Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1876-02-20 / 8. szám
Nyíregyháza, február 20. V. évfolyam. 1876. 8. szám. rz K Iá fizeiési árak ; Egész ár»’« .......................* frt. Fé l érre..........................................2 n Hegyed érre . . .*> • • • • 1 w Sserkesr.tél iroda é« kledéi hivatal, — hová e lap úgy széliéiül mint anyagi részel tirgyaao küldemények, agy szint« # hirdetések s minden felszólamlások tntézendHk: n -debreczeni utcza 1470. számú Figeczky-féle ház. Rirm.nt.tl.o levelek c»k lero.rt kelek- töl fogadtatnak el. A kézirktok nem adatnak vissza. SZABOLCS. Yegyes tartalmix hetilap. Megjelenik minden vasárnapon. (Egyes szám ára 10 kr.) Kiadó-tillajdonos: Répássi István. ■a---a -tt Hirdeltái dijak: Minden 4 hasábos petlt-spr egyszer! hír* detésnél 5 kr., többszörinél 4 kr. Terjedelmes hirdetések többssörl beiktatása, kedvezőbb föltételek alatt esz- közölhető* Minden egyes beiktatás után kínos tár- illeték 30 kr. ▲ nyílt-térben minden négy hasábos garmond-sor dija 30 kr. Az előfizetők, a hirdetések megszabásánál, 20,/,-nyi kedvezményben részesülnek. t» ■ u m e <s ■» Ismertetése a keletkezőben lévő „Magyar kisbirtokosok országos földhitel- ' egyesületedének. /V — Három czikk. — n. Sokan mondják, hogy nálunk a ked* vezőtlen klimatikus viszonyok akadályozzák a mezőgazdaság felvirágzását, s pio- blematikussá teszik a legokszerttbb gazdáknak is igyekezetét s beruházásait. Részben áll ez csak, s ismerjük el. főkép azért, mert gazdálkodásunk egyoldalú, legtöbb esetben csakis gabonatermelésre alapitott. Nem ismerek — legalább itt az alföldön —- egyetlenegy gazdaságot sem, melynek csak 25 százalékja fordittatnék takarmánytermelésre, holott ez, másutt az 50 százalékot is eléri, sőt meg is haladja. Ez más szavakkal annyit tesz, hogy nincsen marhatenyésztésünk; hogy ennél fogva földjeink soványodnak, hogy gyenge földjeinkben a növényzet is gyenge, s hogy in ultima analysi, a gyenge növény nem képes a klimatikus befolyásnak, kü-| lönösen érési stádiumában ellentállani. De takarmány termelésünket nem terjeszthetjük ki, mert a termelvényt nincs kivel,; vagy mivel elfogyasztani s értékesíteni,, — továbbá képtelenek vagyunk gazdaságainkat czélszerü eszközökkel s gépekkel ellátni, mert pénzünk nincsen; —- s ime most értünk el azon ponthoz, melynél a létesítendő országos földhitel-egyesületnek tulajdonképi hivatásszerű működése kezdődik: mindezen hiányokon és bajokon, ha nem is egyszerre, mint egy varázsütésre, hanem lassan-lassan és biztosan olcsó hitelnyújtás által segiteni. A magyar kisbirtokosok orsz. földhitel-egyesületének székhelye Budapesten lesz, de hogy jótéteményeihez könnyen és olcsón hozzáférhessen a kisgazda, az egész országban, lehetőleg minden népesebb községben fog mezőgazdasági elő- leg-egyletcket felállítani és szervezni, melyekben vagy melyek által a kisbirtokos 200—5000 forintig terjedő jelzálogi törlesztési kölcsönöket gazdasági beruházásokra, s ideiglenes kiadások fedezésére, rövid 3—4 havi lejáratú előlegeket személyi hitelre kaphat. Ez országos intézmény az önsegély és kölcsönös jótállás elvén alapulván, csak olyan kisbirtokosnak nyujtatik hitel az egyesületnél, ki mint rendes tag, a vidéki körülmények szerint meghatározandó TARCZA. A besztereczi halász. — Regény. — It ta: Angyal Gyula. (Folytatás.) VI. Beszterecz, honnan a var nevét nyeré, már történelmünk idejében is állott elszórtan, kisded kunyhóival a vartól mintegy néhány száz lépésre. Szerényen és szegényen, mert hiszen ki lett volna ott gazdag, hol a kalandos Zólyomi sasfészke állott. Lakosai halászatból s némi csekély ba- romtenyesztésbol éltek ^ azonban a legnagyobb rettegésben, mert habár a várhadnagynafe, nemes Fekete János uramnak az urasági’adót pontosan le is fizették, a csekély maradékot mégis rejtegetni kellett. .„ Fekete uram a várhadnagy, Zólyominak tökéletes hasonmása volt. Ravasz, alattomos s a mpmgyobb mértékben szívtelen. Jaj volt 50, 100, 150 vagy 200 frtal, mely összeg vagy egyszerre befizetendő, vagy havonkénti 40—80 frtnyi, vagy hetenkénti 10—20 frtnyi részletekben törlesztendő lesz, belép a társulatba, A befizetett tagsági dij kamatoz és évenkinti osztalékban részesül. Rendes tagok lehetnek a vidéken iparüzők és munkások is, kik azonban ha földbirtokuk nincs, csak rövid lejáratú kölcsönökben részesülhetnek. Az egyesület forgalmi tőkéjét képe- zendik az általa kibocsátandó zálogrleve- lek, a betétek, az alapitványok, s netán a kormány által nyújtandó kérelmezett segélyösszeg. (600,000 frt.) v Nem tűztem ki feladatomul, az egyesület jótéteményeit a legkisebb részletekig ismertetni; — a ki bővebb tudomást óhajt szerezni egész szervezetéről, annak ajánlom az alapszabályok elolvasását, — de nem hagyhatom említés nélkül azon bumanitánus intézkedését az egyesületnek, mely szerint rövidebb és hosszabb időtartamra egyes községeknek is nyújt kölcsönöket készpénzben, (Ínség, tűzkárok, vagy egyéb elemi csapások által sújtott lakosaik segélyezésére, — takarék magtárak létesítésére, — mezőgazdasági érdekeik előmozdítására, — népiskolák épitése, vagy egyéb közczéljaikra,) jelzálogi biztosíték mellett vagy a nélkül is, ha a kölcsöntőke és járulékainak fizetését alakosságra történt kivetés utján biztosítják; — nemkülönben azon üdvös intézkedését, hogy esetenként véletlen csapások által sújtott egyes tagjait ingyensegélyben részesitendi. Most még csak azon kedvezményeket és kiváltságokat óhajtom a t. gazdaközönséggel tudatni, melyeket az egyesület a törvényhozástól kérelmez. 1. A „Magyar földhitel-intézet“-ről szóló 1871. évi 34 törvczikk hatálya a „Magyar kisbirtokosok orsz földhitel- egyesület“-éré és a szövetségébe tartozó önsegély-hitelegyletekre is terjesztessék ki. 2. A hiteles telekkönyvi kivonatok, melyek akár a központi egyesületnél, akár a vidéki hitel-egyleteknél kieszköz- lendő 1000 írton aluli kölcsön-kérelmek- bez szükségeltetnek, bélyegmentesen adassanak ki. 3. Az 1000 írton alóli kölcsön-ösz- szegről szóló kötvényeken az adós névaláírása bélyegmentesen hitelesíttessék. 4. Az egyesület s a szövetségébe tarama szegény adózónak, ki e bánásmódja felett félj ajdúlni merészelt . Ha a szegény adózók adójukat évente háromszor-négyszer le nem rótták, az csak Fekete uramnak volt köszönhető. A szegény nép tehát csak fizetett, elvéve az utolsó falatot is családjától, mert Fekete uram igy akarta. Ha aztán valaki már teljességgel képtelen volt a fizetésre, azt kézimunkájával kelle lerónia. Volt a hires faköpenyegen elég dolgozni való. Ha elkészült az egyik sáncz, jött a másik s igy tovább, a mit aztán mind a szegény környékbeli népnek, főleg a kéznél levő besztereczieknek kelle csinálni. És miért mindez? Olyan volt már az a faköpönyeg, hogy zughelyeit Zólyomin kivü csak az isten és némileg Fekete uram tudta, de azért, egyik rejtélyesebb munkálat a másikat követte. Senki sem kérdezte miért. — Minek is kérdezte volna ? Fekete uram nagyon keveset szokott beszélni, a feleletet pedig épen a csákánya nyelére bizta. Megtörtént, hogy a környék lakói nap- számjuk helyett véres fejeket vittek haza övéiknek, de azért örültek, hogy legalább azt is hazavitték. Hátha kimaradtak volna egészen, örökre ? tozó vidéki önsegély-hitelegyletek javára szóló 1000 írton alóli zálogjog-bekeblezé- sek, mint az azok törlését kérvényező beadványok mellékleteikkel együtt bélyegmentesek legyenek. t 5. Az egyesület vagy a szövetségébe tartozó hitel-egyletek részére kiállított kötvények alapján a késedelmes adósok és azok kezesei ellen, a lejárt tőkére s annak járulékaira nézve egyenesen végrehajtás eszközöltethessék 6 Az egyesületnek b a vidéki egyleteknek minden hivatalos levelezései, s 1000 írton aluli pénz- vagy érték küldeményei postavitel-bérmentesek legyenek. 7. Minden hivatalos távsürgönyei 50 százalékos dij elengedésben részesüljenek. 8. Ha az egyesület szövetségébe tartozó önsegély-hitelegyletek tagjai, vagy az egylet igazgató bizottsága s a tagok iözött, az alapszabályok és utasítások értelmezése felett vita támad, a vita mindenkor csak az egylet közgyűlésének határozata által idéztethessék el , minden íatósági és törvényes beavatkozás vagy jerlekedés kizárásával. (A harmadik és utolsó czikk következik.) RiMLER PÁL Jót, vagy semmit. Mi a legszebb a világon? . . . Ha valaki, minden pártái! á’s*a dac zár a, pártfelében is, Felismeri, illetőleg meg nem tagadja az érd e- met; és ■— Mi a legrutabb ? ... A fennt mondottaknak ellenkezője: ha valaki csak azért, mert nézetei talán a máséval nem egyöntetűek, álljon ez felette bármily magasságban, megtámadja, s elfogultsága közepette még ravatalán is kérlelhetlen ellenévé válik a kiszenvedett — személynek. Lapunk egyik igen tisztelt előfizetője, azért, mert nagy hazánkfia Deák Ferencz halála emlékéül a „Szabolcs“ fekete keretben jelent meg, s mert nevezett számunk v e z é r-k ö 11 e- ményében egyik fővárosi munkatársunk által, a nagy halott emlékét illetőleg minden tekintetben megilletőleg emlékeztünk meg: — e nagy bűnünk miatt megszűnt előfizetőnk lenni. Mindenki saját akarata szerint cselekszik, s igy ebben senki sem is gátolható. Ennyit értésére. Fekete uramtól minden kitellett. És ezen nem lehetett segiteni. Ki is segített volna ? A ki panaszkodott, az csak egyszer panaszkodott. Fekete uram nem kereste a panaszost, s volt rá gondja, hogy e kellemetlenségektől magát megkímélje. Könnyű dolog volt ez nagyon. Ott volt a várcselédség, az a nehány havasi oláh, a kik aztán, úgy eltelték láb alól a szegény panaszlót, mintha soha se lett volna. így volt ez mindenhol, hol a „v é n ö r- dög, a kalandos“ Zólyomi, mint tulajdonos megfordult. Egy hely volt csak az, mely kivételt képezett, s ez a sólyomhalmi majorság volt. E majorságban Zákó uram volt az ur. Hiába I nagyon közelesett Rákóczy fejedelem szemeihez, s a szemek villáma elegendő volt a kényurat mederben tartani, mely ha mégis megbokrosodva, kitört, áttört a gátakon, a tűzessen buzgó, rakonczátlan vérnek a tömlöczök fenekén kelle lehűlni. Némely történetíró szerint a nagy fejedelem fiának H. Rákóczy Györgynek erősen lelkére köté a kalandos Zólyomi felett való szigorú őrködést, s hogy ezt a villámeszű kényur nagyon jól tudta, bizonyitá a besztereczei vár, a hires faköpönyeg rendkívüli erődítése, mely Mi, mint a nyilvánosság egyik szerény közege, leróttuk a kegyelet adóját. Hogy az elfogult nézetek eny- nyit is sokainak attól, kit kellőleg megismerni is gyengék voltak — arról nem tehetünk. E lapok szerkesztősége, ha a szavazási urna elé állittatik, vótumát bizonyára ama serpenyőbe dobja, mely a független elvek mellett állíttatott fel, és ha teljes egy személyben állana is ott, ámde ez az urna mellett van, nem pedig nagy hazánkfia ravatalánál. Itt megszűnik minden. Avagy mit óhajtának vala ez elfogultak ? Azt, hogy midőn megnémul minden, hogy a midőn független politikai lapjaink is mély gyászbaborultan emlékeznek meg a nagy férfiúról, mi, mint provinciális szerény társadalmi hetilap — karnevált csináljunk a nagy hamvak előtt, mert mig e hamvak egy életet takartak, amaz életnek politikai mozdulatai nem mindenben voltak tet- szősek? Azért, mert nem valljuk az ellen elveit, magát az embert gyűlöljük benne még holta után is? .......... Av agy bullát dobáljunk sárral, egy — a tények igazolása után — szentté vált bullát, melyre Magyarország királynéja tette le az első koszorút? — nem uraim, ily bűnt senki kedvéért sem követünk el! Nevét tehát, kivánatára, az előfizetők sorából kitörültük. Angyal Gyula. A fővárosból. Ugyanazon helyeD, honnan pár nap előtt a nemzet nagy halottját kikisérte, a hét utólsó napján: vasárnapon, február 6-án kegyeletes emléknapot ült meg a Kisfaludy-társaság“ — Kisfaludy Károly születése évfordulóján mindig összegyűlnek a tagok az akadémia dísztermében, s értekezések és költemények felolvasása által emelik az ünnepély komolyságát. A magyar tud. akadémia díszterme tele volt az idén is diszes hallgató közönséggel, s különösen a szépnem tanúsított nagy érdekeltséget a szépirodalom e nagy ünnepélye iránt. Kevéssel 10 óra után a Toldy halála után elnöki székre megválasztatott: Lukács Móricz elfoglalta diszes helyét s el ogult hanggal és lélekkel nyitotta meg az ülést. Úgy ült elnöki székén őszbevegyült hajú öregségével, mintegy megtestesült traditió. Remek beszédében jelesen fejtegette a mai helyzetet; párhuzamot vont az egy pár évtizeddel ezelőtti és a mostani kor közt. „Akkor a kezdet nehézségeivel küzdöttünk, — szólt megnyitó beszédében, — most úgy érezzük magunkat, mintha a föld főleg Fekete uram várnagysága alatt vette kezdetét. H. Rákóczy figyelme nem kis részben terjedt ki Zólyomira, s vadászatai alkalmával nem egyszer tűzte czélul a kényurat tetteiért felelősségre vonni, mely azonban sohasem sikerült. Ily czélu vadászata volt amaz is, melynek egyik éjét a besztereczi halász kunyhójában tölté. Azonban mindhiába, Zólyomi elkerülte a kelepczét, különösen a tömlöczből történt legutóbbi szökése óta, mikor, hogy magát holtnak nyilváníttassa, ruháit egy szolga vérével bekeverve egy sziklakőbe helyezé, mint szerencsés szökésének, szabadulásának bizonyítékát. E börtönből való megmenekülése, meg- javulása feletti Ígéret folytán egyedül a nagy fejedelemnőnek, Lórántfy Zsuzsánnának volt köszönhető, mely kegyességet azonban Zólyomi visszaesett kalandorságával hálált meg. Ekkor tűnt fel aztán, mint kisértet a várfokán, s ez időben jelent meg rémként a vidéken, midőn mindenki halottnak hivé. És Zólyomi!... Zólyomi igen jól felhasználta e hiedelmet. Szakállát, mely agg- kora folytán roppant hosszúra nőtt, mely azonban ez aggkor daczára még távol állt az őszüléstől — azt béfehéritve, teljesen megalapította a nép rettegését.
