Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1876-05-14 / 20. szám

olt most azonban a viysviki béke után Fran-1 MÍaörszágé lett. Szép Citadellája megnézésre Meines. — A város legnagyobb érdekessége | -világhírű »Münster, csaknem legnagyobb ínület Európában. Megemlítem még, hogy kony-l háia igen drága, 1 a Münchentől idáig megszo-j kott olcsósággal nagy ellentétet képez. -Nan­Éheim s. . Hl utóbbi 1079-1825 ig a frauczia kirá­lyok koronázási helye volt. — Nemsokára lérjük a már rég óhajtott várost: Párist. (Folyt köv.) ÚJDONSÁGOK. ) Folyó hó 8-án tartatott meg Nyír­egyházán a nyirvizi érdekeltség közgyűlése — Beöthy Lajos királyi biztos elnöklete alatt, ki is'azon figyelmeztetéssel hiván fel az illetőket, hogy társulattá alakuljanak, mert különben az ő feladata leend a társulást eszközölni; a je­lenvoltak nyilvániták, hogy ők igen is hajlan­dók társulatot alkotni, azonban egészen önál- lólag s nem a Tiszaszabályozó társulattal ösz- szeköttetésben. Elhatároztatott egyszersmind a nyírvizeknek mérnöki felvétele, s e tárgyban teendő intézkedések megtétele végett egy kül­döttség is neveztetett ki. Figyelemmel kisé- rendjük e nagy fontosságú ügyet, felkérve egy­szersmind mindenkit, hogy az e részben fel­merülő adatokat és fontosabb mozzanatokat úgy tájékozás, mint megvitatás végett lapunknak mielébb megküldeni szíveskedjenek. (—) Nagy kincset ér az a csendes sürü eső, mely máj. 9-én egész nap áldásosán perme­tezett határainkra. így még lehet remény, hogy elcsigázott, elsatnyult tavaszi veteményeink uj díszre fognak éledni. Hanem szegény méhek nem igen köszönik meg a zord időjárást, mely legazdagabb szüretjöktől, az ákáczvirágoktól fosztotta meg őket e napokban. Valószínűleg a jelen év is kedvezőtlen lesz a méhes gaz­dáknak. Pedig mindnyájunkra ránk férne egy kevés édesség — a nagy keserűségben. (—) Egy batkát sem ér ellenben az a bécsi kiegyezés, mit eléggé igazol a közvéle­mény hangos kiáltása, úgy az életben, mint (a hivatalos lapok dicsénekét mellőzve) a hírlap­irodalomban. Csak azt nem bírjuk érteni, hogy azon választókerületek, melyeknek képviselői Bécs felé kacsintgatnak, miért nem figyelmez­tetik országgyűlési megbízottaikat komolyan erélyesen, sőt ha másként nem lehet, bizalmat­lansági szavazattal is, hogy az tííszág vitális érdekei előtt ne hunyjanak szemet, de sőt egy szívvel lélekkel közreműködjenek a haza fel­virágoztatására. „Itt az idő, most vagy soha." (—) Hymen. Erdőhegyi Lajos gyürei föld­birtokos már régebben eljegyzette Sényéről Zoltán Miklós kellemduB leányát. Az esküvő — hir szerint — folyó hó 15-én fog megtar­tatni A boldogság mosolygó rózsái koszoruz- zák az ifjú pár egész életpályáját! — Értesítés. Van szerencsém a vidéken székelő t. ügyvéd uraknak, úgy az ügyes-bajos feleknek tisztelettel tudomásukra hozni, hogy az ügyvédség önálló gyakorlása mellett eljá rok oly megbízásokban is, melyek Buda­pesten valamely ügyben közbenjárást, sür­getést, megszörgalmazást, értesítést stb. kí­vánnak; és a hozzám intézendő levélbeli meg­keresésekre, (a melyekben a hatóság és ügy­felek neve, az ügy minősége és benyújtása s illetve felterjesztésének ideje körülírandó,) pontosan és gyorsan, kívánatra posta-fordultá­val, válaszolok. Dijak mérsékeltek: egy két órai idő alatt végezhető eljárás dija 1—3 írt. A becses megkereséseket czimem alatt Buda­pestre, b elvár os, Eózsatér 5.. szám, Lerntet — kérem intézni. Török D á- v i d ügyvéd, a budapesti ügyvédi kamara tagja. (Beküldetett.) — Hymen. Weisz Hermine, N.-Károlyból és dr. Svarcz Ignácz Nyíregyházáról, — je­gyggglf s (—) Nagy-Halász községben ismét egy gyermekélet esett martalékául a véletlen erő­szakos halálnak. Mint tudomásunkra jutott, ételt küldtek volna tőle a munkások számára valamelyik tanyai birtokról, útja egy eren ve­zette keresztül, azonban, az eren hid gyanánt szolgáló pallón haladt, lecsúszott róla s a vizbe fuladt. Vájjon nem lehetne ott biztos átjáróról gondoskodni ? És szabad-e gyerme­ket ily helyekre küldeni ? Bizony nem ártana, ha a közrendészet az ilyen eshetőségekre ki­terjesztené figyelmét s mulasztásával ne adna több több okot a szomorú panasz hangoztató sára: „pusztulunk, veszünk.“ (—) A közbiztonság kezd rohamosan sü- lyedni lefelé. Közelebb Kemecse községben hóldvilágos éjen két sertést hajtottak el is­meretlen tettesek egy fiatal barátunk óljából, pedig a gazda maga is künn a tornáczban hált s házi ebei oly hamisak, hogy miattok még fényes nappal is csak bajosan juthatni be a házha. Ezelőtt alig lehetett ilyesmit hal­lani a nevezett községben. Civilisálódunk erő- . sen. ; (—) Elhanyagolt hidat beszélnek az uta­sok a fényes-litke — bezdédi országúiban, s körülbelül Komoró község határában, s kérik annak kiigazítását, mi különben is igen kevés munkába és költségbe kerülne, mig mostani állapotában könnyen veszélyessé válhatik a sö­tétben utazók fogataira nézve. (—) Még Husvót előtt elhunyt Ilken az ott évtizedeken át mint ref. lelkész működött Baksai Mózes bátyó. Derült kedélyű, humoros öreg ur volt, mit a következő érdekes 'törté­netke hangosan igazol. Midőn a hirhedett Bach kormány a magyarhoni protestánsokra az úgynevezett pátenst akarta erőszakolni, s el részben mindenfelől komoly akadályokra és ellenszegülésekre bukkant, szinte komoly rend­szabályokhoz kezdett nyúlni s a tiszántúli I egyházkerület espereseit ad verbum audiendum a nagyváradi helytartóság elé idéztette. Mózes bátyó szinte Nagyváradra citált atyán, midőn a vizsgáló bíróság előtt megjelent, kérdi tőle valami haragos ur, „tudja e Ön miért hivatott ide ?“ „Gondolom* válaszo t a megszólított. „Nos hát miért“ tudakolja az érdemes was- sagter „Alkalmasint azért — felelt Mózes bá­tyó egész komolyan — hogy ebédre hivat­tak nagyságtok, miután épen most ütötte el a tizenként órát.“ (—) Levólczim; „Nagyérdemű N. N. ur­nák, mint a X—i kölcsönadó bank föügynöké- nek, megkülönböztetett tisztelettel. X—n.u Szép a virágos styl, de bizony nem az ilyeD fajta. (—) A köcsög kalapok hova tovább na­gyobb nagyobb tért kezdenek hódítani ágas­kodó termetüknek. Mint a lapokban olvassuk még Jókai Mór is ezen monstrum fővegben jelent meg a képviselőház máj 5-iki ülésében. No de a ki báróságért folyamodik, mit is vár­hatunk tőle egyebet? Még a frakkot is felve­heti ! (Ha még fel nem vette. Szedő.) (—) Modern gazdálkodás. A bor a hor­dóból a csapon át foly ki, ugyde az a bor is, mely a csap alatt levő tálba szivárgott le, ha­sonlóul a hordóból jött a csapon keresztül, te­hát amaz is bor, ez is bor és igy egyforma bor. így okoskodott egy fiatal chinai barátunk, s vendégeit a csap alatt levő tálból vendégelte meg. Úgy halljuk azonban, hogy a vendégek nem osztják ezen felfogást, s jövőben ellenőr­ről fognak gondoskodni, ki érdekeik említett megrövidítését teljes erővel megakadályozza. (Bezzeg ha akkor már sem a hordóban, sem a csap alatti tálban nem lesz vinkó 1 Szerk.) Nyirfalombok. Vegy es, (F. P.) A honv. minister egy nem teljesít hető rendelete. A „Pestmegyei Közlönyében olvassuk a következő ministeri rendeletet: „A houv. minister Pestmegyének megengedte, hogy ezúttal rendkívüli vegyes ujoncz-felülvizsgáló bizottság alakíttassák Kecskeméten. A honvé­delmi minister utasította egyszersmind a me­gyét, hogy szigorúan intézkedjék az iránt., hogy a felülvizsgált részt adjuk teheneinknek, a le­vágott részeket pedig egyéb jószág takarmá­nyozásra használjak.“ A minister ezen rende­lete nehezen lesz teljesíthető, hacsak a „P K.“ nem tudja módját, mint a mely a rende­letet közölte. Az egész különben nyomdai hiba A „Pestm. Közl.“-nek e tréfáját, a nyomda csinálta. A gépben ugyanis az oldalok fel lettek cserélve, és igy került egy közlemény elejéhez égy oda nem tartozó befejezés. (rz) Bon-mot. Levelezőnk írja: Három nagyreményű színész sétált a városligetben: Hősíi, Tokai és Szeremlei, mindhánnan jó ba­rátok. A zenészek a nagy közönség mulatta- tására a legszebb indulókat játszották. Ezeket hallgatva felkiált Tokai: „Istenem! de szép az, hogy jeles férfiaink neveit a zenében igy megörökítették. Van Rákóczy mars! Hunyady mars! Klapka mars! Kossuth mars! váljon el­jön-e azon idő, midőn azt fogják mondani: „Hősfi mars“!“ — „Hm! barátom“ — mond Szeremlei, elkeseredetten, — „el ám, csak­hogy fordítva: mars Hősfi, mars Tokai, mars Szeremlei.“ — Sarolta császárnő. A szerencsétlen császárnéról, ki még mindig Belgiumban a Tervueren kastélyban tartózkodik, a „Nord“ következőket írja: A császárné egészsége phy- sikailag jó, talán jobb mint valaha volt; de hogy lelki épsége helyreállittassék, arra többé nincs remény. Látogatásokat nem fogad soha, mert a társalgás felizgatja, különben sem is­mer rá senkire. Gyakran igen heves rohamai vannak, s ilyenkor nem engedik, hogy lak­osztályát elhagyja. Ha pedig nyugalma ismét visszatér, csak a konyhára a öltözékére gon­dol, egyébbel nem törődik. Nagy ritkén sé­tálni megy a kastélykertbe; de kísérőinek szigorúan meg van hagyva, hogy minden lé­pése felett őrködjenek. — A jeruzsálemi zarándokok. Apr. l-jé- ről keltezve ezeket írják Jeruzsálemből: A za­rándokok száma, kik máig ideérkeztek, hogy a húsvéti ünnepeket itt töltsék, ötezernél töb­bet tesz ki; sok köztük az orosz, görög, ör­mény. Minthogy mindnyájan nem kaphattak a városban szállást, sokan a mezőkön sátorok alatt tanyáznak. Néhánya Jerichóba is elment hogy a Jordánban megfürödjék. Kettejét azon­ban napszurás ért és szörnyet haltak; más hat zarándok pedig, kik a Jericho közelében levő rozzant toronyban vonultak meg éjjelre, ott lelte sírját, mert a torony rájuk szakadt. E két szomorú eset sok zarárdoknak, ki szintén a Jordánt tekinté utf czéljának, kedvét szegte. A zarándokok általában —■ úgymond a tudó­sító — sokat szenvednek a Jeruzsálemben uralgó aszálytól, mert az élelmiszerek ára jelentéke­nyen emelkedett és nagy a vízhiány is. (P. P.) Lincoln szobrának leleplezése. 1865. ápr. 17-én nagypénteken gyilkoltatott meg Lincoln elnök Vashington egyik színházá­ban, s 1876. ápril 14-én szintén nagypénteken leplezték le szobrát Vashingtonban a Lincoln- parkban. A szobornak 17,000 dollárnyi költsé­gét az Egyesült-Államok fekete lakossága adta össze és Scott Sarolta szerecsen nő Ohioból, volt az első a gyilkolást követő napon, ki a szoborra az adakozást öt dollárral megnyitá. A mult congressus a szobor talapzatára meg­XVI. • (A természet működése. A .tudósok is ellökik néha a sulykot. Hiszi a manó 1 Az ember — ember. Hanem mi is ugyan emberek vagyunk. Lássatok, bíráljatok. A hajdan és most ellentmondásai. Hadd jusson hólnapra is a jóból I) A természet híven megtartja és követi a világszellem, vagy mint némelyeknek jobban tetszik, az őserő által eleibe irt menetrendet,.. a kikelet bájos virágkoszorujával, a nyár aranyló kalásztengerével, az ősz gyümölcs kin­cseivel, s a tél zizegve hulló havával és fa­gyasztó fergetegeivel, egymás után szabatosan váltakoznak, ... az égitestek az ingaóránál pontosabban járják be kijelölt pályáikat a vi­lágűr végetlenségében s ha a tudósok azt bi­zony ózzák, hogy egyes csillagképletek változást szenvedtek és szenvednek az idő folyamában, hogy például a nagy gönczöl-csillagzat más alakú vólt ezer év előtt és ismét más alakot öltend ezer év leforgása alatt, épen úgy nem adunk nekik hitelt, mint annak nem adnánk ki azt a képtelenséget állitná, hogy Magyaror­szág meg van érve az észak-amérikai egyesült államok kormány formájára, hogy az üres fe jek lemondanak valaha a gőgről, pikáns mo dórról és magas igényekről, vagy hogy Nyi regyliáza városa mostanában asphalt burkolatú utczákkal, elegáns szállodáival és díszes szín házával tanusitsa érzékét a szépészet, kénye lem és művészet géniuszai irányában. Hanem már az ember, e parányi porsze­me, e berzenkedő atómja a nagy természetnek, teljességgel nem követi az állandóság és sza­bályszerűség fönséges törvényeit. Kivéve a szü­letés és elmúlás megmásithatlan tényét (s ezt is csak azért, mert felül és kívül esik hatal­mán, réndelkezésén) mindenben állhatatlan, jobbra és balra, fel és alá csapongó, lenge mint a habfodor, ingatag mint a háborgó de­lejt#, csereberéli eszméit és vágyait mint. a vásári kupecz a hitvány gebéket, időnként más más alakban, újabb újabb idomokkal lép elő... oh állhatatlanság! ember a neved í És e szempontból nyájas olvasó! mi ma­gyar faj ugyan emberek vagyunk, sőt talán kitűnők és páratlanok. Tekintsünk csak vissza a múltakra, s vessünk nehány futó pillantást a jelenre, — mennyi'változás, ellentét és átala­kulás tárul fel szemeinknek! bizony, bizony jól mondja a régi dal: „nem _ úgy van már mint vólt régen, nem az a nap süt az égen“ Vájjon jobb-e igy, mint amúgy? ítéljetek... Hajdan olcsó volt a gabona, búza, bor és minden élelmi czikk, most a becsület, jellem és hazafiság olcsó... hajdan örültünk, ha az őszi és tavaszi sarakban 2—3 óra alatt egy mérföldnyire haladhattunk a legjobb lovakon most kárvallott görögként sopánkodunk, ha a vonaton egy óra alatt csak négy mérföldnyi utat teszünk... hajdan kevés vólt a biró és sok az igazság, most (azt mondják a perle kedő felek, hogy) az arány meg van fordítva., hajdan az umő nemzetes asszony s leányai leányasszony néven szerepeltek, most a szó bahölgyeket is per nagysád czimezik udvarias urfiimádóik... hajdan a haldoklók és elhuny tak körül pap, kántor, sirásó szükségeltettek, ma már alig van szükség reájok, az utósóke netet feladja a prókátor, s a végrehajtó elte meti a patienst, be sem várva, hogy az illető alól a gyékényt kirántsák... hajdan teljes hi telü vólt az adott szó, most még a leghitele sebb okmány ellen is kérdést és kétséget tá masztunk . .. hajdan az iskolai növendékek keveset tanultak, és sokat tudtak, most ellen­kezőleg... hajdan dicsőség volt országgyűlési képviselővé választatni, most e régi világnézlet tetemesen módosult... hajdan több házasu­landó vólt a felső és középosztályban, mint férjhez menendő, most oly sensátiót kelt egy egy házassági hir, mintha az önálló magyar bank és külön vámterület létesült vólna ... hajdan a katonákat fogdosták kötéllel, ma a vőlegényeket és minisztereket... hajdan az anyósok voltak a hamis csontok, most me- nyem-asszonyékról is azt hireszteli a gonosz világ. . . hajdan a nagyúri asztaloknál a fo­gás, kecsege, tok, lazacz és pisztráng szere­peltek, most leginkább a tőkehalak.... hajdan a fiatalság Fáy Andrásként „nősüléssel meg­várta az időt és dolog sorját , ma idő előtt felmagzik, mint a rossz saláta“ .. . hajdan senkisem szégyenelte, ha politikai pályáját közlegénységen kezdte és „von Pike auf“ emelkedett fokról fokra, most a mi ifjú óriá­saink egyenesen képviselőségre vagy minisz­teri tanácsosságra áhítoznak. t. hajdan az iro­dalom munkásai azt tartották müveikről, mit Horác mondott: „nonum prematur in annum“ ma tejarczu ifjak már válogatott költeményei­ket bocsátják világ elé s az akadémiai pálya­Szerkesztői posta. — Ki* Ördögnek. As 1875. XXXVII. t. csikket a Franklin társulat kiadványából, ré­gen várja —s.—y. Küldd el postafordultával keresstkötés alatt! — Zöld az egész természet. A költemény is. — P. K urnák B—den. A réges ré­gen megígért matr. adatokat mikor kapjuk már ? — Amerikánusnak. Nincs valami új­donság Utahban ? — Quóta dal. Oleum et operám perdi­dit — a szerző. Nem jó azt a kvótát még emle­getni sem! — Hazajöttek Béeeból, üres ta­risznyával... Pszt! mert majd azt kellene zengedezned: „jaj nekem, jaj annak a ki en­gem verset Írni megtanított. .. — óda a sonkához... A sonkáddá nélkül jó. Felelős szerkesztő: Főmunkatárs: ANGYAL GYULA. Vitéz Mihály. Nyilt-tér. HEDLER A. és TARSA szobafestő ezég Nyíregyházán, nagy-kállói-utcza, 1051. szám alatt. Tisztelettel ajánljuk magunkat a n. é. közönség kegyeibe; s kérjük mindennemű megrendeléseiket a fent- nevezett ezéghez küldeni. — Gyakor­lati és a nagyvilág müizléseit teljesen sajátunkká téve a n. é. közönség kí­vánalmainak mindenben megfelelen- dünk. tisztelettel: PÁLYÁZAT. H.-Hadház városában folyó 1876-ik év julius hó 1-ső napján felállítandó állatorvosi állomásra ezennel pályázat nyittatik. Ezen állomás 320 ft. évi fizetés, 80 ft. lakbér és két öl tűzifa javadalmazással láttatik el, ezen­kívül egyesek ha beteg állapotaikat az or­vos lakására vezetik 20 krajezárt, ha p edig az orvos a tulajdonos lakására lemegy, 40 krajezárt lesznek kötelesek fizetni, műtétekért külön dij fizettetik. Kötelessége lesz a megválasztandó állat­orvosnak a közgulya, ménes csordák és nyá­jak felett a kellő orvosi felügyeletet gyako­rolni, és a mészárszékbe kimérendő marhá­kat levágásuk előtt megvizsgálni s ez utób-. biért meghatározott dijt húz. Pályázni kívánó orvos urak felkéretnek kellően felszerelt folyamodványaikoak a folyó év junius hó 15-ik napjáig H.-Hadház városi tanácshoz benyújtására, a megválasztandó ál­latorvos az állomást folyó év julius havában elfoglalni köteles leend. Kelt H.-Hadházon, az 1876-ik év május hó 6-ik napján tartott tanácsülésből. H.-Hadház város tanácsa. Kiadta; 1—3. Csapy Zsigmoud, jegyző. szavazott 3000 dollárt és vámmentesitette a szobrot. A Bal Tamás, amerikai szobrász által Floreneben mintázott és bronzba öntött szobor 12 láb magas, kivitelét határozottan sikerült­nek mondják. Lincoln egy kőoszlop mellett állva, melyen Washington elnök dombormivü I arczképe látható, bal kezében az emancipátiót j kihirdető oklevelet tartja és jobbját áldva nyújtja ki egy lábainál fekvő afrikai rabszol­ganőre, kinek békói ugyan ketté vannak törve, de melyek lábait még mindig körül fogják. I Az emlék talapzatába az „Emancipátió* szó I van bevésve. Az ünnepélyes leleplezés körme­netből, az emancipátiót- kimondó okirat felol­vasásából és Duglas Ferdinand hírneves sze­gecseli szónok beszédéből állott. dijakra gymnáziális diákocskák pályáznak .. . hajdan a szolgabiró vólt vidéken a leghatal­masabb ur, ma az adóvégrehajtó... hajdan egyszerű ízléses öltönyöket viselt a nővilág, ma igen sok delnő elmondhatná drága és csil­logó öltözékben a görög bölcscsel: „ omnia raecum porto* . .. hajdan nehány orvos mellett örvendetes vólt a közegészségi állapot, most a temérdek doktor daczára (vagy tán épen azért ?) egyszer a kolera, másszor a roncsoló toroklobb úgy megtizedel bennünket, hogy szinte borsózik bele a hátunk... hajdan a magyar úri lakok kapui éjjel nappal tárva nyitva állottak, most még a szivek is bráhma- lakattal vannak bezárva ... hajdan majdnem megfuladt saját zsírjában szent ktván biro­dalma, most a közösügyes állapot sovány gom- bóczai miatt van fuló félen... — hajdan, mint a sikerült „bon mot* mondja „a Tiszát szabá­lyozta az ország, most pedig Tisza szabályozza az országot“ ... hajdan tiszteletben tartotta az érdem pályáján megőszülteket az ifjúság, s ma azt kiáltja feléjök nagy hetykén „kitelt időtök, vén szakállasok .. .* hajdan ... no de legyen elég ennyi már a paprikásléből, külön­ben is, a mint látjuk, meglehetősen tüszköl- nek és köhögnek körülöttünk. Váljék egészsé­gükre 111 —z.—v.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom