Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1876-06-11 / 24. szám

nek találván a zepbyrek pajzánságát, felkölt 1 ó, csudák csudája, ő a paradicsomi cos- tumbe találta magát. Szemérmesen süté le szemeit, azután pedig szemrehányólag emelte azokat a bakterre, mintegy mondani akarta : „hát ezt érdemeltem én meg tőled annyi évi hü szolgálatomért ?“ Hja ily hálá- datlan faj az ember, igy szokott fizetni a hű­ségéit, igy bánik jóltevőivel. Azonban a törté­netet megtudván a B . . . .-i biró, megtiltotta, hogy a pegazus paradicsomi kosztümében az utczán megjelenjen, s minthogy köntösét többé reá adni gazdája képes nem volt, e feletti buvábnn csakugyan elköltözött a túlvilágra. Vegyes, — Intézetünk a „Deák-Album® megjele­nési idejére nézve szavát be nem válthatván, Sőt ma is annak szétküldését aug. előtt bizto­san nem Ígérhetvén, kötelességének tartja a t. előfizetőkkel a késedelem okát tudatni, s en­nek alapján szives elnézésért esedezni. Midőn negyedfél hónappal ezelőtt a vállalatot megin­dítottuk, perczig sem téveszthettük szem elől, mivel tartozunk a dicsőült nagy nevének, s ahhoz képest nemcsak az irodalmi tartalomra a legnagyobb gondot fordítottuk, hanem hogy a munkát felséges tárgyához méltóan kiállít­suk, hazánk nagy művészét, a jelenleg Páriá­ban' lakó Zichy Mihályt is felkértük nehány rajz készítésére és Zichy a dicsőült iránti ke­gyeletből, mindennagy el foglaltatása mellett, azon roltétel alatt vállalkozott a munkára, hogy akkor csinálja meg a rajzokat, mikor az oktatásügyi minísteriüm megrendelésére fejtendő nagy kép elkészítése végett márczius vége felé hazajő, hogy tanulmányait megtehesse : s akkor raj­zainak Párisban való metszését is eszközlendi. Azonban hazajövetele előre nem látott akadá­lyok folytán késvén, csak a napokban térhetett Vissza Párisba, és igy mi — bár a kézirat már hónapok óta készen áll, a szöveg közé nyomatandó képek kezünknél nem lévén, a munka hajtó alá bocsátását is kénytelenek vpltunk elhalasztani. Budapesten, junius 1-én 1'876 Téljes tisztelettel „Franklin társulat“ Magyar irod. intézet és könyvnyomda. ]■ '-u- Kérelem. Azon tisztelt hazánkfiait, kik riek birtokában a magyar íróktól nyelvünkön vagy más nyelven irt levelek vannak, vállala­tunk érdekében felkérjük szíveskedjenek azokat az alólirottak egyikének lemásolás végett be­küldeni, a ki azután pár hónap múlva köszö­nettel Visszaküldi. Különben az 1760—1800-ig Írtakat sürgetve kérjük. Budapesten 1876. ju- niüs 5-én. Bodnár Zsigmond tanár, akáczfa-utcza 52. sz. dr. Kiss Áron tanár, a reform, colle­gium épületében. Idősb, Szinnyei József, az egyetemi könyvtár épületében. — A bárándi népgyülés mintegy kétezer ember részvéte mellett tartatott meg. A gyű­lést Pap László bárándi lakos nyitotta meg, előadván, hogy a gyűlés czélja fölirni az or­szággyűléshez az önálló vámterület ér önálló jegybank kérdésében. Ezután elnökválasztásra került a sor s elnökké a b—i ref. lelkész vá­lasztatott meg. Csanády Sándor kifejtvén né­zeteit e kérdésben, felhívta a megjelenteket, hogy minden községből 3 egyént válasszanak a felküldendő kérvények aláírásának gyűjtése végett; — egyszersmind tudtul adja a válasz tóknak, hogy képviselőjüket nejének nagyon súlyos betegsége akadályozta a részvételben. A lelkesedés igen nagy volt. Látszik, hogy min­den magyar község fel tudta fogni a baj eredeti okát. — Kolozsvár környékére egy szakbi­zottság ment ki legközelebb jelentést tenni az egerek és rovarok pusztításairól. A szakértői vizsgálat eredménye valóban elszomorító: hár­mas a csapás, mely Kolozsvár határát érte: a a sáska, egér és fekete rovar. — Legkisebb kárt a sáskák okoznak, mivel ezek habár rop­pant számban vannak is, de csak az apróbb fajhoz tartoznak, s a réteken is inkább csak azon fünemeket pusztítják, melyek a marhate­nyésztésre nézve feleslegesek. Nagyobb csapás ennél a teméntelen egér, mely ijesztő mérv­ben aratja a gabnát, s a mig a termés lábán van nem is lehet ártani nekik. Mindezekhez járul egy fekete rovar, mely a kalászokat pusz­títja s óriási mennyiségben jelentkezik. — A Fekete Körözsre épített, Szalonta és Sarkad közti vasúti hidat a folyam, mely egy hét óta erősen áradt, annyira megrongálta, hogy az alföldi vasúti közlekedés Nagyváradról csak Szalontáig terjed s távolabbra be is szün- tettetett a hid helyreállításáig, mi körülbelől 8 napi időt vesz igénybe. Nyirfalombok. XIX. (Uj idők, aj emberek. A mi nálunk hallatlan valami! Az elveszett holmi. A civilisatió eredményei Khinában. Különböző berzenkedések fent és alant. A szabadságra megérettek. Egy mérgeB bonz. Tűz van, — végünk van I) Nagy nap viradt Nying-Zang városára — Khinában, nem messze a Szikiáng nevű szőke vizű folyamtól. A mennyei birodalom feje (az isteni Fó nevelje varkocsát!) elrendelte hogy miden község és város válasszon magának fő és almandarinokat, — bölcseket | vitás kérdé­sekben, részrehajlatlanokat az igazságszolgál­tatásban, serényeket a közjó eszközlésében, gyámokat a bus Özvegyeknek, atyákat a keser­gő árváknak, tiszta kezű őrizőket a közva gyónnak, s átalában alkalmas egyéneket, kik a közönséget észszel vagy kézzel, tollal vagy alabárddal lelkiismeretesen szolgálják. — A választások meg is ejtettek szerencsésen s a nélkül, hogy (mint nálunk szokott történni) az alkotmányos jogok gyakorlása közben véressé qualificált emberfejek, megpuhitott és indigó- szinüvé minősitett tagok dolgot adtak volna doktornak, gyógyszerésznek, borbélynak, ha- rangozónak, sírásónak, törvényszéki tanács­noknak, ügyvédeknek, porkoláboknak és a tár­sadalom más efajta pátrónusánalc. — Volt is öröm a nevezett városban, s habár nehány malkontentus atyafi nem is titkolta el elégü letlenségét a bevégzett tényállással, — ezek zúgolódása úgy elveszett az átalános örömria- dásban, mint a szunyogsirás a vihar üvöltésé­ben, mint a magyar arany és ezüstbányák ter­melése abban a bizonyos feneketlen kádban, vagy mint sok árva vagy on a becsületes (?) gyámok telhetetlen tárczájában. Azonban a khinaiak mióta több európai hatalommal kereskedelmi szerződésre léptek, s a civilisátió áldásaiban kisebb-nagyobb mérv ben részesültek, sok tekintetben megszűntek khinaiak lenni, s európai fogalmakkal telitvék, általában pedig mindig elégületlenek a létező állapotokkal. — „Micsoda 1 riadt fel egyik-má­sik előkelő“ „mandzsu“ —■ hát azt hiszi az a főmandarin, hogy azért választottuk meg, hogy még nekünk is parancsolgasson ? Eb ura kurta!“ — „Nekünk olyan főmandarin kell — dohogott az ifjabb nemzedék, mely nagy rész­ben Párisban nyerte képeztetését — a milyen királya volt hajdan a magyaroknak, a jámbor Dobzse Lászlói“ — „Hőből — okoskodott a nép egy része, melyet neháuy néptribun és almandarin a „sakkj“ tartalmú poharak köztt informált — hát már ez mindig csak igy megy ? az uj csak olyan, mint a régi volt, s a városi polgárság pusztán az adófizetés jótékonyságát élvezi s egyebet semmit?“ — Annyit azon- bau a khinai becsület érdekében jónak látunk megjegyezni, hogy voltak a városban igazelmü mandzsuk is, kik elismerték, sőt ki is mondták tartózkodás nélkül, hogy a főmandarin teszi' a mit a fenálló viszonyok köztt tennie lehet, azonban ha a siker ki is marad ottan-ottan, e körülmény fő- és alapoka leginkább á múltak tévedéseiben, mulasztásaiban és bűneiben ke­resendő. Persze derék vólna, ha az ilyen beszé­deket elhinnék az érdemes mandzsuk 1 Sőt inkább még nagyobb vérszemet kaptak, | újabb újabb, véknyabb és vastagabb hangú moll és dur változatokban hirdették magánházaknál és közhelyeken, hogyí debizony mindennek egyesegyedüli oka a főmandarin, miatta kell Nying-Zang városának elébb utóbb szükséges­képen elpusztulnia! Nosza nekitüzesedik e mondvacsinált mérges hangulat festett lángjától egyik hatal­mas „bonz“ és szent haragra gerjedezve, az isteni Fó nagyobb dicsőségére, haragos him- pulykaként berobog a főmandarin hivatalszo­bájába, s a nélkül hogy jámbor és igazhitű bonzként ájtatosan azt mondaná, hogy „Qm Om, Om!“ de sőt a nélkül, hogy civilisált khi- naihoz illőleg köszönne, — paprika zamatu hangon és szerbtövis modorban interpellálja a főmandarint, hogy miképen merészelt az isteni Fó ellen oly égrekiáltó bűnt elkövetni, hogy az ő imádására szentelt ünnepnapon gyűlést tartani ekkor s ekkor nem iszonyodott. — a főmandarin váltig mondja, még pedig egész angol hidegvérrel, hogy kénytelen volt gyűlést rendezni, a mennyiben a tárgyalt ügy igen pres- sans, de a szorgos munkaidő miatt csak is azon az egy napon lehetett remélnie az ér­dekeltek megjelenését, — hasztalan! akár a zajongó viharnak, vagy a háborgó tengernek beszélt vólna! a bonz az isteni Fó hetvenhét ágú villámaival és a mennyei birodalom fejé­nek szörgyü haragjával fenyegetőzve rohant e a főmandarin hivatalszobájából, — úgy bevágva azonban maga után az ajtót, hogy a festék és vakolat egy része ijedtében jónak látta a fal­ról és plafonéról lekéredzés nélkül alá szál- lani ... az őrszobában kedélyesen pipákoló bajduk azt hitték, hogy az épületbe ütött bele valami kóborló száraz meny kő, Gyúró és Janó pedig pláne a vizipuskákat kezdték felszerelni, szidván a toronyőrt, hogy miért nem veri már félre a harangot.. . mig az emberséges kofák azon esküdöztek, hogy a lőporraktár robbant fel Deng-Breng-Czeng városában s e robbanás dördülését hozta ide a telegráfsodrony, vagy pedig azok a hires gonosztévő rablók szaba­dultak ki a börtönből s egy hatalmas rabló­bandát szervezve (hiszen soha sem volt annyi gazember a világon, mint mo-tanában!) ágyuk­kal akarják a várost halomra lövetni. . . —z.-y­Felelős szerkesztő: ANGYAL GYULA. Főmunkatárs: Vitéz Mihály. HIRDETÉSE K. ti ej &.-CÍ j p£3 cfl m b.2 M 00 NB 2 bD>ífl fl *s> £ 49 g ‘3 4a *&<£ H « JT O ■ CQ •-ij ;.JS U ■W-fi CÍ3 -Q W O Jm O 0 rW *o <4-9 cd M 0 e <s C« bD 43 a 43 . -re a a. .-ti ra •« h . '43 fl>3 h fc Mm fi “ o t-><S-P a * §>£■ es > w § M — ” VU S 03 *e8 -2 Lh Sm CS ^-2 <al ^ a a> O M O N *0 •r-j 00 o M-4J LS Ah *o SÖ r-3, M fl fl “ *43 Ö o ! 64 fl u-4-9 m *08 > ifi a> *9> a> > <D N XJ1 O 43 ® o -Q ^ 64 _ cg fl 00 'OS •9^ > a fl cd > ee í> 4-3 »"Ö a 4J P oS GO o o 'cd- s a p a a o n cd bo ff ^3 O <D “ fVc? GQ S a) d) > Ű r-H :o fi g $ :P ^ ^ s s ; ca . 0 bJD <u IP 02 N ö 2 o K . « M á j* s <D H nd a> B P pH O ^ c a>. • P JC bű k— P r. b£> S 92 fl J ‘a aj Cd KI Hd GO o gpiS kO ►v XD Pf M 80 pM a be 2 CÍ5 frí rP CU 4J a c •"Ö o fa-CD I ‘CD qa-ryt M DB '«s "O u :o C8 n3 a a r-i !— 03 O ►""Se* j3í eu ^ o > &D cg V» M aa tO a ä n-a> n3 CD-CD CS CD N CO Ct3 Ä nd cí <D ND rQ d o ts> GO cd w = ja 03 03 •03 CO SS m*m> o O v — o s= S 03 N |A 03 2 L. O X3 “ ■Sjs d o o OS > a d Qj CS3 S fa GQ d 'O ^Cd soá :3 , 4-9 tí OS SIS O 4a „ Sh • S M > M « 4> >■ 4-9 ■*->- OJ c la ^ e-8 93 "Eb a ^cd GQ 08 T3 N cd bJD’T? d ^ sp S ^'a Oh U cd bD d 93 rO ­•o P 44 GQ M o o rd O 1 o 93 'O 93 > a a 93 00 frí N13 rQ d S ® o d M bo « rfS CC O 4J d 'a- co . cd 4-9 cd d • rH Cd > M ^ a _ o *0 B3 • fc-. CS í ^ 03-OS <D 4J M g O O CO <x> 43 OB o a 03-£ SB M B O N ,‘iÍ 03 B « fl 03 SU > S-4 :o a-=f 4= 2 <U ti M -s 03 M pií u CO ^ CS3 93 'cd a B 03 rQ 03 a Sb ■"Ö 03 « -CO - 173 2 ® •? ^-4 U ^93 O rQ o d CD O N oo 2 rQ 4-9 o > 43 *Q B • H s o a =b« 2 -B , fl 'n w cd 3§«S cd 'S W a O d 93 Ah *2 o o CD 93 bD 93 *2 ■*-s sü :Sa-B o tí O *08 be H ,0 C8 rQ C4. ^3 B 'C a -u» xd — P bo a zz cq 3 4.9 GQ ' bCvS Q 'Q :d ? B cd d cd GQ GQ P cd 93 cd . ^3 I 49 sB ce M rá 50 ?? 60 03 .g 03 .§ 4J -O £13m 93 ^4 fl bí O 'cd 93 49 Ah Sö O 54. 60 60 bo 03 ci M SB :o * ■= Ö oo *0 § 03 ,9?^« ^,0 Cg fl *t- 4S 03 <0 4-9 bo^S a <23 r—I Ph 93 bí d 44 O 00 ^ ^ GQ bí 4-3 O 93 cd rd n sä «B M SD u O 'S M *Í 'T! 60 03 9 fl­sB -o3 P- > 60 fl-03 CL, a o fl-«3 rQ a M a * SB cg 3 4 4. ob -a < § fl m +8 se sB 2 *■ S M , CO 03 cg > I M SU 03; >■ fl N 'S-03 44 ö 8 03 rS faß 03 -03 sB S :o üS 3 bó 03 'bD-03 > M o cd 93 M *0 "d O GQ cd GQ 'cd a a o ee * 44 _ u fl ^ iO M bí ® C3 ^ OQ í I ■ - rU fl Cg 03 fl § 2S 03 Cg ^ 'S 03 ^ .'V'm a bC 60 JS fl -o-03 t-i Cu-aS a s c M fl j, se be ■*4 "S s ä o h la §<i Srfl =«-0 ti Eh 1 m . ^ a; P bD *03 93 ^5 — HP — 9J cd ’fl -« 93 •’~r 49 Cd bD 93 s hH ^ o H <! *E o o r-cí cd ‘Q " fl SB fl ^ S SB r5 5 a?« a.so S ü cd > . S' fl P 4-9 P«!^r ,93 • rH rd I ' S ^ 2 2 5 *p a a SB 1 b­Qj Qh S-es 60 43 ® Ü bői© —h rr •O 3 2 rű ^Ah S13 ed s d o CS3 GQ Cd S « csa O 93 49 ah o cd •2 s SD 'Cd d n v3 n csa GQ .­bDoO 50 a -A3- 93 fl • a © ^ .S vj3-^2 2 cc o be O rM © ü.2 a o ^ E fl 03 wo t_ í® = 03 CO N 1-1 o 03 fl 03 60 o 2' rQ 93 fi 03 cd >t c ^cd E co cd cd cd co cd T3 IM cd O) rövid- és fehérnemű árak. raktára Budapesten, IV. (belváros) egyetem-uteza I. ajánlja jól rendezett raktárát Férfi Oxford színes ingek 1.30, 2.— 2.50 kr. Cretton színes ingek 1.20, 1.80, 2.20 kr. Legjobb minőségű chiffon ingek drbja 1.30, 1.50, 1.80, 2.20 kr. Férfi lábravalók magyar és német formában dbja 1 ft, 1.30, 1.50, 2.— kr, Férfi nyakkendők a legújabb divatban, minden árban 10 krtól kezdve. Nők részére a legújabb gallér és kézelők, SELYEM- S BÁRSONYSZALAGOK. Ruhavarráshoz szükséges hozzávaló, Organtin, Mousseline, gép- H __1 ezérnák, gombok, és díszek igen nagy választékban. Vi déki rendelmények pontosan eszközöltetnek. Arlejtési hirdetmény. Mely szerint a kir. ügyészség részéről közhírré tétetik, hogy a felügyelete alatt levő itteni központi börtönben szükség- lendő mintegy 90 drb fa fek-ágy (pries) beszerzésének zárt írásbeli ajánlattal ösz- szekötött árlejtés napjáni biztosítására f. évi junius hó 26-ik napjának reggeli 10 órája tűzetett ki batáridőül. Az árlejtésben részt venni kívánók tehát, fennebbi határidőben, az ügyészi irodában megtartandó árlejtésen 50 ft bá­natpénzzel ellátottan, azzal hivatnak meg, hogy az árlejtési feltételek a kir. ügyész­ségi irodában a hivatalos órák alatt bár­mikor megtekinthetők, és hogy a megha­tározott bánatpénzzel ellátandó zárt írás­beli ajánlatok, melyekben a megajánlott összeg betűkkel is kiírva, és az, hogy ajánlkozó a feltételeket ismervén, azoknak teljesen alá veti magát, határozottan kife­jezve Jegyen, — az árlejtés megkezdése előtt a kir. ügyész kezeihez szolgáltatan- dók. A későbben avagy bánatpénz nélkül beadandó zárt Írásbeli ajánlatok figyel­men feivül lesznek hagyandók. Kelt Nyíregyházán, 1876. jun. 4. j A kir. ügyészség. ii-2) 31 m I felvételére a legjutányosabb árak mellett ajánlkozik a „Szabolcs“ kiadó hivatala. Felvétetnek pedig a hirdeté­sek kiadó hivatalunkon kívül helyben még a nagy ezukrászda épületében levő ijj. C zuk 0 r Márton Jüszer- és vegyes keres kedésében. A „SZABOLCS“ kiadóhivatala. Kiadó tulajdonos: Répássi István* Debreczen, 1876. nyomatott a részv. társ. könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom