Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-05-16 / 20. szám
nyilvánítjuk, lehetetlen kifejezést nem adunk elismerésünknek azon ügyes, tapintatos és pontos kiszolgáltatás felett, melyet nevezett fegjbbb hírben álló czég úgy üzleti helyiségében, mint bárhol, nyilvános luulalfág.k alkal- niával következetesen tanúsítanak. Éljenek a becsületes és jellemes Swei/iak! — Többen. p |—| Kemecsén május 11. délután K. L. birtokos háza g>uladt ki s égett porrá. Szerencsére majdnem teljes szélcsend uralkodott, s igy daczára annak,;Jjhogy a nép munkabíró része a mezőn foglalkozván — az oltásban részt nem vehetett, a tűz tovább nem terjedt romboló hatalmával. A gyuladás oka ismeretlen. £ (—) Ezen alkalomból nem lehet megye községeink elöljáróinak, de egyszersmind a közigazgatási közegeknek is figyelmébe legmelegebben nem ajánlanunk az általunk már régebben hangsúlyozott tűzoltó-egyletnek szer vezését, s kellő oltási készülékekkel felsze- re lését. T (—) A berczel-paszabi tiltó, mint halljuk, múlt héten felnyittatván, a rétközön meggyűlt alvizeket a-Tisza fogadja medrébe. — Meddig? nem tudjuk, miután nagyon valószínű, hogy a közelebbi esőzések és a meleg idő után az úgynevezett zöldági árvíz folytán a tiltót ismét be kell záratnia a Tisza- társulatnak. | (^-) Vörheny-járvány mutatkozik, sőt pusztít is Gégényben s a szomszéd községekben szórványosan. (—) Sován Péter polgári birtokos e hó elején meghalt. Derék ősszabásu magyar ember és jó hazafi volt. Lengjen porai felett nyugalom és áldó emlékezet! (^) A közelebbi bizottsági gyűlésben értesültünk, hogy az újból szervezendő árvaszéki ülnökség díjazására adakozás utján eddig több begyült ezerszáz forintnál, s az ülnöki állomás azon reményben, hogy a még hiányzó összeget fedezendi a begyülni reménylett pénz, fog közelebbi megyebizottsági gyűlésünkben — mint már jeleztük is — betöltetni. (1) Táborszky és Parsch zenemükeres- kedésében Budapesten újonnan megjelentek Blaháné legkedveltebb dalai: 1. A háromszéki leányokból. „Maros vize folyik csendesen. 2. A falu roszából. „Fogadásom tiltja szeretni“ stb. Énekhangra zongora kísérettel, (vagy zongorára magán) alkalmazta Erkel Gyula. Ára 80 kr. (Midőn e zenemüvet ismertetjük, fentjelzett czégnek tisztelettel hozzuk tudomására, hogy „Brankovics“-ot annak idejében ismertettük. Szerk.) (1) Horovics Jakab helybeli ifjú ügyvéd a napokban jegyezte el Rooz Linka kisasszonyt Nagy-Károlyból. Áldás frigyökre! (sz.) Múlt számunkban egy káliói végrehajtó eltávozásáról közétett újdonság merőben valótlan hír és mendemonda volt, midőn ezt helyreigazítjuk, kérjük a beküldőket, hogy ezutánra jobb értesülés alapján tudósitsanak bennünket. — Égő felöltők. A „Szegedi Hiradó“-ból vesszük át a következő sorokat: „Hogy menynyire lábra kapott a szédelgés a ruhagyártásban is, arról ép oly komoly, mint komikus tanúságot tett a mostani szegedi országos vásár, melyben a szegényebb néposztály számára gyúlékony felöltőket árultak. — Ezen szövetek barna parchet vörös-zöld-sárga pettyekkel; a sárga pettynek (mely valószínűleg pbospborral kevert festékből készült) az a kedves tulajdonsága van, hogy ha pár óráig a nap melegének van kitéve, magától meggyulad. E tarka mánd-] likkal megjárta egy pár szegedi atyafi, a kiknek (estén lángot vetett, s ugyancsak sietve kellett róluk leránczigálni, hogy olcsó húsnak meleg leve nagyon is izükre ne essék. Maguuk is láttunk — mondja a Híradó — egy ily póruljárt felöltőt; melyuek minden sárgafoltja szép kerekre ki volt égve. A megcsalatottak természetesen panaszra mentek a kapitánysághoz, mely azután a veszélyes gyártmányból nagy mennyiséget elkoboztatok, A történtek után — úgy hiszi a Híradó nehezen fog ez a gonosz szövet kelendőségnek örvendei i P— Szegeden; hanem a vidéket valószínűleg megkeresik vele; minélfogva felhívja a vásárlók figyelmét, hogy óvakodjanak ezen olcsó sárgapettyes szövetektől. — Ismét Dobos. A hirhedett rablófőnök viselt dolgait és elfogatását meglehetősen dö- czögős és eszmeszegény versekben megénekelte s a ponyvairodalom vendégei számára ki is találta valamelyik jámbor, de azért vad poéta. Megjelent Budapesten Bartalits nyomdájában 1875. s úgy látszik nagy kelendőségnek örvend, — hogy ne, mikor első lapjára az elfogási jelenet is ékesen oda van pingálva. — Legeredetibb a műben az, h gy Írója e sorral végzi: „mind hármat itt húzzák fel a bitófára.“ — Nem ártana nézetünk szerint, ha azok, kik a népies kiadványok mellett emelnek szót, az ilyes eseményeket gyorsan, eszmedusabban, az erkölcsiségre több hatással és addig bocsá- tanák közforgalomba, mig az említetthez hasonló silány férczmüvek el nem özönlik az országos vásárok egyszerű közönségét. ■ (—) Töredék egy folyamodványból... X hej beli lakos gabona termését egy tűz eljárc géppel munkáltatni akarja — — tiltássá ki községünkből — — igen kérjük, hogy ha éltünket nem tekintis, tekincsen a kegyelmes isten Szentséges Szent nevére, nnrt porá égéi benünket az a gazdag pogány, mert töké lete- sen a maga Szabadelvén jár. Maratunk stb (f) A „Szabolcs*1 máj. hó 10-kén keli számában, az ujdonsági rovatban, a felekezel I nélküli polgári leányiskola megnyitását jelezn akarva oly modort és kifejezést használ, me- lyet mögköszönni egyátalán felmentve érzen magamat. — Nincs jogom, hogy követeljem miszerint a t. szerkesztőség tudomást vegyei ez iskoláról s annak kifejezést is adjon lap jában,*) de ha már egyszer megemlékezni szíveskedik, tegye azt oly módon, hogy ha nen is épen roszakaratot vagy könnyelműséget áru el, de illetlenséget sem kövessen el, sem pe dig valótlanságot ne állitson**). Nevezeteser Hain Róza k. a. semminemű intézetnek éléi nem áll többé, annál kevésbé egy olyannak melynek vezetését én is magamra vállaltam „Compánistákról“ tehát semmi szó. — Lefle tanár s alólirott az u. n. polgári leányiskolá nak vezető tulajdonosai és senki más, vág senki több. Különben a „Compagnon“ vág „Companie“ kifejezés ez alkalommal különöse: helytelenül odavetett szó, mely rá illik eg kereskedői, vagy gseftelő czégre, talán eg borozgatni szerető compániára, de nem ké oly emberre, kiket — legyen róla a t. szer kesztőség meggyőződve — a beléjök vetet bizalom hivott ez intézet élére. Nem véle szerénytelenséget tehát elkövetni, ha tiszteletté kérem a t. szerkesztőséget, hogy vagy olvass *) Követelés nélkül is megteszszük a nevelés éi dekében. S z e r k. **) Sajnáljuk, hogy az illető újdondász felületi sen újságolt- Azonban illetlenséget vagy sértést elki vetni nem volt szándokában. Szerk. el jól, mit olvasás végett kezébe vesz, — vagy jól olvasván, a valót állítsa. Martinyi József gyinn. tanár. — Lapunk bezártakor értesülünk, hogy a nyírbátori postát körülbelől 400 frtnyi összegig rabolták ki. — Értesítés. Miután Hein Róza k. a. s László Józsefné asszony távoztával azon intézetek, melyeknek feladata leendett a polgári leánynevelés — megszűntek: alulírottak vállalkoztak a több oldalról, egyenesen bennünk vetett bizalom alapján e feladat tervszerű teljesítésére. Az intézet nem felekezeti jellegű: czélja egyenesen a polgári okszerű nevelésnek s igénynek megfelelni; mindamellett egyik feladatának tekinti, bogy minden növendék saját vallásos hitelveiben részesüljön. A kézimunkákra, a szabászatra, melyekre minden nőnek elkerülhetlen szüksége van, kiváló gond fordittatik, mely czélból e szakmában teljesen otthonos erőkkel rendelkezünk. Azt nem Ígérjük, s nem is czélunk, hogy az úgynevezett legmagasabb női tökélyt tartjuk szem előtt, s arra törekedjünk: feladatunk — ismételjük — a háziasság, sgivnemesség, a józan munkásság, az értelemfejlesztés. E ezé - ból a szó szoros értelmében vett „polgári le-1 ányiskolára“ hivjuk fel a t. ez. szülök figyelmét, mely. az országos törvénynek is teljesen megfelelőleg igyekszik működni, de mindég a fenebbi irányelvek alapján. Mi azért — mint mondani szokás — nem üzenünk hadat a helyben fenálló, a magasabb igényeknek is teljesen megfelelő virágzó intézetnek, sőt amint mi, alulírottak e leányneveidét — Palánszkyné- Csapó Ida asszonyság intézetét értvén — ismerjük, tiszta meggiő- ződésünkből ajánljuk azt, és azon őszinte viszonyt, melynek léteznie kell azok között, kiket egy eszme: a leánynevelés vezérel, fen- tartani igyekezünk. Arra nézve pedig, hogy alulírottak, mint a helybeli gymnasium tanárai, ez iskolának vagyunk első helyen lekötelezettjei: tisztelettel kijelentjük, hogy a teljes felügyeletet folyton feleségeink, hol felváltva, hol együttesen, de mindég a nevelő- és varrónő gyakorolják. Az intézet osztályainak száma egyelőre meghatározva nincsen, az osztályok száma a jelentkező gyermekek képzettségi fokától tétetik függővé. Tantárgyak: 1) Hit- és erkölcstan. 2) Magyar olvasás — irás, nyelv- és irálytan kiváló figyelemmel a polgári életben előforduló ügyiratokra és levélírásra. 3) Német nyelv, irás, olvasás, írásbeli feladatok. — 4) Számtan. — 5) Földrajz. — 6) Természet' tudomány. — 7) Konyhakertészet. — 8) i háztartás szabályai. — 9) Szépirás. — 10) Rajz. — 11) Ének. — 12) Női munkák; és mind e tantárgyak azon fokban és mértékben, a mint azt a növendékek értelmi fejlettsége igényli. Ha a t. ez. szülők némelyike a fián czia nyelv és zongora tanítását óhajtaná: erre alkalmat s módot nyújtunk, de azt rendkívüli tantárgynak tekintjük. Tudván azt, hogy a mai szűk világban, hol az ember — a szülők — erszénye a nagyobb mérvű kiadásokat teljesíteni — bár sokszor óhajtaná — képtelen: ez okból a tandijakat oly mérsékelt összegben állapítjuk meg, melyet minden polgár, gyermeke növelését szivén viselő szüle, nagyobb áldozat hozatala nélkül megtehet. Ezen okból a tandíj az első és második osztályban 3, a harmadik stb. osztályokban 4 fit havonként, mely mindég előre fizetendő. A női kézimunkák általában rendes tantárgyak, s ingyen taníttatnak, kivéve a szorosabb értelemben vett ruhaszabás és gép- varrást, melyek külön taníttatván, külön mérsékelt díjjal jutalmaztatnak. Ideigl. igazgató: Martinyi József. Tanítói személyzet: Mráz Károly ág. ev. Juhász Pál róm. katb. tanítók; Chotvács Ágost, Lefler Samu, Martinyi Jőszef gymii. tanárok. Az intézetben működő varrónőnek megnyertük ugyanazon szorgalmas nőt özv. Rattay Józsefnél, ki a Hein R. k. a. neveldéjében 11 hónapon át kiváló ügyességgel tanított. A ruhaszabást, gépvarrást vezetik: Martinyi Józsefné és Lefler Sámuelné. A hit- és erkölcstanban külön hitfeleke- zetbeli tanerők által oktattatnak. Szükséghez képest a tanítók szaporulatnak. A rendes tanitás folyó évi május 10-ik napján veszi kezdetét, a beiratások tehát az intézet helyiségében n.-kállói utczán a volt , Kobilicz*féle házban május hó 6-ikától kezdve, — vagy alulírottaknál addig is eszközöl- hetők. Beiratási dij fejében — némi kárpótlásul feltétlenül szükséges taneszközök beszerzésére — egyszer-mindenkorra 1 forint fizetendő. Szegényebb gyermekek beiratási dijat nem fizetnek. A leánykák, egészségének fentartása érdekében többszöri séta, játék és egyébb szórakozásokra kellő gond fordittatik. E czélra az iskolai helyiség tágas udvara és virágos kertjével kitűnő alkuimul kínálkozik. Vidéki szülők, kik gyermekeiket ez intézetben óhajtanák polgárilag neveltetni, szíveskedjenek hozzánk fordulni bizalmasan s kérdezősködésükre azonnal felelünk. . Azon reményben, hogy a mélyen tisztelt közönség a növelés égető szükségét a leány- gyermekek házias képezését, különösen városunkban s környékén erre alkalmas polgári leány iskolák hiány; ban oly határozottan óhajtja és kívánja, bátorkodunk intézetünket s ezzel azon ügyet, melynek indításával a közmive- lődésnek jó — és haszonlesés nélküli — szolgálatot vélünk tenni, a mélyen tisztelt közönség becses pártfogásába teljes bizalommal ajánlani. Martinyi József, Lefler Sámuel, i ___________________________gym. tanárok. Fe lelős szerkesztő: LUKÁCS ÖDÖN. Pénz tárnok : Vitéz Mihály. HIRDETÉS. Van szerencsém tudatni a n. é. közönséggel, miszerint a meleg bekövetkeztével minden szücs-féle, és más téli ruhák, női mint férfi, és más téli eszközök, u. m. szőnyegek, térítők, és kitömött állatok, stb A káros molyok elleni biztosítás végett elfogadtatnak nálam. Rottaridesz János. Üzletem a városháza alatt, lakásom Rózsa-utcza 1360 szám alatt Nyíregyházán. HIRDETÉSEK: Megjelent és kaphatói A. <1a» ««a könyv-, kő-münyomda s kártyagyári részvénytársulatnál ~ megjelent és kapható A MÉTER RÉMÉRT TÁRGIAIÓ nég*y fali táblázat. E táblázatok közül 3 db elkülönilőleg a hossz-, súly- s köb-méreteket mutatja kellő magyarázati szöveggel; — a negyedik táblázat pedig az általános rovatos kiszámítással foglalkozik. Főelőnye a táblázatoknak abban áll, hogy hasz-' nálatuk semmi előleges tanulmányt nem igényel s bárki is számitgatás nélkül régi mértékeket újban, újakat régiben azonnal kifejezni képes. Ára a négy táblázatnak I frt 60 kr, í—? Az igazgatóság. i/M e fl i e I e n t és kaphatói Szives tudomásul. Vau szerencsém a n. érd. helybeli, úgy a szabolcamegyei és hajdukerületi közönséget értesíteni, hogy a Sóstó fürdő május hó elsejével megoyittatott; egyidejűleg a következő ujjitások életbeléptetését hozom köztudomásra: I Étkezés társas asztalnál, — (kívánságra külöo teríték.) 2. Azon vendégek, kik gyógykezelés alatt vannak — az orvos által előszabott mwnsitvénynyel rendelhetik meg a kivánt ételeket. 3. Vasárnap ik n polgári népmulatságokat rendezek. 4. Több Ízben az idényen át tánczestélyek, zene és szinielőadások fognak rendeztelni. 5. Minden természetes gyógyásványvizekből folytonos fria minőségben készletet tartok. 6. Orvosi utasítás mellett levők, bár mily rendeletéit a legpontosabban teljesítem. 7. Szőlő gyógymód életbeléptetését szorgalmazom. 8. Az étkezésre nézve igen jutányos árakat szabok. 9. Pmczém teljesen kiállja a versenyt bármely, eddig volttal. Szóval oda törekszem, hogy a fürdő (.vendégeinek kényelmét, minden tekintetben megszerezzem. Hiszem és reményiem, hogy áldozatkészségemet és szorgalmamét legjobban jntalmazandja az, ha minden részről elismerést szerezhetek, mert ezzel kapcsolatosan a magam javát is előmozdítottam. Becses pártfogásába ajánlva magamat a nagyérdemű közönségnek. Kelt a nyíregyházai sóstón, május hóban 187b. Alázatos szolgája Weinberger Bernát, fürdői vendéglős.
