Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1876-03-12 / 11. szám

gyó!“ De hát miért is vélt az á „Szegedi hiradó" oly figyelmetlen, hogy épen a farsang utó napjaiban publikálta a nőnem azon kivált­ságát, mely szerint szökő évben, és igy ebben az esztendőben is, szökőnapon, a rendes szo­kástól eltérőleg, a delnők választhatnak és kérhetnek férjet maguknak. Mi haszna már most, hogy tudják említett privilégiumokat,' midőn a szökő nap elmúlt, s hajh I négy évig : vissza sem tér többet, — négy év pedig sok idő, nagy idő, sőt egész örökkévalóság I (=) A pénzügyőrök ugyancsak motoznak. Kár; úgy sines a • nap alatt már semmi ma gyár, legalább a szánkból kibocsátott füst le­gyen az. (<1.) Beszélik, hogy a nyirbaktai „ol­vasóegylet“, melynek igen előkelő pár­toló tagjai vannak, illetőleg voltak, ismét fel­elevenül s újból fog alakulni. Kívánjuk, hogy ezen második lépése sokkal erősebb és czél- nak megfelelőbb Ipgyen. mint az első volt! (d.) Mint a 'fama beszéli, a J á k ó i ba­tyubál várakozáson felül sikerült. Tehát mégis igaza volt ama helybeli poétának, ki énekelt oképen: „Jákó addig meg nem áll, mig nem lesz ott batyubál 1“ (d.) 1 napokban végződött be Ny.-Baktán a sorozás. A berendelt 23 község fiatalai kö­zül, imnt halljuk csak 19-et vettek be, mivel I többi katonakötelesek minden egyébnek va­lók inkább mint — katonának. De nem is csuda. A mostoha idők már gyermek korában megfogatják a pór fiával az okeszarvát, az pe­dig már régi igazság, hogy a nagy munka nem gyógyít, de öl. (—) Láttuk e napokban az érmeket, me­lyeket a honvédmenház bizottsága veretett az 1849. okt. G-ki szomorú katasztrófa emlékére Az érmek csinos kiállitásuak, ezüstből, bronz­ból és brittannikából készitvék, s minőségök csakis a pongés hangjáról ismerhető fel. — Az érem egyik lapján Magyarhon czimere és e körirat „Szabadság, egyenlőség, testvériség 1848. márcz. 15“ — másik lapján, középen: „Arad, 1874. okt. 6.“ és e körirat „a nemzet 13 vértanúja 25 évi gyászemlékére.“ — Óhajt­juk, hogy a honvédmenház tőkéje minél szebb gyu'apodást nyerjen ezen emlékérmek kelen­dősége által. (—) Pécs. ss Becs. Olvassuk a lapokban, hogy Pécsett két joghallgató párbajt vivott s egyik a másikat karddal halálosan megsebesi- tetto. Az ügy a pécsi törvényszék elé kerül­vén, a nevezett bölcs törvényszék a gyil­kost egy havi fogságra ítélte. — Sajátságos felfogása lehet annak a törvényszéknek az em­berölésről, legyen bár annak neve p ár b aj vagy akármi. Más államokban a gyilkosság mindig gyilkosság, — Pécsett úgy látszik, más világ- nézlet uralkodik. — Nem jó vólna azokat az urakat penzióba tenni— penzió' nélkül ? (ez.) Múlt számunk szerkesztői üzenetei­ben több értelemzavaró hiba csúszott be. Nem vagyunk barátai a hírlapokban megszokott be- tüszerinti helyreigazításnak, s épen azért az érdekletteket saját helyes combinatiójukra utaljuk (—) A ..Szabolcsi lapok“ brutális eljá­rását idősb Maurer Károly s hozzá tartozóival szemben kenyér irigységből származót néven nem nevezhető durvaságnak decradáljuk. De hát mit is várhatnánk tőle egyebet! Nyirfalombok. IX. Dies irae, dies illa .. . Összeesküvés a gazda ellen Feleség — vereség. Hogyan győznénk meg a temérdek vásárt ? A nagy lynkn rosta. Buximus! Ellenakn&t az akna alá! A vásár panorámája. Asszonyvásár, leány­vásár és a fáták.) A ki Uchatius ágyúja van 1 már megint nvakunkon ez az átkozott vásár, ez a baljós­at' rémalak, ez a kérlelhetetlen ellenség, mely a szegény gazdát örökösen üldözi és zaklatja 1 A kocsis már egy héttel előtte pél­dálózik, hogy milyen ólcsó most a guba,1 dol­mány, meg a kalap, a szolgáló minden másod- uap a czizmáját fóldatni jár estenként (legalább ezt állítja!) a ficzkó azzal dicsekedik a pesz- tonka előtt, de akk- r, midőn a gazda is hallja, hogy ő bizony oda se néz akármilyen ziman- kós időnek, csak a szegődött uj küdinönét megvegyék, természetesen a peszlonka nyelvét is jól felvágták, s azt replikázza hamarosau a ficzkónak, hogy rugdossa meg a sas azt a ködmönt, szebb annál egy eziezuprémes ujjas ineg az a tenyérnyi széles rózsaszínű pántlika, mely neki a vásárról dukál. Tessék... már kész a vásári budget, melyet egyszerűen min­den vitatkozás nélkül ke!l elfogadnunk ! Pedig még ez csak a külhatalmak költségvetése 1 Hát a belhatalmaké mit vétett! Az uralkodó hatalom (ba nem tudnád jámbor olvasó, hogy melyik az ? ezennel megsúgjuk, hogy annak neve a közéletben... nemzetes asszony, ifjasz- szony, téns asszony, nagyságos asszony, de mindig asszony 1) már egy három deciméternyi tisztát irt tele bevásárlandó holmival, pedig még aligha bevégezte — úgy látszik nagyon is kedvencz — írásgyakorlatát... hogyan is lehetne azt olyan hamar bevégezni 1 íme már fordítja is a lisztát és a hátlapjára jegyezgetl Aztán még a két leányzó sincs itthon, (ezek is a belhatalmak közzé tartoznak) ezeknek is kell egy rakás lim-lom, csecsebecse, czók-inók vá­sárfia ! Izzadhat bezzeg az üstököd boldog csa­ládfő! mig ennyi igényt és követelést, ennyi szükségtelen szükséget, hacsak felében, harma­dában kielégíthetsz szerényen bélelt tárczád- ból! Ha mégis csak egyszer volna vásár egy esztendőben 1 De hát azok a nyárshalált ér­demlő kalendáriom csinálók annyi vásárt pub­likálnak, hogyha háromszor aratnának is éven­ként, és nem oly silány eredménynyel, mint az idén, talán még akkor is kevés vólna a termés ára a vásárok mohó étvágyának kielégítésére, — De édes szerelmetes gyöngyvirágom ! nincs annyi pénz, a mennyi neked kellene, hát még nekem hogyan vólna ? Aztán magamról nem is szólva (pedig ugyan rám férne egy meleg já- pónika, meg egypár ünneplő saru !) de a cse lédnek okvetlenül pénz kell, érted ? okvetlenül! Hátha úgy tennél angyalom 1 mint egy hajdani áldott kedélyű öregur tanácsolta, mégpedig, ha jól emlékszem, neked is tanácsolta, hogy a házi úgynevezett szükségeket egy nagy lyuku ros­tába kell tenni, rázni rázni de sokáig, sokáig a rostát, mig a belerakott apró csepiő szük­ségletek szépségesen kihullanak, és csupán azt, a mi már teljességgel nem akar kipotyogni, igen, csak is azt kell megvásárolni.. Nolerin- gettétl annyi bizonyos, hogy vagy én érdemiek tertiát az ékesszólás tudományából, vagy a fe­leségnél hiányzik az érzék a meggyőző érvelés kellő méltánylásához 1 Mi tévők leszünk már most ? Eh 1 államcsinhez folyamodunk, — a cselédnek veszünk azt a mit a vásárban, ma gunk pedig a kapufélfától véve búcsút, az esti vonaton berándulunk a városba, itthon hagy­ván a belhatalmak számára vagy harmincz fo­rintot az asztalfiában, tessék aztán abból vagy százötven forint árát vásárolni 1 ámbár jól tudjuk, hogy ez is csak olyan palliativ gyógy­szer, miután értenek a kontó csinálás mester­ségéhez, de hát ideiglenesen mégis segítünk magunkon, utóbb pedig majd csak kihúz a tin­tatartóból valami kedvező véletlen... ez az egye­düli pátrónusunk nékünk Mindenváró Ádámok- nak !... * Ejha! mily derék dolog igy magánosán őgyelegni a vásárban 1 Senkire semmi gondunk. Ha ismerős (és szép) delnővel találkozunk, minden fesz nélkül kedélyesen csevegünk vele, kivált pedig.. .no de nem mondjuk meg kivel!.. ha valamelyik kemény szivü hitelező jön ránk szemközt, a Jellachich ismeretes Flankenbe- wegungjával odább állunk előle... a más falusi komámasszouyéknak olyan bókokat csapunk, hogy maguk sem hiszik el, kis lányaiknak pe­dig, a kikelet e bájos gyermekeinek mézesszi­vet veszünk, hogy örülnek neki a kedves lel­kek 1.. j betekintünk a komédiába, hátha ott is fedezhetnénk fel valami reánksugárzó csil- higképíetet!. . felkeressük a tabernák derült hangulatba jutott népét s hallgatjuk néha ér­dekes, néha érdes élezeiket és krónikáikat a Zsuzsi néniről, meg arról a pajkos nőtáras­ról, no meg arról a sárkányról, melyet a mi­napi zivatarkor látott az égen a Víg Laczi Sándor nagyobbik fia a Pesta..-. gyönyörkö­dünk az árusok és vevők kölcsönös furfangjai- ban (különösen a czizmákat nagy eloquentiával szokták dicsérni).. . elmélkedünk a közrendé­szet bölcseségéről, mely elnézi a vásári kol­dusok éktelen és botránkoztató alakjait, sőt talán maga rendeli be a sokadalomba, hogy szakadozott öltönyeiken, dúlt arezukon, elbé­nult testökön látva az emberi nyomort és sülyedtséget, valamiképpen el ne kevélyedjünk... megbámuljuk a czimeres ökröket s úgy el­gondolkozunk rajta, hogy hol is láttunk ilyen arezokat — kalap alatt ?... csodálkozunk a nemes méneken, hogy ugyan miért hordják oly türelmesen a nyerget, hámot és „német“ zabo­lát , — épen mint egyik-másik nemzet az önkény súlyos igáját?. .. elmosolyodunk rajta, hogy ime a vásárban egy anyányi liba ára körülbelül egy forint, s az életben ugyan­csak egy libáért ezresekkel is fizetnek az inyencz urak és urfiak... kaczagunk azok rovására, kiknek arczán a rizspor és egyéb szépségpót­lékok varázshatását tönkre tette a verőfényes­nap, vagy a hirtelen jött rohamos eső.. . okos­kodunk a felett, hogy vájjon hány hazudság, hány hami-? eskü és étkozódás kerül ki egy vásári napon az einberajkaltról?... olvasgatjuk, hány boldog szerelmespár találkozik egymással történetesen (óh áldott esetlegesség)... kíván­csiskodunk megtudni (s néha czélt is érünk) m t beszélhet oly huzamosan Gyurka--Rómeó az ő termetes Rébék — Júliájával, vagy Hal- ványocska nagysám azzal a dandyvel, kire ugyan ráillik a nóta „nagy lába van a gólyá­nak“... elgondoljuk hogy az a bizonyos Ipse jóformán ötödik kerék a társadalom szekeré­ben s még is mint feszit és pöffeszkedik ! s az a másik kráglis gentleman, ki amott a ti­zenkét forintos csizmát veszi, csizmástól min­denestől sem ér többet tizenkét forintnál a közvélemény mérlegében... kiszámítjuk, hogy a vásárban azok az okos emberek, kiknek pén­zük vagyon, — azok pedig, kik elvesztik vagy ellopatni engedik tárczáikat, sokkal bölcsebben cselekedtek vólna, ha szépen otthon maradnak, reáfogjuk (nagy igazán!) hogy az asszonynép akármily súlyos beteg, a vásár napjára meg­gyógyul és vásárképessé váiik... mint termé­szettudósok szeretnénk megfejteni, hogy hol veheti magát az a végetlen eltérés és különb­ség az arezokban ?... és mint ürömtapló gyu- lékonyságu gavallérok elmerengünk és felso- hajtunk, hogyha Magyarországon van Asszony­vásár, miért nincs leányvá«ár is? mint például Erdélyben a havasi oláhok között, hol azok a festői szépségű „fáták“ teremnek, kikről azt zengi egy ódon hegedős : „Gyengék mint a lágysajt, piros az orczájók, Kedvelteti őket gyönyörű formájok. Ha melléd Ültetnéd, vagy öledbe vennéd : A bus puliszkát is bélés gyanánt ennéd“. .. —z.—y. Szerkesztői posta. — Szondefí Álmosnak „Reid tekintek oh hölgy, S azt gondolom: Bus szivem újra éled“ lm a kadenczia : „Reád tekintek oh vers! S azt gondolom : Marsch, a kályhába véled !“ — Merengés.Nem annyira merengés az mint inkább meritgetés idegen kútfőkből, vagyis magyarul : plágium. — L. búrnak N a gy H a 1 ás z. Mikor kapjuk már kézhez „Débé bácsi kalandjait“ ? Egy, kettő, elő velek, valamint azzal a légen kilátásba helyezett „izé“ vei isi Secus non fac- tnrus! — Kacsa dalok. Nem lapunkba való£ Tessék velők az „Izé“-hez fordulni. — F. J. urnák Ny—n. ígérted — |,0j késel az éji homályban ?“ J....................nak D— ben. Kaptáré már A. uj. évi üdvözletünket ? Reméljük nagy örömet szó. reztünk velő ! . —A h aj (lanicaplan z esperesnek. A jóravaló restség egyike a hót halálos bűnök­nek. El vele! Borukkolni azonual a zászló alá Más különben majd ád Iforag ! — Én is voltam valaha, szép asszonynak kocsisa. — És a kocáig, ságoál feljebb nem emelkedett vala 1 1— Dentumogernek: Düczögős is, unalmas is, Jó lesz önnek Egy nagy adag Kumys Felelős szerkesztő: ANGYAL GYULA. Főmunkatárs: Vitéz Mihály. Üzleti értesítés. A nyíregyházi terménycsarnoknál decz. hó 18-án bejegyzett terményárak. Pfaczi,«»’. Rozs 100 kilogram 6.50—6.60 Bnza ” 7.35—7.45 „ 0.00—0.00 Árpa „ 6.00—6.10 Zab ," 6.40—6.50 Tengeri ,, 1 4.10—4.15 Köles ”, 3.80-4.00 Bab, tiszta fehér O.GO—0.00 Bükköny . . 0.00—0.00 Iíáposztarepcze . 0.00—0.00 Lenmag . . 0.00—0.00 Koinborka . . 0.00—0.00 Kendermag . . 0.00—0.00 Mák . . • 0.00—0,00 Napraforgó olaj 100 fy 00—.00 Szesz |É | —25% Kereskedési ár, 6,65—6.75 8.10— 8.50 5.10- 5.20 4 20—4.25 7.50—8 00 38.00-40.00 25 Haszonbérleti hirdetmény. Méltóságos Elek Gusztávné Gázsi Etelka, urhőlgy tulajdonát tevő Bihar-me- gyei mező-peterdi és tamási pusztai min­tegy négy ezer hold szántó, kaszálló földbirtokok az azokhoz tartozó lak és gazdászati épületekkel és kir. kisebb ha­szonvételi jogokkal 1876-ikévi szept. hó 1-től számitóiag 12 évi időtartamra ha­szonbérbe adatnak. A feltételek megtud­hatók alólirottnál Nyíregyházán. Molnár Pál, meghatalmazott ügyvéd. (1-3) Eladó tenyész bikák. Méltóságos Gróf Károlyi Gyula nagy-károlyi uradalmi törzs gulyájából Szaniszlón 3 drb. három éves 12 drb. két éves tenyész bika van eladásra fel­állítva — venni szándékozók, Szauiszlón (utólsó posta, és vasúti állomás Reszege) Thanhóffer Rudolf gazdatiszttel értekez­hetnek. N.-Károly márczius havában 1876. Brezanóczi Sándor tiszttartó. (1-2) HIRDETÉSEK. 03 s­kCÖ €0 s 'ce co ‘CD CO o> 5; 33 Mi « ä •— e co 3 píi C C vc3 5 fcfl p oi +> J CS te >■* °3 feD rn S I ŐÖ p N V» (fi rX £> cg co Cg CG Cg N n O *cg > O w s se 'f-i 3 r—< o _a o o fcfc a rX íj J) o CJ £2 *-> I—I nu *0 V m— 'O nd '* JS V íO N ao i V hD v a Debreczen, 1876. nyomatott a részv. társ. könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom