Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-01-10 / 2. szám
Az Oifenheim-féle biinper Bécsben: (Tárgyalás kezdete jan. 4-én.) X A bécsieket jan. 4. óta r.agyön bot- rányos pör foglalkoztatja, az Offenheim Viktor lovag és többféle rendjel tulajdonosának pore. Offenheim lovag viselt dolgai a lehető tömörségűéi egyesitik mindazt, mit a könnyű meggazdagodás lelkiismeretlensége csak elkövethet VfliAHi mototvide a vasúti vállalkozás legújabb S,íu h£nek Az osztrák kincstári jószág- igázgatóság könyvvivőségénél kezdte pályatuta- sát 1843-ban, s 1856-ban mint a „Kaioly Lajos vaspálya“ vezértitkári helyettese szerepelt. E vaspálya lembcrg-cseruovitzi része méltó nária a mi keleti vasutunknak, azzal a különb- séesel bogy a Károly Lajos vasút Wahringje 2 á bécsi esküdtszék előtt áll Offenheim lovag személyében. A Károly Lajos pálya nyugati vonalainak épitése engedélye Sapiena hg, Borkovszky és Offenheim kezében volt. Megvette tőlük Brassey nevű angol vállalkozó, ki Offenheimot előbb 15,000, aztán 34,000 tilos fizetéssel igazgatóvá nevezte ki. Pompás üzlet történt mindjárt az engedményesek részére, a részvénytöke rovására. Egy-egy ilyen conces- sionárius 10,000 font sterlinget kapott, ideiglenes részvényjegyek alakjában, melyek soha nem teljesített befizetéseket nyugtatvanyoztak. Mielőtt az építkezések megkezdődtek, Offenheim és Petrino olcsón megvásárolták a toiu- birtokokat, s eladták kegyetlen drágán a társulatnak, a vasút és indóházak számára. Az igazgatótanács egy húron pendűlt Offenheimmal, s ennek adatai nyomán fölmentette Brasseyt a forgalomi eszközök beszerzésének kötelezettsége alól, s mielőtt valamit szállított volna, fizetett neki 363,000 frtnyi vállalkozási juta- lomdljat. Offenheim nyomban 42,49o irtot utal- ványoztatott magának különféle dolgok beszerzésére. Azóta kiderült, hogy nem szerzett be semmit e pénzből. Majd szövetkezett Brassey- vel, vásároltak singerendákat, s eladták a társulatnak jó drágán: a gerendákat azonban használni nem lehetett. A vasút 1866. őszén megnyílt, s Ziffer forgalmi igazgató oly gyalázatos építkezésnek találta, hogy a felelősséget nem vállalta el érte. De Offenheim a vasút roszaságáról érkezett híreket gondosan titkolta az igazgatótanács előtt és sürgette, hogy az építkezési vállalkozókkal a számadásokat rekeszszék be, sőt azok javára 850,000 frtnyi tulkövetelést mindenféle fortélyos módokkal fizettetett meg, mint a szerződésen felül teljesített munkálatok diját. Nem sokára összedőlt a Pruth vizén épített vasúti hid, a mire 200,000 irtot költöttek; az építkezések süppedni, omladozni kezdtek, s a vaggonok úgy voltak összetákolva, hogy több vaspályatársulat nem engedte azokat saját vonalaira átmenni* Az Offenheim által okozott kai okát igy utólag 3 millió 537,673 írtig lehetett fölszámítani. Végre bekövetkezett, hogy a kormány a vasútra kimondta a zárlatot, a vizsgálat megindult, s ekkor kiderült az is, hogy a részvényesek elámitására a társulat könyvei megha- misittattak. Ennek mestere is Offenheim, ki notabene e vasút körül szerzett érdemeiért rendjelt is kapott. Az államügyész a társulat igazgatótanácsosaira is kiterjesztő a vádak azon pontját, mely az óriási fizetésekben nyilvánuló megkárosítása a részvényeseknek. Offenheim 54 éves éves 6 gyermek apja, s elegánsan öltözködve szokott megjelenni a tárgyalási teremben. Az esküdtszék, melynek a „bűnöst“ vagy „ném bűnöst“ kell kimondania, háztulajdonosokból, iparosokból és kereskedőkből áll. Az ügyvédek mind ki hagyattak. — A tárgyaláskor Offenheim többi közt azt mondta, hogy ő azért köszönt le a vezérigazgatói állásról (mikor már nem remélt több hasznot), mert egy előkelő állású személy arról biztosította, hogy a kereskedelmi miniszter ez esetre megszünteti a zárlatot. Jelenlegi vagyonát 800,000 frt ingatlan és 300,000 frt papirértékre teszi, de ez utóbbiak névleges értékük 10%-át érik csak meg. A pénzügyi válság előtt 2l/4 millió írttal birt. Vagyonát a lemberg-csernovitzi vasútnak köszöni, melynek nehézséggel járt kiépítése hirt szerzett neki, és összeköttetésbe hozta nyereséges vállalatokkal. Ily utón dús osztalékhoz jutott és összevéve 17 igazgatóta- uácsosi állást foglalt el. Vádi. kifejti a lemberg- czernovitzi vasút keletkezési történetét, melynek építésénél a Brassey-féle angol czég volt érdekelve, de csak 1864-ben sikerült neki engedélyt kapni e vasútra és a szükséges pénzt Londonban beszerezni, Azután tüzetesen elbeszéli az illető részvény társulat alakulási történetét, a vállalat pénzügyi oldalát ismerteti és azt, hogy mint neveztetett ki 15 ezer frt évi fizetésű vezérigazgatóvá. Az építés azonnal megkezdetett. Mint építkező az építési vállalkozótól szigorúan követelte azt, a minek követelésére föl volt jogosítva. Az elnök azon kérdésére: hogy vádlott minő magatartást követett, a telekbeváltásnál, Offenheim azt feleli, hogy Brassey sok nehézség után elvállalta a telekbeváltást azon fel- ] tétel alatt, hogy vádlott bizassék meg a telek-! beváltás eszközlésével. á. Brasseytól kapott lffO.OOO font sterlingre vonatkozólag a következőket vallja vádlott: a szerződést nem én kötöttem, mert az az angolok és a concessionariusok közt jött létre. Ezen összegből az alapítók igényei is ki- elégittettek, egészen vádlott közbenjárása nélkül. Az ő nézete szerint azon alapítókat, kik a concessió pontos kiviteléért kezeskednek, illeti alapitói nyeremény. Vádlott maga is kapott Brasseytól szerény ajándékot, melyet elfogadni annál inkább is jogosítva érezte magát, miután akkor még nem volt főigazgató. Az építkezési szerződés eme pontja teljesen ismerve volt, azonkívül pedig az első általános gyűlésnek nyomatatásban is beterjesztetett. A vád ellenében a vádlott a nyugta-má> solatok készítése nyomán bebizonyítja, miszerint 190,000 font sterling csakugyan ki lett fizetve Brasseynck. Ezen összeg hovaforditása iránt nem adhat fólvilágositást, miután kiadások tétettek Londonban, hanem Drakenak a concessionariusokhoz intézett emlékirata szolgál olyannal, melynek érteimében vádlottnak 5000 font sterling járt fáradozásai fejében, mely szerződés az igazgatótanács megerősített. Elnök ama ellenvetésére, hogy ily eljárás mellett a részvényesek rövidséget szenvedtek, azt feleli vádlott, hogy a részvényesek az elvállalandó költségek iránt még az aláírás előtt értesítettek. Azon körülmény iránt, hogy Herz- nek 290,000 font sterling fizettetett Iri kárpótlás fejében, vádlott szintén nem tud semmit. Elnök egy Herztől Offenheimhoz intézett levelet olvastat fői, melyben előbbi köszönetét fejezi ki utóbbinak fáradozásaiért. ÚJDONSÁGOK. (I) Kéretnek a t. ez. előfizetők megrendeléseiket minél előbb teljesíteni, hogy a lap szétküldése rendben mehessen. Ugyszinte kérjük azokat, kik lapunkat tovább járatni nem akarják, a hozzájuk küldött példány vissza- köldesére, a kik vissza nem küldik, előfizetőknek fognak tekintetni. — Úgy szintén a hirdetésekre vonatkozó tetemes árleengedésre is Ismételve figyelmeztetjük a közönséget. X Nyíregyházai törvényszék. Mikecz József ügyében múlt hétfőn hozott ítéletet a nyíregyházai kir. törvényszék. A tárgyalás alkalmával sok különlegességek merültek fel. Mindjárt a tárgyalás kezdetén meglepő volt a két orvosnak homlokegyenest álló véleménye. A Csiszárt gyógykezelő orvos egyenesen a Mikecz ütése által előállottnak mondja a Csiszár jelenlegi betegségét, mely egész jövőjére befolyással van- A törvényszéki orvos ellenben, vádló baját családi betegségnek tulajdonítja inkább, s hogy az ütés előmozdította a bajt, azt voltakép meghatározni nem lehet. Köz vádló vádbeszédje után Mi- keczet kisebb testi sértés bűnében bűnösnek kimondatni, öt havi börtön-büntetésre Ítélni, orvosi és gyógyszertári költségekért 200 írtban, munkamulasztásért szinte 200 írtban elmarasz- taltatni kéri. A védő ügyvéd dr. Heuman, védbe- szédét, miután a helyszínén az iránt kérdést intézett volna a törvényszéki orvoshoz, lehet-e az ember bortól s szenvedélytől öntudatlan állapotban ; s erre igenlő feleletet nyert, — részben e kapott orvosi véleményre fektette. Beszélt továbbá bizonyos reflex mozgásokról, végül el- mondá, hogy Mikecz Cs-t csak arczul ütni akarta,' s miután távolabb állott, ütötte meg botjával. — Erre ismét a közvádló Somogyi Gyula beszélt tagadhatatlanul éles logikával. Beszédében ama két tételét szerencsésen dönté meg egymással, melyben azt állítja először, hogy M. bortól s szenvedélytől öntudatlan állapotban volt, azután pedig, hogy ő csak arczul akarta ütni Cs-t. Beszédére védő ügyvéd még pár szóval felelt, azután a bíróság nehány perezre visszavonult. Az ítélet következő lett: Mikecz 6 hónapi börtönre (tehát egygyel többre mint a közvádló kérte) Ítéltetett, orvosi s gyógytári díjban 250 írtban marasztaltatott el (50 írttal több mint k. vádló kérte) munkamulasztási költségekre nézve pedig rendes perre utasittatott. Ez ítélet ellen 1-ször a kir. ügyész, azután Szesztay Károly mint vádló képviselője felebbezést jelentettek be. *** Akár lapunk felszólalása, akar önkéntes intézkedés következtében történt, helyeselnünk kell a városi elöljáróság azon a közönség érdekében véghezvitt tettét, hogy a megbomlott városházai párkányzatra, kitett csóvák által lettek figyelmeztetve a járó-kelők; azonban a járda most sem gondoztatik eléggé. = Nyíregyházai lányvásár. Daczára a rendőrség azon intézkedésének, hogy a cselédek helyeiket az év második napján tartoztak volna elfoglalni, s ugyané napig helyeiket elhagyniok nem lett volna szabad, a piacz mind uj évben, mind az azt következő napon zsúfolásig telve volt cselédekkel. Mirevaló a rendszabály, ha az végre nem hajtatik ? Ez a megszüntetésre teljesen méltó rósz szokás tudtunkkal a környéken csak Debreczenben s Nyíregyházán van meg. E cseléd-gyűlés igen káros befolyású nemcsak azért, mert itt még a becsületesebb cselédek is valóban elromolnak, de veszélyes a közrend és biztonságra nézve is. Egész éjjel tömegesen járnak kelnek, nagy lármával és dallal a férfi cselédek, s nincs a ki megszólítsa őket. Ez különben más éjszakákon is megtörténik, az éjjeli őrök pedig horkolnak lelkiismeretesen valahol. (Th) A nagykállói több rendbeli lopások, házfeltörések eszközlőire véletlenül szerencsésen rátaláltak. — Egy egész rabló banda volt már ott szervezve. A felfedezés szálait a rendőrség kezébe egy roszhirben álló egyén szolgáltatta, ki csaknem rég került ki a nyíregyházai börtönből s azóta, mint gyanús egyén minden éjjel jó szállással láttatik el a városházánál, akarja nem akarja. Ezt az atyai gondoskodást végre megSQ- kalván az az atyafi, igy kiáltott fel a biró előtt. „Még is szörnyű dolog az, hogy ő bár börtönből szabadulta óta úgy viseli magát mint egy bárány, mégis minden éjszakára elcsukatik, a valódi tolvajok pedig szabadon járnak.“ Persze, hogy azonnal kérdezték, hogy ki légyen hát az a tolvaj ? ő pedig kivallotta, hogy az senki más, mint a biró testvérje. Ez rögtön elfogatott társaival együtt, mindent, még azt is kivallotta, amit csak terveztek még s most a hűvösön ül. (!) A „Szabolcsi Lapok“ (r) jegyű újdondásza hasztalan mesterkedik, bizonyára bennünket nem fog polémiába sodorai. Bele untunk abba testestől lelkestől s beleunt a közönség is: azonban egy-két téves feltevését kénytelenek vagyunk higgadtan kiigazítani. A Szabolcs“ hogy nem tart mindent helyesnek, mit a helybeli képviselet határoz azt múlt évi működésűnkből kiolvashatta minden elfogulatlan, megróván mindazt, mit megrovásra méltónak találtunk. - Ez eszmét különben on épen azon laptól kölcsönzé, melyet most „pi- aczi ujság“-nak nevez. — Az országgjulés többségének minden határozatát sem tartjuK megrovandónak, mert a sok szalma közt találunk itt-ott egy-egy jó magot is. A Hamis okoskodás vádját el nem fogadhatjuk, sol kénytelenek vagyunk azt tisztelettel visszautasítani, mert irányelvei az államkormányzatra nézve határozottan a Krisztus elvein : a köz- testvériségen alapszanak. A képviselet jelen többsége tehát nem az a többség, mely Krisztust a Golgotára kisérte. Abhoz a többséghez bizonyosan közelebb állnak azok, kik még most is éretlennek tartják az emberiséget azon szabadságra, melyet Krisztus kétezer év előtt ajándékozott az emberiségnek. — A „szavazati lapokkal“ való választásra kaden- cziank ez: azt hittük, hogy a „Szabolcsi Lapok“ (r) jegyű újdondásza tudta, hogy a törvény épen igy rendeli azt el. — Kijelentvén végre, hogy e tárgyban utolso szavunk ez, fentartjuk azon nyilatkozatunkat, hogy a koz^ ponti bizottság elválasztott tagjaira lapjok első számában közzétett megjegyzéseit olyannak tartjuk, mely a pasquilisnál alig egy fokkal áll feljebb, ahhoz pedig a valódi ratelligentia végső esetben sem szokott nyúlni. <$ Tisztelt névtelen barátunkhoz is van egy szeretetteljes szavunk, a ki ugyan igen jo történész, geolog, astrolog, philosoph és még isten tudja mi, de bizonyosan gyenge theolo- gus és határozottan rósz exegeta. — lavon mező az, hol álláspontja igazolása végett egy pár kalászt böngészett, ama kor és a mi korunk közt két ezredéves evangyeliom fekszik. Örömteljes dolog, hogy a miveit államok ezután haladtak. Esmerjük a törvényt minden átkával (Moses) melynek helyére a „kegyelem állíttatott, az által, a ki mondá : „irgalmassä- got akarok s nem áldozatot.“ Meg vagyunk győződve, hogy tisztelt barátunk vallásos ember s elszokta olykor imádkozni az Ur-imáját is, van abban egy tétel a „bocsánat felöl, vajha értené mindenki e tételt azok közül a kik elimádkozzák 1 — Már mi hatarozottan a szeretet alapján állunk s azt is tudjuk, hogy a keresztyén államok a keresztyénség széllé- métől vezéreltetve tették e tekintetben a hatalmas lépéseket előre. T. barátunk Mózesre hivatkozik, már vagy nem ismeri egészben véve a Krisztus tanrendszerét, s annak szellemét, vagy nagyobb prófétának tartja Mózest Krisztusnál, mert hiszen a hegyi predika- czióban (Máté V. 38. 39.) nyilván ezt mondja ő: „hallottátok, hogy megmondatott szemet szemért, fogat fogért; én pedig azt mondom, a gonosznak ne álljatok ellene go noszszal, más helyen (Máté IX. 10. 11. 11. 13) a többek között nyilván mondja „nem jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a gonoszokat a megtérésre.“ stb. — Ajánljuk ezeket t. barátunk becses figyelmébe. — A helybeli ref. egyház fáradhatatlan és buzgó főgondnoka Gredig Jeremias legközelebb lépéseket szándékozik tenni Sveiczban segély adomány kérésre a ref. ujtemplom javára. — Reménye van, hogy fáradozása nem leend hasztalan. — A ref. egyház már eddig is igen sokat köszönhet fent tisztelt fógondnok urnák. — Tudjuk, hogy nem szorul a valódi érdem dicséretre, de jól esik nekünk legalább a nyilvánosságra lett hozatal által kifejezni elismerésünket, ő valódi keresztyén, ki keve set beszél ugyan, de annál többet érez és tesz. Tartsa meg Isten sokáig nekünk_ s családjának nemes életét. — A mai közönyös korban sokan tanulhatnának tőle. (n) Azon két darab ezüst gyertyatartó s egy ezüst igen díszes ezukor tartó, melyet a ref. egyház ez időszerűit, mint a nagy sorso lásból felmaradt főnyereményt kijátszott, Ku- bassy Gusztáv ékszerüzleti kirakatában megtekinthető. A nemes czél érdekében nem mulasztjuk el erre figyelmeztetni a közönséget. Egy szám csak 50 kr. s e három darab értékes tárgy (legalább 120 írtig) mind értékére, mind díszes kiállítására nézve megérdemli a figyelmet. O A helyben felállítandó népkonyhára legújabban adakoztak: Jäger liszt kereskedő /a mázsa kenyér lisztet, Krasznay Gáborné úrnő 2 zsák krumplit, Polák Lajosné !/a I mazsa kenyérlisztet, Mesko Pálné 5 iteze zsirt. léhát ugylátszik nem oknelkül szóltunk a t. ez. Közönséghez 1 Ismételve felhívjuk a nagyérdemű közönséget adakozásra, hogy a nemes czélu intézmény ninél elébb gyakorolhassa áldó hatását. — A nyíregyházai ref. egyházban ez évben a halottak száma ismét jóval meghaladta a szülöttek számát. Meghalt 85, született csak 49 e szerint fogyás mutatkoznék 36, ez azonban mé" sem annyira elszomorító, ha felgondoljuk, hogy több mint 15 ezek között olyan, ki idegenből jött ide meghalni, részint mint koldus, részint mint utazó, ugyszinte katona is volt közöttök 3. Házassági frigyre kelt 12 par. — Tisztelettel kérjük fel a többi egyházak elöljáróit is, hogy az idevonatkozó adatokat szerkesztőségünkhöz beküldeni szíveskedjenek, X Curiosum. A szentesi kaszinóban a napokban, mint a „Szentesi lap“-ból olvassuk, — oly scandalum történt, mely a közönség megrovására érdemes. Ott ugyanis a polgár- mester a „Szentesi lap“ szerkesztőjét, mert a városügyeire vonatkozó némely dolgokat szellőztetett lapjában, több Ízben arczul pökte s goromba káromló szavakkal illette. Még ugyan nem alakult meg a „hírlapírói egyesület“, mind a mellett hivatva érezzük magunkat, hogy a méltatlan bántalmazottnak pártját fogjuk, s kifejezzük kárhoztató véleményünket minden oly egyén iránt, kik nyilvánosság közegének a sajtónak képviselőjét ily terrorismussal akarják visszariasztani a sok tövissel hintett szerkesztői pályáról. (sz) Becsületes telünk kezd mutatkozni, folyó hó 6-ikán folyvást havazott szél nélkül, s most városunkat s mezeinket fehér hópalást borítja, s már is oly jó szánut van, minő már rég idő óta nem volt. — Vajha jó ideig tartana. A télről a farsang jut eszünkbe. A nyíregyházai nőegylet legközelebb karton bált rendez, a ref. egyház Reuniot szándékozik tartani. — Épen e sorok írásakor vesszük a következő meghívást: az o r o s i ref. egyház temploma és iskolája kijavítására f. hó 9-én tánczvigal- mat rendez a Kallay Tivadar-féle lak nagy termeiben. Kezdete 7 órakor. Belépti díj tetszés szerint. (Ideje, mart bizony szegényes elhagyatott állapotban voltak ott e szent épületek. Szerk.) (1) A legközelebb f. hó 7-én tartott képviseleti gyűlés tanácskozásának főbb tárgyai voltak: Kovács Károly felfüggesztett alkapitány visszahelyezési kérvénye. — Visszahelyeztetett. — A legtöbb adót fizetők névsorának elkészítésére bizottság választatott: Gredig Jeremias, Mathaeidesz Gusztáv, Nikelszki Mátyás, a főjegyző és adótanácsnok személyében. — A fogyasztási adó szerződésre nézve jelentését benyújtja a polgármester, (erről már emlékezett lapunk). Krajcsovics János kérelme, melyben némi segélyért folyamodott, oda módosíttatott, hogy részére könyöradomány gyűjtése engedélyeztetett. — Zajácz József és Joszka János indítványainak tárgyalása a kölcsön szerencsés eldülése utánra halasztatott. Bathy Károly folyamodása, melyben a vendégutezai ujháza felépítésekor nyert térnek árát elengedtetni kéri, visszautasittatott, s a pénzbehajtása elrendeltetett. A ref. egyház folyamodása, melyben a nála levő tégla-tartozást a képviselet régibb határozata szerint továbbra is 8#-ra kéri meghagyatni, azon oknál fogva is megadatott, mivel a ref. egyházmegye a városnál levő tőkéit szintén 8%-ra adja. I (1) Táborszki és Parsch nemzeti zenemű kereskedésében legújabban megjelentek: „Fa- ronischen polka Francaite“ zongorára szerzé Farbach Fülöp, ára 50 kr. és „Auf dem Stadwäldchen teiche,“ schnell polka zongorára, szerzé Farbach Fülöp, ára 50 kr. * Meghívó. Alulírott rendezőség, múlt févi decz. ho 31-én tartott választmányi gyűlés alkalmából megbizatván, hogy f. hó 16-án a nagyvendéglő termében egy jótékony czélu Karton-bált rendezzen: van szerencsénk jelen meghívóban tudatni, hogy eme jelzett bálban a tánezos hölgyek telhivatnak, hogy azon ruhaanyagból, melyben az estélyen megjelennek, egy-egy kis csokrot szíveskedjenek készíteni s azt nevüket tartalmazó borítékba zárva adják át a pénztárnál. E csokros levélkék 50 krjával el fognak árusittatni a tánezos fiatalság közt. A tánezosok e levélkét zseb- jükbe^ rejtik, s csak a 2-ik négyes lejtése alatt bontják ki és foglalkoznak a 2-ik négyesre azon hölgyekkel, a kiknek nevük a levélkében olvashatók. Belépti dij, személyenkint 1 frt. Felülfizetések szívesen fogadtatnak s lapok utján köszönettel nyugtáztatnak. A tánczestély 8 órakor kezdetik meg. Nyíregyháza, jan. 5. 1875. Kovács Mihályné, elnöknő. Benczúr Miklósné, alelnöknő. Bertalan-Nikelszki Erzsébet, pénz- tárnoknő. — A „Debreczen“ szerkeztősége részéről következő sorok közlésére kérettünk fel: A magyar hirlapirók gyűlése Debreczenben e hó 17-re terveztetett. Ez ellen a többség nem tett kifogást. így a gyűlés megtartását bizonyosnak vehetjük. Felkérjük azért azon hir- lapirótársainkat, a kik e gyűlésen megjelenni óhajtanak, hogy e szándékukat tudassák velünk, hogy kellő elszállásolásukról idejekorán gondoskodhassunk. — A „Debreczen“ szerkeztősége. Hivatalos. Kineveztetetett: Baj nos József a nyíregyházi törvényszékhez aljegyzővé. (cs.) Megfagyott hullát találtak karácsony első napján, a besztereczi lelkész tagján keresztül vezető mellékuton. A hulla rövid története ez: Orsó Ferencz Gencsi uv tanyáján — mely községünkhöz egy félórai járó földre esik — mint dohányos lakván; ünnep szombatján estefelé a többi istenfélők régi jó szokása szerint lóháton egy butykossal bejött helységünkbe, egy kis nedvességet szerzendő. A nedvesség forrásánál — mit másut kocsmád nak hívnak — annyit be talált szedegetni, hogy esteli kilencz órakor csak mások segítsége mellett ülhetett fel a saját lovára és elindult tehát — miként ama keleti bölcsek _ lassa n és gondolkozva; kezében ama tisztességet teendő íalernumi korsóval, mely üresen is a legfenségesebb szagokat tartalmazza. Azonban alig ment ki a faluból, leesett a lóról, s a feje nem bírván ellensúlyozni a többi részeket hogy felallhasson, a maradas törvényénél fogva egy helyben kénytelenitetett maradni és ott a nagy hideg következtében megfagyni. Tudnivaló, ihogy a korsó is eltört és a drága nedvesség
