Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1876-04-23 / 17. szám
piggy vonakodtam és azt mondtam, hogy ha aanak a pléhgallérosnak szabad, hát nekem B szabad, még majd a kóterbe tettek, azt oedig nem merték megszólítani, én aztán csak azt sajnáltam, hogy e katona tiszt ur bizton n tn tudta elolvasni a kiragasztott Tilos a dohányzást“. Héderváry. Irodalom. * A „Magyarország s Nagyvilág“ 16-dik száma a következő érdekes tartalommal jelent meg. Szöveg: Agnus dei. (F. J.) — Isten háta megett. Bészély a palócz nép-életből. (Tóvöl- oyi Titusz.) — Eoid. Király-idyll. Tennysontcl. (Csűkássi József.) — Egy háromszáz éves dráma. (Ifj. Szitui)ei József.) — A fővárosból: Tavasz a gomblikban. (Porzó.) — A tizenkét hónap. IV. Április — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Szórejtvény. — Szerk. üzen. Rajzok: Agens dei. — Húsvéti öntözés falun. — Judás csókja. — A szent sir temploma Jeiu- zsilembeD. — Szent Péter temploma Rómában. Ára negyedévre 2 frt 50 kr. — Uj könyvek. A Franklin-társulat Budapesten ismét nehány, kiadásában újabban megjelent s igen csinosan kiállított könyvet küldött be szerkesztőségünknek, — még pedig: Bernstein A. A természet könyve. 20—22 fü zet (vége). Egy-egy füzet ára 50 kr. Tartalma: XX. füzet. A világegyetem bővebb ismerete. _ Mily anyagok párolognak el a napban. — A csillagok fényének megmérése. — Miből áll a holo. — A naprendszer keletkezésének története. — A föld fejlődésének története. — Az öt fejlődési időszak stb. — A hulló csillagok és üstökösök rejtélye. — A szórványos csillaghullások. — Miért van reggelfelé sűrűbb csillaghullás. — Az üstökösök rejtélye. — Az üstökösök bizonytalan élete. — Hova lett a Biela-féle üstökös. — A hulló csillag-rajok és a hideg napok. — Mesterséges lebkövek stb. XX. füzet. A színképelemzés és az állócsillagok világa. — Érzékeink, lelkünk és nyelvünk. A végtelenség és a természettudomány. A nap fekvése és rangja a többi állócsillagok között. E két füzettel a mü most teljesen megjelent. Családi könyvtár. 13—15 füzet. Egy-egy füzet 40 kr, 13. fűz. A divat szélsőségei. Műveltség- és erkölcstörténeti kútfők nyomán. Irta K.-Benicz ky Irina. 14. füzet. Házasodjunk. Irta. dr. Síkor József. 14. füzet. Gyakorlati széptan. Tekintettel a házi életre. Irta K.-Beniczky Irma. Herzog Ödön. Ár átszámítási táblázatok a méter-rend- szpr- és a régi mérték-rendszerek szerinti használtabb hossz-, tér- és ürmértékekre, továbbá a kalmár és gyóg) szertári sulyokra nézve. — Magyar-német kiadás. Ára fűzve GO kr, Olcsó köifjfevtár 17—20 füzet. 17. füzet. Kölcsey Fe- rencz válogatott szónoki müvei. Fűzve 60 kr, 18. füzet. Jósika Miklós br. Egy igaz ember. Bes. ély. Fűzve 20 kr. 19. füzet. Conscience Henrik. A szegéuynémes. Flamand beszély. Francziá- ból ford. Greguss Ágost. Fűzve 40 kr. —- 201. füzet. — Pope Sándor. A mübirálatról. Tanköltemény. Angolból ford. Lukács Móricz. FüzVe 20 kr. 1 könyvjegyzék. Egyről*másról. Megjöttek, — itt vannak a szinészek. Husvét első ünnepén tartották beköszönő előadásukat. Tóth Ede korán elhunyt színmű Írónk Kintornás családját adták. A darab, mint halljuk, sokaknak nem tetszett, azután az előadás kielégítő sikerrel folyt le, mely a társulat realitásáról tanúskodik. * * Van neki, vanl — mint a nóta mondja. Mannsberger tapintatosan járt el. Szép nők, csinos legények. Egyik főkellék. A társulatnak nehány a közel múltból is előnyösen ismert tagját látjuk. Itt van a kis Molnár s a szintén nem nagy Püspöki is. Püspöki azonban mégis nagyobb. Czilinder kalapja van. Tehát neki is -— van neki! Azért se tegye le carissime. Talán annak a nehány nyíregyházai bús magyar kedvéért ? Pfuj, a parasztok. Nem is ért a magyar ember semmihez, csak a kulacs és a fakilincs csináláshoz! # * * Hát az újságírók? .. . Kérdheti Bikficz urfi. Azok se. Azok is egy oldaluak. A minap is egy jeruzsálemi lap azt irja, hogy épen a szent sir közelében egyik ember összeveszett a másikkal s az egyik ember csúnyán megpo- foztatott. Persze, az a jeruzsálemi újság azt mondja, hogy helyes, megérdemelte, hanem azt nem teszi hozzá, hogy a másik is megérdemelt volna vitézségéért huszonöt bambusz nádat Jeruzsálem főmuftijától. * * ♦ Azt mondják, hogy Nyíregyházán is hasonló eset történt — természetesen bambusznád nélkül. CSARNOK. A divat szélsőségei, *) (Első közlemény.) A divat — bővebb értelemben mindent magában foglal, a mi egy bizonyos időben és , *) Kivonat K. Benitzky Irma hasonczimü. munkéjiból, mely a Franklin-társulat kiadványai egyikében jelent meg, s melyet egészben véve valóban elolvasásra ajánlunk. E kiadványokról bővebben „Iro dalom“ rovatunk szól. Szerk. . egy bizohyos helyen szokásban van, a maga- 1 viseletét^ és cselekvést úgy mint a lakás, a ru- j . házat, sőt az egész életmódot illetőleg. Szó- 1: ros értelemben a „divat“ szó az öltőzet jel- f zésére szolgál, s erről szólunk most kizáró- t lag; . fii Minden meznek meg van a maga típusa, e mely egy korszakon át uralkodik, csakhogy i ezen hosszabb ideig uralkodó typus határán z belől esztelen változási inger mutatkozik. t A régi müveit népeknél nem lehet divat- 1 ról szólani. Öltözés módjuk kevéssé változott 1 világtörténelmi jelentőségük alatt, csak később, t midőn a római világuralom a későbbi császárság korában hanyatlani kezdett, állt be bizo- a nyos (iivatválto ás, a legyőzött népek szoká- a sait utánozván. | Mai nap a müveit világ Francziaország- ból kapja a divatot, — Francziaország Páris- | ból és Páris egyik kerületéből a Chaussée 1 d’Antin-ból; de ha valaki oda mén e forráshoz, c hogy a divatot meglesse, akkor lát------— s eg y nagy semmit, kivévén nehány feslett életű 1 hölgyet, néhány blasirt semmittevőt, nehány , szabót és. divatárus nőt, s ezek képezik ama törvényszéket, mely az emberiség külseje lelett határoz. Ha az emberek csak negyedrésznyi készséggel követnék az erkölcs és észtan törvé- 1 nyeit, mint a bogy a divat eszelős szeszélyei- i nek hódol, az élet valóságos édenkertje lenne 1 a boldogságnak, csakhogy fájdalom, ezt nem J látjuk és nem akarjuk átlátni. A divat teremtője a franczia forradalomig J a versaillesi udvar volt. Azóta szörnyeteggé nőtte ki magát, megnövesztette madame Pom- ' padour. Midőn Francziaországban ama ledér nő- ' 1 uralom kezdődött, a divat csupán nők műve ; 1 volt, s ledér lett a divat maga is. Ezzel mi is úgy vagyunk. Hölgyeink, • kik emáncifiatióért rajongnak, a szellemi hala- i dás terén működnek, e bálvány előtt szintén a ■ porba borulnak. Igen, igen, a franczia szabók és divatárusnők eszelős ötletei előtt, melyek • e szánalomra méltó követőket sokszor nem 1 csak anyagilag, de erkölcsileg is megölik. A ■ mai divat merő ellentétet képez a gyöngéd • női szemérem, a finom szépészeti Ízlés és jó- 1 zan ész szabályaival, melyek a leghirhedtebb 1 divathölgyektől, a párisi demi-monde hősnőitől származnak, de azért a divatlapokban mégis közöltetnek, s a hölgyvilág által törvény gyanánt fogadtatnak. Hej hölgyek!.. . ha például egyik vagy ■ másik jó erkölcsű falusi nő tudná, mily tisztátalan forrásból merittetnek az annyira óhaj- tott legújabb divatok, bizonyára nem vágynék ■ azt annyira követni, de undorral fordulna el 1 némely, minden illemmel daczoló változástól. Hiába! mégis terjed, mint a pestis, vagy > a kolera. A mi a haj díszét és egyéb piperét illeti, köztünk és a vad népek közt, nem nagy a különbség. Az annyira kedvelt chignon már az afrikai hölgyeknél régen divatban van. Egy tökéletes afrikai szépséghez a bevágásokkal diszitett arczhoz és az előfogaktól megfosztott szájhoz, egy jókora chignon is tartozik. Hála isten, hogy eddig még nálunk bevágódott arcz, és fogatlan száj nem divatozik, mint a chignon, bár egyébként nagyon egyenlők Afrika feketéivel. Elegáns — t. i. akinek van — hölgyeink szintúgy kedvelik a sallangos czifraságot, mint a vadnépeknél a szépnem. Igaz, orrukon és ajkukon keresztül nem húznak karikát, csontot, tollat, — de füleiket mégis átlyukasztják, s bele aggatnak, mindenféle értékes és értéktelen csengő tárgyakat, s ha a vadnők fejeiket és orrukat laposra nyomják, helyébe a mi hölgyeink természet ellenesen szorítják össze derakukat és lábaikat. Egy szóval, úgy kell találnunk, a müveit nővilág is csak úgy piperézi fel magát minden féle virággal, toliakkal és kagylókkal, mint amazok. Gyűrűk, karpereczek meg a világ minden népeinél divatban vannak. Az ausztráliai és amerikai ős erdők lakóinak öltözéke csak nehány toliból és gyűrűből áll, és Páris elegáns hölgyei például a direktórium idejében nagyban közel álltak e— mezhez. Levetették a czipőt és harisnyát és sarut viseltek; egészen meztelen karjaikon nemcsak háromszoros karpereczet, de gyűrűt viseltek minden lábujon és bokájukon is, mint az índusnők. A divat, fájdalom, keveset törődik a műveltség haladásával. Az idomoknak hol nagyob- bitása, hol kisebbítése válóságos művészetté vált, s vájjon mire mind e vágy?! ......... A nagyobbitási vágy teremté a női ruházatnál a régi abroncs-szoknyát, valamint a nem régi krinolint; a kisebbítésre és szűkítésre való hajlam pedig ama vésztelyes találmányt, a fiizző vállakat, mely számtalan viruló életre halált hozott, s ha azt nem, egy másik jövendő nemzedéket már születése előtt megnyomorított. A férfi-nem szinte csak úgy aláveti magát a divat szeszélyeinek, oly annyira, hogy e tárgyról még szólni is nevetséges. Azt, hogy a divat nem törődik az éghajlati viszonyokkal S ilyetén ruházatunk igen távol áll az észtan szabályaitól, kétséget sem szenved. — A hölgy már nem is kérdi öltözéke összeállításánál, hogy vájjon hasznos és czélszerü-e az, csak divatos legyen; hiszen ma a hölgy nem öltözködik, hanem fi i- sziti és piperézi magát 1 A ruha csak akkor szép, ha a test idomaival összhangzik, ha úgy szólván az alaknak visszhangja, mely annak idomait és mozdu§ Fővárosi hírek. i (F. P.) Újra távlovaglás Párisba. Salvi j *ál, a műkedvelő zenész és hirre kapott lo- , as, ki tavaly Budától Párisig lovagolt s csu- s ián az ismeretes „kutya-baleset“ folytán nem ] ütött a kitűzött időben odáig, újra megkísérli 3 i lovaglást. Azt akarja bebizonyítani, hogy a ( |agyar mén versenyezhet futásban és kitar- , ásban az arab ménnel: a mit egyébiránt be- í lizonyitott már akkor, a mikor Budáfól Nancy-ig ( negtett utjának sikere kivívta a szakértők ■ »lőtt az eszme diadalát. Most hát a nagy kö- :önség számára való argumentum lesz a Pá- •isba lovagolás. Salvi e hó 28-án fog elindulni Budáról. Lovát már annyira treunirozta, hogy ninden másodnap 16 mértföldet lovagol vele. Etendesen Pestről Czeglédre és vissza. Miután ;avaly egy kutya okozta, hogy lova megijedt is botlás következtében megsántult, most Salvi nindig egy kutyát visz magával, mely lova nellett szalad, s eddig becsülettel kibírja a treunirozást. Ilyetén kikerülvén a két légy egy csapásra, legalább azt is megtudja a világ, rogy nemcsak a magyar ló, hanem a magyar kutya sem marad gyorsaságban és kitartásban ikármely nemzetségé kutyának! — Egy jelenet a váczi utczában. Az utóbbi napokban gyakran lehetett látni egy 7—8 éves leánykát a váczi utczai Müller kereskedés előtt, Írja a „Pol. Volksblatt.“ A leányka mindig összetartotta kis kacsóit, mintha imádkoznék. E na- napokban Czetvertinszky herczeg észrevevé a kis imádkozó leánykát, kinek beszédes szemei oly esdőleg tekintének feléje. A herczeg, megszánta a kis leányt és egy tízest csúsztatott kezeibe. A leányka valószínűleg nem ösmervén a perui értékét, mert úgy tekintett reá, mintha valami kép volna, és valószinüleg el is ejti a tízest, ha véletlenül a Müller-féle kereskedéstől egy segéd tanúja nem lett volna az egész jelenetnek. A segéd kiment a leánykához, kendőbe köté a tízest és haza küldé. — A leányka rövid idő múlva visszatért helyére és folytatá némán alamizsna kérését. A segéd kíváncsiságból megkérdé a leánykát, vajon szülei örvendtek-e a pénznek? „Hogyne“, válaszold a kis leány, „apa már el is ment a korcsmába.“ (F. P.) Tíz forintnyi ajándék — az istentől. K. a főváros II. kerületében levő vendéglőst egy 5 pecséttel ellátott pénzes levéllel lepte meg a levélhordó, s csakugyan a kitett 10 frtnyi összeg ben is találtatott a levélben, melyet az anonym küldőnek következő rejtélyes, német nyelven irt sorai kisértek: „Dicsértessék a Jézus Krisztus! Ne kutasd, kitől jött. Emeld fel szemeidet az éghez, köszönj mindent az istennek mindörökkön örökké: Amen!“ Vidéki hírek. — Vannak a családi életnek ünnepei, melyek méltók arra, hogy örömébe a nagy közönség kegyelete is bele vegyüljön. Ilyen családi ünnepély folyt le a napokban Kolozsvártt; hol egy érdemes és nemes szivü matrónának, özvegy idősb Szász Károlynénak 70-ik születése napját ünnepelték gyermekei. Ha gyermekei Szász Károly a nagyérdemű költő, műfordító és kultuszminiszteri tanácsos, — Béla szintén kiváló költő, s tanár a kolozsvári egyetemen; Domokos a kitűnő theolog, továbbá Gyula és Róbert nem volnának oly jeles hazafiak, hogy miattuk lehet ünnepelni az anyát — úgy bizonyára az anya női és családi érdemei volnának elegendők, hogy tiszteljük érttük gyermekeit. A mily fényes név Erdély művelődési harczában idősbb Szász Károly neve: ép oly fényes név Erdély társadalmi évkönyvében annak özvegyéé. Vajha életének nemes példája ne nyomtalanul enyésznék el, hogy attól, ki megmutatta, mint kell jeles fiakat nevelni a hazának, megtanulnák hölgyeink, mint kell nőnek lenni és anyának. (F. P.) Egy művésznő halála. Némothy Irma a kolozsvári nemzeti színház tagja, bosz- szas szenvedés után mült hét elején hunyt el Aradon. A boldogult muvészoő tagja volt a nemzeti színháznak, itt azonban tehetségének megfelelő szerepkörből ki lévén zárva, a vidéki színpadokhoz tért vissza, de rövid idejű szereplés után a holozsvári nemzeti szinház révébe jutott, s itt csakhamar kivívta magának a közönség elismerését. Mint értesülünk, holt tetemei Aradról Kolozsvárra fognak szállíttatni. Béke hamvaira! (F. P.) Borzasztó boszu. Ősegéről irja levelezőnk a következő esetet . M—y Imre fővárosi fiatal ember még a múlt farsangon beleszeretett egy csegei földbirtokos leányába. Már többször volt lent, hogy megkérje a leány kezét, de sohasem volt elég bátorsága reá. Mintegy két héttel ezelőtt ismét Ősegére jött, de nem egyedül, hanem egy barátjával. A barátját azért hozta, hogy az kérje meg nevében a leányka kezét Hiába mondta neki pesti barátja, hogy azt levéibelileg is megtehette volna, meg kellett tenni. M—y barátja tehát illendően és annak módja és rendje szerint felöltözvén, elment leány-kérőbe. Hogy megkérte a leány kezét, az tény volt, csakhogy nem barátjának, hanem magának. A szép Fáni (igy hívták a leányt) annyira megtetszett neki, hogy véteknek tartotta volna, azt ügyetlen barátjának megkérni. Es miután az apának kifogása nem volt, és Fáni kisasszony is mondott egy félénk „igent“ — M—y barátja Fáni vőlegénye lön. M—y már várta barátját a hírrel, a türelmetlenség csak úgy gyötörte. Vagy 3 óra múlva végre jött — egy levél, melyben barátja sajnálattal ugyan az ő személyére, de belenyugodva a sors különös játékába, tudtára adja, hogy ő lett a Fáni jegyese. M—y e levél vétele után annyi szint változtatott, ahány csak létezik. A vendégházban, ahol szállva volt, észrevették, hogy M—y nagyon különösen viseli magát. Hangosan beszélt önmagának, és felelt is, aztán veszekedett, mintha ketten lettek volna. Midőn beesteledett, eltávozott és egykori imádottjának lakása felé haladt. Kívülről látta, hogy a szobák mind ki vannak világítva, „tehát az eljegyzést ünnepük“, gondold magában M—y, „mindjárt elveszem én a kedveteket“ Egyenesen a lakásba tartott. Benyitott a nagy szobába, ahol az ünnepély tartatott. Egészen falusias mulatság volt. Egy pár szomszédok, kik pipázgattak, egy pár néniké, kik nagy jövőt jósoltak az örömanya ölében lévő legifjabb sarjadékról. Egyszerre csak megnyilik az ajtó, belép M—y, kezében egy revolver, elsüti és előtte az anya melléről a gyermek, még egyet lő és, a ki által megcsalatott, barátja esik el, azután magának irányzá a revolvert és szétrepeszté koponyáját. Az egész ház egy csatatérhez hasonlított. így |történt ez anno 1876. apr. 2-án. Egyik szegedi lapban olvasható: Miért árad a Tisza ? Két öreg anyó ballag a Kiss-féle palota előtt, s mindkettő a neki bolondult Tisza folytonos áradását tűzte ki a megvitatás tárgyává. — No Panna néni — szól az egyik fontos pofával — mán én csak nem tóm, mibül való ennek a ménkű sok viznek a gyüve- tele. — Hm, hát láti-é komámasszony, nem más annak az oka, hanem hát az, hogy ehun ni, innét a piaczrul kiszorították a zsidók a szent- háromságot, osztán nem is esik addig a viz, Imég csak a szentháromság vissza nem állítódik. — Öhön, — válaszol kiokoaodva a ko- - mámasszony, — a mán móglöhet. — Kecskemétről panaszkodnak a tanítók, hogy fizetősöket nem kapják meg rendesen s havi nyugtáikat 8—10 frt veszteséggel árulják el üzérkedőknek, ha ugyan kapnak ilyeneket!; a város közönsége az iskolaszék s tanítók ismételt felhívására sem segített rajtok. A pestmegyei iskolatanács kifejezve megütközését [ezen botrányos állapotokon, miután Kecskeméten az iskolai alap még elkülönítve mines, felhívja a városi hatóságot, hogy a mennyiben a panasz alapos, azt mielőbb elintézze. Kecskemét városa e határozatot egyszerűen tudomásul fogja venni. Ez is liberalismus! (F. P.) Gyönyörű állapot. Baranya vármegyében a folyó év 3 havában nem kevesebb, mint 382 végrehajtásilag elrendelt árverés fo- ganatosittattott ingatlan birtokon, magánkövetelések kielégítésére. Hogy mennyi rendeltetett el e közben az ingóságokra, írja az „Alföld“, azt nem lehet tudni, de könnyű hozzávetőleg elképzelni, tudva azt, — hogy a foglalás ingóságokra csak 1211 esetben történt. — Egy falu veszte. Borzasztó esetről értesítik a „Független Polgár“-t, mely közelebb folyt le, Hosszuu.on. A falu lakói egyszer csak elhatározták, hogy nem tűrnek zsidót falujok- ban. Es ez elhatározásukat tett követé. Addig tüntettek a zsidók ellen, mig azok önkéuyte- sen elhagyták a falul. — Csak a korcsmárost nem bocsátották el, annak ott kellett maradnia; mert ő közülök egyik sem akart pálinkát mérni. A korcsmáros engedett és ott maradt mint egyetlen zsidó a faluban. A zsidó sokat szenvedett a falubeliektől, a pálinkáját itták, de fizetni eszökbe sem jutott. Ha a bírósággal fenyegetődzött, — azt mondták neki, hogy akkor felpörkölik egy éjjel. Mindezt csak tűrte volna, de midőn nem rég egy suhancz a leányát becstelenité meg, a korcsmáros is kijött a flegmából, s boszut esküdött, iszonyú boszut. Összes pálinkáját megmérgezte és jó kedvet színlelve, megvendégelte a falut. A méreg megtette a hatást, vagy 60 paraszt ember és asszony lett a korcsmáros boszuján k áldozata. A korcsmáros és családja azóta eltűnt, s tudja isten merre üldözi bűnös lelkiismerete! (—) Eső után köpönyeg. A székely góbékról sok mindenféle furcsaságot jegyeztek fel a krónikák. Most az érdemes „bakszász“ urakról regélik hogy nagyszebeni kerületi 'gyűlés folyó hó 12-én távirat utján azon kérelemmel járult a király elé, hogy ne szentesítse a szászföld rendezéséről szóló törvényjavaslatot. — Pedig ez a törvényjavaslat már nem is létezik, miután még Ápril 8-án mint törvény hirdettetett ki a törvényhozás mind két házában. — No de „négylábú is botlik“ — menthetnék magukat a sógorok, mint mentette hajdan József császár előtt egy káptalantag a tatait mutatja. A klasszikus népek sokkal jobban tudták a testet a ruhával egyesíteni, mint a mi korunk; egymás mellett mutatták fel a testi idomokat - és a ruhának - idomait teljes szépségökben. A mi mezünk ellenben kizárja a testidomokat, úgy mint a ruhának eleven gazdag redőzetét. A divat azonban egy tekintetben sokkal zsarnokabb a férfiak, mint a nők irányában, mert nem csak a ruházatra, de a testre is kiterjed. Egyszer nőni engedi a szakáit és bajuszt, máskor meg a simára borotvált arezok- ban gyönyörködik. Az óriási parókák idejében, XIV. Lajos alatt a szakáll és bajusz egészen eltűnt, mert a fürtös paróka számára beretvált pofát, édesen mosolygó ajkat és nyájas vonásokat kívánt. Ep oly ellensége volt a szakáidnak és bajusznak az erre bekövetkezett c z o p f, vagy hajfonadék, melynek uralma az 1830-ki forradalomig tartott; — a ezopf eltűnése óta a szakái és bajusz állandó viseletté vált, csak alakja van a divat változásainak alávetve.
