Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1876-02-06 / 6. szám

kár “• ogatásaal akarja kivájni annak (a z i gaz­ságnak) szemeit. Argus. Vidék. Polgár, 1876. jan. 29. T. szerkesztő ur! Hazafiul tisztelettel kérem az alább kö­vetkező sorok felvételére, melyben községünk­ben némi régibb és újabb lefolyt szomorú ese­ményeket akarok leírni, melyek egyszersmind szomorú következményei is azon közbiztonsági és törvénykezési rendszerűek, melylyel alkot­mányos kormányunk alatt megáldva vagyunk. Községünkben nem múlik el egy éj, melyen kisebb nagyobb lopás, rablás, boltfeltörés és házfel­törés nem történik. A községben egy jól szer­vezett rablócsapat garázdálkodik, melynek tag- iai legtöbbnyire a börtönből megszabadult fe- ivenczek, kik szabadon, majdnem fényes nap­pal háboritlanul űzik félelmes mesterségüket. Múlt évben több rablás után sikerült egyszer a két íőczinkost kézre keríteni, kik akkor, a most már istenben boldogult h.-böszörményi törvényszék elé be is vitettek, de nevezett törvényszék, nem tudni mi okból, lebet talán a törvények értelmében cselekedve, (mihez ily törvényt nem tudó emberek mint mi —, nem értünk, de annak áldásos következményeit an­nál inkább érezzük) azon szigorú rendeletet kűldé a községi elöljáróságnak, hogy szerezzen Fekete Istvánnak, t. i. a hírhedt rablónak és volt fegyencznek két kezest, hogy szabadon bocsáttatbassék. Az elöljáróság engedelmes- kedve a felsőbb hatóságnak,*) be is küldött két becsületes egyén (!) által aláivott, kezes­ségi levelet, mire Fekete István, s utánna nemsokára czimborája is községünk boldogi- tására szabadon bocsáttattak. A lopások, me­lyek a két főczinkos távolléte alatt megszűn­tek, azoknak bazajövetelével újra és annál na­gyobb mértékben kezdődtek. Ide nem számítva a mindennapi kisebb lopásokat. Azóta az izra­elita hitközség metszőjének háza feltöretett, ói a nélkülözésekkel összegyűjtött 140 írtja elraboltatok. Nemsokára ezután egy reggel 4 órakor egy bolt töretett fel, melyből nagy mennyiségű pénz é< portéka íopatott el. Két nappal később, épen midőn járási csendbizto- suuk pandúrjaival együtt itt időzött, (de ko­rántsem a tablók kikutatása végett) a város kellő közepén éjjel egy ház ablak rostélya fe- szittetett ki, s egy szekrényből majdnem 1000 frt készpénz és más értékes tárgyak raboltat- tak el. Mindezek daczára a rablók még min­dig szabadon járhatta, sőt azoknak kinyomo­zására, mint tudom, intézkedések sem történ­tek, mig végtére f. hó 22-én reggel 5 órakor nemcsak rablás, de egyszersmind gyilkolási kí­sérlet is tétetett. Nevezett napon, reggeli 5 órákor egy helybeli birtokost egy ismeretlen egyén azon hírrel lepett meg, hogy közelében levő másik házánál a magtárt feltörték, és ba rögtön oda siet, a rablókat még működésük­ben találhatja, egyszersmind az orgazdát is, a hová az ellopott jószágot szállítják, megne­vezte. A birtokos kocsis it kísérőül véve, de minden védőeszköz nélkül, a tett helyre siet­vén, ott csakugyan látott egy embert a kapu­ból zsákkal vállán kijönni, ki őket megpillant­ván, a zsákot levetette, maga pedig futásnak eredt. Mig ezt üldözték, addig egy másik rabló, ki czimborájának megszökését látva, a kapuse- tétségében várta az üldözőket, kik visszatér­vén, — a birtokos a lesben álló rabló által orozva egy súlyos bunkós bottal fejére több je­lentékeny ütéseket kapott, mig szerencsére a segítségre siető kocsis segedelmével sikerült a rablót a földre teríteni. E jó madárban, neve­zett Fekete István, a h.-böszörményi törvény­széktől szabadon bocsátott hirbedt rabló is­mertetett fel, ki azonban megmenekült, s azóta czimborájával együtt eltűnt. Az orgazdán kí­vül, kinél az ellopott jószág találtatott, még *) Ez engedelmesség, ha meg nem is történik, a megnevezett felsőbb hatóságnak megkelle vala azzal érnie, Tanúság ezentúl, hogy a kezességi levelek csak becsületes alapra állít­tassanak ki, annál is inkább, mivel e tekintetben sem­miféle felsőbb hatóság sem léphet fel kötelezőleg. S z e r k. eddig egy sem került kézre, ámbár majdnem bizonyos, hogy | rablók még most is a város­ban bujdosnak. Kérdezzük tehát a magy. kir. törvény­széket: kötelezni fogja-e a kezeseket, kiknek tudomások van és kell lenni a rablók tartóz­kodási hely röl, azoknak kézhez szolgáltatá­sára ?**) Irodalom és művészet. ! A legközelebbi napokban mintegy 40 ívre terjedő munka jelenik meg Nivsch.v Ferencz pozsonyi kiadónál. Irodalmi munkálkodását fel­ölelő gyűjteménye az mindazon íróknak, kik többékevésbbé hatottak 1 befolytak a nemzet szellemi életéuek fejlődésére. Moenich Károly s dr. Vutkovicb Sándor urak e háladatlannak látszó, de mégis korszerű mű anyaggyűjtésé­vel inár évek óta nagy buzgalommal fáradnak a művön, mely időtani rendben, napok szerint van egybeállitva. A szerzők azonban nemcsak összegyűjtötték, egybevetették, hanem részben meg is bírálták az irók születésének s halálo­zásának éve, napja s helyére vonatkozó ada­tok hitelességét; — közük, lehető teljesség­gel, az írói élet nevezetesebb mozzanatait ma­gokba foglaló adatokat, melyek folyóiratokban, tudományos művekben s itt-ott elszórva meg­jelentek, vagy melyek magán utón, egyesek megbízható közléséből jutottak tudomásukra. Különös tekintettel voltak egyszersmind az ifjabb írói nemzedékre s annak irodalmi mun­kásságára. S igy e nagy terjedelmű mű kiadá­sával jelentékeny szolgálatot vélek irodalom­történetünknek tehetni. A „MAGYAR ÍRÓK NÉVTÁRÁ“-t megrendelhetni előfizetés utján Pozsonyban, Nirscby Ferencz könyvnyomdájá ban, (Sétatér 85. sz) továbbá Székesfehérvá­rott Klökner Péter, Kopp János és Kubik Lő-V rincz könyvkereskedésében 3 írtért, vagy ké­sőbb bolti áron 3 frt 50 krért. Tiz egyszerre beküldött előfizetés után egy tisztelet-példány jár. Az előfizetési pénzek f é. februarius 15-ig küldendők be, mely határidőn túl a boltiár lép életbe. Pozsony, 1876. évi januárius 26-dikán. Nirscby Ferencz a „Magyar irók névtára“ kiadója. — Táborszky és Parsch nemzeti zenemü- kereskedé ében Budapesten megjelent, Szent- irmay Elemér. (Németh János). Elemér dalai. 20 daí, ének hangra zongora kísérettel vagy zongorára külön, melyek közül többet T a- m á s s y József az újabb népszínművekben ál­talános tetszés közt énekel. 1. Húzzad czi- gány. 2. Nincs a földön olyan édes érzelem. 3. Be szomorú ez az élet én nekem. 4. Daru megjő meg a gólya. 5. Hiivös erdő. 6. Három forint. 7. Ez a kis lány azt hiszi. 8. Szóljak, a vagy ne is szóljak. 9. Csa kegyszép lány van e világon. 10. Lombos ágra. 11. A te piczi piros ajkad. 12. Há én kedve­semtől. 13. Kertek alatt van egy árok. 14. Hej! de nagyon előfogott a bánat. T5. Össze­jártam ungot, berket. 16. Rózsabokor a domb­oldalon. 17. Kikirics bokor a kertbe. 18. Ha­lál madár. 19. Hej! a legény mind oly csalfa. 20. Hogy maradna hü a leány. Ára 2 frt. — „Uj idők“. Szerkeszti Benedek Ala­dár, kiadja Szarvassy Sándor. Válogatott és nagyon érdekes tartalom. Előfizetési ára: egy évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 ft. 50 kr. Megjelenik hetenként egyszer. — „Magyar közlekedésügy“. Havi folyó­irat. Szerkeszti W ü h r 1 Jákó. Tartalma: 1. Történelmi és statisztikai tanulmányok a köz­lekedésügy köréből. Wübrl Jákótól. 2. A va­súti czélokra szükséges anyagszerek beszerve­zési módozatairól. Szarvassy Györgytől, 3. A gőzfejlődés vizsgálata, Iveod Józseftől. 4. A villámfolyam elágazásáról. Aujeszky Lipóttól. 4. Adatok a villanyosság és delejesség törté­netéhez. Rácz Sándortól. 6. A légköri villa­nyosság és annak befolyása a távirdai veze­tékre. Kalmár Antaltól. 7, A nemzetközi pos­taegylet történeti fejlődése. D.... Jánostól. 8. Vegyesek. — Kiadja Aigner Lajos Buda­pesten, Előfizetési ára: egész évre 6 frt, fél­**) Igenis kötelessége leend intézkedni, — a mi egyébbiránt attól függ, hogy mennyire vannak a polgá­rok ez ügy által érdekelve. S z e r k. évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. — Ajánl­juk az ügybarátok figyelmébe. ÚJDONSÁGOK. t Deák Ferencz hazánk nagy fiának ha­lála alkalmából múlt hó 30-ikán hordattak szét a M. E. K. vasút minden állomásához a gyászlobogók. Városunk pedig a nagy hazafi temetésén küldöttségileg képviselteié magát a polgármester, Bodnár István és Simon Endre urak személyében. — Tudomásul. A nagy méltóságú m. kir. pénzügyminisztériumnak 1876. évi január 9-én 530. szám alatt kelt magas engedélyével a Szent-László-egyházi sorsjáték húzása 1876. évi deczember 30-ra halasztatott; a mely na­pon a visszavonhatlanul megtörténendő húzás eredménye hírlapokban közölve s a nyeremény­jegyzék minden részvevőnek megküldve lesz. Az eddigi eredmény a kitűzött czélt nem ér­vén el, sorsjegykészlet van még eladásra ké­szen, melyből kívánatra eladás végett teljes készséggel küldök. — Levelek hozzám Szent- László-Egyházára u. p. Zala-Szent-Mihály bér­mentve intézendők. Hazafias tisztelettel 1876. január 25-én Szkóky TUkösd, zárdafőnök. (m.) A nyirbaktai és lórántházal IV. iskola javára f. év és hó 9-ik napján zárt­körű kartonbál tar tátik. Beléptidij sze­mélyenként 1 frt. Tekintve a kitűzött nemes czélt, ajánljuk az illető meghívottak figyel­mébe. — A nyíregyházi polgári olvasó egylet bálrendezó bizottsága a f. hó 12-én tartandó bálra, úgy a megye, mint a város tánezoló ifjúságát tisztelettel meghívja. A tánczmulat- ság a nagy vendéglő táneztermében tarta- tik meg. (1!) Nagy csapás érte a múlt hetekben a vajai ref. tanítót. A pataki iskolában tanuló jeles fia korcsolyázás közben a jég alá szakadt s megmentésére hasztalan tettek minden ki sédetek Meghatott kebellel osztozunk nevezett tanitó családi gyászában. ’ (—■) Táncz és táncz. lbrányban január 30. dalidóztak. Nyirbaktán február 7. Gyula­házán február 14. rendeznek bált jótékony czélokra. (Hát Kemecséil mikor fog megtar­tatni a szokásos jó hirü dalidó? Szerk.) ic (—) Az államjavak bérlői mint a lapokból olvassuk, több mint hét millió forinttal voltak hátrányban a múlt év végén. — Úgy látszik, ezen urakhoz kegyesebbek a végzetek mint hozzánk adófizető polgárokhoz, kiktől utolsó fillérig behajtották a hátrányt, könyörületet nein ismerő publikánusok. — Allah áldja meg őkét, és gazdáikat! (—) A folytonos kemény tél okozza-e vagy a termetes liter ? ki tudná 1 elég az hozzá, hogy' ez idő szerint igen sokan szenvednek kolikában és tüdőlobos betegségekben. Megbíz­ható forrásból értesülünk, hogy Nagyhaláp köz­ségben a múlt január hóban több mint bar- mincz egyén halt meg, még pedig nagy rész­ben erőteljes férfiak. Harmadfél ezernyi né­pesség után megdöbbentőleg nagy százaléka a halálozásnak 1 zz Haladunk. Dobay Sándor, nyomdatu­lajdonos legközelebb állította fel nyomdájában a gyorssajtót. Szép eredménye a szorgalomnak. + Gyorssajtónyomásról lévén szó, vég- hetetlen csodálkozik azon F. bácsi, hogy a nyíregyházai bajuszkor egészben szabadelvű elemekből állván, leibjournálja mégis a függet­len párti nyomdában készíttetik. Hát mi van ebben? avagy nem mindegy-e az, ha a nyí­regyházai bajuszkörnek Dobay Sándor vagy Maurer Károly nyom!? (1.) Színészeink lesznek. Hallomás szerint a városi hatósághoz özönnel jönnek a kérvé­nyek. Csak Miklóssyt ne fogjunk! (1.) A három dadai járásban a sorozá­sok elvégeztettek. Szomorúan kell kimondanunk, hogy a satnyaság napról napra nagyobb mér­vet kezd ölreni. A legénység minden, csak nem katonának való, Az a bot, melyen ta­risznyáját tartja, sokkal inkább besorozható lenne, mint tulajdonosa. Az első osztályból alig volt bevehető hadköteles. (!) Komoréban a napokban nagy szeren­csétlenség történt» Egy urhölgy ugyanis a kávéfőző aljába spiritust töltött, azonban a csészében égő spiritust el nem oltván, az üvegben levő szesz meggyuladt s szétrobbant­ván az üveget, arczát veszélyesen megégeté, I csak a jelenlevők ébersége menté meg a lázat, nagyobb szerencsétlenségtől. (—) A városi urak néha szánkán szoktak vadászatra rándulni s valószínűleg azért, hogy több nyulat lőhessenek, csengőt kötnek a lo­vak nyakába. Persze aztán egyet sem lőnek, jó előre elriasztván a csengő hangja a jámbor káposztabarátokat. (—) ügy halljuk, hogy az idei bálok egyi­kben egy delnő 300, mond háromszáz forintos öltönyben jelent meg. Vájjon hány ezer forint­nak kell lenni a jövedelemnek ott, hol egy • darab ruhára ennyit költenek? — Mivel adós hazánk? Magyarország 1867. óta, az arany ázsiót szokás szerint 20%- cal számítva, a következő adósságokat csinálta : 1. Az osztrák adósságból elválalt rész 654.464,000 2. A függő adósságból reánk eső rész 93.600,000 3. Az első vasúti kölcsön . . . 102.000,000 4. A sorsolási kölcsön .... 24.000,000 5. A 30 milliós kölcsön . . . * . 36.000,000 6. Az 54 milliós ezüst kölcsön . , 65.000,000 7. A 153 milliós kölcsön .... 183.000,000 8. Az uj 80 milliós járadékkölcsön . 96.000,000 9. A gömöri vasut-záloglevél-kölcsön 8.000,000 Összesen: 1,262.064,000 forint. Szép összeg! I (—) Kemecsén, a mint értesülünk, Lánczi Pál színigazgató vezetése mellett szinészek működnek. Szombaton adták „ő nem féltékeny“ és „Részeges csizmadia“ (igaz nevén: „Eleven hóit házaspár“) Vasárnap „Süketnek kell len-, ni“ és „Egy ur és egy asszonyság“ darabokat. Közönség szép számmal, s a közel eső falvak­ból is többen jelentek meg. Hir szerint még e héten műkedvelők is fognak fellépni. — „Utazás a föld körül 80 imp alatt“ czimü látványos darab, csakugyan színre fog kerülni legrövidebb idő-alatt, a debreczeni szín­házban. Színtársulat igazgatója, ki ez ügyben utóbb Pesten és Bécsben járt, azon konzorti- urnmal, mely az egész darabnak, élő elefántnak díszletek és gépezetnek birtokosa, Debreczen- ben tartandó tiz előadásra kötötte meg a szer­ződést. Maga a darab Verne Gyulának hasonló czimü regényéből van kidolgozva, mely regény a párizsi akadémia által díjazásban részesült, s egész Francziaországban a legnagyobb feltű­nést keltette. Magyarországon a debreczeni szinház lessz a második, de egyszersmind az utolsó, melyben e darab először adatni fog, mert az említett konzortiumnak az előadások lefolyása után szerződésszerüleg azonnal Olaszországba kell szállítani a darabot hozzá tartozó készle­tekkel együtt. A mi a darabot illeti, abban emberi fogalmat felülmúló látványok tárulnak a néző szemei elé, Amerikának mindennemű tá­jéka, a tenger, tengeren való utazás, az óriási hajónak elsülyedése, a vasúti vonatnak, mely­ben Fileas és Fogg utaznak a bölény bikák általi megtámadtatása, a vasúti összeomlás, stb, stb. Nem lehet szavakban kifejezni a műnek ezen bár nevezetesebb, de még nagyon csekély részét képező mozzanatait, melyek á legtermé­szetesebb hűséggel fognak elénk állíttatni. A gé­pezetek és díszletek, melyek egy egész vasúti vonatot foglalnak el, már utón vannak, s mint biztos forrásból értesülünk, a Kenedy nevű élő elefánt, mely a darabban szintén szerepelni fog, — már mégis érkezett. — A szín­pad ennélfogva jelentékeny átalakításon megy keresztül. A munkálat már nagyban folyik, 85 uj diszlet függöny alkalmaztatik a zsinórpad­láson; uj számos sülyesztő készül, hozzáalkal­mazva az érkezett gépezetekhez. E munkála­tok 3 —4 nap alatt befejeztetnek, úgy hogy az előadásokat meglehet kezdeni. A vidékről számos előjegyzés érkezett már a helyekre nézve. A vidéki, t. közönség részére legczélszerübb levél utján jó előre intézkedni a helyek felől a szín­házi igazgatóságnál. Nagyváradról, mint érte­sültünk számos tagból álló társaság készül ez alkalomra átrándulni. Mindenesetre nagyszerű lesz, s olyan, minőt Magyarországon nem igen lesz alkalmunk láthatni. (—) Majd mindenki panaszkodik a farka­sokra. Egyiket juhászebétől, másikat házőrző komondorától, harmadikat szamarától rabolnak meg a duvadak. Nagyot nőjenek a derék hon­atyák, kik az uj vadásztörvényt alkották! tapsolt, hivta szerzőt is, a ki azonban fájdalom, nem jelenhetett meg! Soldosné asszony „P rgő Juczika“ szere­pét szeretetreméltóau ábrázolta s a népdalo­kat oly pompásan énekelte, hogy a közönség mindeniket zajosan „megujráztatta.“ Különben az összes szereplőkön meglátszott a buzgalom, az igyekezet, s az egész előadáson a gondos rendezés. Alig lett közbeszéd tárgya a színműin dalom, az a rémhír járta be villáingyorsasáj gal a város utczáit, hogy: „Deák Fi rencz meghalt!“ Igen, meghalt. Megtörtént az, a mii évek óta aggódó szivvel gondoltunk, beköve kezet az, a minek fenyegető közeledése mi heteken át kínos izgalomban tartó te, a naj lélek, ki csak szeretetet lehellt, elköltözött. . A fényes nap, ki áldást hintett hazánkr leáldozott ................Múlt pénteken, január 2! ká n esti 10 óra 40 perczkor érte el a halál Ki találna itt szót, elég nagyot arra, - hogy veszteségünk nagyságát ecsetelje, eh fájdalmasat arra, hogy fájdalmunkat kifejezze Ki lenne elég merész, hogy megkísérti * vigasztalást ? Midőn mindnyájan vesztettül benne, a hazáját híven szolgáló polgárt, i erények, a jellemek és a becsületesség örök mintaképét, a kit éltében nem vett körül, sem bibor, sem arany, nem hagyott hátra kincse­ket, mert szegény volt egész életében ; — ki nem szerzett földi vagyont, nem fogadta el a kitüntetéseket, — mert mindennél többre be­csülte nemzete szeretetet ! A ki kincsesládák­nak lehetett volna ura, — az szegény zsellér volt mindig a fővárosban. A ki, midőn világomlasztó orkán dúlt az ország fölött, büszke homlokot szegzett a vi­harnak, hogy feltarthassa; — a ki felolvadott egész leikével a közügyben; a ki tenni mert oly időben is, midőn a tevés ára talán halál; a ki oltára istenét védve, mellével fogta fel az ellene szegzett gyilkok ezreit, a ki a végve­széllyel szemben is sajongó ügyszeretettel rohant a czél felé, bitó és hóhérbárd daczára, s képes leendett halált szenvedni meggyőző­déséért: Ő igazán szerette a hazát! S ma e nagyszerű léleknek egy gyászba borait ország, egy könyező nép állja körül ko­porsóját. Még szemeink előtt van, a jó öreg sze­líd tekintete, még emlékünkben hangzik félbe­szakított szava; és ma ott állunk koporsója körül és hallgatjuk, hogy dong rajta a hideg hant. . . . Hétfő délután tették ki közszemlére a nagy halott holttestét az akadémia palotájának oszlopos csarnokában. E nap délutánján, pontban négy órakor két udvari fogat állt meg a főkapu előtt. Az egyikből ő Felsége a kiráhné szállt ki, — a másikból udvarhölgyei. Ő Felsége a főkapun lépett be, hol Tisza Lajos volt miniszter fo­gadta többi társával. A királyné néma főhaj­tással fogadta a bejáratnál állók üdvözletét s egy baloldalt álló kis asztalhoz lépett, melyig az általa már előre küldött koszorú volt el­helyezve. Felvette azt, felment vele a ravatal lépcsőin, egy megilletődött, hosszú tekintetet vetett a nagy halott megfogyatkozott arczára, s a koszorút sajátkezüleg tette rá a boltte­temre. Azután lejött a lépcsőkről, a koszorú le omló két szalagját sajátkezüleg megigazította, s a koporsó lábánál álló imazsáraolyra térdelt és balkan, buzgón imádkozott. Imája végeztével fölkelt és szótlanul a mint jött, eltávozott. A jelenlévőknek egy könnyes tekintete és áldó fohásza kisérte ki Magyarország első hölgyét a halottas csarnokból. A koszorú, melyet ő Felsége tett a ha­lottra, zöld babérból van fűzve, két óriási; 6—6 láb hosszú fehér szalaggal e felírással: „ER­ZSÉBET KIRÁLYNÉ DEÁK FERENCZNEK.“ A koporsó lábánál balra egy párnán ő Felsége a király koszorúja van elhelyezve: zöld babér, fehér kaméliákkal, s hoszu fehér szalagokkal. Középen az imazsámolyon a főváros kék, sárga, piros nehéz selyem, a zsámoly feletti kereszten pedig az országgyűlés díszes koszo­rúja van. A nagy halott koporsója üveglepel alá van helyezve, melyen testéntek felső része látható. A temetési szertartást csütörtökön e hó 3-án d. e. 10 órakor Simor esztergomi érsek fogja megkezdeni és Sammasa egri érsek foly­tatni s befejezni. ■ A gyászünnepélyről, — ha szívesen veszi szerkesztő ur, jövő levelemben értesítem. (Szi­ves köszönettel várjuk. Szerk.) Sólyom Jenő,

Next

/
Oldalképek
Tartalom