Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-11-14 / 46. szám
IV. évfolyam. 1875 Nyíregyháza, november 14. 46. szám. f* Előfizetési árak | Elrést évre Fii .ívre .........................................f • Ne gyed évre . ■»««_,_» • * * Sierknutöi írod» í» kimül hivatal, — © hová 1 l«p »»ellem! dominyok úgy «inte » Wrdeto.ek minden fel»i6lamtó«ok Intorenddk. « helybeli ref. lelkes*! Ink. BérmentetleiTTeveí «kacsák i.mert kerekből fogadtatnak el. A kéeiratok nem adatnak »!»»*»• Kindó-liíyninl) IM. | f Minden pónrkuldomínyok »ff elöfiae- I téal mint hirdetési dijak. vi*ll áithAIv nénítamokhoz ' W* hely bon) .intésendök. J } Komecaére (jlbsta neiyue«* SZABOLCS. Vegyes tajrtalmii hetilap. Megjelenik minden vasárnapon. (Egyes szám ára 10 kr.) üiacló-tixlaj donosok.: Lukács Ödön és Vitéz Mihály. Hirdetési dijait: Minden 4 haaAboa potlt-.or egy.anrl hír- dotiianíl .1 kr., tdbb.iSrlnel 4 kr. Terjedelmae hirdetlek tSbbaadrl beik- n tatáim, kodvoaöbb föltételok alatt mí- közölhotö. Minden egye. beiktatta nlin klneetir- Illeték SO kr. A nyílt-tőrben minden hirom bániból garmond-sor dija 90 kr# Az előfizetek, a hirdetések meg* szabásánál, 20*/,-nyi kedvezményben részesülnek. ■ m mr Mennyi legyen tehát az a „minimum?“ A lelkészi és tanítói fizetések legkevesebbjének megállapítása felett fog a felső szabolcsi ref. egyházmegye legközelebbi gyűlésében tanácskozni! Komoly és fontos kérdés ez, melynek megvitatásánál sok különböző érdekeket kell figyelembe venni. Tekintetbe veendő a nép szegénysége, az egyes egyházközségek túlterheltsége és csekély száma, az áldozat- készségnek a fagypont alá lett sülyedése, s az általánossá vált anyagias irány, mely nem törődik többé semmivel, melyre nézve a vallás álomkép, mit semmivé tett Darwin és a többi uszály hordozója. Más oldalról ott áll maga a Protestantismus érdeke, melynek, hála a gondviselésnek! most is vannak még lelkes bajnokai, hasztalan igyekszik a kor megmérgezett szelleme elborítani mindent! A protestantismus érdeke, melynek a jelenbeni jogosultságát, és a jövőhezi biztos reményét egyetlen gondolkodó fő sem tagadhatja meg! — Ott áll a népnevelés kifejezhetlenül nagy fontossága, mely mindennél jobban megköveteli a kitűnő és képzett erőket! Mindezen nagy és fontos érdeket összevetve, bátorságot érzek, hogy idevágó nézeteimet az alábbiakban kifejthessem. Nézetem szerint egy a lelki, erkölcsi világrend tökéletesitgetésével foglalkozó munkásnak anyagilag oly helyzetben kellene lennie, melyben, menten minden életgondtól, határozottan dicső és magasztos hivatásának feküdhessék! E szempontból tehát, a nélkül, hogy túlságos követelésekkel vádolhatna valaki, bátran merem nyilvánitani, hogy egy lelkésznek legalább 1500, egy tanítónak legalább 1000 forint évi jövedelemmel kell bírnia, mint legkevesebbel. Valaki azt mondhatná: mioknál fogva óhajtók én a lelkésznek több fizetést, mint a tanítónak? Előre kijelentvén, hogy én egy lelkiismeretes és képzett tanitót ép úgy becsülök, mintegy lelkiismeretes és képzett lelkészt, a fizetési különbözetet jogosultnak látom 1-ör azért, mert egy lelkésznek 16—20 évig, egy tanitónak TÁRCZA. Szüreten. (Beregszász, oct. 19. 1875. Hegytetőről nézem a világot 1... Vagy nem is azt!.. Elnézek felette, Mint elnéz a múlt felett, ki annak Töviseit régen elfeledte. Fel, magasba nem jut fel a lárma, Kalmár zajod hétköznapi élet I Hol a jellem alkuba bocsátva, S ócska lomként eladó a lélek. Jól esik, hogy köd borong a völgyön, Legalább elfedi a vidéket!.. . S nem kell látnom házakat! .. Tehát nem : Fehér házban fekete Ínséget 1 Lent | nyüzsgő, álarezos világban, Hogy hajlong a kétszínű alázat!... Láttára a tiszta szív bezárul, S a jobb vérnek minden csepje lázad. Fényes álarcz külső csillogása : Mig belől a szív parazsa hamvad !... Rajta 1 Rajta 1 „állatok királya !“ Jól takard el azt a fakó hamvat I... 6—7 évig kell küzdenie, tanulnia, hogy czélt érhessen. 2- or. A lelkésznek hivatalához, hogy a kor szinvonalán állhasson, évenként könyvekre és lapokra százakat kell költeni, mig a tanitó legtöbbnyire ingyen, az állam, vagy egyház, vagy superin- tendentia jószívűségéből kapja a szükséges segédkönyveket. 3- or. Egy lelkésztől a társadalmi életterén sokkal nagyobb fényt, áldozatkészséget követelnek, mint egy tanítótól, sőt a lelkésznek, ha valóban hatni akar, az áldozattételekben is elől kell járnia stb. Mondám imént, hogy a lelkészi fizetések minimumát legalább 1500, a tanítóét legalább 1000 forintban óhajtanám megállapittatni. Tekintetbe vévén azonban különösen helyi viszonyainkat, óhajtásomból engedek. Hanem mielőtt tovább kifejteném véleményemet, szükségesnek látom megjegyezni, hogy különbséget óhajtók tétetni a városi és falusi belső emberek fizetése között, azon indoknál fogva, hogy város helyen az élelem és ruházat csaknem két annyiba kerül, mint falu helyeken. Ezek előre bocsátása mellett, mint egyéni véleményemet kijelentem, hogy faluhelyen a lelkésznek évi fizetéséül legalább 800, város helyeken legalább 1200 forintot, a tanitó részére falu helyeken legalább 600, város helyeken legalább 800 forintot ohajtnék, mint fizetési minimumot megállapittatni. Különben a hivatottak határoznak. Egy érdekelt. KÖZÜGYEK. Törökországi levelek. Társadalmi tanulmányok a magyar életből. Madzsar Ben Mohamed kedves barátomnak Stambulban. (Folytatás.) Lehet, sőt kell, életfeltétel az iskolaügyet jelen szegénységi állapotában is czélnak megfelelőleg előbbre vinni; ha annak inkább belélete emelésére fog a súly fektettetni, nem a falak magasságára s ülő helyek milyenséBizalomnak nincsen most keletje !... Tiszta szived ajtaját bezárjad ; Mert különben érzelemvirága Hideg őszi szellőtől leszárad. Bár én is bezártam volna régén, Mig csalódás nem véré bilincsbe, Mig az önzés hitvány tolvajától, Meg volt óva, drága 1 . . drága kincse ! •. .. Oh de itt e kemény téli kérget Kebelemről olvadozni érzem 1.. Mint tavasznak sugarán az élet, Magam is felifjulok egészen. Mint ok nélkül elzáróit lakói Mélyen ásott fekete börtönnek: Lázas kéjjel, öröm ébredéssel, Érzelmeim mind szabadba törnek ! Száma : mint a méhraj 1.. Szárnyalása: Mint sólyomnak büszke fönlengésel Tünde szárnynyal csillagokho' törnek ... És közülök egy se szédül még se 1... Messze 1.. Messze !.. Hozzatok ma kedvet Délvidékről zöldet és madárdalt! Forró földről tüzes napsugárt, és Szép keletről bájos ifjú hajnalt I... Hadd nevessen a mogorva ősz itt 1 Sáppadt arczán fessetek virágot 1 Hadd borítsa üde zöld az erdőt I Friss pázsit a tarlott pusztaságot 1 Még se mentek?. . Ti csak itt zsibongtok? — Értem a mért elrepülni késtek 1... Hiszen itt van a tavasz hazája! S otthonnja az ifjú ébredésnek ! . . . Tüzsugárok bájos női szemben, Minőt nem lát forró táj viránya 1... És tavasz nap, melytől a barátság Bizalommal kebelét kitárja I... Egy család története. (Regényes korrajz.) H-ik kötet. Y. RÉSZ. Az özvegy és az ő árvái. (Folytatás.) ■ És dal is van! Egyszerű, de mégis Szívhez szóló !.. Melyet a természet Gyermekének szivében az érzés ! Az őszinte érzés hevenyészett I... Szőlőszedő ifjak és leányok Zengék e dalt I.. Ne kérd hol tanulták I... Ki árulná el a fájó, édes Szerelemnek féltve őrzött titkát ? Hallgatom ez édes dalt sokáig, Hogy a hegyről szelíden aláfoly, S megmozdul egy ismeretlen érzés Kebelemben tőle olykor, olykor !.; Vizsgálom ez ismeretlen érzést!. <. S mig. fülembe csengenek e hangok A természet bájos énekéből Eltanulok egy-két tiszta hangot I.. JLuliács Ödön. Jenő mig testileg hitte elveszettnek öcs- csét, addig csak a művészt vesztette el benne 1 Azonban veszteségnek ez is elég 1 Ezen ese-- mény újabb csapásként hatott kedélyére, de egyszersmind kétszeres erővel hatott reá abban a tekintetben, hogy küzdje fel magát. Tanulási pályája véget élt I Aztán nemsokára, nem mindennapi szerencsével egy félévi káplánkodás után elérte czélját, pappá lett. Istenben boldogult Tomay uram négy gyermeke közül csak ez egyben érte el czélját. Az önállóságnak sajátságos hatása van egy sok küzdelmen keresztül ment kedélyre nézve 1 A régi eszményképek, melyeket az élet viharai sok ideig aludni küldenek, kétszeres erővel élednek feli így történt ez Jenővel is! Lelkében az ifjúság ábrándos napjaiban született ideal, mely lévek hosszú során keresztül hallgatott, kézgére. De hát ki tehet arról, ha a forma^WW mint a lényeg? kivált pedig az ülőhelyig magyaroknál nagy tiszteletben részesül/ mivel szeretnek ülni; illő: hogy a gyermek még kiskorában megszokja a kényelmes ülőhelyeket, nagy korában lesz mindenikből ülnök. / Az iskolaiügyböl folyó panaszoknak maca se vége, se hossza, még a Gyulai-féle Abéczés könyvet s a Perthes-féle földabroszt is hallottam vádoltatni. A tanító urak panaszkodnak csekély fizetésről — bizony sok helyt igen csekély az, — kevés tiszteletről, emanczipa- czióről; ezeket mind meghozza az élet. Hanem mindezek még csak egyik oldalát mutatják fel a bajnak, hogy a nyomorúság annál cziffrább legyen, élőjönnek a szülék is panaszkodni, s igy szólanak': tisztelt tanitó urak 1 ha önök oly sok szép dolgokat összeírnak különbnél különb tanrend és módszerekről; Mél- tóságos, Nagyságos, Tekintetes, Fő- és altisz- telendő urak! vezérférfiai a tanügynek, összesen százezerén! A mi férfiaink közül százeze- rekre megy azoknak a szegény gyermekeknek száma, kik semminemű oktatásban nem részesülnek. Hogy a magasabb ipart meghódítsák, arra nincs reményünk; hogy a kereskedelmet hatalmuk alá vessék, arra sem sok kilátásunk van; mi abból is kitetszik, hogy Isten a magyarnak oly erős derakat adott, hogy az meg nem hajlik, s ha mozdul, egészen meg keŰ : ördulnia; hanem annyit, mint napszámosok fiai, s mint leendő napszámosok, az önök és a mi érdekünkbe megérdemelnénk, hogy legalább annyi iskolai nevelésben részesüljünk, mennyi szükséges arra, hogy értelmes napszámosok váljanak belőlünk. íme az olaszok, csehek, a jövedelmesebb kézimunkákat saját hazánkban elszedik orrunk elől, a vasúti, sőt a magyar korona jószágokban a munkálatoknál, ha alkalmaztatunk is, csak olyan munkáknál alkalmaztatunk, melyek értelmet nem, hanem csak baromi erőt igényelnek. Iparosaink is, nemcsak a gyári ipar által szorittatnak, hanem más ajkú, más hazáju népek iparosai által is. Önök kettős haza ellenes, mi pedig szegény iparos emberek, egy bűnben lélegzünk. Önök azt mondják: mi nem adunk a magyar mesterembernek munkát, mert értelmetlen, drágán, s roszul dolgozik, nem ért a munkához, ne tanuljon a mi fejünkön nyírni. A fontosabb munkákat adják idegen ajkú £ hazáju iparosoknak falun úgy, mint városon ; még a tudományok házát is idegen ajki ember készítette; a mellett nem gondolnak í népiskolákkal sem, mely a közös mivelődés i ügyesités közforrása lenne. Hol van hát a hon szeretet önöknél? Érezzük, mi nekünk is vai hibánk, rosszul és drágán dolgozunk; az ide gén iparosok olcsóbb, jobb munkát végeznek De ezen bajunk is azon okból ered, mert ne künk iparosoknak két harmadrészünk sem szá mitani, sem élni való észszel nem bir, iskola növelésünk hiányos. Ha mind a munkát, mind el munkára ügyesitést elveszik önök tőlünk, ,'i leend akkor a magyaripar sorsa? (Zárjel :özt mondva, van ezeknek az iparosoknak némi gazok.) Én egy revolvert akarván kitisztittatni, khéncz magyar lakatosnak adtam át kitisztítás végett, kik két irtot, sőt egy pár, három irtot kértek a munkáért, több közülök nem mert a munkába fogni, egyik annyit tett, hogy a szerkezetet szét szedte, de összerakáskor a rugót eltörte. Én tehát elküldtem Szepesme- gyébe, hol az eltört rugóval együtt megcsinálták 25 krért Az igaz, hogy azt magam íb láttam, miszerint ezek a szepességi német mesterlegények nem töltik az estvéket a korcsmában, hanem összeülnek mikor csak lehető, az egyik megtanulni igyekezik a másiktól azt, mit ő nem tud. Tehát e szerint a munka értése, s ügyessége teszi a munkát ólcsóvá s könnyűvé. Miért nem veszik önök ezen nyomorult állapotnak elejét azzal, hogy bennünket akaratunk ellenére is értelmes ügyes emberekké képezzenek? Nem látják önök az idők jeleit, hogy napszámosok úgy mint iparosok, kivált téli időben, bár egészséges s munka tehetős emberek, nem szégyeneinek kaputban, nadrágban, néha tollas kalapokkal, kettesével, hármasával kóldulni a munkás, takarékos emberek ajtaja előtt? mivel az értelmes munkálkodást nem értik, hogy az tartsa el őket. Nem hallják, nem látják önök, hogy kapa kasza kerülő napszámosok, összeverik magokat, bujdokolnak a mezőben csapatonként, keresetnek tekintik nappal, ha megéheznek bemenni a falvakba kérni, s ha nem kapnak, erővel venni el azt, mire szükségök van? sötét éjeken pedig bosz- szut forralnak a társadalom ellen, mely nekik tudományt, hitet, törvény ismeretet, munkaügyességet adni elfelejtetted Ne csak feltekintsenek önök, nézzenek le lábuk alá is, a társadalom mélyébe, a mi gyöngy tisztítsák, a mi salak hárítsák el, s közöserővel regenerálják a társadalmat. Önöknek, mint a magyar nép intelligen- tiájának azon nyilatkozata: ne tanuljanak a magyar iparosok az önök fejeiken nyírni, ha- zafiatlanság. A külföldön élő magyar iparos oly munkát végez, mely díszére válnék bármely nemzet fiainak is: Párisban a csín, a kellem, a disz eme fészkében is számot tesznek. Legyenek tehát önök hazafiak, adjanak nevelést, adjanak munkát a magyar iparosnak; önök ezzel tartoznak a magyar iparnak, saját maguknak s a közös hazának. Az okosabb szülék pedig igy panaszkodnak: „mi járatjuk gyermekeinket iskolába, nem kívánjuk, hogy ők a szerént a sok újabbnál újabb, cziffrábbnál cziffrább tan- és módszer szerént, melyekkel már a tanitó urak lakhelyeinek mestergerendái zsúfolásig telve vannak; s millió, meg millió pókoknak s más állatoknak lakhelyül szolgálnak, megtanittassa- nak mint Harlekin, mechanice befogni s ki-
