Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1876-02-06 / 6. szám
kár “• ogatásaal akarja kivájni annak (a z i gazságnak) szemeit. Argus. Vidék. Polgár, 1876. jan. 29. T. szerkesztő ur! Hazafiul tisztelettel kérem az alább következő sorok felvételére, melyben községünkben némi régibb és újabb lefolyt szomorú eseményeket akarok leírni, melyek egyszersmind szomorú következményei is azon közbiztonsági és törvénykezési rendszerűek, melylyel alkotmányos kormányunk alatt megáldva vagyunk. Községünkben nem múlik el egy éj, melyen kisebb nagyobb lopás, rablás, boltfeltörés és házfeltörés nem történik. A községben egy jól szervezett rablócsapat garázdálkodik, melynek tag- iai legtöbbnyire a börtönből megszabadult fe- ivenczek, kik szabadon, majdnem fényes nappal háboritlanul űzik félelmes mesterségüket. Múlt évben több rablás után sikerült egyszer a két íőczinkost kézre keríteni, kik akkor, a most már istenben boldogult h.-böszörményi törvényszék elé be is vitettek, de nevezett törvényszék, nem tudni mi okból, lebet talán a törvények értelmében cselekedve, (mihez ily törvényt nem tudó emberek mint mi —, nem értünk, de annak áldásos következményeit annál inkább érezzük) azon szigorú rendeletet kűldé a községi elöljáróságnak, hogy szerezzen Fekete Istvánnak, t. i. a hírhedt rablónak és volt fegyencznek két kezest, hogy szabadon bocsáttatbassék. Az elöljáróság engedelmes- kedve a felsőbb hatóságnak,*) be is küldött két becsületes egyén (!) által aláivott, kezességi levelet, mire Fekete István, s utánna nemsokára czimborája is községünk boldogi- tására szabadon bocsáttattak. A lopások, melyek a két főczinkos távolléte alatt megszűntek, azoknak bazajövetelével újra és annál nagyobb mértékben kezdődtek. Ide nem számítva a mindennapi kisebb lopásokat. Azóta az izraelita hitközség metszőjének háza feltöretett, ói a nélkülözésekkel összegyűjtött 140 írtja elraboltatok. Nemsokára ezután egy reggel 4 órakor egy bolt töretett fel, melyből nagy mennyiségű pénz é< portéka íopatott el. Két nappal később, épen midőn járási csendbizto- suuk pandúrjaival együtt itt időzött, (de korántsem a tablók kikutatása végett) a város kellő közepén éjjel egy ház ablak rostélya fe- szittetett ki, s egy szekrényből majdnem 1000 frt készpénz és más értékes tárgyak raboltat- tak el. Mindezek daczára a rablók még mindig szabadon járhatta, sőt azoknak kinyomozására, mint tudom, intézkedések sem történtek, mig végtére f. hó 22-én reggel 5 órakor nemcsak rablás, de egyszersmind gyilkolási kísérlet is tétetett. Nevezett napon, reggeli 5 órákor egy helybeli birtokost egy ismeretlen egyén azon hírrel lepett meg, hogy közelében levő másik házánál a magtárt feltörték, és ba rögtön oda siet, a rablókat még működésükben találhatja, egyszersmind az orgazdát is, a hová az ellopott jószágot szállítják, megnevezte. A birtokos kocsis it kísérőül véve, de minden védőeszköz nélkül, a tett helyre sietvén, ott csakugyan látott egy embert a kapuból zsákkal vállán kijönni, ki őket megpillantván, a zsákot levetette, maga pedig futásnak eredt. Mig ezt üldözték, addig egy másik rabló, ki czimborájának megszökését látva, a kapuse- tétségében várta az üldözőket, kik visszatérvén, — a birtokos a lesben álló rabló által orozva egy súlyos bunkós bottal fejére több jelentékeny ütéseket kapott, mig szerencsére a segítségre siető kocsis segedelmével sikerült a rablót a földre teríteni. E jó madárban, nevezett Fekete István, a h.-böszörményi törvényszéktől szabadon bocsátott hirbedt rabló ismertetett fel, ki azonban megmenekült, s azóta czimborájával együtt eltűnt. Az orgazdán kívül, kinél az ellopott jószág találtatott, még *) Ez engedelmesség, ha meg nem is történik, a megnevezett felsőbb hatóságnak megkelle vala azzal érnie, Tanúság ezentúl, hogy a kezességi levelek csak becsületes alapra állíttassanak ki, annál is inkább, mivel e tekintetben semmiféle felsőbb hatóság sem léphet fel kötelezőleg. S z e r k. eddig egy sem került kézre, ámbár majdnem bizonyos, hogy | rablók még most is a városban bujdosnak. Kérdezzük tehát a magy. kir. törvényszéket: kötelezni fogja-e a kezeseket, kiknek tudomások van és kell lenni a rablók tartózkodási hely röl, azoknak kézhez szolgáltatására ?**) Irodalom és művészet. ! A legközelebbi napokban mintegy 40 ívre terjedő munka jelenik meg Nivsch.v Ferencz pozsonyi kiadónál. Irodalmi munkálkodását felölelő gyűjteménye az mindazon íróknak, kik többékevésbbé hatottak 1 befolytak a nemzet szellemi életéuek fejlődésére. Moenich Károly s dr. Vutkovicb Sándor urak e háladatlannak látszó, de mégis korszerű mű anyaggyűjtésével inár évek óta nagy buzgalommal fáradnak a művön, mely időtani rendben, napok szerint van egybeállitva. A szerzők azonban nemcsak összegyűjtötték, egybevetették, hanem részben meg is bírálták az irók születésének s halálozásának éve, napja s helyére vonatkozó adatok hitelességét; — közük, lehető teljességgel, az írói élet nevezetesebb mozzanatait magokba foglaló adatokat, melyek folyóiratokban, tudományos művekben s itt-ott elszórva megjelentek, vagy melyek magán utón, egyesek megbízható közléséből jutottak tudomásukra. Különös tekintettel voltak egyszersmind az ifjabb írói nemzedékre s annak irodalmi munkásságára. S igy e nagy terjedelmű mű kiadásával jelentékeny szolgálatot vélek irodalomtörténetünknek tehetni. A „MAGYAR ÍRÓK NÉVTÁRÁ“-t megrendelhetni előfizetés utján Pozsonyban, Nirscby Ferencz könyvnyomdájá ban, (Sétatér 85. sz) továbbá Székesfehérvárott Klökner Péter, Kopp János és Kubik Lő-V rincz könyvkereskedésében 3 írtért, vagy később bolti áron 3 frt 50 krért. Tiz egyszerre beküldött előfizetés után egy tisztelet-példány jár. Az előfizetési pénzek f é. februarius 15-ig küldendők be, mely határidőn túl a boltiár lép életbe. Pozsony, 1876. évi januárius 26-dikán. Nirscby Ferencz a „Magyar irók névtára“ kiadója. — Táborszky és Parsch nemzeti zenemü- kereskedé ében Budapesten megjelent, Szent- irmay Elemér. (Németh János). Elemér dalai. 20 daí, ének hangra zongora kísérettel vagy zongorára külön, melyek közül többet T a- m á s s y József az újabb népszínművekben általános tetszés közt énekel. 1. Húzzad czi- gány. 2. Nincs a földön olyan édes érzelem. 3. Be szomorú ez az élet én nekem. 4. Daru megjő meg a gólya. 5. Hiivös erdő. 6. Három forint. 7. Ez a kis lány azt hiszi. 8. Szóljak, a vagy ne is szóljak. 9. Csa kegyszép lány van e világon. 10. Lombos ágra. 11. A te piczi piros ajkad. 12. Há én kedvesemtől. 13. Kertek alatt van egy árok. 14. Hej! de nagyon előfogott a bánat. T5. Összejártam ungot, berket. 16. Rózsabokor a domboldalon. 17. Kikirics bokor a kertbe. 18. Halál madár. 19. Hej! a legény mind oly csalfa. 20. Hogy maradna hü a leány. Ára 2 frt. — „Uj idők“. Szerkeszti Benedek Aladár, kiadja Szarvassy Sándor. Válogatott és nagyon érdekes tartalom. Előfizetési ára: egy évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 ft. 50 kr. Megjelenik hetenként egyszer. — „Magyar közlekedésügy“. Havi folyóirat. Szerkeszti W ü h r 1 Jákó. Tartalma: 1. Történelmi és statisztikai tanulmányok a közlekedésügy köréből. Wübrl Jákótól. 2. A vasúti czélokra szükséges anyagszerek beszervezési módozatairól. Szarvassy Györgytől, 3. A gőzfejlődés vizsgálata, Iveod Józseftől. 4. A villámfolyam elágazásáról. Aujeszky Lipóttól. 4. Adatok a villanyosság és delejesség történetéhez. Rácz Sándortól. 6. A légköri villanyosság és annak befolyása a távirdai vezetékre. Kalmár Antaltól. 7, A nemzetközi postaegylet történeti fejlődése. D.... Jánostól. 8. Vegyesek. — Kiadja Aigner Lajos Budapesten, Előfizetési ára: egész évre 6 frt, fél**) Igenis kötelessége leend intézkedni, — a mi egyébbiránt attól függ, hogy mennyire vannak a polgárok ez ügy által érdekelve. S z e r k. évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — Ajánljuk az ügybarátok figyelmébe. ÚJDONSÁGOK. t Deák Ferencz hazánk nagy fiának halála alkalmából múlt hó 30-ikán hordattak szét a M. E. K. vasút minden állomásához a gyászlobogók. Városunk pedig a nagy hazafi temetésén küldöttségileg képviselteié magát a polgármester, Bodnár István és Simon Endre urak személyében. — Tudomásul. A nagy méltóságú m. kir. pénzügyminisztériumnak 1876. évi január 9-én 530. szám alatt kelt magas engedélyével a Szent-László-egyházi sorsjáték húzása 1876. évi deczember 30-ra halasztatott; a mely napon a visszavonhatlanul megtörténendő húzás eredménye hírlapokban közölve s a nyereményjegyzék minden részvevőnek megküldve lesz. Az eddigi eredmény a kitűzött czélt nem érvén el, sorsjegykészlet van még eladásra készen, melyből kívánatra eladás végett teljes készséggel küldök. — Levelek hozzám Szent- László-Egyházára u. p. Zala-Szent-Mihály bérmentve intézendők. Hazafias tisztelettel 1876. január 25-én Szkóky TUkösd, zárdafőnök. (m.) A nyirbaktai és lórántházal IV. iskola javára f. év és hó 9-ik napján zártkörű kartonbál tar tátik. Beléptidij személyenként 1 frt. Tekintve a kitűzött nemes czélt, ajánljuk az illető meghívottak figyelmébe. — A nyíregyházi polgári olvasó egylet bálrendezó bizottsága a f. hó 12-én tartandó bálra, úgy a megye, mint a város tánezoló ifjúságát tisztelettel meghívja. A tánczmulat- ság a nagy vendéglő táneztermében tarta- tik meg. (1!) Nagy csapás érte a múlt hetekben a vajai ref. tanítót. A pataki iskolában tanuló jeles fia korcsolyázás közben a jég alá szakadt s megmentésére hasztalan tettek minden ki sédetek Meghatott kebellel osztozunk nevezett tanitó családi gyászában. ’ (—■) Táncz és táncz. lbrányban január 30. dalidóztak. Nyirbaktán február 7. Gyulaházán február 14. rendeznek bált jótékony czélokra. (Hát Kemecséil mikor fog megtartatni a szokásos jó hirü dalidó? Szerk.) ic (—) Az államjavak bérlői mint a lapokból olvassuk, több mint hét millió forinttal voltak hátrányban a múlt év végén. — Úgy látszik, ezen urakhoz kegyesebbek a végzetek mint hozzánk adófizető polgárokhoz, kiktől utolsó fillérig behajtották a hátrányt, könyörületet nein ismerő publikánusok. — Allah áldja meg őkét, és gazdáikat! (—) A folytonos kemény tél okozza-e vagy a termetes liter ? ki tudná 1 elég az hozzá, hogy' ez idő szerint igen sokan szenvednek kolikában és tüdőlobos betegségekben. Megbízható forrásból értesülünk, hogy Nagyhaláp községben a múlt január hóban több mint bar- mincz egyén halt meg, még pedig nagy részben erőteljes férfiak. Harmadfél ezernyi népesség után megdöbbentőleg nagy százaléka a halálozásnak 1 zz Haladunk. Dobay Sándor, nyomdatulajdonos legközelebb állította fel nyomdájában a gyorssajtót. Szép eredménye a szorgalomnak. + Gyorssajtónyomásról lévén szó, vég- hetetlen csodálkozik azon F. bácsi, hogy a nyíregyházai bajuszkor egészben szabadelvű elemekből állván, leibjournálja mégis a független párti nyomdában készíttetik. Hát mi van ebben? avagy nem mindegy-e az, ha a nyíregyházai bajuszkörnek Dobay Sándor vagy Maurer Károly nyom!? (1.) Színészeink lesznek. Hallomás szerint a városi hatósághoz özönnel jönnek a kérvények. Csak Miklóssyt ne fogjunk! (1.) A három dadai járásban a sorozások elvégeztettek. Szomorúan kell kimondanunk, hogy a satnyaság napról napra nagyobb mérvet kezd ölreni. A legénység minden, csak nem katonának való, Az a bot, melyen tarisznyáját tartja, sokkal inkább besorozható lenne, mint tulajdonosa. Az első osztályból alig volt bevehető hadköteles. (!) Komoréban a napokban nagy szerencsétlenség történt» Egy urhölgy ugyanis a kávéfőző aljába spiritust töltött, azonban a csészében égő spiritust el nem oltván, az üvegben levő szesz meggyuladt s szétrobbantván az üveget, arczát veszélyesen megégeté, I csak a jelenlevők ébersége menté meg a lázat, nagyobb szerencsétlenségtől. (—) A városi urak néha szánkán szoktak vadászatra rándulni s valószínűleg azért, hogy több nyulat lőhessenek, csengőt kötnek a lovak nyakába. Persze aztán egyet sem lőnek, jó előre elriasztván a csengő hangja a jámbor káposztabarátokat. (—) ügy halljuk, hogy az idei bálok egyikben egy delnő 300, mond háromszáz forintos öltönyben jelent meg. Vájjon hány ezer forintnak kell lenni a jövedelemnek ott, hol egy • darab ruhára ennyit költenek? — Mivel adós hazánk? Magyarország 1867. óta, az arany ázsiót szokás szerint 20%- cal számítva, a következő adósságokat csinálta : 1. Az osztrák adósságból elválalt rész 654.464,000 2. A függő adósságból reánk eső rész 93.600,000 3. Az első vasúti kölcsön . . . 102.000,000 4. A sorsolási kölcsön .... 24.000,000 5. A 30 milliós kölcsön . . . * . 36.000,000 6. Az 54 milliós ezüst kölcsön . , 65.000,000 7. A 153 milliós kölcsön .... 183.000,000 8. Az uj 80 milliós járadékkölcsön . 96.000,000 9. A gömöri vasut-záloglevél-kölcsön 8.000,000 Összesen: 1,262.064,000 forint. Szép összeg! I (—) Kemecsén, a mint értesülünk, Lánczi Pál színigazgató vezetése mellett szinészek működnek. Szombaton adták „ő nem féltékeny“ és „Részeges csizmadia“ (igaz nevén: „Eleven hóit házaspár“) Vasárnap „Süketnek kell len-, ni“ és „Egy ur és egy asszonyság“ darabokat. Közönség szép számmal, s a közel eső falvakból is többen jelentek meg. Hir szerint még e héten műkedvelők is fognak fellépni. — „Utazás a föld körül 80 imp alatt“ czimü látványos darab, csakugyan színre fog kerülni legrövidebb idő-alatt, a debreczeni színházban. Színtársulat igazgatója, ki ez ügyben utóbb Pesten és Bécsben járt, azon konzorti- urnmal, mely az egész darabnak, élő elefántnak díszletek és gépezetnek birtokosa, Debreczen- ben tartandó tiz előadásra kötötte meg a szerződést. Maga a darab Verne Gyulának hasonló czimü regényéből van kidolgozva, mely regény a párizsi akadémia által díjazásban részesült, s egész Francziaországban a legnagyobb feltűnést keltette. Magyarországon a debreczeni szinház lessz a második, de egyszersmind az utolsó, melyben e darab először adatni fog, mert az említett konzortiumnak az előadások lefolyása után szerződésszerüleg azonnal Olaszországba kell szállítani a darabot hozzá tartozó készletekkel együtt. A mi a darabot illeti, abban emberi fogalmat felülmúló látványok tárulnak a néző szemei elé, Amerikának mindennemű tájéka, a tenger, tengeren való utazás, az óriási hajónak elsülyedése, a vasúti vonatnak, melyben Fileas és Fogg utaznak a bölény bikák általi megtámadtatása, a vasúti összeomlás, stb, stb. Nem lehet szavakban kifejezni a műnek ezen bár nevezetesebb, de még nagyon csekély részét képező mozzanatait, melyek á legtermészetesebb hűséggel fognak elénk állíttatni. A gépezetek és díszletek, melyek egy egész vasúti vonatot foglalnak el, már utón vannak, s mint biztos forrásból értesülünk, a Kenedy nevű élő elefánt, mely a darabban szintén szerepelni fog, — már mégis érkezett. — A színpad ennélfogva jelentékeny átalakításon megy keresztül. A munkálat már nagyban folyik, 85 uj diszlet függöny alkalmaztatik a zsinórpadláson; uj számos sülyesztő készül, hozzáalkalmazva az érkezett gépezetekhez. E munkálatok 3 —4 nap alatt befejeztetnek, úgy hogy az előadásokat meglehet kezdeni. A vidékről számos előjegyzés érkezett már a helyekre nézve. A vidéki, t. közönség részére legczélszerübb levél utján jó előre intézkedni a helyek felől a színházi igazgatóságnál. Nagyváradról, mint értesültünk számos tagból álló társaság készül ez alkalomra átrándulni. Mindenesetre nagyszerű lesz, s olyan, minőt Magyarországon nem igen lesz alkalmunk láthatni. (—) Majd mindenki panaszkodik a farkasokra. Egyiket juhászebétől, másikat házőrző komondorától, harmadikat szamarától rabolnak meg a duvadak. Nagyot nőjenek a derék honatyák, kik az uj vadásztörvényt alkották! tapsolt, hivta szerzőt is, a ki azonban fájdalom, nem jelenhetett meg! Soldosné asszony „P rgő Juczika“ szerepét szeretetreméltóau ábrázolta s a népdalokat oly pompásan énekelte, hogy a közönség mindeniket zajosan „megujráztatta.“ Különben az összes szereplőkön meglátszott a buzgalom, az igyekezet, s az egész előadáson a gondos rendezés. Alig lett közbeszéd tárgya a színműin dalom, az a rémhír járta be villáingyorsasáj gal a város utczáit, hogy: „Deák Fi rencz meghalt!“ Igen, meghalt. Megtörtént az, a mii évek óta aggódó szivvel gondoltunk, beköve kezet az, a minek fenyegető közeledése mi heteken át kínos izgalomban tartó te, a naj lélek, ki csak szeretetet lehellt, elköltözött. . A fényes nap, ki áldást hintett hazánkr leáldozott ................Múlt pénteken, január 2! ká n esti 10 óra 40 perczkor érte el a halál Ki találna itt szót, elég nagyot arra, - hogy veszteségünk nagyságát ecsetelje, eh fájdalmasat arra, hogy fájdalmunkat kifejezze Ki lenne elég merész, hogy megkísérti * vigasztalást ? Midőn mindnyájan vesztettül benne, a hazáját híven szolgáló polgárt, i erények, a jellemek és a becsületesség örök mintaképét, a kit éltében nem vett körül, sem bibor, sem arany, nem hagyott hátra kincseket, mert szegény volt egész életében ; — ki nem szerzett földi vagyont, nem fogadta el a kitüntetéseket, — mert mindennél többre becsülte nemzete szeretetet ! A ki kincsesládáknak lehetett volna ura, — az szegény zsellér volt mindig a fővárosban. A ki, midőn világomlasztó orkán dúlt az ország fölött, büszke homlokot szegzett a viharnak, hogy feltarthassa; — a ki felolvadott egész leikével a közügyben; a ki tenni mert oly időben is, midőn a tevés ára talán halál; a ki oltára istenét védve, mellével fogta fel az ellene szegzett gyilkok ezreit, a ki a végveszéllyel szemben is sajongó ügyszeretettel rohant a czél felé, bitó és hóhérbárd daczára, s képes leendett halált szenvedni meggyőződéséért: Ő igazán szerette a hazát! S ma e nagyszerű léleknek egy gyászba borait ország, egy könyező nép állja körül koporsóját. Még szemeink előtt van, a jó öreg szelíd tekintete, még emlékünkben hangzik félbeszakított szava; és ma ott állunk koporsója körül és hallgatjuk, hogy dong rajta a hideg hant. . . . Hétfő délután tették ki közszemlére a nagy halott holttestét az akadémia palotájának oszlopos csarnokában. E nap délutánján, pontban négy órakor két udvari fogat állt meg a főkapu előtt. Az egyikből ő Felsége a kiráhné szállt ki, — a másikból udvarhölgyei. Ő Felsége a főkapun lépett be, hol Tisza Lajos volt miniszter fogadta többi társával. A királyné néma főhajtással fogadta a bejáratnál állók üdvözletét s egy baloldalt álló kis asztalhoz lépett, melyig az általa már előre küldött koszorú volt elhelyezve. Felvette azt, felment vele a ravatal lépcsőin, egy megilletődött, hosszú tekintetet vetett a nagy halott megfogyatkozott arczára, s a koszorút sajátkezüleg tette rá a bolttetemre. Azután lejött a lépcsőkről, a koszorú le omló két szalagját sajátkezüleg megigazította, s a koporsó lábánál álló imazsáraolyra térdelt és balkan, buzgón imádkozott. Imája végeztével fölkelt és szótlanul a mint jött, eltávozott. A jelenlévőknek egy könnyes tekintete és áldó fohásza kisérte ki Magyarország első hölgyét a halottas csarnokból. A koszorú, melyet ő Felsége tett a halottra, zöld babérból van fűzve, két óriási; 6—6 láb hosszú fehér szalaggal e felírással: „ERZSÉBET KIRÁLYNÉ DEÁK FERENCZNEK.“ A koporsó lábánál balra egy párnán ő Felsége a király koszorúja van elhelyezve: zöld babér, fehér kaméliákkal, s hoszu fehér szalagokkal. Középen az imazsámolyon a főváros kék, sárga, piros nehéz selyem, a zsámoly feletti kereszten pedig az országgyűlés díszes koszorúja van. A nagy halott koporsója üveglepel alá van helyezve, melyen testéntek felső része látható. A temetési szertartást csütörtökön e hó 3-án d. e. 10 órakor Simor esztergomi érsek fogja megkezdeni és Sammasa egri érsek folytatni s befejezni. ■ A gyászünnepélyről, — ha szívesen veszi szerkesztő ur, jövő levelemben értesítem. (Szives köszönettel várjuk. Szerk.) Sólyom Jenő,
