből a tőrvényszabta rendes tantárgyakon kivül a német- és franczia nyelvben, valamint a zongorázásban és mindennemű kézimunkákban nyernek a növendékek oktatást. A növendékek lehetnek bejárók, kik csak a tan előadásokat látogatják, és benlakók, kik a tanításon kivül teljes ellátásban részesülnek. A rendes tantárgyak tanításáért havonként 3 frt tandíj fizetendő: a zongora és franczia nyelv külön lesz dijjazandó. A bentaitást igénybe venni kívánóknak — a körülmények megjelölésével — fentartatik a szabad egyezkedés. Egyéniségemre vonatkozólag addig is, a mig alkalmam nyilik magamat a t. úri családok előtt annak rendje módja szerint meg- megismertetni, tek. Braun Fülöp járás orvos ur Nyirbaktán, lesz szives bővebb felvilágosítást nyújtani, kinél egyúttal az elő- jegjzések még e hó folytán — magam tájékozása végett szintén elfogadtatnak. Győr 1876. apr. hó. kitűnő tisztelettel özv. Latinak Já- nosné szül. Benedicti Hermin, okleveles nevelőnő. (—) Spanyol krónika. A fővárosi lapok Írták volt, hogy a húsvéti ünnepek alatt a csirkefogók s hasonló fajta jómadarak teljességgel nem szerepeltek. No már a vidéken nem zajlottak le ilyen csendesen a húsvéti napok, a mennyiben a szokásos öntözködések alkalmával, nem egy-két atyafi vitt haza magával kék, vagy épen véres emléket a faluból. — Bezzeg más vérü emberek a spanyolok, Bogatiasz tartományban. Ezek, — mint a „Diavió di Barcellona“ közli, — szám szerint hatan, egy jámbor és istenfélő sennor felszólítására megegyeztek abban, hogy a nagypénteket nem töltik házuknál, hanem kivonulnak a Los Mogyorosiosz ligetbe és ott ájtatos böjtöléssel és vezeklő énekek mondásával ünneplendik meg a nagy napot. — ügy lön egész déli tizenkét óráig s bajos lett volna eldönteni, melyik vág közülök kegyesebb ar- czot. Don Alessio, Don Miguel, Don Lodorico, Don Jose, Don Ladislao avagy Esteban? Hanem hát az ember csak ember, esendő mint a vadalma, s alig múlt el 12 óra, a derék sen- norok olyan vendégséget csaptak a titkon magokkal hozott kalács, szalonna, sódar stb. takarmányból, no meg azokból az öblös kulacsokból is, hogy a Los Mogyorosiosz liget csak úgy csengett-bongott a felzengő hangoktól, de a melyekben épen nem lehetett felismerni a szent hymnust: „stabat mater dolorosa, ante crucem lacrymosa ....“ de Lusignan a trappisták szerzetébe lépett. — Egyik a tengerészeinél szolgált, másik a sorgyalogságnál s életunalomból választék a lassú öngyilkolás e nemét. Folyó évi januárban a milánói szegényházban hosszú betegség után Leo de Lusignan hunyta be szemeit s négy árvát hagyott a legnagyobb nyomorban maga után. Kivülök már csupán egy Lusignan her- czeg van életben s ez Francziaországban, Montmorency közelében — ökörhajc6ár. (F. P.) Tréfás sirirat. Angliában a lyd- forti temetőben a következő sirirat olvasható: Itt nyugszik külső burkolata vízszintes helyzetben Routleigh György óramesternek, ki az óramüvészetben való jártas ügyessége által díszére, vált rendének. Életének minden állapotában becsületesség volt férugója és eszély regulátora. Mint emberileg igazságos sohasém állott meg, ha arról volt szó, hogy egy szerencsétlent segítsen ; minden mozdulata oly jól volt igazítva, hogy sohasem jött zavarba, kivéve, ha oly emberek által lett felhúzva, kik nem ismerték a kulcsot jelleméhez, óráit oly ügyesen tudta beosztani, hogy azok folytonos örömben teltek el, mig be nem következett a végzetes perez, midőn ő is örökre megállott. Ez életet 1872. nov. 13. hagyta el oly reménynyel, hogy újra meg fog reperáltatni, föl- állittatni, kitakarj ttatni és fölhuzatni az örökkévalóság számára. egy melyekben alig van bél, de annál több a m*» melyekből temérdek olajat lehet kisajtolni ' Kalkuttában egy g6ntlaman huszonnyolez vaj« kiflit étetett meg egy szelindekkel, vagv js jn. kább newfoundlandi kutyával, hogy azt vadász*, ebbé idomítsa . .. egy ifjú hindu ugyanott tavasz kezdetén, de mikor már egészen kileveleztek, tőből levágta málnafáit azon reményben, hpgy ezen müfogás mellett azok még azon a nyáron rengeteg -sok gyümölcscsel fognak kedveskedni... Afghanlstánban vendégségbe hívtak egy dervishf, s midőn a próféta által tilalmazott italból az ott levő uj törökökkel együtt meglehetős mennyiséget beplántált, tar- bánjára két hegyes sakálíület varrtak alattom- ban a pajkos afghán urfiak, mint bámultak mint csóválták aztán fejőket az igazhivő muzulmánok, midőn az utczán a szokatlan tur- bándiszt megpillantották; a jámbor dervish pedig, midőn a muezzin figyelmeztette a sakálfülekre, majdnem sóbáiványnyá változott ijedtében ... Savannah városban egy előkelő család gyakran megmarasztotta ebédre Sir Johant a különczségeiről és őszinteségéről egyiránt ismeretes angol touristát, s midőn egy Ízben a házi ur kínálta az ebéd végén, hogy igyék már bort is, egy pohár madeirát, vagy muscat lunelt, — „köszönöm, ■ úgymond Sir John, de még eddig nincs mire!| Más alkalommal pedig, midőn azt kérdezte tőle szives házi gazdája, ha elegáns körökben mindig úgy szokta-e a levest hörbölni, mint most ? — a megjavithatlan ifjú ur egész kedélyességgel válaszolt — „ott nemi“ ■y<—-z.Űzletl értesítés. A nyíregyházi terménycsarnoknál April hó 15-én bejegyzett terményárak. Pinczi ár. Kereskedési ár, Rozs 100 kilogram 6.60—6.70 6.75—6.80 Búza „ . 7.50—7.75 ,8.50—8 7ő ; ' • 0.00—0.00 Árpa 5.30-5.40 5.50- 5.70 Zab 6.60—6.80 Tengeri „ 4.10-4 20 4.25-^4.30 » Köles ,, 4.00 t 4.10 Bab, tiszta fehér 5.80—6.00 Bükköny . . 0.00—0.00 5.00—6 00 KáposztarepCze . 0.00—0.00 Lenmag 0.00—0.00 Komborka ! 0.00—0.00 Kendermag . 0.00—0.00 Mák . 0.00—0.00 Napraforgó olaj 100 00—.00 38.00—40.00 Szesz >?/i! i -26% 2* ■ ;j Felelős szerkesztő: ANGYAL GYULA. Főmunkatárs: Vitéz Mihály. Nyíl ttér. Hirdetmény. A néhai Mandl — Spitz Lotti-féle 10,000 frtnyi alapítványi töke után felgyűlt 4404 frt 84 kr. kamatösszegnek felosztására kiküldött bizottság tervezete a nagy méltóságú m. kir. belügyminisztérium f. évi mártius bó 27-ikéröl 3723.) szám alatt kelt leiratával megerösittet- vén, mennyiben a hivatolt tervezet értelmében a felosztandó Összegből 2253 frt 84 kr. a hagyományozó közeli s sze- génysorsu rokonai, illetőleg a Mandl és Spitz családok szegénysorsu tagjai között segélyképen osztandó el: felhivat-, nak mindazok, kik ezen segélyezés élvezetére igényt tartanak, a hagyományo- zóhoz s illetve a Mandl vagy Spitz csa- ádhoz való rokonságukat, továbbá szegénységüket és erkölcsiségiiket igazoló »kmányokkal ellátott folyamodványukat dantirotthoz folyó 1876. évi május hó 5 ik napjáig beadni el ne mulaszszák. Nagy-Károly, 1876. ápr. 14-én. Pollátsek Ignácz, bizottsági elnök. Vegyes hírek. (F. P.) Egy dynastia szomorú vége. A középkor történelmében oly fényes szerepet játszott Lusignan dynastiának utolsó sarjadékai egymásután pusztulnak el napjainkban Ínség és nyomor között. — 1871. augusztus havában halt el egy 69 éves koldus, kit Louiz de Lusignan herczegnek hívtak. Két évvel később mindenkitől elhagyatva Elszasz egy félreeső falujában a 63 éves Lusignan Fülöp veszett el. — Vigyázatlanságból meggyujtotta saját ágyát s a lángok közt elégett. A múlt évben két fiatal franczia tiszt, Gottfried és Lessay Nyirfalombok. XIV. (A gólyahistóriák folytatása. Hová lett a fuge? A kérdőre vont rendőnnandarin. A kitűnő dinnyefajok. Hogy kell az ebet átidomitani hosszas fáradság nélkül ? Modem kertész. A dervish és a fiatal afghánok. Sir John csókolni való őszintesége.) — Klip klap, klip klap .. . De ne hadarj hát olyan sebesen, mint a kis diák, ki először áll a templomi szószékben s jóformán lélegzetet sem vesz, mig be nem végzi mondókáját, hanem beszélj okos gólya módjára halkkal, értelmesen. No most jól van. most már szabatosan tolmácsolhatjuk krónikáidat. . .. Nanking városában egy válogatott szinésztársulat ütötte fel főhadiszállását s tagjai közt igeu csinos nők és hölgyek is szerepeltek, természetesen sok ifjú és öreg urat meghódítván bájaikkal s nem igen adván okot, hogy elleuökben a kőszivüség kemény vádja emeltessék. Az ifjú és irósvaj szivü Bik-Bak szinte belebomlott egy fiatal színésznőbe, nap nap után tette neki a szépet, ajándékokkal halmozta el a kitűnő szépségű Ix—Pix kisasz- szonyt, § miután a delnő a gyümölcsöt rendkívül szerette, különös meglepetésül nehány fügével akart annak kedveskedni saját kertjéből, mely egyike volt a leghíresebbeknek a Jancsekiáng folyam hátán, majdnem tőszomszédságában a világhírű porczellán toronynak. Azonban a fügék még nem értek meg, várni kellett utánok, s e körülményt a hü lovag az imádottal is tudatta. Vár ő, vár az imádott az Ízletes gyümölcsre . . . valahára eljön az érés ideje — az ifjú ur rohan a kertbe ... óh balsors 1 nincs fige . . . keres, kutat, nincs fige . . . panaszt emel a mandarinok előtt káráról, követeli, hogy az orzó kipuhatol tassék, ló farkára köttessék, karóba hu- zassék, felnégyeltessék. . . de azért csak nincs fige! — Végre kiderül, hogy a figékkel saját maga az, ki a lovag leendő fiának tőről metszett nagyapja leend, kedveskedett egy másik, ha nem is oly szép, nem is oly fiatal, de 1 mindenesetre érdekes és szeretetveméltó_ színpadi tüneménynek. ... Jeddóban nagy zajt ütöttek a szenteskedő vén asszonyok és fanatikus bonz^k a miatt, hogy ime mennyire sülyedt az erköl csiség a hajdan oly kegyes japáni császárságban, csaknem minden hölgy udvarlót tart, mindegyik delnő házi barátot, mindegyik férj egy egy „mekakét“ (szolgálót, ki a házinő jo- j gait is élvezi) ... ezért árad ki annyi csapás j a népre, azért uralkodott tavaly a járvány, , most az éhhalál, majd jőni fog' a háború, a földrengés és az a gonosz bogár, mely a thea-, gyapot- és rizstermést megemészti. A nagy jajveszékelést végre a „Kubo Szórna“ (császár : a polgári ügyekben) is meghallotta, (Európá- | ban nincsenek ily jó fülek — sok alkotmányos országban) magához hivatja tehát a rendőr- ’ mandarint, szigorú arczczal fogadja s hatalma- * san reá mordul, hogy „miért nincs tudomása « a botrányos erkölcstapodásokról, tiltott viszo- I nyokról, pikáns szerelmi kalandokról, melyek napirenden vadnak a birodalomban?“ — A rendőrmandarin mélységes alázattal válaszol, hogy „igen is neki biztos tudomása van mindezen eseményekről, azonban bölcsebi) nek vélte a hallgatást e részben, mint az oktalan csevegést.“ — Semmi hallgatás! — riad rá a „Kubo- Szoma“ — mondja ön rögtön, kik és kikkel állanak szerelmi viszonyban, példásan kell ezeket megbüntetnem!“ — „Igen is mondom — szólt a rendőrmandarin — elsőben is az államtanács elnöke Kiu Siu II—On—Ka bal- lettánczosnővel, továbbá a „Dairi Szórna" (császár az egyházi ügyekben) Sat—An-Ella ut- czai énekesnővel, ezenkívül I.„Elég, elég 1 hordd el magad gazficzkó I köszönd meg, ha nem kapsz talpadra ezer bambuszt, a miért a mindent tudsz... (talán még azt is, hogy kik az „mekakéim“ — erre meg arra!“) . .. Benaresben egy mükertész olyan sárgadinnye válfajt létesitett keresztezés által, mely saját reklámjaként „korán érik, s eczefc- ben az ugorkát felülmúlja“ — ajánlja egyszersmind páratlan minőségű görögdinnyéit, felvételére a legjutányosabb árak mellett ajánlkozik A „SZABOLCS“ kiadóhivatala. Debreczen, 1876. nyomatott a részv. társ. könyvnyomdájában.