Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1876-02-06 / 6. szám
(—) A kéregetők még mindig alkalmatlankodnak a vidéken, pedig többnyire munkaképes egyének. Jó volna már valabára a törvényt alkalmazni ellenükben! _I Az „Önállás“ biztositó és hitelintézet fiók bankjai, illetőleg kerületi igazgatóságai Kisújszálláson 1060, Törökszentmiklóson 500 db. részvényjegy aláírásával, igy Kisújszálláson 10600 írt, Törökszentmiklóson 50 ezer forint alaptőkével végleg megalakulván, a részjegy után eső első lO°/0 befizetés f. hó 1-én már meg is kezdetett, a tényleges működés márcz. 1-én vagy addig is megindittatik, a mikor ezen intézet a kölcsönüzletet és életbiztosítási osztályt megnyitván, áldásos működését megkezdendő Kisújszálláson a részvénypénzeket kezelik: Mészáros Dániel bizottsági elnök, KoBzta József kerületi igazgató helyettes, Csécsy József kerületi helyettes könyvelő és Juhász János kerületi helyettes pénztárnok. Úgyszintén Török-Sz.-Miklóson a részvénypénzeket kezelik: B. Kiss István bizottsági elnök, Sasi Szabó Árpád kerületi igazgató helyettes, Simonffy Miklós kerületi helyett, köny velő, és a helyettes pénztárnok. Nyirfalombok. v. (Ut a magasba. Kölcsön könyvtárak. Biztos recipe a Szegénység ellen. A kisegítő eszköz hiányai. Rózsa és lótusz. Hölgy könyvtárak. Sok pénzt kóstálnak. Francéig nők és magyar hölgyek. A köny és mosoly mint hatalom. A kivitel módozatai. A terv tetszik,. .. nekünk 'is magácska. Egy sóhajtás, mely közös férfiakkal és nőkkel, jobbóldallal, ha'óldallal, szélballal, reformpárttal és ultramontánokkal.) Itt vagyunk pontosan mint a „napos káplár“ kedves Flórácska I s adott szavunkat be- váltandók, jelezzük nehány szóval a szép pályát, mely elvezérli kegyeteket a magasb női mivelt- ség tündökletes csarnokába. figyelőre s a létező körülmények figyelembe vételével, alig javasolhatunk czélszerübb u- tat, mint a kölcsönkönyvtárak felhasználását. Igen de szegények vagyunk 1 gondolja kegyed, és némileg igaza lehet. Egyfelől a mostoha időjárás, mégpedig nem csak a múlt évben, hanem mostanában folytonosan, másrészről a közelebbi siralmas pénzpangás és főleg a nemzetgazdászati fonák elvek és eljárások az intézkedő körökben, erősen megingatták a régi jó hitet: Magyarhon tejjel mézzel folyó Ka- nahám... No de tanultunk mi valamit (katona korunkban) a hires bűvész Nostradamustól, s a kifogásolt szegénység ellen ezennel biztos sőt csalhatlau hatású vényt (receptet) ajándékozunk a szépnemnek: Recipe: Evenként egygyel kevesebb öltöny. A fodrok létszámának leszállítása. Semmi chignon. A czéltnlan uszályok száműzése. A tunique-ek elhagyása . .. vegyítsd, kavard, t ürömfüvei fűszerezd, vedd be utósó cseppig, és hire sem lesz többé a szegénységnek, azonn'al készen a pénz, mely a könyvtár fedezésére szükséges ... hogyne 1 mikor az az áldott jó „édes mama“ is örömest juttat „tejpénztárából“ egy két forintot jó kis leánya számára, és szívesebben és hasznosabban is adhatja, mint a divat szükségtelen szükségeire és kába hiábavalóságaira. A kölcsönkönyvtárakat azonban pusztán ideiglenes kisegítő eszközül, s e mellett föltételesen ajánljuk. Árnyóldaluk, hogy legtöbb esetben távol vannak kegyetektől, hogy idegen vagyon, hogy olyanok mint Noah ükapánk bárkája .. . tiszta és tisztátalan, szelid és vadállatok vegyesen foglalnak benne tért s szigorú óvatosság hiányában nem miveltséget, hanem „el- mivelődést“ eredményeznek. A honnan hölgyeink kik belőlük hozatnak olvasmányt, igen bölcsen teendik, ba a könyveket elébb valami vén morgó medvével (akad ilyen minden községben) átlapoztatják ... mert különben vajmi gyakran megtörténhetik, hogy méz helyett méreghez jutnak, és a rózsa életillata helyett a lótusz virág erős fűszerétől fognak elkábulni.. j Mást, valami jobbat ajánlunk mi kegyeteknek ... Alakit-anak saját maguk, községenként, vagy ha igy kivihetetlen, tehát körönként „hölgykönyvtárt“.— Azigy létrehozott könyvtár sajátjuk lesz nemzedékről nemzedékre, közügyben van minden órában, válogatott és okos könyveket fog tartalmazni, s mi több, fizetni sem kell használásáért... Hanem kérem 1 valahogy össze ne szidjon (a minthogy nem is tudna) a jó tanácsért... nem oly képtelenség az, mint a milyennek az első tekintetre látszik ... De sok pénzbe kerül, ezen nyomatékos ellenvetést olvassuk ki ibolya szemeiből. Bizony édes kedves 1 sok pénz kell ahoz,mert a magyar könyvek a külföld irodalmi termékeihez mérve ugyan drágák (hiába 1 kevés az olvasó, nem úgy mint más boldogabb ég alatt, — no meg a könyvkiadó ez %ek és társulatok is szeretik egy kissé megtaksálni a publikumot) de hát ezen a bajén is segíthetünk okkal-móddal. Azt olvastuk valahol, hogy „istennek is akarnia kell, a mit a franczia nő akar“. Mi nem gondolkozunk ilyen francziásan (igen bizony pogányosan . .. mondanák egyhangúlag a hegy- mögi lapok) de azért annyit biztosan állítunk, hogy a mit kegyetek akarnak, nagyon könnyen létesíthetik. Hiszen oly gazdagok, oly hatalmasok kegyetek, hogy előttök alig van lehetetlenség... Kérem, ne vegye szavainkat gúnynak vagy bóknak, sokkal nagyobb tisztelőjük vagyunk, hogy az első— és vénebbek, hogy az utóbbi fegyvert haszná julc ellenökben. Vagy azt mondja kegyed, hogy rejtélyekben beszélünk ? Szólunk tehát egyszerűen a tárgyhoz, a hölgykönyvtár felállításához ... A hölgy gazdagsága és hatalma a köny és mosoly. Könyeiket nem akarjuk igénybe venni (vajha az élet is kegyes lenne e részben hozzájok I) hanem csak a mosolyra, arra az elbűvölő meghódító mosolyra van szükségünkéért ez a hadmivelet kulcsa és alapja. Egy ilyen kedves igéző mosolylyal aztán ajkaikon megsúgják valamelyik ifjú urnák -(például Dongódi de eadem barátunknak, a ki él-hal a tánezért és .,. jó táncsosnőért,) hogy szeretnénk egy keveset tánczolni valami jótékony közhasznú czélra. (hogy könyvtárra sőt, egyenesen hölgykönyvtárra .. .ezt jó lesz elhallgatni, mert ö kegyelme nem nagy búvára a könyveknek) megsúgják továbbá azt is, hogy a jövedelem szaporítása kedvéért a leányok (jó lesz hangsúlyozni hogy Malvinka isi) női munkákat készítettek s ezek a szünóra alatt ki fognak sorsoltatni s a megnyerőnek a készítő hölgy által személyesen kézbesittetni... Az ifjú ur persze elbájolva a mosolytól (és talán még Malvinkától még jobban) szalad rohan a „fiukhoz“ ..» pár óra alatt (tehát nem oly untató lassúsággal, mint a honatyáknál Budapesten) megszavaztatik a báli budget, pár hét alatt meglesz a dalidó, kegyetek jól mulatnak s a belépti és sorsjegyek árából, takaros alaptőke kerekedik a könyvtár javára. A pénzt elhelyezik a k ..............i népbankban, de egyszersmind felkérik Hóldvilági barátunkat, bogy téli estéken tartson mérsékelt dij mellett felolvasásokat (annak a valakinek, kit kegyetek jobban ismernek mint mi — mosolyára megteszi szívesen, sőt ezer örömmel!) innen ismét gyarapodni fog némileg az alaptőke. Végül ha a fiatalságot megadóztatják (erre is van paragrafus és adóhajtó — a mosoly) hogy az „ikes“ igék legázolásáért annyiszor a mennyiszer egy egy pénz bírságot fizessenek, ha az agglegényeket és öreg urakat pártfogókul megnyerik (egy mosoly egy arany !) aligha hamarosan meg nem szaporodik a tőke annyira, hogy a hölgykönyvtárt felállíthatják,.. . igaz hogy elébb csak kicsiben, de azért a csekély kezdeményezés, hasonló eljárás mellett idővel nagyszerű arányokban tanusitandja életrevalóságát és áldásos horderejét... kegyetek di- csőségére és szellemi felmagasulásában. Nos kedves Flórácska! tetszik a terv, melyet felmutattunk, és a mely kegyetek gyöngédsége, finom tapintata és szeretetreméltósága folytán még nemesebb és megnyerőbb alakot ölthet ? ... Ha tetszik* nekünk meg akkor magácska tetszik. Miért is nem vagyunk fiatalabbak vagy huszonöt évvel...!-z—y. Kö zg azdasá g. „A „Földmivelési érdekeink“ czimü gazdasági lap, melyet 1873 óta Máday Izidor a gazdaközönség folyton növekedő részvéte mellett szerkeszt, 1876 évre szóló előfizetési felhívása mellett az 1875 évi folyam tartalomjegyzékét küldte be szerkesztőségünkhöz. Ezen tartalomjegyzék szerint e lap egyszáz hetven névszerint elsorolt s a gazdavilág és szakemberek legjelesbjeit magában foglaló munkatársak mellett az 1875-ik évben 400 főczikket és 1260, a tai-talomjegyzékbe foglalt vegyes közleményt hozott — az üzleti hírek, s hasonló állandó rovatokon kívül. E lap tartalmának gazdag volta és élénkségéről számot ad a következő rovatbeosztás: Minden számban hoz egy a napi kérdésekhez szóló vezérczikket, és négy nagyobb eredeti czikket; a gazdasági gépészet terén felmerülő újdonságot a legkiválóbb szakemberek által ismertet, a magyaróvári gépkisérleti állomás jelentései benne állandó rovatot képeznek; ad mulattattó olvasmányul szépirodalmi becscsel is bíró eredeti távczaczikket, melynek tárgya a természettudományok- vagy a gazdai életből van merítve, a lótenyésztési rovatban, mint az ország összes lótenyésztési bizottmányainak elfogadott közlönye, minden e szakbavágó kérdéssel tüzetesen foglalkozik, ezenkívül minden számban hoz gondosan készített ábrákat és ezen rovatokban: „Bélés Külföld“, „Lótenyésztési szemle“, „Szakegyletek működ se“, „Vegyesközlemények“, „Szakirodalom“, „Sport“, „Méhészet“, „Kertészet“, „Magyar szaklapok szemléje“, a „Földmivelési statistika“, „Birtokváltozások“, „Pályázatok“, „Kiállítások“, „Versenyek“, „Ülések határnapjai“, „Személyi hírek“, „Vetések állása a külföldön“, minden számban tömör kivonatban közli mindazt, mi a földmi- velést érdeklő nálunk és a külföldön felmerült. „Vidéki tudósítások“ rovata alatt az ország minden vidékéről vett rövid tudósítások közlésével a gazda-közönséget az egész ország gazdasági állapotáról gyorsan és kimerítően tájé kozhatja. A „szerkesztőhöz intézett levelek“ 11 vata alatt a gazdáknak alkalmat ad, hogy eRy levél fesztelen alakjában óhajtásaikat, megjegy. zéseiket a gazdatársak tudomására hozzák. 4 nyilttérben a gyakorlati életbe vágó kérdések és tudakozások, valamint ezekre adott válasz foglaltatik. Üzleti rovatra különös figytlmet fordít, és ebben főleg a következőkről közöl hetenként részletes tudósítást: budapesti gabna- forgalom, behozatal és elszállítás, budapesti értéktőzsdéről a gazdát érdeklő papírok, a termény tőzsdéről a gabonanemüek és vetőmagvak, szesz, s. a t. jegyzései, rövid tudósítás a gabnaüzletről. Budapesti gyapjú,- szeszüzlet kötések és árak. Bécsi szarvasmarha forgalom és árak, ugyanonnan a borjú, juh és sertés vásári tudósítás is, bécsi gyapjuüzlet és árak bécsi takarmánymagvásár. Boroszlói gyapjúig, let és takarmánymagüzlet. Párisi marhavásár. La Villetei tudósítás. Faüzlet stb. Végr e vidéki piaczi tudósítások az ország minden részéből. Az ábrák, melyekkel az olvasó minden számban találkozik, jobbára eredeti rajzok után készülnek. Az 1875-ben megjelent 52 számban 113 ábrát adott, melynek száma és kiállítása tekintetében e lappal egyetlen magyar szaklap sem versenyezhetik. A „FöldmivelésiÉrdekein k“ egy nagy sűrűn nyomtatott ivén gyakran (1875-ben 28 szór) mellékletekkel hetenként egyszer, hétfőn megjelen. Előfizetési ára 2 hóra 1 frt, 3 hóra 1 frt 50 kv., félévre 3 frt, egész évre 6 frt. A „Falusi Gazda“ czimii havonként kétszer egy kis ivén megjelenő népies nyelvezetű képes lappal együtt negyedévre 2 frt, félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Ezen lap ugyan a fen elősorolt szakférfiak közreműködése mellett főleg a gyakorlat kérdéseivel foglalkozik, s a főlapnak e tekintetben kiegészitö része. Az előfizetési pénzek Légrády testvérekhez (Budapest V. nádor-uteza 6.sz.) közlendők. Szerkesztői posta. Á k á c z f a 1 v y urnák U—n. „Hallja maga, ne nézzen rám!“ — Hallja maga, ne írjon verset! P 0 1 0 n i u s n a k Th... n. „Üdv és kárhozat“ — az utóbbiba majd beleestünk, mig „Zsenge agytermékeit“ átolvastuk. Mit? átolvastuk? Elég volt azt átbetüzni is! Szendefi Tiha mórnak X-ben. A rímek ugyan nem jók, de az eszmék még roszabbak. Ki hallott például ilyesmit, hogy a holdvilágnak emberpofája van? Nem a Tatár Péter verseiből puskázott ön? Vallja meg csak — de nem versben! Tiszahátinak ott a Tisza mellett. „Menjünk, menjünk pihenni!“ — Tessék, itt a papírkosár 1 Zuzzaffinak — utolsó posta Nyir- Báthor. „Azt álmodtam enyim voltál“. — Éhes malacz makkal álmodik. Besenyő dinek. „Hah ti ijesztő képzelmények!“ Mi sem mondhatunk egyebet beküldött költeményére. ***-nak Kakakfalván. „Elbájolt szemeid varázsa“, de a következő sor rímjénél még ez is jobban hangzik: „jó étel a fordított kása...“ Felelős szerkesztő: ANGYAL GYULA. Főmunkatárs: Vitéz Mihály. HIRDETÉSEK. • A m.-szalkai takarékpénztárnál a pénztárnoki állomás betöltendő lévén —' pályázni kívánók felhivátnak, hogy ezen 550 frt évi fizetéssel dijjazott állomás elnyerhetése végett kérvényüket, mely képességi bizonyítványokat is tartalmazza, f. évi márczius 1-ső napjáig a fentirt takarékpénztár igazgatóságához adják be; megjegyezvén, hogy óvadék gyanánt a fizetési összeg kétszerege vagyis 1100 frt készpénzben vagy tözsdeileg bejegyzett értékpapírokban fizetendő be, a megválasztott által és ha az óvadék készpénzben történik, a megválasztott befektetett tőkéje útán a betétekkel egyenlő kamatot nyerend. Kelt, M.-Szallsán, 1876. jan. 25. Fogarassy Gyula, titkár. HIRDETMÉNY. A „Szabolcsmegyei takarék-pénztár-egylet“ rendes évi közgyűlése folyó évi február hó 20-án délelőtti 10 órakor fog az egylet helyiségében megtartartatni, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. Tanácskozás tárgyai: 1. Elnök s igazgatóság jelentése. 2. Számvizsgáló küldöttség jelentése, s annak alapján a felmentvén)kiadása. 3. 187ö. évi forgalom jövedelem felosztása. 4. A felterjesztett alapszabályokra netalán teendő módosítások feletti intézkedés. 5. Nyugdijszabályzat megállapítása. 6. Ügyrend megerősítése. 7. A közgyűlés intézkedését igénylő választmányi határozatok feletti eljárás. 8. Felügyelő bizottság választása. 9. Leltározó és számvizsgáló küldöttség választása. 10. A választmány kiegészítése. 11. Az alapszabályok értelmében beadandó indítványok tárgyalása. Nagy-Kálló, 1876. január 19-én. 2—2 SzeDtiHiklAssy László elnök. Meghívás. A nagyméltóságu m. kir. pénzügyminiszter- ur felhívása folytán az 1875-dik évi VII. t. ez, 25. és 26. |§-ainak alapján választott földadó bizzttsácot f. évi február hó 10-én délelőtti 9 órakor Nyíregyháza városházánál a 30-ik § alapján tartandó alakuló ülésre összehivom, mely ülésben résztvenni, úgy a rendes, és pót választott bizottsági tag urak ezennel felkéretnek. Az ülés tárgyai: 1) A bizottság végleges megalakulása. 2) A kerületi bizottsági rendes és póttag választás. 3) A járási becslő és helyettesének választása. 4) A kiigazítási munkálatok ellen eddig beérkezett felszólalások első fokú elintézése. (1875. VII. t. ez. 34. §.) Kelt Nagyfalusi puszta, 1876. január 29. Miklós Ferencz, a járási földadó bizottság elnöke.*) *) E hirdetést ugyan mihozzánk is be lehetc vala küldeni, mert úgy tudjuk, hogy a Nyíren hat falut is keresztül járhatunk egy „Szabolcsi Lap“-- ért, ellenben — érdekelt tagokat mindenhol találhatni, SzerkDebreczen, 1876. nyomatott a részv. társ. könyvnyomdájában.
