Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-04-18 / 16. szám
ftot köszönettel vettem az árvaház javára. Kovács Mihályné. ' M1 ' ,. (sz.) Kiár Lajos városunk szülötte, ki egyik ez évi számunkban New-Yorkból irt eredeti levelet, ma már Dél-Amerikában lusca- loosában van; családjának érdekes adatokat közöl utazásából. . .... V (!) Az ez évben először úrvacsorájához járuló magyar és tótajku ev. gyermekek 17 frt 77 krt tettek össze jótékonyczélokra, melyből a helybeli árvaház nt. Bartholomaeidesz Janos flfesperes Ur által 5 frt 93 krban részesült; miért az egylet köszönetét nyilvámtja. Úgyszintén Báthy Bertha urhölgynek is, ki egy nála tartott estélyen 17 irtot gyűjtött. Bertalan Nikelszky Erzsi, pénztárnokné. * Uj zenemű. Táborszky és Parsch urak budapesti zenemükercskedésében megjelent s beküldetett hozánk: „Mignon“ ifj. Farbach Fülöptől. Ára 60 kr. * A Garbonczás Diák képes élczlap második száma megjelent, igen élénk s változatos tartalommal. A politikai részt mellőzve — ezúttal csak a társadalmi irányú dolgozatokat emeljük ki belőle, így D a r m a y Viktor költeményét „Milyen régen...“ Páter borbély, humoreszk, Gixertől; — A harmadik férj, (Beranger után) Szabó Endrétől s „Idegen — otthon.“ Rajz, M e n d e Bódogtól. Ezek után minden ajánláB fölösleges. A lap előfizetési ára évnegyedre csak 2 frt, s a szerkesztőséghez (Budapest, lipótucza 39. sz. a.) küldendő be. * Postai sikkasztás. A m. kir. belügyminisztérium egy Pálfi Dénes nevű postatisztet nyomoztat, ki Győrből,, több mint 2500 frt összeg elsajátitása után megszökött. Vegyes hírek. — Egy olyan megyében, melyben eddig a deákpárt volt túlnyomó többségben, a pártok fusiója után szóba jött, hogy az egyesülés szellemének megfelelőleg jó volna egy baloldali múlttal biró szabadelvű pártit is megválasztani képviselővé. Tisza Kálmán belügyminiszter elő is hozza ezt a megye főispánjának, a ki azonban kétkedését fejezé ki a szándék sikere felett. Miért? azért mert az egész megyében csak két possibilis ember volna rá. Az egyik szélsöbali, a másik 86 éves és épen most vett el egy 18 éves szép leányt. „Nos hát fel kell léptetni az utóbbit.“ — Nem lehet szólt a főispán, — mert én ugyan nem veszem a telkemre, hogy mint képviselő Budapestre vigye a — feleségét. — Gyors segély. — Egy Berlinben élő hazánkfia, ki a magyar irodalomnak a németek közt való terjesztésére szentelte egész életét, az utóbbi időkben igen sanyarú állapotba jutott, s meg is betegedett. Berlini barátai fölkérték egy itteni német lap, a „Neues Pester Journal“ szerkesztőjét, hogy indítson gyűjtést a szenvedő számára. A szerkesztő, hogy hamarabb legyen á bajon segítve, felkérte Pulszkyt és Jókayt, hogy .ezek hívják fel a belügyminiszter figyelmét a szerencsétlenre. Ez megtörténvén az még az ’ nap tartott minisztertanácsból 300 frtot utalványozott a szenvedő részére, s ez összeg neki azonnal elküldetett. — Garibaldi Rómában. Az öreg szabadsághős családjával egy kis házban lakik, melyért a kormány fizeti a lakbért, — a Porta Pia közelében.’ — Mindennap déltől négyig kiállítja önmagát (e kifejezéssel kell élnünk) azok számára, kik látni kívánják. — Erre különösen angolok s amerikaiak kiváncsiak, s e szerencsében sok czeremónia nélkül részesülnek. — Átadja az ember névjegyét az inasnak s egv éttermen át belép a kabinetbe, hol Garibaldi egy szofán ül. Fejér prémes orosz süveg fedi, vállát régi szürke shawl. — Haja majdnem egészen fehér. Mentanában ballúbán kapott sebe miatt alig tud járni. — Balkeze majdnem egészen szélhüdött. A látogatók csak elhaladnak mellette s mindegyiknek kezét nyújtja. Néha bocsánatot kér, hogy nem hagyja el helyét. Látja úgymond, mily állapotban vagyok, nem tudok mozdulni. Nyirfalombok. IX. .. f (Örvendetes jelenségek a társadalomban. Vajon ismeri-e ezeket a „magyar ég“ ? Egy ország- boldogitó indítvány. Hátha még tovább is fejleszti valaki 1 Viszonosság. A B. dur. és be- nedictiner. Mit vesz be és mit nem, a mi természetünk 1 Kasznár uram tehene illustrálva.) A szabadalmak kora lejárt, a társadalomnak nincsenek többé édes és mostoha gyermekei, elkényeztetett kegyenczei és vérig zaklatott páriái; szél és napfény, kötelesség és jog egyenlő mérvben jut mindenkinek ; az igazság sújtó jobbja épen oly szigorun fenyiti a palota dúsgazdag főurát, mint a kunyhók szegény népét; a közvélemény fent és alant egyiránt pálmalombot nyújt az érdemnek és közhasznúságnak ; a különböző osztályok nem zárkóznak el egymástól légmentesen, szóval korunknak kiválólag szép jellemvonása a társadalmi egyenlőség és kölcsönös viszonosság. Az optimisták, kik e boldog hitben élnek (pedig vannak ilyenek számosán) aligha tanulmányozták kellőleg a „magyar ég“ sajátságait és különlegességeit, (nem tudjuk, ha magister. Szarvas Gábor nem fog-e megszidni e szóért tudós haragjának „ivad“-jában ?) aligha ismerik a külföldi épületes viszonyokat is, mert különben nem lovagolnának ama szépen hangzó, de fájdalom 1 legtöbbször üres szólamokon. Mi legalább úgy látjuk, hogy a fentebb jelezett társadalmi egyenlőség és kölcsönös viszonosság (leszámítva természetesen a leszá- mitandókat) még mindig a utópiai ábrándok közé sorozható, lévén úgy nálunk, mint más népeknél és uralkodó plánéta a kasztszellem, és a nagyok ama sajátságos szabadalma a kicsinyek ellenében, melyet a régi példabeszéd fejez ki: a mi szabad Jupiternek, nem szabad az ................ * It t van például mindjárt egy szeretetve méltó egyéniség, ki nem régebben azon or- szágboldogitó inditványnyal lépett fel a „Közérdek“ czimü napilap egyik vezérczikkében, hogy az aristoraták fiai számára külön gymna- siumot kell felállítani s még azon mézes-mad- z ig izü megjegyzést is koczkáztatja, hogy „az államnak egy ily intézet anyagi létesítésénél, főúri családjaink közül többen örömest nyújtanának segédkezet“ .... Nos, hogy tetszik az indítvány tisztelt közönség | Nagyszerű nem de ? Felséges ugy-e bár 1 Aztán még megtámadják a többi magyar lapok e korszerű indítványt s plane egyik azt mondja felőle, hogy „ily terv készítőivel, még ha virágzó finán- cziális viszonyunk volna is, szégyenlenénk komolyan szóba állani“. (Hon 1875, Mart. 11. sz.) Az igaz, hogy Németországban a souverain családok fiai s illetőleg a koronaörökösök is nyilvános tanodában s a többi növendékekkel teljesen egyenlő módon neveltetnek (mint például a jelenlegi bajor király) és neveltetnek (mint a német császári trón örököse)... de hát azért kár, nagy kár a magas röptű indítványozót igy ledorongolni, hátha még azt is kisütötte volna később, hogy de bizony az aristoraták számára épittessen az ország külön dráma- és dalszínházát, külön circust, külön vasutat, gőzsiklót, lánczhidat, fogaskerekű vaspályát és alagutat, külön templomokat, külön uszodákat és fördőintézeteket, külön múzeumokat és hóteleket,..........hogyne ! hiszen cs ak nem szívhatnak egy levegőt azzal a ki- állhatatlan néppel! — No de türelem 1 a „Közérdek“ megtette már az első merész lépést, hátha nem sokára ismét vállalkozik valami „bátor férfiú“ hasonló szellemű indítvány tételére , ... nagy örömére a demokratáknak és még nagyobb dicsősségére a XIX-ik század utófelének. Mit Azonban ha a társadalmi egyenlőség itt- ott sántikál is kissé nálunk, de meg van legalább a kölcsönös viszonosság. Az ám . . . papiron. . . . Káromkodásért főbíró elé idézik a suhanezot, — hát te gazficzkól erre meg amarra! rá riad az érdemes főbíró a lehető legvastagabb „B. durból“, mely egyszer másszor vén bakkancsosok szájából kikerült, — te még káromkodni mersz. . . . . . Kolokány falván „mértékletességi egylet“ alakult, — a polgártársaknak nem szabad többé még ízlelni sem a szeszes italt, hanem a „majorum gentium* egyleti tagok még mindig izletesebbnek találják a theát rummal, mint anélkül, no meg ebéd után is rendesen elkél náluk egy egy pohárka chartreuse, vagy „benediktiner“. . . . Eh I minő mesebeszédek — gondolod jámbor olvasó — hiszen ma már szabad a káromkodás, de a főbírók sem olyan káromkodósok most, mint valaha, s legfeljebb a csendbiztosok egynémelyike veszi igénybe hi- vátalának ezen történeti jogát; — az a mértékletességi egylet pedig lehetetlen, hogy hazánkban alakult légyen . . . elsajátítunk mi a külföldtől minden fonákságot és dőreséget, például: bugyogót, köcsög kalapot, monóklit, frakkot, saskörmöket, krinolint, lebbenyt, tunikát, cbignont, magas Barku topánkát, nő pán- czélt, hajak puderezését, arezok kipingálását, alul hosszú, felül kurta báli hölgyöltönyt, a lábikrák imádását, a siker istenitését, a szédelgést, a szélvitorla ildomosságát, a pajtáskodást és Styx-fajta irmodort a jourmalisticá- ban stb stb, dehogy a mértékletességet (és más hasonló erényeket finnyás természetünk bevenné és megbirná, r— ez már csakugyan képtelenség 1 — Bölcsen beszélsz s igazad van a mondottakban jámbor olvasó I de azért nem vonunk vissza semmit fentebbi állításunkból, íme az ország házában ha a karzatok tetszésök vagy nem tetszésök jelét kissé élénken nyilvá litják, azonnal kiüríttetéssel fenyegettetnek, — hanem persze a földszint választott népének szabad fenhangon gondolkozni, köhögni, hákogni, zajongani, határozni, egymást agyonkiabálni ... az Írnokokat és más alárendelt egyéneket elkergeti a főnök, ha hivatalos teendőiket elhanyagolják, a mi országos képviselőinknek legalább harmada (néha több is) „távollétével tündököl* a szavazásoknál, de azért csendesen huzza illetékét mindegyik ... a csirkefogókat, zsebmetszőket és más szerény igényű iparlovagokat ugyancsak torkon ragadja a büntető hatalom, — de bizony az úgynevezett „méltóságos rablók“ egy öffenheim, Hirschfeld Manó, Deutsch Vilmos, Fuchs Ernő, és a hamis bukások hősei, a fosztogató grilndolók stef. rendesen angolnaként siklanak ki a törvény vaskezeiből . . . egy üresedésbe jött megyei hivatalra Péter és Pál lépnek fel jelöltekül, természetesen nem nyerhet más mint Pál, hiszen ő jó pajtásunk, a szépapja pedig diétái követ volt. — Péter barátunk azonban, — bár mindenesetre több amannál de hiába I csak „plebejus“, sajnáljuk szegényt de rá nem szavazhatunk ... a hivatalszobák ajtaján kifüggesztve a dohányzási tilalom, de azért odabenn hatalmas füstörvény csiklandozza orrunkat (bizonyosan a vaskályha füsttől) . . . X. et Comp. szeretnek másokkal gorombáskodni, de bezzeg zokon veszik, ha aztán „a milyen a mosdó, olyan a törülköző.“ Y. nagysám elbocsátja szobalányát, a miért az nem épen kőszívű, holott az ö szive gyúlékonyabb az ürömtaplónál, a petróleumnál, a légszesznél. . . . Igen, igy értelmezik nálunk a kölcsönös viszonosságot — a Jupiterek. Vajha e részben is, mielébb elmondhassuk (mint a közelebbi mamelukvilágra) tempi pássá. . . . —z —y. Üzleti értesítés. A nyíregyházi terménycsarnoknál márt. hó 10-ón bejegyzett terményárak. Kereskedési ár. Piaczi ár. íoo köböltől kezdve 3.20—3.25 Rozs 00—00 fontos 3.05—3.16 80—80 „ Búza „ 3.15—4.10 88-89'/, I 0.00—0.00 Árpa , . . 2.10—2.15 Zab 1.60—1.65 Tengeri 2 80—2.40 Köles . . 3.25-3.80 Bab, tiszta fehér 6.00—0.00 Bükköny 0.00—0.00 Káposztarepcze 0.00—0.00 Lenmag 4.50—5.00 Komborka . 0.00—0.00 Kendermag . 0.00—0.00 M&k . 0.00—0.00 Napraforgó olty . 17.00—18.00 Szesz J“/l, iteze 177, 18—19,00.00 17 Felelős szerkesztő: LUKÁCS ÖDÖN. Nyilttér. Alólirott lakásomat e városból Szegedre tévén át, mind azon barátaim és ösmeröseimtől, kiktől időm tulrövidsége miatt személyesen búcsút nem vehettem, mint általában az egész nagyérdemű közönségtől ezennel búcsút veszek, forró köszönetét mondva úgy az irántam tanúsított baráti jó indulatért, mint a szives pártfogásért s magamat további jóindulatukba s emlékükbe ajánlva vagyok Nyíregyháza, 1875. april hó 9. Barcsay Károly, gyógyszerész. HIRDETÉSEK: C/J-c3 cá 13 G0 o BT* 20 22 24 25 27 kros eladás. PP* ELSŐ Budapesti nagykereskedői bizományi raktár KATZ T„ Kubilczinő-féle házban, Gredik és Tester-féle ezukrászdának átellenében. Van szerencsém a nagyérd. közönséget ezennel tudósitani, miszerint egy Pesten székelő, egyike a legnagyobb és legjobb hírnévnek örvendő kézmü árus nagykereskedő ezég — helybeli bizományi raktárával bízattam meg. Azon kedvező helyzetben vagyok, hogy.a t. ez. vevőimet, akár nagyobb akár kis bbszerü vételeknél oly kedvezményekben részesíthetem, a minőket itt helyben senki sem nyújthat — gazd»g választékú mindennemű mha, függöny és nadrágszövetek, Cretun, Mousselin, Bittiste és minden színezetű fran- f^Íng’_^ercai*> — *U&U°U szélességű Chiffon vásznak, fonál, hollaudi, creas és pamutvásznak. — minden színezetű párnahajnak való*“czérna kanavászpak^ töt ütköző 8 tányérkendők, franczia Mousselin és apgol foulard kendők, Lhér s színes vászon zs bkendők71eher~s*8Zuíe8*1arketok, harisnyák, szalagok — és még más többféle árukkal dúsan felszerelt raktál ammal pedig, minden hozzám intézett megrendelésnek azonnal megfelelhessek. A midőn még kérném itt jegyzett árakból azon meggyőződést szerezni, hogy velem senki sem álihatja meg a versenyt, nagybecsű látogatását, kikérném — egyelőre a legszilárdabb kiszolgáltatásról biztositom és kiváló tisztelettel maradtam. A nagyérdemű közönségnek. Nyíregyházán, 1875. év február hóban. Alázatos szolgája. P-12) KATZ T. 20 22 24 25 27 kros eladás. H irdetes. A nyíregyházi ipar- és kereskedelmi bauk t. részvényesei folyó 1875-ik évi ápril hó 28-án délelőtti 9 órakor a városháza nagy termében tartandó rendkívüli gyűlésre ezennel meghivatnak. Tárgy: Barzó János és társai beadványának tárgyalása. Azon részvényes, ki jogait a közgyűlésen élvezni óhajtja, köteles a közgyűlés megtartása előtt 10 nappal részvényeit a banknál letenni. Kelt Nyíregyházán, 1875. évi ápr. 6-án. Az igazgatóság. Hirdetés. Ezennel bátorkodom a n. érd. közönségnek becses tudomására hozni, hogy papir, írószerek és jegyzőkönyvvel ellátott raktáramat különös figyelemmel berendeztem a legjutányosabb áron, hogy a t. ez. közönség igényeinek megfeleljen. Illincz Gyula, könyv-, papir-, írószerek kereskedése és kölcsönköny vtár. Farbaki József helybeli lelkésznél egy jó karban levő bricska eladó. közbirtokosság tulajdonát képező királyi kisebb haszonvételek és vásárvám, nyilvános árverés utján az 1875. évi szent- mihály naptól számítandó három egymás után következő évre bérbe fog adatni. Az árverés Nagykállóban, a nagyvendéglő teremében f. é. april hó 25-én, d. e. 9 órakor fog megtartatni. A feltételek nálam megtudhatók. Nyíregyháza, 1875. márczius 30. 1(2-3) Czukor Józset, közbirtokossági megbízott.
