Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1876-03-05 / 10. szám

ÍO. szám. Y. évfolyam. 1876 Nyíregyháza, mártius 5. r Elit fizetési árak 1 W Rcr^fiz «vre Fél évre • Negyed évre Szerkesztői Iroda és a lap ngy “*•«' kiadói hivatal, — emi mint anyagi I . 'x^t tárgyazó"kiildemények, úgy szinte A '-hirdetések s minden felszólamlások SK a 21 intézendök: " J n-debreczeni utcza 1470. számú Figeczky-féle ház. j. nérmentellou levelek csak ismert kezek- ® ue töl fogadtatnak el. I *A kéziratok nem adatnak vissza. h SZABOLCS. Vegyes tartalmú, hetilap. Megjelenik minden vasárnapon. (Egyes szám ára 10 kr.) Hirdetési dijak: Minden I hasábos petit-sor egyszeri hir­detésnél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beik- §• tatása, kedvezőbb föltételek alatt esz- | f közölhető. Minden egyes beiktatás után kincstár- illeték 30 kr. A nyílt-térben minden négy hasábos garmond-sor dija 90 kr. fiiacLó-tulajdonos: Répássi István. Az előfizetők, a hirdetések meg- II szabásánál, 2Ó*/0-nyi kedvezmény­ben részesülnek. Hol a hiba? ^ Nyíregyháza, febr. hó. A Szabolcs és H aj du kerületi Közlöny“ 1874. évi folyamának 47, 48 49) 50, 51, 52-dik számaiban ezen kérdéssel foglalkozva, több oly dolgok mondattak el általam, melyek a közfi- oyelmet fölkeltették; — mindazonáltal, sem a múltban elkövetett hibák meg­vizsgálása és annak szigorúan leendő megfenyitése, sem a jelen gazdálkodás megszüntetése s annak helyes iránybani vezetése érdekében nem tétetett egy árva lépés sem. Hol itt a hiba, és ki itt a hibás? Mielőtt valamely ügyben véleményt mondanék, — különösen ha azt a nyil­vánosság terén teszem, — mélyen át szoktam gondolni, a mit mondok. Úgy az itt feltett két kérdésre is, mielőtt a nyilvános téren adandó fele­letre elhatároztam magamat, nem adtam feleletet mindaddig, mig érett megfon­tolás folytán a kimondandók helyessége felől meggyőződésre nem jutottam. Ily érett megfontolás után azon kér­désre, hogy: „hol itt a hiba?“ ko­moly higgadtsággal felelhetem: hogy az a népben, önmagunkban első helyen. Annyira mit sem gondolunk már a közügyekkel, hogy még akkor sem von­nánk kérdőre az illetőket, ha saját bő­rünket húznák is le rólunk s abból kan­csukát készítve — ostoroznának véle bennünket. A hiba második sorban Nyíregy­háza város képviselőtestületében rejlik. Nem lehet eléggé megróvni azon ha­nyagságot, a melyet e város választott közönsége, a város életkérdéseit képező ügyek elintézése körül tanusit. A fent jelzett czikksorozatban, még 1874. okt. és november hóban úgyszól­ván ujjal mutattam rá a város ügyei körül való hibák és hiányokra ; rámutat­tam, miszerint a város . számvevői hiva­talában hosszú évek során mily vissza­élések követtettek el; rá az árva vagyo­nok rendetlen kezelésére, mielőtt az a jelenlegi tiszti gyám kezei közé nem került. Számtanilag beigazoltam, misze­rint a város föld birtokainak házilag TARCZA. A karosai templom. — Tündérrege. — (Folytatás..) n. Gyönyörű derült nap. Az egész vidéken — Uj kikelet mosolyg ezer kellemében ; Illatáros róna, dalos erdő, térség Boldogan üdvözlik visszaérkezését. Tündér kastélyban is élénk mozgalom van, Mintha a nyugalmat űznék tova onnan ; Szép tündér királynő, messze útra készül: A tavasznak csókot vinni üdvözlésül. lm e pillanatban, mintha égből szállna — Fogat jő a kastély ajtajához szállva; Örjás csigahintó, tündér színezettel, Ülése szivárvány, hajnal mennyezettel.— Égő villámból van minden kerék benne, Embernek halál von’ ha feléje menne. — De ám a tündérnek ilyesmi nem árthat. — O a villámon is sértetlenül járhat. Két hófehér hattyú van elébe fogva,— Tollúkon a napfény megtörik ragyogva; való kezelése mennyi kárával jár a vá­rosnak. Ez utóbbi hiba orvoslására Zajácz József és Joszka János urak által külön egy-egy önálló javaslat tétetett, még­pedig oly beható módon, hogy azoknak kinyomatását a város választott közön­sége elrendelte s eszközöltette is. Én pedig, a midőn ezen két javas­latot biráltam a „Sz. H. Közlöny“ fent jelzett számaiban az 52. számban, kö­vetkező indítványt tettem harmadiknak: „Nyíregyháza városának van bérbe­adható földe összesen 11,155 hold, (1200 □ ölével számítva). Osztassék fél az összes mennyiség 5,10, 20, 50 és 100 holdas rész­letekre, és adassék ki annyi évre, mint a hány évre a nagy kölcsön meg fog köt­tetnifi Ezen inditványomban látható, hogy igy egyetlen egy hold földét sem, lenne kénytelen a város eladni és mégis a 32 év elteltével ment volna minden adósságtól; ment volna, — a mi fö — a községi adó fi­zetésétől is. Mindezeknek elősorolása után a fe­lelet magától megjön azon második fel­tett kérdésre, hogy: „ki itt a hibás?“ okvetlen az, vagy azok, a ki vagy a kik által akár cselekedet, akár mulasztás folytán a hiba elkövettetett. Itt pedig a hiba a város választott közönségének hanyagsága folytán állott elő, ergó: a város választott kö­zönsége a hibás. Az ég tudja, hogy van, de e város közelmúltja és jelene igen sokban ha­sonlít hazánk ezen időbeli viszonyaihoz. Csudálatos hasonlatosság van egy­némely volt tisztviselőink, egynémely jelenlegi tisztviselőink s egyné­mely országos tisztviselő között. — De legmeglepőbb a hasonlat a mai ország­gyűlés és a mi városi képviselőtestü­letünk között. Jól tudom, hogy sokan nagyon fur­csának fogják találni ezen utóbbi kife­jezéseimet. Megengedem, de oly időket élünk, s oly nyomasztó — részben az önzés, részben a közöny okozta állapot, hogy ebből majdnem már csak kény­szerrel lehet kievezni, és el lehet rá ké szülve minden ily bajban sinlődő s a közügy terén szereplő egyéniség, hogy — nem használva ellenükben semmi az S hogy el ne mocskolják lábuk agyöngyporb — Fehér rózsaszirom van alája hordva. ég alatt — hova hamarabb személyesen fognak álczáiktól elválasztatni. Nyíregyházai. Állami bevételeink és kia­dásaink 1875-ben. Bevételek: Egyenes adók 69.619,148 Fogyasztási adók 13.021,716 Vámkezelési átalányból 191,980 Bélyeg, jogilletékek és dijak 21.343,788 Fémjelzés 9,318 Ut-, hid- és révvám 10,184 12.393,576 Dohányjövedék Lottojövedék Sójövedék a (bányászatnak meg­térítendő sóelőállitási költség nélkül, miután ez csak az év végével leszálás utján egyen­1.869,671 littetik ki) 10.773,355 Államjószágok és államerdők Bányászat, pénzverés (a sójőve- dék által megtérítendő összeg 5.050,033 nélkül) 1.095,690 Államnyomda 65,013 Államépületek 26,412 Ingó államvagyon Államvasutak és gyárak tiszta 544,271 jövedelme A pénzügyminisztérium különféle 1.634,950 rendes bevételei A pénzügyminisztérium külön­721,391 féle rendkívüli bevételei 36.993,856 Összesen u *3**-­Kiadások: 15 9.875,089 A királyi udvartartás költségei ő császári és apostoli királyi fel­4.650,000 sége kabineti irodája A főrendi- és képviselőház szűk­73,458 ségletei Közösügyi rendes és rendkívüli 1.151,564 kiadások Az 1849. évtől az 1867. évig tettleg fenállott központi kor­31.384,018 mány közegeinek nyugdijai Nyugdijak (az illető miniszteri tárczáknál) Az 1867. törvényezikkben elvál­190,343 lalt államadóssági járulék Földtehermentesités és örökvált­30.645,954 ság Vasúti kölcsön 30, 54 és 153 millió ezüst forintnyi kölcsön kamatai, törlesztése és keze­16.872,888 lési költségei Közös függő államadósság keze­15.822,692 lési költségei 3369 Függő államadóságok kamatai Horvát - Szlavonország beligazg. 302,184 szükséglete 4.939,342 Délihábos róna, rét hosszú patakja, Virágos rét, mező... lelkét elragadja. mi­Fiume Állami számvevőszék Miniszterelnökség ő felsége személye körüli ni8zterium Hot vát-Szlüvon Dalmát minisz­térium Belügyminisztérium Pénzügymin. és pedig: a) pénzügyigazgatás b) rendk. kiadások Közm.- és közi. min. Főid.-, ipar- és keresk. Vallás- és közokt. miniszt. Igazságügyi minisztérium Honv. minisztérium mm. 85,040 130,129 315,070 46,672 43,361 7.427,628 8.619,693 18.376,977 10.761,066 1.901,519 4.101,303 10.686,404 6.238,939 Összesen 174,775,637 Az 1875. évi kiadásoknál 1874-hez ké­pest összesen 13.246,692 forintnyi javulás mu­tatkozik, ámbár tavaly a kincstári utalványok kamatai 4.868,430 forintnyi uj teherrel sulyo- sultak az állampénztárra. Az egész évi mérleg pedig 21.330,926 frtnyi javulást mutat. — Az 1875-ik évi egész deficzit 34, millió írt. ISKOLAÜGY. Leány nevelés. Még alig olvasta el a t. közönség váro­sunk egyik leánynöveldéjéről a méltán megér- demlett dicső szavakat a Sz. H. K legközelebbi számában, midőn mi is egy szerényebb, de eredményében meglepő als.-leány nevelő inté­zetről bátorkodunk némi közleménynyel ked­veskedni. — Közölve vólt e lap hasábjain a felállított és sok fáradtsággal szervezett „polgári leány­iskola“ értesítője, melyből a kimagasló vezér­elvek a népnevelés barátjai által oly melegen üdvözöltettek. Ez elvek: a.p o 1 gár i okszerű nevelés czéljához vezérlők u. m. a h áz i a s s ág-, szivnemesség-, józan munkásság s az értelem fejlesztés. Megvallom, midőn e sokat jelentő és még több jót Ígérő szavakat elolvastam, némi kétség támadt bennem az iránt, hogy miképen fog ez uj és különféle zugiskolákból összeszer­vezett tanintézet e nagy horderejű eszméknek megfelelni ? I... Azonban tiszta lélekkel mond­hatom, hogy a polgári leányiskola vezetői ön­zetlen és haszonlesés nélküli törekvéssel lénye- gében igéretöknek a programm szavai szerint csakugyan meg is feleltek. Mert m. hó 16-án megejtett vizsga alkalmával a valóban szakkép­zett emberek működéséről kellett itt meggyő­ződnie úgy a jelenvólt szülőknek, mint a ne­velésügyet figyelemmel kísérőknek. — A gyermekek számszerint37-en (67 közül) a legnagyobb tiszta-egyszerűséggel öltözködve gyűltek össze. — A megfelelő tantárgyakból értelmes feleleteket adtak bármely kér­désre, ugyszólva a tanitó ajkáról lesték a szót; s a mi legérdekesebb vólt, versenyeztek egy­Hullámzott a keble, mint tenger viharban... Ki tudja: szivén most öröm... vagy vihar van ? Hámjuk fris nefelejts ágaiból szőve, Hámfa helyett kötve viola vesszőre, Viola vesszőket a csigához szépen Hajnalsugár köté ragasztóvas képen. Suttogó lombu fák, dalos liget, cserje, Mind oly szép, s vágyik hogy lássa, megismerje 1 S látni, megismerni, közeliről a tájat — Lelkében győzhetlen vágyak sora támadt. — Tündérnek e földön nem szabad szeretni, S ha szeret, úgy üdvét kezdette temetni, Es mégis ha földre száll és sziv a légből; Nem menekülhet meg e szent érzeménytől. Üstökös sugárból égő gyeplü fonva, Itt ott czifrázatként napfénynyel bevonva: Nem kell azt csiszolni, mint kincs földbe rejtve, Ön lángján tisztult ki — minden uj reggelre. Csengőkül a hattyúk nyakába akasztva Egy-egy hajnalka van indástól szakasztva, Mely csak akkor csendül, ha a két szép állat Nyugtalan azon, hogy tova még se szállhat. De im a királynő mintha volna szellő... Ott terem, járása könnyű, lágy, szőkellő. — Számtalan tündér jár körülte s utánna, Útjára szerencsét, rá áldást kivánva.— — Felült hintójába, — azaz inkább szállott, Mint árnyék nem ingat meg— hulló virágot: Úgy alatta még a szivárvány ülésem Sülyedt le, — pedig az rengő volt egészen. Megfogván a gyepiüt, hattyúi azonnal Uszták a levegőt boldog nyugalommal, És mig tündérinek bucsuzólag inte: — Eltűnt a látkörön, eget érve szinte. Hl. Utazott már egész két nap és két éjjel, Elöntvén lelkét a tavasz bája —kéjjel; Vágyán nem győzhetett, elhatárzá végre: Leszáll pihenni e gyönyörű vidékre S hogy ne lássa senki — fényes délbe éppen Megpihent egy búgó erdő közepében. Erdő közepében tópartjára szállá Melynek tükrén fürdött a nap fénysugára Fáradott hattyúi beleszáltak szintén Szárnyukkal magukra vizcseppeket hintvén. Gyönyörű hely volt ez, a szép tündér lelke Azt hitte : az egész mennyet átölelte ; Itt egyszerű minden és megragad mégis Itt is suttog a lomb, mosolyog az ég is. Tó szélén zöld a sás, nem arany mint nálla — Apró virágot hoz nefelejcsek szála. — Itt is buzog forrás, tiszta, vígan csergő. Gerlék bugásától hangzik át az erdő. — Mit még soha nem tett: ábrándokba mélyedt, Nem tudta hogy miért ? csudáit minden képet; Mig végre egy lombos suttogó tölgy árnyán Elaludt, pilláit le— mosolygva zárván.— Azután álmodott, a mosoly szép ajkán Ott ült — egész boldog álma alatt tartván ; E szerelmet hintő földi lég varázsa, A szivig ment, mely az érzemény lakása; És már álmában az ismeretlen képek Édes gyötrelmükkel harczi térre léptek. Mig lelke, mint madár, rengő lombra szállván Ringatja magát szép boldogító álmán — Hagyjuk pihenni őt, s figyeljünk a neszre, Mely bár alig hallik, még sincs tőle messze... IV. Meg-megrezdül a lomb suttogóan, halkan, Mint az ajk, melyen egy eltitkolt sóhaj van; Mintha lopva jönne át a szellő rajta, Hogy a lány keblén a végsőt elsohajtsa. Megnyílik csendben a sűrűség zöld fodra, Ifjú vadász lép ki lassan, óvakodva; A két hattyút — melyet észrevett jó távol — Szeretné meglopni, de : nagy még a távol. A mint lép előre, im döbbenve áll meg, Mint ki bűnöst kerül, s épen annál száll meg Merőn néz előre, márványult szemekkel Mi üz játékot a szilaj képzelettel? I.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom