Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-12-26 / 52. szám

I j|jj« szerint Kisváráéban műkedvelő íái-sulat fog alakulni, mely máv a jövő év ele­ién megkezdenél működését. Kisvára ezen a szellemi műveltséget előmozdító tette által csak újabb jelét adandja szép reményekre jo­g0SÍtÓ(_^)l Besenyőd környékén egy csapat far­kas mutatkozott a napokban, úgy látszik, hogy »k is tudomásul vették a jágerek -ugtn- tását, mert egész nyugalommal telepedtek le a falu alatt, mig néhány komondor által széjel nem űzettek. , -, » (-) Kérdés és felelet. Hány óra járásra van, Anarcshoz Kisvárda? Nyárban, ha jó idő van hárou,négyed órányira őszkor azonban ha sár van három ira alatt lehet beérni. Sót az is megtörtént szeptember közepén a jelen év­ben, hogy egy szegény szekeres két napig tette meg ezt az ufat. Nyárban kiviszik az utast Kisváráétól Anavcsig 1 írtért, őszkor azonban már fizettünk 5 fonntot is. Képzel­heti az olvasó, milyen ut lehet az mely pedig többe került már a megyének valamenyi or­szágútiénál. Azok a szakértők! (==) Ez is párbaj! Két jáger összeveszett és pedig sem többért sem kevesebbért, mint­hogy az egyik azt mondta, hogy a fekete, mig a másik, hogy a sárga rigó íütjöl szebben. Lovagias emberek lévén, párbajt határoztak, még pedig a jelenben divó amerikai párbajban egyeztek meg. Egyikök csakugyan kihúzta a fekete golyót s határozat szerint: akkor és úgy ölendi meg magát, ahogy a nyertes aka- raudja. Emberünk megírta végrendeletét s el volt minden nap készülve a halálra. Egy délbe betoppan hozzá jáger barátja huszárja, egy óriás tállal. Megjegyzendő, hogy jágerhősünk halálig szerelmes volt a — túrós kaluskába. A huszár átadja a tálat egy levél kíséretében. A halálra Ítélt el nem tudja képzelni, mi le­het a tálban: puskapor-e, melyre ráülve ön­magát kell légberöpiteni? vagy másilyes rom­boló szer. Reszkető kézzel bontja fel a levelet, melyben ez áll: „Határoztatik, hogy N. N. ur az idemellékelt eledelt egy ültében tartozik elkölteni.“ A levélben benne volt a fekete golyó is. Tehát méreg, gondolja emberünk s lekapja a tált befedő kendőt s előtte van egy nagy-adag — túrós csusza, el is költötte min­den utóbnj nélkül. Történt pedig ez nemes Szabolcsvármegyében, midőn is . imák vala 1875 évet., (M.) Szénffy Gyula, zongora-művész több műkedvelő közreműködésével a helybeli kórház javára, f. évi decz. 27-én a n. vendéglőben hangversenyt rendez, melynek müsorozata oly vonzóan van összeállítva, hogy a t. közönség bizonyára valódi műélvezethez jutand. Zongo­rajáték, dalok és szavalat érdekfeszitőn fognak váltakozni. — Meg vagyunk győződve, hogy már a jótékony czél tekintetéből is, a t. kö­zönség meleg pártfogása nem fog elmaradni. (=) Gróf Lónyai Menyhért rétközi ura­dalmában a f hó 17-én és 18-ikán tartott köz­vadászaton összesen 439 nyúl esett áldozatul. A hajtők köréből kitört nyulak száma ezen felül 200—250-re tehető. (—) A nyíregyházai polgárság, az olvasó egyleti bálon kívül még egy bált szándékozik adni, mint halljuk, az olvasó egylet helyiségé­ben. Tapasztalat után írhatjuk, hogy az efféle bálok igen jól szoktak sikerülni. (1) Farkasok az Utczán! — Széliében be­szélik a városon, hogy a múlt héten valame­lyik nap éjszaka az orosi utczán- a bujtosra vezető köz végén egy farkas mutatkozott. — Még pedig a szemtanuk erősen bizonyítják, hogy kérdéses állat csakugyan farkas volt, Legeredetibb pedig az, hogy az illetők töltött fegyverrel voltak, s ipég sem mertek reá löpi A tisza ugyan több helyen „beállott“ de csak nem akar a jég megerősödni, mivel a hi­deg nem elég erősen „fogja“. Ennek azonban nem adott hitelt „Szálka“ koma, az eszenyi hires primás: hanem saját tapasztalata után akart a jég vastagsága s járhatóságáról meg­győződni; de pórul járt szegény, mert midőn a múlt héten csakugyan Eszeny és Szt.-Már­ton közt kísérletet teendő, a jégén át akart menni, feleségével, fiával együtt, leszakadt I elúsztak a jég alatt. Most már vagy „Hádes •ben“ mulattatja a búslakodó elitéit lelkeket; vagy Dávidnak kontrázik a holdban; de e föl­dön bizonyosan nem huzza el többé a „Kállai­kettőst“, sem a „Kerekes Andrást“. (—) Még az ég is ellenségünk! Hogyne, mikor olyan hózivatarokat támaszt hazánk e- gyik másik vidékén, hogy ha a reporterek nem fillenteneb, néhol hat láb magas hófúvások borítják a vaspályákat. A pályák kitisztításá­hoz aztan pénz kell, mégpedig sok pénz, a pályák garantirozvák s igy itt is az állam káro­sul a hó elhányásához szükségelt pénz erejéig. — No^ de lesz megint uj kölcsön, lesz pénz, és aztán nagy örömünkre újabb adófelemelés ! (—) Szent bál. Az sem közönséges gon­dolat^— írja a F. P. — a miről komáromi le­velezőnk értesít. Az ottani fiatalság ugyanis az idei ^ farsang folyamán ugynevezet szent­bált szándékozik rendezni, melynek szent tu- tulajdona abból fogna állam, hogy a férfiak mind barátoknak, a hölgyek pedig apáczáknak lesznek öltözködve (Majd ki is fognak kapni valamelyik dörgedelmes pátertől 1 ) (—) Sajátságos eset történt f. hó 18-ik napján megyénk 0 községében. Egyik ottani községi elöljáró a járásbeli szolgabiró jelenlé­tében egy Budapestről leküldött rendőrbiztos által megkoboztatott. A motozás egy . fél na­pot vett igénybe. A mi leginkább figyelmet érdemel az, hogy a zaklatott eg yén fedhet- len életű, községi előjáró s ellenében semmi gyanuok nem létezett, mi a kobozási eljárást igazolná, mert — a mint értesülünk — az e- gész hajsza egy álnévvel ellátott feladás foly­tán történt, mintha jelesül bankjegy hamisítás ragy hamis bankjegyek terjesztése szerepelne. Ilyen eljárás mellett egytől egyig ki vagyunk téve azon kellemetlen esélynek, hogy valami rósz akarónk egdenuncziatíót küld Budapestre ellenünk, s minket is sorban megkoboztat a hatalom, s azonkívül, hogy — mint jelen esetben is — az eredmény semmi sem lesz, a zaklatás méltatlansága pedig elkeserít, az ál­am pénztára is rövidséget szenved az ily szükségtelen kiadásokkal. — Ám tegye meg a latalom a kellő intézkedéseket saját bizton­sága érdekében, de alaptalan gyanú, álnevű feladások következtében ne bántalmazza fedhetlen életű polgárokat. Nem a hajdani Ve- enczében lakunk, hanem alkotmányos ál­amban! (!) Hibaigazítás. Lapunk f. évi 51-ik szá­mában az „Önállás“ biztositó és hitelintézet ismertetéséről Írott újdonságunkba hibából T a- m á s s y Adolf pesti nagykereskedő neve he lyett, mint a társulat alelnöke L o ó g Imre ur neve Íratott, ezen tévedést ezennel helyre gazitjuk, mivel Loóg Imre ur az intézetne! nem alelnöke, hanem igazgatótanácsosa. (zr) Vettük a Révész Imre jelesen szer­kesztett „Magyar prot egyházi és iskolai fi- gyelmező“-jének novemberi és deczemberi fü­zetét, következő tartalommal: „A theologiai irányok s az egyoldalú fejlem hiányai“ Drfíe iszler Józseftől. — Mélyen járó és kitűnő kri tikai mü. Orthodoxok és modernek lelki élve zettel olvashatják azt, bár a mü álláspontji tt is, mint mindig határozottan az orthodoxia ’árgyalásában itt-ott a száraznak látszó logi­kai fejtegetéseket, és az abrstrakt bölcsészeti eszméket még a laikusok előtt is élvezhetővé sőt vonzóvá teszi felmagasló szellemének köl tői derengésével. Mindenkinek ajánljuk elolva­sásra. — 2. „Nyílt levél a szerkesztőhöz főis kóláink ügyében“ Bihari Imrétől. 3., Luther mint nyelvreformátor“ Sáfrány Péter. 4., Ne hány szó Msliusz Péter sírjáról, Révész Imre Egyh. történelmi tárcza stb. Ajánljuk jeles füzetet az illetők figyelmébe. (—) Valahára Túra községben is befejez tetett a régesrégen folyamatban lévő birtok rendezés. Talán ez volt megyénkben az utolsó Mint örvendetes eseményt konstatáljuk, hogy az ottani ref. egyház és belső emberek tagos birtokaik a határnak legkedvezőbb minőségű talajából hasittattak ki. (—) Kinek kell igazság? Nekünk nem kell, már tudniillik az a német igazság, me lyet valami Wasserstein nevű sógor mint sa­ját lapját (e czimen: „Wahrheit“) egyre kül döz Bécsből a nyakunkra. — Másforma igaz ság kellene nekünk, de hát rég megmondták azt a tudós kalendárium gyártók, hogy „csak az égben az igazság,“ tehát mint békés ál lampolgárok nem zúgolódunk akkor sem, ha az igazság istennője olykor-olykor a pénzzel, hatalommal és tekintéllyel kaczérkodik s nem teljesülhet az epigramm, melyet Petőfinek „ hóhér kötele“ czimü müvéről irt valaki: , ki megérdemli, ha ebből mind venne, Petőfi barátunk milliomos lenne...“ (—) Érdekes tudnivaló. A „Tér tudm közlöny“ deczemberi számában írja Sz. K, egy társunk a következő kérdést intézte hoz zánk: „széliében azt tanítják, hogy ha dörög a menny, fa alá ne menj, átalában magas tár gyaktól, tüztől, füsttől, érczféléktőlt távol tartsc magad és csendesen légy, ne szaladj. Már pe dig egy vasúti vonatnál mindezen veszedelmes dolgok egyesülve vannak, és még sem hallottuk, hogy ily vonatba ütött volna a villám. Honnan van ez ? — Az igaz, hogy ritka de példátlan a villám becsapása a vasúti vonatba. 1858 jul. 8. a villám beütött a Birmingham és Wolver­hampton között robogó vonatba. A gépvezetőt és fűtőt egy darabig kék lángok köznyezték, az utóbbit egy ütés megkábitotta. Minden utas érzett rázkódtatást és egy kalauz mulékonyan meg is bénult. A villám a vonatból a sínekre szaladt le. — Nézetem szerint a robogó vonat azért csalja oly titkán a villámot magához, mivel folyvást mellette fut a villám háritója is, t. -i. a magas póznákra feszitett vashuzalveze­ték. Azt tudjuk, hogy a télegráfvezetékbe igen gyakran bele üt, a huzalokat megolvasztja, szétszakgatja, a póznákat összehasogatja, befut az állomásokra, és ott öl, rémből, hacsak kü­lön villámhárítóval nem csalják le a földbe. — Megjegyzem még, hogy a vasúti vonatban s főleg a lokomativban, hová a felszálló gőz és füst különben is hívogatná, a villám nem igen tehet nagy kárt, mert a jó vezető anyagokon csakhamar lefut a sínekre. — Hogy a villámot a légvonat betéritené, ez csak állítás, mely nincs bebizonyítva s nem is igen valószínű. (—) Bókra bók Temsvártt a múlt, héten Írja a Fü<jg. Polg. — egy táncz estélyen egy szép menyecske sebessen tánczolván a keríngőt, egy zápfogát kiejtette, Természetes hogy a fog hamis fog volt, hanem ez a mi hölgyünket legkevésbé sem zavarta, — elkezdte keresni a fogát, mely — mint mondá — tiz kemény forintba került. A fog azonban nem került meg, — ki tudja hová esett. Másnap a fogát vesztett hölgy, kis csomagot kap egy ismerősétől, melyet felbontva abban először egy levélkét talál, “ Asszonyom ! ön elvesztette a fogát, én megtaláltam, s szerencsés­nek érzem magam azt visszaszolgáltatni.“ A nő megörül s mindjárt keservesen megbánja, hogy ő e derék ismerősének, midőn tánczra kérte fel, kosarat adott. Ámde líi Írhatná le menyire sért­ve érzé magát, midőn a csomagot tovább bontva, abban egy idom tálán borjufogat talál ! De legyő­zi boszuságát, asztalhoz ül, ir s aztán a fogat a következő sorok kíséretében küldi vissza ; Uram ! Ön lovagiassága és éldozatkészége igen meghatott, liánom oly áldozatot nem fogadhatok , hogy Ön az én kedvemért önmagát fossza meg fogaitól...“ (—) Egy peregrinus, ki magát tanitóul adta ki, beszáiiásolt collegájához R. községben, a Iziyés vendéglátást azzal hálálta meg, hogy házi gazdájától egy lábravalót és inget elhurkolt. No az igaz, magáét ott hagyta helyette cserébe de ifjú barátunk sehogy sincs a cserével mag- léged ve. (—) Hirlapirodalmi styl. Az „Ellenőr" mint a lapokban olvassuk, a „Pesti naplót“ okos szamárnak“ nevezi. — Hála az égnek 1 a magasabb régiókban is szépen virágzik a ponyvairodalom 1 Az „Uj idők“ kedvelt hetilap (divattár- czával) 51-ik száma ismét a következő tarta­lommal jelent meg: „A vallás és tudomány“ Dux Adolftól; „Az én világom“ (eredeti költe- méuy) Andor Emiltől; „Az elhagyott malmok“ (eredeti elbeszélés) Lauka Gusztávtól; „Tava­szi dalok“ (Heine költeményei), Lithvay Vik­tóriától; „Éji látmányok“ (Turganieff elbeszé­lése) M. B. Mollytól; „A bűvös pogányszob- rok“ (Heine) k-f-től; „Egy estély a pyrami- sok közt“ (Eberling A. rajza) B. Büttner Li hától; „Irodalmi, társadalmi és müvészti hí­rek.“— A borítékon: divat-tárcza, Hymen, vidéki élet, sakktalány betű- rejtvény, szikrák, vegyesek. Szerkeszti Benedek Aladár. Előfize­tési ára e csinos lapnak évnegyedekre 2 frt 50 kr., félévre 5 frt., egész évre 10 frt. Egész és féléves előfizetők értékes kedvezményeket kapnak. Kisebb rangú hivatalnokok és tanítók számára 20% engedmény. Szerkesztői és kia­dói hivatala: Budapest Ősz-utcza 14, 1-ső ajtó földszint. E lap igazán maga magát ajánlja. x Statisztikai tanulmányok hazánk köz egészségi állapota felett czimü mü jelent meg újabban az akadémia kiadásában. A kitűnő gonddal irt müvet, mely hazánk halandósági és népesedési viszonyaira vonatkozólag becses adatokat tartalmaz, ajánljuk olvasóiuk figyel mébe. Ára 70 kr. x A „Község lapja“ czimü szakközlönyr előfizetési felhívás küldetett be hozzánk. Ezen szakközlöny most végzé be első évfolyamát, teljes számú példányokkal mind ez ideig szol gálhat; jövő évre azonban negyedévre nem fo gad el előfizetést. . — Táborszky és Parsch zenemükereske- dóséból beküldetett hozzánk „Balaton taván czimü dal, zongorára irta Fahrbach Fülöp. — Ára 1 frt 20 kr. * A „Hasznos Mulattató“ ez. Dolinay Gyula által széles körben ismert folyóirat, közeledő uj évvel negyedik évfolyamába lép Változatos gazdag tartalma, szép képei és gyö­nyörű kiállítása, a serdülő ifjúság legkedvesebb barátjává tették e vállalatot, mely az iskolai és népkönyvtárak szervezése körül is figyelemre méltó mozgalmat indított meg, s tervszerüleg szerkesztett évi 32 füzetével valóban már egy maga kész könyvtárt képez. Ajánlható e leg jelesebb irói erők közreműködésével szerkesz tett foyóirat az elemi iskola felsőbb osztályú 3 a polgári és felső népiskolai, — nemkülönben a gymnasiumi és reáliskolai ifjúság figyelmébe. A vállalat iránya minden ízben magyar, ko­moly törekvése buzdító, jellemképző és hasz­nosan szórakoztató. Ennél becsesebb és hasz­nosabb ajándék nem nyújtható a törekvő ifjúságnak. — M e g j e 1 e n 10—12 napos időközökbön, 3 ivre terjedő füzetekben, szép képekkel borítékba fűzve, egy év alatt 32 fü­zet. Előfizetési ára: negyedévre 1 frt 50 kr., félévre 3 frt. Kaphatók az eddigi folyamik is. Kiadóhivatal, Budapest, kerepesi-ut, bazár­épület. „Lányok lapja“ czim alatt ugyancsak Dolinay Gy. szerkesztése mellett egy másik nagy fontosságú folyóirat is jelenik meg. Ezen vállalat már egy negyedéve áll fent, s eddig megjelent tartalmas és gyönyörű kiállítású fü­zeteivel bebizonyította életrevalóságát és hé­zagpótló voltát. Az eddig megjelent füzetek első rangú íróink s írónőink tollából a legki­tűnőbb közleményeket tartalmazzák, képei mű­vésziek s az elegáns kiállítás dicséretére válik a pesti könyvnyomda-részvény társulatnak. E lap a serdülő leánynövendékek számára van szerkesztve, tehát a felsőbb osztályú elemi polgári és felső, nép, nőnöveldei, nőképezdei növendékeknek és a tanodákból kikerült haja- donoknak. Hoz e lap gyönyörű költeményeket, jellemképző, s a női erényeket fejlesztő elbe­széléseket, honleányok arczkép-csarnokát, — könnyed ismertető csikkeket, és különösen a háztartás és gazdasszonykod.ís körébe vágó út­mutató közleményeket nagy mennyiségben. Fő czélja a vállalatnak első sorban honszerető, vallá sós érzésű miveit nővé, de e mellett jó gazdasz- szonynyá is nevelni édes honunk leányait. E hármas czél körül öszpontosul a szerkesztés mely minden tekintetben kifogástalan és í nagy czélnak teljesen megfelelő. A „Lányok Lapja“ 3 ivre terjed, borítékba van fűzve s a legelegánsabb kiállítással és 3—4 képpel, ha- vonkint kétszer jelenik meg. Előfizetési ára negyedévre 1 frt 50 kr., félévre 3 frt. Kiadó- hivatal Budapest, kerepesi ut, Bazárépület. A „Hasznos Mulattató“ és „Lányok Lapja* együtt megrendelve: negyedévre 2 frt 60 kr., félévre 5 frt 20 kr. Ajánljuk e jeles folyóiratokat a gyerme­kük nevelését szivén viselő szülők figyelmébe Nagyon fontos dolog az, hogy olvas-e valamit az ifjúság, s mi képezi szellemi táplálékát. Az ifjúkori benyomások az egész életre kihatnak igyekezzünk tehát e benyomásokat jeles és tervszerűen szerkesztett ifjúsági olvasmányok által nemessé, az elme, szív és jellem képzése által áldásossá tenni. ' "■ . V * Lapunk mai számához a Franklin-tár-' sulat kiadásában megjelenő lapokról szóló elő­fizetési felhívás van mellékelve, melyre felhív­juk t. olvasóink figyelmét Fővárosi hírek. — Pénzintézetek statisztikája. Egy legkö­zelebb megjelent kimutatás az osztrák-magyar monarchia pénzintézeteiről a következő érde- ces adatokat mutatja: Ausztriában ez idősze- rint működésben van 68 bank, liquidatió és csőd alatt áll 59 bank, működésben 260 taka­rékpénztár, egy pedig van alakulóban. — Ma­gyarországon működik 109 bank, liquidatió és < csőd alatt áll 24; továbbá működik 323 taka­ékpénztár. Ausztriában a lefolyt évben 20 ta- carékpénztár keletkezett, Magyarországon pe- ig négy takarékpénztár és 3 budi. — Szem­beszökő körülmény, hogy Magyarországon úgy bankok, mint a takarékpénztárak száma je- entékenyen nagyobb mint Ausztriában, mi ab­ból magyarázható, hogy Bécs az ő hatalmas bankjaival nagyobb mértékben szolgál a vidék­nek, mint Budapest. — A kormány, az „Eli." szerint, Ujfalusy Miklós országgy. képviselőt királyi biztosul cüldötte Szörény- és Krassó megyékbe. — Öngyilkosságok. Hétfőn a fővárosban négy öngyilkosság történt. Két férfi fölakasz­totta, két asszony megmérgezte magát. — Két dragonyos hőstette. Szombaton éjjel két dragonyos közvitéz a gránátos-utezá- ban egy vendéglőben mulatott s összesen 96 kr áru italt fogyasztottak. Midőn fizetésre ke­rült a dolog, a katonák a vendéglőst össze- szidták, felpofozással fenyegették, sőt kardot is akartak ellene rántani. A vendéglős erre rendbiztost hivatott, ki a garázda katonák fcardjsit elszedte, őket pedig a központi ren­dőrfelügyelő elé akarta állítani. A katonák a felügyelőszoba ajtaja előtt megfordulva, gyor­san elfutottak s egyenesen a Dunának tartot­tak, hol az egyiket az utána futó rendbiztoa azon pillanatban csípte el, midőn a Dunába akart ugrani. A másik e közben csakugyan bele is ugrott, de a rendbiztos egy története­sen arra menő pénzügyőr segélyével a vízből azt is kihúzta, mire azután mindkét katona a Károly-laktanyai főőrségnek adatott át. Vidék. — Nagy hideg. Rozsnyó vidékén e na­pokban olyan hideg volt, hogy a város fölött emelkedő Pozsáló hegyen három embert meg­fagyva találtak. — Elszegényedett bárók. Máramarosma- gye egyik oláh falvában, Rozávlián, a báró Pichler család nehány tagja roppant nyomor­ban él. Az illetők már egészen eloláhosodtak, s az ottani szegény lakosok módjára élnek*. Nyáron sertéspásztorok, télen pedig kilyhafü- tők. A báró Pichler család többi tagjai Auszt­riában igen kedvező anyagi viszonyok közt élnek. — Leégett dohányraktár. A kismarjai ousztán a kormány részére termelt dohányt, nely egy nagy fészerben száríttatott, ismeret­en tettesek felgyújtották. A vizsgálatot Len­gyel Károly aljárásbiró és a pénzügyminiszteri liztos teljesiték; a vizsgálat alkalmával cons- tatáltatott, hogy harmineznyolezezer csomó do­hány részben porig égett, részben úgy össze- füstöltetett, hogy alig lesz használható. — Menydörgés télen. Szarvason a múlt vasárnap délben erős menydörgés és villámlás volt. — A selmeczbányai bányász- és erdészeti akadémiában tudvalévöleg leginkább virágzott a Németországból átültetett „Burschenschaft“ , most az akadémiai ifjúság „magyar társaság"-ot alakított, melynek czélja a bányászat és erdészet terén a magyar szellemet meghonosítani. — Abaujmegye folyó hó 13-án tartott közgyűlésén a Tisza Kálmán miniszterelnökké kinevezését tudató leirat felolvastatván, indít­vány tétetett, hogy a miniszterelnök udvarias- sági szempontból üdvözöltessék: a bizottsági tagok egy része, az „A. K. Közi.“ szerint, s feliratban hangsúlyozni kívánta az ország nyo­morát s felkérni óhajtá a minisztert, hogy az eddigi rendszerrel, az eddigi politikával hagy­jon fel s kezdjen újabb életet; a másik rész szintén beismerte, hogy a minisztérium politi­kája sírba viszi a nemzetet, - hanem ez iránt külön feliratban véli a minisztériumot felvilá­gosítani. — Danilovics kanonok azonban nyíl­tan kimondá, hogy a mit a minisztérium az adózókkal elkövet, az sarczolás, Fekete pedig oda nyilatkozott, hogy H-ik Endre óta nem prédálták annyira a nemzet vagyonát. Végre is a többség határozata az volt, hogy az üd­vözlő felirat menjen a maga szüzességében; a sérelmi felirat fölött pedig határozzon másnap a tisztelt bizottság bölcsesége. — Sorshúzás. A jétékonyczélokra szánt V-ik magyar királyi államsoijáték a kővetkező főnyereményeket eredményezte: a főnyere­ményt (100,000 írttal) nyerte 2129. s. 70 sz. ; 20,000 irtot nyert. 2796. s. 98. sz.; 5000 irtot nyernek 101, s. 37. sz., 2039. s. 32. sz. Nyirfalombo k. xxu. (Nro 6. mint pulykakakas. — A mit IV. Béla tett a magyar főurak székeivel. — Miért utaznak a negyedik helyen. — Vigyél széket — széken ülsz. — A mit szem nem lát, fül nem hall másutt. — Nro 6.) De hát már nem lesz vége ennek a sok vádpanasznak? Nem bizonyl a mint látjuk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom