Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1876-01-16 / 3. szám
kövek nyújtják, melyekre az elhunytak származását, vitézségét, érdemeit stb. szokták fg] jegyezni. A mexikói aztékeknél is használatban volt a képírás. Midőn a spanyolok Montezuma idejéb'-n Mexikóban kikötöttek, azt tapasztalták hogy több ezer azték szarvasbőrre, selyem- kendőkre s az agave növénynek finom széleséiből készített egy nemére a papírnak, a , „különbféle képecskéket rajzolgat. Ezek képírással foglalkoztak. Történelmi müveket, vallásos és csillagászati tartalmú könyveket, tör- r nygyüjteményeket, elbeszélő és oktató költeményeket sokasitottak ők. Ez Írásnál nagy szerepet játszottak a mnemonikus ábrák. i.;„y egyszerű ábra nagyon gyakran egész verssort jelentett, például: varázsdobon játszó egy emberi alak azt jelentette; „halld énekem hangját“ vagy: egy ember szárnyakkal kezek helyett; „volna szárnyam elrepülnék“. Már csak e mnemonikus ábrák is eléggé mutatják, hogy a pictographia az írásnak még felette fejletlen állapota; itt még egyátalában a legnagyobb határozatlanság uralkodik, azt sem tudjuk, a kép jelen, elmúlt vagy óhajtott tárgyat ábrázol e? Az írást fejlődésben egy lépéssel tovább vitték a chinaiak. ők eleinte a tárgy megjelölésére a képet használták, később azonban a kép egészen elmosódott s tisztán írásjegy lett belőle. Csakhogy ezzel az irás és olvasás mesterségét semmivel sem könnyítették, mert náluk minden fogalomnak külön-külön jegye van s igy a hány a fogalom, annyi a betű. A ki tehát az ő abéczéjöket meg akarja tanulni, 25000 betűt kell megismernie, a mi felette fárasztó mechanikus munka. S ha ennek ellenében tekintetbe vesszük azt, hogy a chinai nyelvnek 450 önálló szava van, s ezeknek összetételeiből kell megalkotnia az egész nyelvet, valóban meglepő ellentétre akadunk. Ilyen szószegénység mellett nem csoda, ha egy egy szó gyakran ötven értelménynyel bir, s ezek igen igen elütnek egymástól. így például ezen szónak „cseu“ jelentése madárcsevegés, felelni, czi- vódni, sziget, körülzárni, ló, szamár, bor stb A szószegénység következménye a nagyon gyakori összetételek is, melyek sajátságosán vannak alakítva, igy például: nap és hold össze tétele jelenti a fényt, száj és madár a madár éneket, viz és szem könyt, ajtó és fül hallást, viz és kanál evezőt stb. Ha pedig a chinai valamely idegen szót akar felírni, akkor azon szót szét kell tagolnia s tagonként felírnia ; de mivel némely szótagokra nincs jegye, az eredeti szót önkényesen átidomitja, igy lesz Eu répából Eulópa, Amerikából Jamelikia. A chi naiak Írásuk feltalálójául Tu-hi királyukat tartják, ki K. e. 2941-dik év körül élt. A mint — úgy mond — ő egyszer az iszapon járó madarak nyomát vizsgálgatta volna, azon gondo latra jött, hogy ily féle jegyeket lehetne Írásul használni, innen nevezik a chinaiak írásukat madárnyomirásnak (niao tri ven.) Ez irás aztán kiszoritotta használatból a csomó írást. Az európai tudósok érdekeltségét azonban egy irás sem költötte fel annyira, mint az aegyptomi hierogliphek, s aligha nyújtott valamely Írásnak megfejtése több nehézséget, mint ez. Századokon át megfejtetlenek maradtak azok mig az 1799. évben Sais romjai közt talált úgynevezett r o s e 11 e i fölirat hármas rovatá ban, a görög szöveg világot nem vetett a hie roglyphek titkára. A hyeroglyphek eredetileg szinte képírás volt, azonban ezen mexikói és a chinai képíráson túl emelkedve, első kezdete lett a betűírásnak. Eredetileg az aegyptomiak nál is a tárgykifejezésére annak képe szolgált, s igy például alul nyilással ellátott négyszög jelentette a házat, kezeit ég felé emelő alak az ijjedelmet, ujját szopó emberi rajz a gyermeket stb. Az irás fejlődésében nevezetes lépés tör tént akkor, midőn a képet nem az egész tárgy nak, hanem csak a tárgy neve első hangjának megjelölésére kezdték'használni. így lett a pat (— láb) alakjából a p betű, amahe (— kar) nose(= nyúl) u, set (~ nyúl) 8, tot (= kéz) t stb. E módon sikerült az egyptomiaknak írásjegyeiket 150 szótágjegygyé és 200 betüjegygyé leolvasztani. Ez szép eredmény volt szemben a chinaiak tömérdek jegyű Írásával, de még is csak részben lön általuk a betűírás feltalálva. A legtökéletesebb a teljesen kifejlett b e- tüirás feltalálásának dicsősége a phoeniciai- akat illeti, ők nem állapodtak meg a félúton, hanem az emberi beszéd alaphangjait felelemezve, minden önállóhang feljegyzésére egy jegyet vettek használatba, s erre elegendő volt 22 jegy, a phoéniciai abéczé. Ezzel az emberiség roppant lépést tett előre, rendkivülileg meg lett könnyítve az irás és olvasás, elterjedhetett az emberiség minden rétegeiben s az emberi művelődés egyik leghathatósabb eszközévé válhatott. Egy phoéniciai monda szerint, a betűírást Thaut találta volna fel, ki azonban nem egyéb a thaut — bölcsesség személyesi- tésénél, s abban igazuk volt, az ő bölcsességük találta azt fel. Megjegyzendő, hogy ez irás is tisztán a képírás alapján fejlett ki, s érdekes lesz tudnunk, hogy az a betű eredeti alakjában bikafejet, a b házat, a g tevét, a d ajtót ábrázolt. A phoeniciaiak jobbról bal felé Írtak s rövidítésekkel éltek, ugyancsak igy írtak és Írnak ma is a zsidók, kik az irást tőllük eltanulták. Phoeniciából átszármazott az irás a görögökhöz, a hova azt a monda szerint Kad mos vitte át. A görögök a betűket átalakították és szaporították, valamint a jobbról — bal felé — a mi fogalmunk szerint — a visszás irás helyett használatba hozták az e k e i r á s módját, mely szerint egyik sor jobbról-balra, másik balról-jobbra íratott, mint a hogy az eke szokott szántásközben járni, majd később határozottan balról-jobbra Írtak. A görögöktől elébb tán az etruskokhoz — onnan a rómaiakhoz vándorolt e nevezetes találmány s a római világuralom, de különösen a kereszténység terjesztésével közös tulajdonává lett a mivolt népeknek. A különbség, mely a görög és atin, majd a latin és góth irás közt van, csak alaki, lényegileg mind ugyanazon egy anyának, szülöttei ők. A nyomdászat feltalálása szinte befolyt az egyes betűk némi módosulására, de hogy az nem lényeges, az avatott szem köny- nyen felismerheti. Végül meg kell még jegyeznünk, hogy eredetileg a nagy és kis betűk közt nem volt különbség. A világtörténelemben e közönséges irás mellett már jó korán nyomaira akadunk a titkos írásnak. Az emberben meg volt és meg van azon törekvés, s gyakran a körülmények által is arra van utalva, hogy rejtett, nem mindenki által érthető módon és utón tegyen közleményeket. Ezen Írásnak két fő módját kell megkülönböztetnünk; egyik az, midőn az irat titkos utón menesztetik rendeltetése helyére, a másik, midőn maga az irás mesterkélt, titkos jegyekből áll. Az elsőre egy pár érdekes példát jegyzett fel Herodot. Harpagus méd hadvezér titkos közleményt akarván Gyrus persa királyhoz meneszteni, fogott egy mezei nyulat, felhasitotta bőrét s a titkos iratot a bőr alá rejtette, mire seb begyógyult, a nyulat elküldte ajándékba Cyrusnak. Más helyütt azt találjuk közölve, hogy leborotválták a rabszolgának fejét s a csupasz bőrre Írták fel a titkos tudósítást. Erre megvárták, míg a baj ismét megnőtt s akkor a levélvivő elindult rendeltetés helyére, hol a rabszolga fejét ismét gondosan megszabadították a hajtól és hason módon válaszoltak. Hogy a titkos irás ezen neme késedelmes, a dolog természetéből foly. Sajátságos titkos irás a spártaiak skytalaj a, melyről Plutarch tesz említést. Keskeny pergament szeletet göngyöl- gettek egy botocska körül úgy, hogy annak szélei éppen összeértek. Erre írták fel a titkos közleményt. Ha már a pergament lefejte tett, az irás olvashatatlan lett. A kihez az irás intézve volt, birt éppen egy olyan botocskával, mint a minőn az értesítést Írták, arra felgön- gyölgette a szeletet és leolvasta az írást. Ujjabb időkben nem az elmenesztésre, mint inkább az Írásjegyek titkosságára fektetik a súlyt s e tekintetben a legjobb szolgálatot a számjegyek (chiffer) nyújtják. Ha azonban a betű kifejezésére egy szám és következetesen ngyanazon szám használtatnék, az olyan;, írásnak megfejtése alig nyújtana nehézséget. Hogy valóban megfejthetlen legyen, szükséges egy-egy betű jelzésére több számjegyet és számcsoportot felállítani, s azokat vegyesen használni. Még ilyen elő vigyázat mellett is megtörténik, hogy több összehasonlított okmányból a titkos irás megfejtetik. így sikerült Viete mathematikusnak IV. Henrik franczia király korában, H. Fülöp spanyol király titkos iratainak kulcsát megfejteni s a franczia király erre két évig kisérhette észrevétlenül a ravasz Fülöpöt diplomatiai alattomos utain. Midőn e körülmény Fülöpnek értésére esett, roppantul boszankodott s Henriket varázslással vádolta be Rómában. Az 1875. év halottjai. Ausztria területén két trónvesztett fejedelmet ragadt el ez évben a halál. — Az egyik Frigyes Vilmos hesseni fejedelem, ki az 1866-diki háború eseményei folytán vesztette el trónját, Prágában múlva ki január 6-án; a másik V. Ferencz modenai herczeg, kit az 1859-ki olasz háború fosztott meg országától. A bajor uralkodó család két sarjat vesztett ez évben Károly bajor herczeget, ki lóról való lezuhanás következtében múlt ki, s Adalbert Vilmos György herczeget. Az előbbi királynénk nagybátyja volt. A távol keleten egy hatalmas uralkodó hunyt el: T u n g c s i khinai csárszár és nyol- czadik uralkodó a Tsing-dynastiából. Csak 19 évet élt. E helyen kell említenünk Mustafa F a z y 1 pasát is, az egyiptomi alkirály fivérét s az „ifjú török párt“ egyik főemberét, ki európai műveltséggel birt. A katholikus clerus, s ennek sorában mindenek előtt a magyar, kitűnő tagokkal adózott ez évben a halálnak. — Elvesztette Ranolder János veszprémi püspököt, a királyné udvari kanczellárját s egyikét leghazafiasabb s legérdemdusabb főpapjainak. Szept. 12-én múlt ki 70 éves korában. A holtak között vannak Faganetz József eperjesi gör. kath. püspök, váczi nagyprépost és kanonok s N e h i b a János tinnini czimz. püspök és kalocsai nagyprépost is, mint legelőkelőbb halottjai a kath. clerusnak ez évben. — Mindhárom nagy kort ért. Székes-Fehérvár városa élénken gyászolta Schwanfelder apátkanonok halálát. Jelentékeny veszteség volt Esztergom városára nézve Rendek József apátkanonok halála. A kanonokok sorából elhunytak még: P o 11 á k József veszprémi s Seregéllyi Sándor ungvári kanonokok. Szélesebb körökben ismerték az elhunyt Mihalovics István apátot és Szál Antal czimz. prépostot is. Az alsóbb clerus elvesztette egyik legnépszerűbb tagját V o 1 a r i c h György csonoplai plébánost, ki a szabadságharcz idejében mint honvédszázados küzdött hazájáért. A benezésrend, három agg, érdemes tagját vesztette el az idén. Az egyik C i n á r Mór, Szálka Kandid, de la Cásse Benjamin. A kegyesrend is több érdemdús tagjának elhunytát fájlalja, többek közt Szépé s s i Imre egyetemi tanár, akad. lev. tagét. Érzékeny veszteség volt az osztrák cle- rusra a bécsi bibornokérsek: Rauscher Ottomár nov. 24-én történt halála. Síivé s t r i bibornok halála Olaszországban keltett őszinte részvétet. A közélet tág teréről az idén nehány országos kitűnőség mellett sok derék s szerepkörét becsületes buzgalommal betöltő hazánkfiát ragadta el a halál. A K e m é y-név kétszer is szerepel e szomorú lajstromban. Országos részvétet keltett parlamentünk két kiváló tagjának: B a r t a 1 György volt kereskedelmi minisztérium államtitkárjának el hunyta. Országos képviselőink közül elhunytak még ez évben: Id. J u s t h József, közéletünk egyik érdemes veteránja, s a múlt országgyűlés tartama alatt a Deákkör elnöke; B u d a Sándor kővárvidéki, S z ü c s Imre kecskeméti Tormás sy Mihály lippai képviselők. A régebbi országgyűlések tagjai közül is sokan hunytak el; igy Elek Gábor,! régi szabású magyar alak; Madocsányi Pál, egyike közéletünk érdemes veteránjainak. I o 1 d o s Imre, az 1865-iki képviselőbáz tagja; Rannicher Jakab, a közoktatási minisztérium osztálytanácsosa. A b b o n y István, az 1848-diki képviselőház tagja; Her- t e 1 e n d y Kálmán, két országgyűlésen a szent-gróti kerület képviselője stb. A régebbi megyei élet férfiam ak sorát is megritkitotta a halál. Elhunytak többek között: Bereczky György Közép-Szolnok egykori érdemes másodalispánja; M a t s k á s i Pál Kolozsmegye alispánja. F ö 1 d v á r y Fe rencz, Küküllőmegye volt főbírája. Borbély Samu, Hevesmegye egykori közkedvességü fő- szolgabirája, végül Kazinczy András Zemplénmegye alispánja a 40-es években és Ambrus János, Biharmegye alispánja a hatvanas évek elején. A közigazgatás teréről szólította el a halál többek között: Szinyei Merse Felix sárosmegyei főispánt, Vermes Illés, Veszprémmegye derék alispánját, és Obre nezsevits Árkádot, a nagy-kikindai kerület szerb nemzetiségű, de jó magyar érzelmű főkapitányát. A politika és közélet terén a külföldnek is jelentős halottjai vannak. A franczia republikánusok Ledru Rollin, az 1848-iki köztársasági kormány egyik kimagasló tagjának elhunytát gyászolták. Jelentékeny veszteség érte Francziaországot R e m u s a t Károly gróf elhunyta által. A politika ismertebb halottjai még: Savigny Gusztáv, a német birodalmi gyűlés középpártjának elnöke, E s- s a d pasa, a porta volt nagyvezére, s Törökország egyik kiválóbb államférfia, dr. F1- g u 1 y Ignácz, az osztrák képviselőház tagja, gróf Ludolf József, az oszrák-magyar diplomatiai kar tagja stb. Főuraink sorában nagy rést szakított a halál. Elvesztettük P a 11 a v i c i n i Alfonz őrgrófot, P r ó n a y Gábort, az ág. hitv. evang. egyház főfelügyelőjét, gróf M a j 1 á t h Józse fet és gr. Teleki Sándort. Elhunytak még főuraink közül: gr. S z a- p á r y Ferencz, báró Wimmersperg Vincze. széki gróf T e 1 e k y Ede, gróf B e t h len László, gróf Königsegg Andor, gr. Pongrácz Ferencz, gróf Festetich Géza, gróf H u g o n a y Kálmán, gróf E r- d ő d y László gróf Bethlen Ferencz, gr, Bethlen Domokos, gróf Zichy Vilmos, ki közelebb esett el az abessiniai csapatok ellen vivott ütközetben. A bírói kar is több jeles tagjával adózott a halálnak. — A legfőbb itélőszék Papp Vazul bíróban elvesztette egyik tanácselnökét. Ugyanezen előkelő bíróságnak vesztesége Mi hályi Gábor legfőbb itélőszéki bíró is. A királyi tábla bírái közül elhunytak: 111 u c z Oláh János, C s i k András, ki tagja volt az 1869-ki képviselöházn.k, F ü 1 e p Lipót tanácselnök, az 1848. országgyűlésen Temesvár képviselője. A karácsonyi napok alatt P á 1 f y Zsigmond. Az orvosi kar soraiból többek között elhunytak : Dr. C h o r i n Zsigmond, Schal- 1 e r János, 1848—49-ben a rozsnyói kórház igazgatója; dr. Kiss József fiatal orvos, ki Kelet-Indiában halt meg, holland szolgálatban ; dr. K a c a n d e r Áron, dr. Kálózdi, dr. D o taré n y i, dr. Török Kálmán, dr. M á d i Pál. Az év utolsó szakában ragadta el a halál a magyar irodalom két büszkeségét: T o 1 d y Ferenczet és báró Kemény Zsigmondot. Az év elején vesztettük el Kriza Jánost is, az erdélyi unitáriusok püspökét. A „vadró zsák“ bemutatója 61 éves korában hunyt el, midőn irodalmunk még számolni vélt buzgó munkásságára. Mátray Gáborban elvesztettük egyikét régi íróinknak és szorgalmas tudósainknak. Szerény, de szorgalmas és érdemes munkása volt szépirodalmunknak Szeberényi Lajos pozsonyi evang. lelkész. Az irodalom veszteségei még: Szakái Lajos népdal írónk, Fridrich István a műtörténelmet művelte, Szelestey László ismert nevű költő, Török Károly, ki népmesék és népdalok gyűjtése által szerzett magának érdemeket, S o ó s Miklós ref. lelkész hangulatteljes, csinos költemények szerzője, végül, V i- r á g h a 1 m y Ferencz volt honvéd és m. kir. honvédszázados, ki elbeszéléseket és több sikerült költeményt („A milánói dom“) irt. — Mint tanügyi iró Nagy László Pestmegye elhunyt tanfelügyelője, szerzett magának elismerést. . - ' * Inkább a tudomáuy veszteségei: V i z k e- lety Ferencz jogtudor, Varga János, végül L ö w Lipót szegedi tudós főrabbi. A külföld veszteségei a tudomány s az irodalom terén fölötte nagyok. Francziaország Quinet Edgárban, „A forradalom* szerzőjében elvesztette egyik legkitűnőbb ujabbkori bölcsészeti és politikai Íróját. At elhunyt A eh a rd Áma'dé mélyebb erkölcsi fólfogásu regényíró. Az ismert franczia hírlapírók közül Trimm Thimotée-t (Leo Lespés) ragadta el a halál. Angolország nagy természettudósokat vesztett el. Londonban, 78 éves korában elhunyt Lyell Károly az újabb geológia megalapítója. Hírneves természettudós hunyt el Golds- worth y-G urney és Keatstone Ká- rolyban. Angliában hunyt el egy lelkes magyar barát is: Sydney-Dohell tehetséges költő. Németország Peschel Oszkárban egyik legjelesebb geográfusát, Ewald Henrikben pedig egyik leghirnevesebb orientálistáját veszté el. A jogtudomány Németország határain túl is élénk veszteséget szenvedett Mohi Robert elhunyta által. Fölötte népszerű theologiai iró hunyt el Wislicenus Gusztávban. Olaszország a meggyilkolt Sonzogno Rafaelben elvesztette legjelesebb publicistái egyikét. A svédek C a r 1 a n Gábor, a szer- bek G r e s i c s Mtlenko költőjük elhunytát fájlalják. Oroszországban végül az imént halt meg Pogodin Petrovics Mihály kiváló történettudós. A művészet terén Izsó Miklós kitűnő szobrászunk halála által szenvedünk érzékeny csapást. A magyar színművészet R é t h y Mihály s Lendvay Mártont gyászolja, kinek kiváló tehetsége ép akkor kezdett közeledni a művészi tökély forrpontja felé. Szorgalmas, kedves énekes hunyt el Bodor f y Henrikben. Niczky Kálmánná, szül. Szőllősy Rózsa asszonyban, hasznos nőtagját vesztette el a nemzeti színház. — Nem nagyszabású, de szorgalmas tehetség hunyt el K u g 1 e r Ferencz szobrászunkban. A külföld veszteségei: Carpeaux, Francziaország jelenkori leggeniálisabb szobrásza, Corot János, kitűnő franczia festő; S e 1 e n y József nagytehetségü osztrák festő, J a n z a Lipót jeles hegedű-, és Müller Ágost kitűnő gordonkaművész; W a 1 d e k János párisi festő. Az elhunyt katonai nevezetességek közül fölemlítjük gróf Haller Ferenczet. L o b k o- v i t z József herczeg lovassági tábornokban a legelőkelőbb osztrák főúri családok egyike vesztette el fejét. FrancziaországFrossard és gróf L a n n e s Ollivier tábornokokban két ismeretes főtisztet vesztett cl. Halnak, egyre halnak régi honvédeink, szabadságharczunk bajnokai is. S r é t e r Lajos és Mednyánszky Sándor honvédezredesekben a képviselőház elvesztő két tagját s a függetlenségi párt két szilárd jellemű hívét. Elhunytak azonkívül gróf Vartensleben Ágost, Okolicsányi József, J o n á k József. Beöthy György és Horváth János honvédezredesek, K á 1 n o k y Sándor h. alezredes, Bem egyik vitéz tisztje, ki sok erdélyi ütközetben vett részt; Dobozy István h. alezredes és kormánybiztos; Seb esi István, Udvar noky Béla, Darabánt Ignácz, N a v a t y 11 György honvédőrnagyok ; Mészáros György honvédszázados, Reviczky István h. huszár-százados, Tóth László és Baker Antal századosok; R o s t y Zsigmond tüzérfőhadnagy. Kiválóan a főváros veszteségei: Ál-, d á s y Antal, egy időben Buda volt főbírája és helyettes polgármestere; Petrovics ■ Szilárd budapesti szorgalmas tanácsnok; B u 1 József, fővárosi bizottsági tag; Graboszky György, B r ü 1 Ignácz és W e i s ”z M. H. köztiszteletü nagykereskedők stb. Nem zárhatjuk be e szomorú szemlét a nélkül, hogy meg ne emlékeznénk nehány elhunyt, kiváló nőről. W e n c h e i m Teréz bárónéban b. Wen- cheim Béla, a király személye körüli miniszter elvesztő édes anyját, egyike legszellemesebb és legműveltebb főúri hölgyeinknek. A 82 éves korában elhunyt H a y n a 1 d Istvánné- ban a kalocsai érsek gyászolta szeretett anyját; fölötte sok jót tett a bujdosó honvédekkel, s egyébb forradalmi szereplőkkel; báró Üchritzné, szül. Amadé Dominika grófné ísl Percnyi Zsigmondné bárónéban elvesztettük az 1848—49-ki harcz egyik vértanújának özvegyét. A „legnagyobb magyar“ özvegye: gróf Széchényi Istvánné: szül. Seilern Cres- centia grófné is elhunyt az év folyamában Kis- Cenken. A horvát miniszter, grófj Pejacsevich Péter elvesztő nejét: Pejachevich Franciska grófnőt. Élénk részvétet keltett gróf S z a p á r y Imrénének baleset folytán történt kimúlta. Özvegy Breczenheim Mária Karolina herczegnőben Sárospatak és S.- A.-Ujhely szegényei elvesztették gyengéd jól tevőnőjüket. A külföldön elhunyt nők közül csak lady Franklint, az angol északsarki ex- peditióval nyomtalanul elveszett hírneves felfedező özvegyét említjük, továbbá Garibaldi tábornok hü nejét: Franciskát és Dejaze Vir- I giniát, a kitűnő franczia színművésznőt, ♦ • ű
