Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1876-01-16 / 3. szám

kövek nyújtják, melyekre az elhunytak szár­mazását, vitézségét, érdemeit stb. szokták fg] jegyezni. A mexikói aztékeknél is használatban volt a képírás. Midőn a spanyolok Montezuma idejéb'-n Mexikóban kikötöttek, azt tapasztal­ták hogy több ezer azték szarvasbőrre, selyem- kendőkre s az agave növénynek finom szél­eséiből készített egy nemére a papírnak, a , „különbféle képecskéket rajzolgat. Ezek kép­írással foglalkoztak. Történelmi müveket, val­lásos és csillagászati tartalmú könyveket, tör- r nygyüjteményeket, elbeszélő és oktató köl­teményeket sokasitottak ők. Ez Írásnál nagy szerepet játszottak a mnemonikus ábrák. i.;„y egyszerű ábra nagyon gyakran egész vers­sort jelentett, például: varázsdobon játszó egy emberi alak azt jelentette; „halld énekem hangját“ vagy: egy ember szárnyakkal kezek helyett; „volna szárnyam elrepülnék“. Már csak e mnemonikus ábrák is eléggé mutatják, hogy a pictographia az írásnak még felette fej­letlen állapota; itt még egyátalában a legna­gyobb határozatlanság uralkodik, azt sem tud­juk, a kép jelen, elmúlt vagy óhajtott tárgyat ábrázol e? Az írást fejlődésben egy lépéssel tovább vitték a chinaiak. ők eleinte a tárgy megje­lölésére a képet használták, később azonban a kép egészen elmosódott s tisztán írásjegy lett belőle. Csakhogy ezzel az irás és olvasás mes­terségét semmivel sem könnyítették, mert ná­luk minden fogalomnak külön-külön jegye van s igy a hány a fogalom, annyi a betű. A ki tehát az ő abéczéjöket meg akarja tanulni, 25000 betűt kell megismernie, a mi felette fá­rasztó mechanikus munka. S ha ennek ellenében tekintetbe vesszük azt, hogy a chinai nyelvnek 450 önálló szava van, s ezeknek összetételei­ből kell megalkotnia az egész nyelvet, valóban meglepő ellentétre akadunk. Ilyen szószegény­ség mellett nem csoda, ha egy egy szó gyak­ran ötven értelménynyel bir, s ezek igen igen elütnek egymástól. így például ezen szónak „cseu“ jelentése madárcsevegés, felelni, czi- vódni, sziget, körülzárni, ló, szamár, bor stb A szószegénység következménye a nagyon gya­kori összetételek is, melyek sajátságosán van­nak alakítva, igy például: nap és hold össze tétele jelenti a fényt, száj és madár a madár éneket, viz és szem könyt, ajtó és fül hallást, viz és kanál evezőt stb. Ha pedig a chinai valamely idegen szót akar felírni, akkor azon szót szét kell tagolnia s tagonként felírnia ; de mivel némely szótagokra nincs jegye, az ere­deti szót önkényesen átidomitja, igy lesz Eu répából Eulópa, Amerikából Jamelikia. A chi naiak Írásuk feltalálójául Tu-hi királyukat tart­ják, ki K. e. 2941-dik év körül élt. A mint — úgy mond — ő egyszer az iszapon járó ma­darak nyomát vizsgálgatta volna, azon gondo latra jött, hogy ily féle jegyeket lehetne Írásul használni, innen nevezik a chinaiak írásukat madárnyomirásnak (niao tri ven.) Ez irás aztán kiszoritotta használatból a csomó írást. Az európai tudósok érdekeltségét azon­ban egy irás sem költötte fel annyira, mint az aegyptomi hierogliphek, s aligha nyújtott valamely Írásnak megfejtése több nehézséget, mint ez. Századokon át megfejtetlenek maradtak azok mig az 1799. évben Sais romjai közt talált úgynevezett r o s e 11 e i fölirat hármas rovatá ban, a görög szöveg világot nem vetett a hie roglyphek titkára. A hyeroglyphek eredetileg szinte képírás volt, azonban ezen mexikói és a chinai képíráson túl emelkedve, első kezdete lett a betűírásnak. Eredetileg az aegyptomiak nál is a tárgykifejezésére annak képe szolgált, s igy például alul nyilással ellátott négyszög jelentette a házat, kezeit ég felé emelő alak az ijjedelmet, ujját szopó emberi rajz a gyermeket stb. Az irás fejlődésében nevezetes lépés tör tént akkor, midőn a képet nem az egész tárgy nak, hanem csak a tárgy neve első hangjának megjelölésére kezdték'használni. így lett a pat (— láb) alakjából a p betű, amahe (— kar) nose(= nyúl) u, set (~ nyúl) 8, tot (= kéz) t stb. E módon sikerült az egyptomiaknak írás­jegyeiket 150 szótágjegygyé és 200 betüjegygyé leolvasztani. Ez szép eredmény volt szemben a chinaiak tömérdek jegyű Írásával, de még is csak részben lön általuk a betűírás feltalálva. A legtökéletesebb a teljesen kifejlett b e- tüirás feltalálásának dicsősége a phoeniciai- akat illeti, ők nem állapodtak meg a félúton, hanem az emberi beszéd alaphangjait felele­mezve, minden önállóhang feljegyzésére egy je­gyet vettek használatba, s erre elegendő volt 22 jegy, a phoéniciai abéczé. Ezzel az embe­riség roppant lépést tett előre, rendkivülileg meg lett könnyítve az irás és olvasás, elter­jedhetett az emberiség minden rétegeiben s az emberi művelődés egyik leghathatósabb eszkö­zévé válhatott. Egy phoéniciai monda szerint, a betűírást Thaut találta volna fel, ki azonban nem egyéb a thaut — bölcsesség személyesi- tésénél, s abban igazuk volt, az ő bölcsességük találta azt fel. Megjegyzendő, hogy ez irás is tisztán a képírás alapján fejlett ki, s érdekes lesz tudnunk, hogy az a betű eredeti alakjá­ban bikafejet, a b házat, a g tevét, a d ajtót ábrázolt. A phoeniciaiak jobbról bal felé Írtak s rövidítésekkel éltek, ugyancsak igy írtak és Ír­nak ma is a zsidók, kik az irást tőllük elta­nulták. Phoeniciából átszármazott az irás a görögökhöz, a hova azt a monda szerint Kad mos vitte át. A görögök a betűket átalakítot­ták és szaporították, valamint a jobbról — bal felé — a mi fogalmunk szerint — a visszás irás helyett használatba hozták az e k e i r á s módját, mely szerint egyik sor jobbról-balra, másik balról-jobbra íratott, mint a hogy az eke szokott szántásközben járni, majd később határozottan balról-jobbra Írtak. A görögöktől elébb tán az etruskokhoz — onnan a ró­maiakhoz vándorolt e nevezetes találmány s a római világuralom, de különösen a keresztény­ség terjesztésével közös tulajdonává lett a mi­volt népeknek. A különbség, mely a görög és atin, majd a latin és góth irás közt van, csak alaki, lényegileg mind ugyanazon egy anyának, szülöttei ők. A nyomdászat feltalálása szinte befolyt az egyes betűk némi módosulására, de hogy az nem lényeges, az avatott szem köny- nyen felismerheti. Végül meg kell még jegyez­nünk, hogy eredetileg a nagy és kis betűk közt nem volt különbség. A világtörténelemben e közönséges irás mellett már jó korán nyomaira akadunk a tit­kos írásnak. Az emberben meg volt és meg van azon törekvés, s gyakran a körülmények által is arra van utalva, hogy rejtett, nem min­denki által érthető módon és utón tegyen köz­leményeket. Ezen Írásnak két fő módját kell megkülönböztetnünk; egyik az, midőn az irat titkos utón menesztetik rendeltetése helyére, a másik, midőn maga az irás mesterkélt, titkos jegyekből áll. Az elsőre egy pár érdekes példát jegyzett fel Herodot. Harpagus méd hadvezér titkos közleményt akarván Gyrus persa királyhoz me­neszteni, fogott egy mezei nyulat, felhasitotta bőrét s a titkos iratot a bőr alá rejtette, mire seb begyógyult, a nyulat elküldte ajándékba Cyrusnak. Más helyütt azt találjuk közölve, hogy leborotválták a rabszolgának fejét s a csupasz bőrre Írták fel a titkos tudósítást. Erre megvárták, míg a baj ismét megnőtt s akkor a levélvivő elindult rendeltetés helyére, hol a rabszolga fejét ismét gondosan megszabadítot­ták a hajtól és hason módon válaszoltak. Hogy a titkos irás ezen neme késedelmes, a dolog természetéből foly. Sajátságos titkos irás a spártaiak skytalaj a, melyről Plutarch tesz említést. Keskeny pergament szeletet göngyöl- gettek egy botocska körül úgy, hogy annak szélei éppen összeértek. Erre írták fel a tit­kos közleményt. Ha már a pergament lefejte tett, az irás olvashatatlan lett. A kihez az irás intézve volt, birt éppen egy olyan botocskával, mint a minőn az értesítést Írták, arra felgön- gyölgette a szeletet és leolvasta az írást. Ujjabb időkben nem az elmenesztésre, mint inkább az Írásjegyek titkosságára fektetik a súlyt s e tekintetben a legjobb szolgálatot a számjegyek (chiffer) nyújtják. Ha azonban a betű kifejezé­sére egy szám és következetesen ngyanazon szám használtatnék, az olyan;, írásnak megfej­tése alig nyújtana nehézséget. Hogy valóban megfejthetlen legyen, szükséges egy-egy betű jelzésére több számjegyet és számcsoportot fel­állítani, s azokat vegyesen használni. Még ilyen elő vigyázat mellett is megtörténik, hogy több összehasonlított okmányból a titkos irás meg­fejtetik. így sikerült Viete mathematikusnak IV. Henrik franczia király korában, H. Fülöp spanyol király titkos iratainak kulcsát megfej­teni s a franczia király erre két évig kisérhette észrevétlenül a ravasz Fülöpöt diplomatiai alattomos utain. Midőn e körülmény Fülöpnek értésére esett, roppantul boszankodott s Hen­riket varázslással vádolta be Rómában. Az 1875. év halottjai. Ausztria területén két trónvesztett feje­delmet ragadt el ez évben a halál. — Az egyik Frigyes Vilmos hesseni fejedelem, ki az 1866-diki háború eseményei folytán vesztette el trónját, Prágában múlva ki január 6-án; a másik V. Ferencz modenai herczeg, kit az 1859-ki olasz háború fosztott meg országától. A bajor uralkodó család két sarjat vesz­tett ez évben Károly bajor herczeget, ki lóról való lezuhanás következtében múlt ki, s Adalbert Vilmos György herczeget. Az előbbi királynénk nagybátyja volt. A távol keleten egy hatalmas uralkodó hunyt el: T u n g c s i khinai csárszár és nyol- czadik uralkodó a Tsing-dynastiából. Csak 19 évet élt. E helyen kell említenünk Mustafa F a z y 1 pasát is, az egyiptomi alkirály fivé­rét s az „ifjú török párt“ egyik főemberét, ki európai műveltséggel birt. A katholikus clerus, s ennek sorában mindenek előtt a magyar, kitűnő tagokkal adózott ez évben a halálnak. — Elvesztette Ranolder János veszprémi püspököt, a királyné udvari kanczellárját s egyikét legha­zafiasabb s legérdemdusabb főpapjainak. Szept. 12-én múlt ki 70 éves korában. A holtak között vannak Faganetz József eperjesi gör. kath. püspök, váczi nagy­prépost és kanonok s N e h i b a János tinnini czimz. püspök és kalocsai nagyprépost is, mint legelőkelőbb halottjai a kath. clerusnak ez évben. — Mindhárom nagy kort ért. Székes-Fehérvár városa élénken gyá­szolta Schwanfelder apátkanonok ha­lálát. Jelentékeny veszteség volt Esztergom városára nézve Rendek József apátkanonok halála. A kanonokok sorából elhunytak még: P o 11 á k József veszprémi s Seregéllyi Sándor ungvári kanonokok. Szélesebb körökben ismerték az elhunyt Mihalovics István apátot és Szál Antal czimz. prépostot is. Az alsóbb clerus elvesztette egyik legnépsze­rűbb tagját V o 1 a r i c h György csonoplai plébánost, ki a szabadságharcz idejében mint honvédszázados küzdött hazájáért. A benezésrend, három agg, érdemes tag­ját vesztette el az idén. Az egyik C i n á r Mór, Szálka Kandid, de la Cásse Ben­jamin. A kegyesrend is több érdemdús tagjá­nak elhunytát fájlalja, többek közt Szé­pé s s i Imre egyetemi tanár, akad. lev. tagét. Érzékeny veszteség volt az osztrák cle- rusra a bécsi bibornokérsek: Rauscher Ottomár nov. 24-én történt halála. Síi­vé s t r i bibornok halála Olaszországban kel­tett őszinte részvétet. A közélet tág teréről az idén nehány or­szágos kitűnőség mellett sok derék s szerep­körét becsületes buzgalommal betöltő hazánk­fiát ragadta el a halál. A K e m é y-név két­szer is szerepel e szomorú lajstromban. Or­szágos részvétet keltett parlamentünk két ki­váló tagjának: B a r t a 1 György volt keres­kedelmi minisztérium államtitkárjának el hunyta. Országos képviselőink közül elhunytak még ez évben: Id. J u s t h József, közéletünk egyik érdemes veteránja, s a múlt országgyű­lés tartama alatt a Deákkör elnöke; B u d a Sándor kővárvidéki, S z ü c s Imre kecskeméti Tormás sy Mihály lippai képviselők. A régebbi országgyűlések tagjai közül is sokan hunytak el; igy Elek Gábor,! régi szabású magyar alak; Madocsányi Pál, egyike közéletünk érdemes veteránjainak. I o 1 d o s Imre, az 1865-iki képviselőbáz tagja; Rannicher Jakab, a közoktatási minisztérium osztálytanácsosa. A b b o n y István, az 1848-diki képviselőház tagja; Her- t e 1 e n d y Kálmán, két országgyűlésen a szent-gróti kerület képviselője stb. A régebbi megyei élet férfiam ak sorát is megritkitotta a halál. Elhunytak többek kö­zött: Bereczky György Közép-Szolnok egykori érdemes másodalispánja; M a t s k á s i Pál Kolozsmegye alispánja. F ö 1 d v á r y Fe rencz, Küküllőmegye volt főbírája. Borbély Samu, Hevesmegye egykori közkedvességü fő- szolgabirája, végül Kazinczy András Zemplénmegye alispánja a 40-es években és Ambrus János, Biharmegye alispánja a hatvanas évek elején. A közigazgatás teréről szólította el a halál többek között: Szinyei Merse Felix sárosmegyei főispánt, Vermes Illés, Veszprémmegye derék alispánját, és Obre nezsevits Árkádot, a nagy-kikindai ke­rület szerb nemzetiségű, de jó magyar érzelmű főkapitányát. A politika és közélet terén a külföldnek is jelentős halottjai vannak. A franczia repub­likánusok Ledru Rollin, az 1848-iki köztársasági kormány egyik kimagasló tagjá­nak elhunytát gyászolták. Jelentékeny veszte­ség érte Francziaországot R e m u s a t Ká­roly gróf elhunyta által. A politika ismertebb halottjai még: Savigny Gusztáv, a német birodalmi gyűlés középpártjának elnöke, E s- s a d pasa, a porta volt nagyvezére, s Török­ország egyik kiválóbb államférfia, dr. F1- g u 1 y Ignácz, az osztrák képviselőház tagja, gróf Ludolf József, az oszrák-magyar diplomatiai kar tagja stb. Főuraink sorában nagy rést szakított a halál. Elvesztettük P a 11 a v i c i n i Alfonz őrgrófot, P r ó n a y Gábort, az ág. hitv. evang. egyház főfelügyelőjét, gróf M a j 1 á t h Józse fet és gr. Teleki Sándort. Elhunytak még főuraink közül: gr. S z a- p á r y Ferencz, báró Wimmersperg Vincze. széki gróf T e 1 e k y Ede, gróf B e t h len László, gróf Königsegg Andor, gr. Pongrácz Ferencz, gróf Festetich Géza, gróf H u g o n a y Kálmán, gróf E r- d ő d y László gróf Bethlen Ferencz, gr, Bethlen Domokos, gróf Zichy Vilmos, ki közelebb esett el az abessiniai csapatok el­len vivott ütközetben. A bírói kar is több jeles tagjával adó­zott a halálnak. — A legfőbb itélőszék Papp Vazul bíróban elvesztette egyik tanácselnökét. Ugyanezen előkelő bíróságnak vesztesége Mi hályi Gábor legfőbb itélőszéki bíró is. A királyi tábla bírái közül elhuny­tak: 111 u c z Oláh János, C s i k András, ki tagja volt az 1869-ki képviselöházn.k, F ü 1 e p Lipót tanácselnök, az 1848. ország­gyűlésen Temesvár képviselője. A karácsonyi napok alatt P á 1 f y Zsigmond. Az orvosi kar soraiból többek között el­hunytak : Dr. C h o r i n Zsigmond, Schal- 1 e r János, 1848—49-ben a rozsnyói kórház igazgatója; dr. Kiss József fiatal orvos, ki Kelet-Indiában halt meg, holland szolgálatban ; dr. K a c a n d e r Áron, dr. Kálózdi, dr. D o ta­ré n y i, dr. Török Kálmán, dr. M á d i Pál. Az év utolsó szakában ragadta el a halál a magyar irodalom két büszkeségét: T o 1 d y Ferenczet és báró Kemény Zsigmondot. Az év elején vesztettük el Kriza Jánost is, az erdélyi unitáriusok püspökét. A „vadró zsák“ bemutatója 61 éves korában hunyt el, midőn irodalmunk még számolni vélt buzgó munkásságára. Mátray Gáborban elvesztettük egyikét régi íróinknak és szorgalmas tudósainknak. Szerény, de szorgalmas és érdemes mun­kása volt szépirodalmunknak Szeberényi Lajos pozsonyi evang. lelkész. Az irodalom veszteségei még: Szakái Lajos népdal írónk, Fridrich István a mű­történelmet művelte, Szelestey László is­mert nevű költő, Török Károly, ki népmesék és népdalok gyűjtése által szerzett magának érdemeket, S o ó s Miklós ref. lelkész hangulat­teljes, csinos költemények szerzője, végül, V i- r á g h a 1 m y Ferencz volt honvéd és m. kir. honvédszázados, ki elbeszéléseket és több si­került költeményt („A milánói dom“) irt. — Mint tanügyi iró Nagy László Pestmegye el­hunyt tanfelügyelője, szerzett magának elis­merést. . - ' * Inkább a tudomáuy veszteségei: V i z k e- lety Ferencz jogtudor, Varga János, végül L ö w Lipót szegedi tudós főrabbi. A külföld veszteségei a tudomány s az irodalom terén fölötte nagyok. Francziaország Quinet Edgárban, „A forradalom* szerzőjében elvesztette egyik legkitűnőbb ujabbkori bölcsé­szeti és politikai Íróját. At elhunyt A eh a rd Áma'dé mélyebb erkölcsi fólfogásu regényíró. Az ismert franczia hírlapírók közül Trimm Thimotée-t (Leo Lespés) ragadta el a halál. Angolország nagy természettudósokat vesz­tett el. Londonban, 78 éves korában elhunyt Lyell Károly az újabb geológia megalapítója. Hírneves természettudós hunyt el Golds- worth y-G urney és Keatstone Ká- rolyban. Angliában hunyt el egy lelkes magyar barát is: Sydney-Dohell tehetséges költő. Németország Peschel Oszkárban egyik legjelesebb geográfusát, Ewald Henrikben pe­dig egyik leghirnevesebb orientálistáját veszté el. A jogtudomány Németország határain túl is élénk veszteséget szenvedett Mohi Robert elhunyta által. Fölötte népszerű theologiai iró hunyt el Wislicenus Gusztávban. Olaszország a meggyilkolt Sonzogno Rafaelben elvesztette legjelesebb publicistái egyikét. A svédek C a r 1 a n Gábor, a szer- bek G r e s i c s Mtlenko költőjük elhunytát fájlalják. Oroszországban végül az imént halt meg Pogodin Petrovics Mihály kiváló tör­ténettudós. A művészet terén Izsó Miklós kitűnő szobrászunk halála által szenvedünk érzékeny csapást. A magyar színművészet R é t h y Mihály s Lendvay Mártont gyászolja, kinek kiváló tehetsége ép akkor kezdett közeledni a mű­vészi tökély forrpontja felé. Szorgalmas, kedves énekes hunyt el Bo­dor f y Henrikben. Niczky Kálmánná, szül. Szőllősy Rózsa asszonyban, hasznos nő­tagját vesztette el a nemzeti színház. — Nem nagyszabású, de szorgalmas tehetség hunyt el K u g 1 e r Ferencz szobrászunkban. A külföld veszteségei: Carpeaux, Francziaország jelenkori leggeniálisabb szob­rásza, Corot János, kitűnő franczia festő; S e 1 e n y József nagytehetségü osztrák festő, J a n z a Lipót jeles hegedű-, és Müller Ágost kitűnő gordonkaművész; W a 1 d e k Já­nos párisi festő. Az elhunyt katonai nevezetességek közül fölemlítjük gróf Haller Ferenczet. L o b k o- v i t z József herczeg lovassági tábornokban a legelőkelőbb osztrák főúri családok egyike vesz­tette el fejét. FrancziaországFrossard és gróf L a n n e s Ollivier tábornokokban két ismeretes főtisztet vesztett cl. Halnak, egyre halnak régi honvédeink, szabadságharczunk bajnokai is. S r é t e r Lajos és Mednyánszky Sándor honvédezredesekben a képviselőház el­vesztő két tagját s a függetlenségi párt két szilárd jellemű hívét. Elhunytak azonkívül gróf Vartensleben Ágost, Okolicsányi József, J o n á k József. Beöthy György és Horváth János honvédezredesek, K á 1 n o k y Sándor h. alezredes, Bem egyik vitéz tisztje, ki sok erdélyi ütközetben vett részt; Dobozy Ist­ván h. alezredes és kormánybiztos; Seb esi István, Udvar noky Béla, Darabánt Ignácz, N a v a t y 11 György honvédőrna­gyok ; Mészáros György honvédszázados, Reviczky István h. huszár-százados, Tóth László és Baker Antal századosok; R o s t y Zsigmond tüzérfőhadnagy. Kiválóan a főváros veszteségei: Ál-, d á s y Antal, egy időben Buda volt főbírája és helyettes polgármestere; Petrovics ■ Szilárd budapesti szorgalmas tanácsnok; B u 1 József, fővárosi bizottsági tag; Graboszky György, B r ü 1 Ignácz és W e i s ”z M. H. köztiszteletü nagykereskedők stb. Nem zárhatjuk be e szomorú szemlét a nélkül, hogy meg ne emlékeznénk nehány el­hunyt, kiváló nőről. W e n c h e i m Teréz bárónéban b. Wen- cheim Béla, a király személye körüli miniszter elvesztő édes anyját, egyike legszellemesebb és legműveltebb főúri hölgyeinknek. A 82 éves korában elhunyt H a y n a 1 d Istvánné- ban a kalocsai érsek gyászolta szeretett any­ját; fölötte sok jót tett a bujdosó honvédek­kel, s egyébb forradalmi szereplőkkel; báró Üchritzné, szül. Amadé Dominika grófné ísl Percnyi Zsigmondné bárónéban elvesz­tettük az 1848—49-ki harcz egyik vértanú­jának özvegyét. A „legnagyobb magyar“ özvegye: gróf Széchényi Istvánné: szül. Seilern Cres- centia grófné is elhunyt az év folyamában Kis- Cenken. A horvát miniszter, grófj Pejacsevich Péter elvesztő nejét: Pejachevich Fran­ciska grófnőt. Élénk részvétet keltett gróf S z a p á r y Imrénének baleset folytán tör­tént kimúlta. Özvegy Breczenheim Má­ria Karolina herczegnőben Sárospatak és S.- A.-Ujhely szegényei elvesztették gyengéd jól tevőnőjüket. A külföldön elhunyt nők közül csak lady Franklint, az angol északsarki ex- peditióval nyomtalanul elveszett hírneves fel­fedező özvegyét említjük, továbbá Garibaldi tábornok hü nejét: Franciskát és Dejaze Vir- I giniát, a kitűnő franczia színművésznőt, ♦ • ű

Next

/
Oldalképek
Tartalom