Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-10-24 / 43. szám
Irodalom. „Az észak-amerikai polgárháború története“ cziin alatt Asbóth Lajos, 1848-iki honyád tábornok s akadémiai tag munkát irt, mely e napokban jelent meg Légrády testvéreknél. Mint az * ioszübán szerző elbeszéli, e munkában felhasználta a testvére, Asbóth Sándor által hátrahagyott jegyzeteket is, ki tudvalevőleg mint az északi államok tábornoka vett részt e hadjáratban. A munka első sorban katonai mü s főleg a követett stratégiát ismerteti. Szerző a munkát József főherczegnek ajánlá s az előszóban a többi között a következőket irja: „Nektek, édes hazám hü fiainak, kik minden perczben készen álltok vérrel s élettel megvédeni közös jó anyánkat, ajánlom késő őszöm ez igénytelen — talán utolsó — gyümölcsér. Neked, fenséges uram, a honvédség főparancsnokának, ki nemzetét annyira kegyeli. Nektek, magyar honvédeknek a jelenből, és drága bajtársaimnak a múltból; és az észak-amerikai háborút lapozva,! emlékezzetek ő róla is, ki szintén honvéd volt; ki veletek együtt küzdött s vérzett, s kinek fel dúlt keblében a haza veszte után idegen világrészben is soha perczig sem enyészett el a haza iránti szeretet s annak jobbléte iránti reménye. Emlékezzetek meg róla, ki titeket annyira szeretett, és a magyar névnek a világ leghatalmasabb szabad államában becsületet szerzett.“ ÚJDONSÁGOK. (I!) Kérjük t. előfizetőinket hátrányaik minél elébbi letörlesztésére! A lelkiismeretes és pontos munkálkodással szemben, melyet lapunk szellemi oldalára fordítunk, úgy hisszük, méltányos dolog, ha az olvasó közönség is lelkiismeretesen megteszi kötelességét. — A királyi közjegyzőkre vonatkozólag egy miniszteri rendelet jelent meg, melyszerint a német szövegű ok iratoknál a hitelesitési záradékot csak is magyar nyelven szabad kiállitaniok — Losonczy László költőnek ő felsége rendeletéből pénzsegély nyuj tátik. 1 Nem híjába nevezte el valamelyik fő városi újság4 tárcza Írója igás fogatnak a M. É. K. vaspályát, mert az a csiga lassúság melylyel egyik állomástól a másikig mozog egyátalában nem engedi meg, hogy leszállván a vaggonból, ekképen kiáltsunk fel a költővel im itt vagyok, mert ide röpített a „gőz dagálya.“ Hát még azok az állomások ? aholott a kimondott 10 pereznyi szünetek lega lább is meghatványozódnak ? Szabolcs, Bereg és Ung megyékben még úgy látszik, hogy nem haladunk „gőzerővel.“ — Beregszászban folyó hó 17-én éjjel egy ismeretlen rablót fogtak el; midőn üldö zőbe vétetett, kétszer rálőtt az éjjeli őrre csakis a véletlen szerencse okozta, hogy nem talált, végre azonban sikerült hosszas üldözés és dulakodás után az éjjeli hőst, ki nagy erő vei birt, megfogni; midőn már meg lett kö tözve, félkarját kiszabadította, s egy pillanat alatt ismét pisztolyt ragadt, de sikerült vak merő szándékát megakadályozni. Egy hosszú kötélre kötött gyertyát találtak nála. — Ezen tolvaj bizonyosan egy volt azok közül, kik már régóta garázdálkodtak Beregszászban, több házat feltörtek. — A helybeli ügyvédi kar ngs. Komis J törvényszéki elnök urnái, vasárnap, okt. 16-án testületileg tisztelgett. — Városunkat érdeklőleg, a „Debreczen f. hó 21-kén megjelent 205. számában, következő barna angyal, megnyerő, rokonszenves vonásokkal. Kemény, hideg januáriusi estve van, az északi orkán zúgva kavarja ott künt a havat, az ‘ablakon utánozhatlan alakú jégvirágokat rajzol a tél szeszélye, bent lobog a kályhában a tűz, a kályhához közel egy balzacon ül Elemér, mellette szeretett neje egy kis fekete- hajú két éves leánykával térdein, előttük egy bölcső, melyben egy kis angyal arczu csecsemő szendereg, kövér arczán gyakran tulvi- lági mosoly' dereng fel, talán angyaltársaival játszik álmában! . . . Elemér oly boldog, oly véghetetlen boldog, merengő lelke a múlt és jövő között oszlik meg, de szive egészen azoké, kik körülte vannak, az anya mosolygva felel- get kis leánya bohó kérdéseire I Lehet-e egy ilyen képét a csendéletnek az idyll-nek átnézni, annyival inkább átérezni örömteljes lelki megindulás nélkül ? Elemér kedves nejének barnafürtös fejét keblére vonja, s a derült homlokot bensőség teljes csókokkal halmozza el, melyekben a szeretet és tisztelet azon érzelmei összpontosulnak, mely egyszerre könyörög és áld, mely varázshatalommal, mennyországgá alakítja e földet, mely a legszebb, a legüdvösebb imádság azok között, melyek salak nélkül szárnyalnak fel a magasba, egy harmonious hymnusz, melynek egyes hangjait az apai és anyai szivek érzelmeinek összezen- gése, az ártatlan gyermekiszivek tiszta hangjai és örömmosolyai alkotják.. ..., A szoba hátterén egy tiszta fehér ab- roszszal felteritett asztalon az épen most feltálalt étel átvágygerjesztő illata párolog, a kis család helyet foglal az asztal körül, midőn ki- vül léptek alatt roppan meg a hó. — Ugyan ki járhat ily Ítélet időben? — szólal meg Elemér. Pár pillanat múlva az ajtón kopogás hallatszik. Feltárul az ajtó, s az éji őrök egy mizerabilis csavargót vezetnek be, rongyos ruhadarabjai roszul fedik a hidegtől megfeke- tült mellét, szakáién és bajuszán torzonborz jégcsapok és zuzmaráz fehérük és csillog a gyertyafény mellett. Az anya ölében ülő kis leány rémesen felsikolt, s megborzadva e zord tekintetű csavargótól, arczát anyja keblére rejté. A csavargó dideregve lépett a meleg kályhához, s a nélkül, hogy szélyel tekintene, majd összevissza ölelgette azt, fogai vaczog- tak, szemeiből hidegfacsarta könyek hullottak — Uraml szólott Elemérhez az egyik éjjeli őr, ez a csavargó félig megfagyva ott didergett a korcsma előtt, miután ut-levelet nem tudott mutatni, ide kisértük. ^ Elemér nem szólott semmit, már akkor ott állott a csavargó mellett s kezét vállára tette s szólt: „Arthur“ 1 A csavargó felemelte bágyadt tekintetét, ránézett Elemérre, aztán visszatántorodva térdre ereszkedett, kezeit összetette, s tompa, elborult hangon mondá: „Van Istent“ A csavargó, az összetört alak, a hajdani x—i jegyző Pukovics Arthur volt. — Keljen fel szegény barátom 1 Szólt Elemér, — jöjjön közelebb, hadd mutassam be önnek szeretett nőmet és családomat. — Ti pedig, — szólt az éjjeli őrökhöz, — elmehettek. Az őrök eltávozták, Elemér felemelte az összetört, rongyos alakot, s mielőtt (bemutatta volna közelebbről nejének, kezénél fogva bevitte a mellékszobába, kivett számára egy öltözetet, s kérte, hogy vegye magára azt. Pukovics az éhségtől összetörve, a véletlen találkozástól megzavarodva, azt se tudta jóformán mit csinál, gépszerüleg szedte magára az öltönydarabokat, s midőn felöltözött, bevezette nejéhez. — Pukovics Arthur kedves ismerősöm s hazámfia, — szólt, — lásd őt szívesen 1 Jöjjön közelebbi ossza meg velünk szerény estebédünket 1 Pukovics zavarodva foglalt helyet, hanem midőn áfc étkezéshez fogott, irtózat volt látni az evést, nem — falást, melyet véghezvitt Az étkek egymásután pusztultak előle, nem várta a kínálást, szinte fuldokolni látszott az iszonyú mohóságtól. Vacsora után azonban, mely ez alkatommal szokatlan gyorsasággal véget ért, az Ízletes visontai mellett beszélgetést kezdett vele Elemér, de mély tapintattal 1 Gondosan került minden olyast, mely keserű emlékeket költhetett volna fel a vendég lelkében. — Mondja csak régi jó barátom, ismerősöm, ugyan hol járt annyi idő alatt, lássa! mi rég holtnak hittük már, s ime mily véletlen szerencse, hogy itt házamban tisztelhetem végtére 1 — Ismét e nyájas, e szelid beszéd, mondá élfolytott hangon Pukovics 1 Oh minden ember jobb nálamnál, csak én, egyedül én vagyok az utált, a gonosztevő, ki magam magamnak kimondhatatlan teher vagyok 1 Utálom magamat, és nem tudok meghalni l —- Miért ,e sötét, e fájdalmas hang? Ne rontsuk meg vele a viszontlátás édes öröméti — Miért? Es még kérdezheti? Ohkell-e nagyobb büntetés, mint midőn a szelíd jóság áldó kezével emelik fel a megvetett gonosztevőt épen azok, kiket a gazember a végső kétségbeesés őrületes örvényébe akart taszítani? En utálom önmagamat 1 S azok, kikét megakartam ölni, kiket el akartam vesztefii! azok szeüd jósággal vesznek körült Miért nem üldöznek, mért nem rúgnak ki házaikból, mért nem korbácsolják hátamat? Ez esnék nekem jól, ezt érdemleném, követ kenyér-, akasztófát csendes és vendégszerető hajlék helyett; —i vegye fel fegyverét és lőjjön agyon mint egy kutyát 1... Két könyökére fektette fejét és keservesen, hangosan zokogott 1 közbe közbe e szavakat tördelte: „Oh miért nem tudok, miért nem tudok meghalni 1 ?“ Elemér meghatva nézte e jelenetet. — Arthur folytatá: — Oh mind ilyenek, mind 1 apa és gyermekek, mind mind angyalok 1.. Én vagyok azr ördög 1 Sötét, tisztátalan, bűnös ördög emberi ábrázattal!... Hogy kért, hogy tanított az a nagy lelkű ember, az édes atyja, lát nem tud-* tam megbántani a nélkül, hogy meg ne bocsátott volna!.. Elmondott mindent 1 Megmondta, hogy földönfutó leszek, hogy majd: akkor meg fogom ismerni azt, kinek léteiét tagadtam I.. Oh én bolond isteiítagadó 1 Uram 1 elismerem, tudom, látom, hogy élsz, hogy vagy !... Mert nem akarsz magadhoz venni 1 íme nézze : egy ember, a kitől iszonyodik az isten, mert nem akarja, hogy meghaljak, hogy közelébe jussak 1 . . Oh miért nem tudok én meghalni 1 ? — Nekem már nem bocsát meg az Isten t.... (Folyt, köv.) sorok láttak napvilágot: Milyen vesíédelméb ét-1 resbankót Debreczenben mutogatni, bizonyítja a következő esemény. Egy fiatal 24 éves ember ma ti. e. bemegy egy helybeli aranyműveshez, s ott öt darab értékes gyűrűt vészén meg. Midőn I fizetni akart, tárczájából egy ezer frtos bankje- gyet vön ki s odanyujtja az aranymivesnek, ez kinyilvánitja, hogy nem tudja felváltani a nagy pénzt, — erre az idegen ötvenessel és tízessel I fizetett. Eközben az aranyműveshez egy uril egyén jött, kinek dicsekedve beszélik el a jól üzletet, óaely oly ritkaság Debreczenben; azt aranymives segédje még hozzáteszi, hogy ama fiatal ember épen most a szomszéd divatüzlet-1 ben nagy összegre menő vászonnemüt vásárol. Nem csoda, ha e körülmény már gyanúra adott I alkalmat, minek következtében az uriegyén a divatüzletbe megyen s a bőven költekezőt jól | szemügyre veszi. A figyelmesen szemlélő úri-1 egyénben a fiatal embernek nem épen előkelő külseje, a gyinut még in ;ább megerősítette, s I e végből egyenesen a rendőr alkapitányhoz siet, s ctt a dolog felől jelentést teszeu. —Az alkapi- tánynak az úri egyén segélyével sikerült a gyanús fiatal embert még ugyanazon kereskedésben! feltalálhatni, s a hivatalos eljárás azonnal foganatosíttatott. A városházánál kitűnt aztán, hogy a gyanú alaptalan, mert a fiatal ember bebizonyító, hogy ő nyíregyházai földbirtokos, s csak nemrég 4000 frtot örökölt készpénzben, azonkívül van Nyíregyházán emeletes háza, mely után évenkint 650 frt jövedelmet húz, stb. stb. Kétséget sem szenved, hogy ezek után a fiatal ember elbocsáttatott, s mint mondják, csupán azon csudálkozott, hogy Debreczen városának milyen jól szervezett rendőrsége van. A mi az egész ügyet illeti, itt senki nem hibás, csak maga a fiatal ember, minek hord ezrest magánál, s ha már van ezrese, miért nem visel keztyüt és czifra ruhát. Az alkapitány különben csak kötelességét teljesítette, midőn az illetőt igazolásra hívta fék V Mint Beregszászból tudósítják lapunkat, a megkezdett szüretelésre igen kedvezőtlen idő jár 1 A terhes fellegek egésznap ontják a nedvességet, mely a bort szaporítja ugyan, de egyszersmind el is rontja. A hegyek örökös fellegben ülnek, a szőllőfürtök kezdenek itt és ott rothadva lehullani. A mustnak még határozott ára nincs. Különben meglehetős bort várnak, bár minőségileg valamivel gyengébbet a múlt évinél. x. A szabolcsmegyei agarász-egylet mulatságát megzavarta a kellemetlen időjárás, évekóta f. hó 17-én és 18-án volt először Nyíregyházán e férfias mulatság, s most se volt rá jóidő. [=] A csapi indóháznál levő restauratió ellen többféle panaszok merülnek fel. Az étkek méregdrágák és mellé ehetetlenek t Uram uram vendéglős uram 1 Nem illik a járó-kelőket annyira kiharácsolni! A szükségességet, mely szerint az utasoknak csakis ott lehet akarva, nem akarva étkezni, fel lehet ugyan használni s kizsákmányolni a meggazdagulásra. de ezzel nem arat magának senki becsületet I S majd oda leszünk kényszerülve, hogy more- patrio rakott tarisznyával és kulacscsal utaz zunk. (1) A „Vasárnapi Újság“ okt. 17-dik száma a következő tartalommal jelent meg Az első vasút építői. (Stephenson és Peas< arczképével.) — A mi vendégünk. (Költemény W. Rajka Teréztől.) — Temetkezési népszokás i sok. — (Varga Jánostól.) Baromfi-udvar. El ; mélkedés a közoktatásiminiszt. által kiadót i „Szemléltető képek“-ről, (képpel.) — Töröl sirkápolna (képpel.) — Az Egyesült államol . hírlapjai. A rejtelmes sziget. (Verne regény i képekkel.) A buda-pesti népszínház megnyi tása. A népszínmű a nemzeti szinházhan. - 1 Velencze. (Eredeti levél, Dr. Ballagi Aladártól. > — A hétről. — Irodalom és művészet, közin í- J tézetek, sakkrovat stb. rendes rovatok. Úgy an- a csak a „Franklin-társulat* kiadó-hivatalában a (Budapest, egyetem-uteza 4-dik sz.) megren- tt (lelhető: a „Képes Néplap“ legolcsóbb hetilap n I a magyar nép számára, mulattató és tanulsá- la I gos tartalommal, s a hazai és külföldi politi- ‘z I kát tárgyaló rendes rovattal. Előfizetési ára ;y félévre csak 1 frt Vegyesek. g Petőfi és Arany. Nagy emberek apró dől-1 d ait tudni mindenkinek óhaja. A fentebbi két I* desünkről, a magyar költészet királyairól a I j1 ipok érdekes apróságot hoznak, közöljük azokat. “ Midőn Petőfi először olvasta Arany János “ öldyját, melyet egy búzámban olvasott végig, * Iső kérdése az volt: „Hány esztendős az az v rany ?“ S midőn megtudta, hogy nálánál idő- 0 íbb, igy kiáltott fel: „Nem félek tőle!“ H. n >1 emlékezünk, ez Csecgery Antal szállásán irtánt. Most egy más adomát olvasunk a jj Hon “-ban, melyet szintén érdemes feljegyezni, p I szerint mikor először olvasta Petőfi Arany 11 ános verseit, annyira fellelkesült, hogy el- 11 tazott felkeresni Arany Jánost. El is ment c Íagy-Szalontára, de a költőt nem találta honn. * liatán mindenáron és azonnal kívánt vele ta- ilkozni, a szőlőskertbe utasították, hol A. J. üt oltogatott. Kiment tehát P. a szőlőskertbe, ^ íelyet ma a költő nevéről „Aranykertnek“ ne-1 * eznek, és csakugyan ott találta Aranyt egy ‘ is vadfa beoltásával bajoskodva. „No édes * zimbora — volt Petőfinek első szava — ime, j iOgy veled először beszélek, azt kívánom én I * ieked, hogy ez az általad épen most beoltott If a megfakadván, addig élj te, mig e fa dere- j iából számodra ki lehet vájni egy koporsót.“ * ízt a fát máig is mutogatják az Aranykert- * len, s hála az égnek 1 törzse még nagyon soká 1 ejlődik oly vastagságúvá, hogy koporsót le-1' letne belőle tákolni. — Hajléktalan fejedelem. Milanóban a baj- ' éktalan szegények között van egy fólséges ur 1 s, utódja egy valóságos királyi családnak; —r nelynek szintén voltak dicsteljes napjai. A ki- y •ályi család elszegényedett élő tagja VII. Leo, 1 Drményország királya, Korigosz herczege, ki- ' íek atyját 1845-ban az oroszok fosztották ' neg trónjától. Nem sokára Eríván lakosai fiát ’ íivták meg s kiáltották ki királyuknak VH-ik Leó névvel; hanem Szent-Pétervárról érkezettI1 rövid parancs elégséges volt, hogy azonnal I trónvesztett legyen. Javai elkoboztattak, s a 12,000 frank nyugdijat, melyet Oroszországi elébb engedélyezett, szintén elvonták tőle. Ez ország nélküli fejedelemnek voltak ugyan egyl időben pénzei angol és amerikai bankoknál,! hanem több kétségbeesett pénzügyi vállalko-l zása tönkre juttatá. Eladta ékszereit s más ér-1 tékes holmiját, mire csakhamar koldusbotra jutott, úgy, hogy most nejével és hat gyermekével együtt Milanóban lakik, a legszomorubb szegénységben sinlődik s még ruházatra sem telik költsége. . — A ki gyermekét kidobja az ablakon. Bécsben a lerchenfeldiutczában vasárnap reggel borzasztó eset történt. Hajnal 4 óra tájban a városba jövő tejárusok a 41. sz. ház előtt egy kétéves gyermeket merev, eszméletlen állapotban találtak és bevitték a legközelebbi őrtanyába. Midőn a ház -népe összefutott a szerencsétlen gyermek látására, közéjük lépett Eichinger Mihály napszámos és kijelenté, hogy ez az ő gyermeke, és ő dobta ki nem | rég az ablakon az utczára. A gyilkos e tettet teljes tndattal vitte végbe, de azt mondja, hogy kétségbeesés vitte rá. De miféle kétség- beesés volt ez? Eichinger, mikor megnősült 20,000 fórint értékű jószágot kapott hozományul, neki is volt kis vagyona, igy aztán kocsmát nyitott; eleinte jól is folytak dolgai. Utóbb ázonban saját hibája miatt há^atíásjM; indult üzlete, s kénytelen volt a jószágot és a. korcsmát eladni. Neje két évvel ez’éjott meghalt és három kis gyermeket hagyott hátra. Eichinger kicsapongó életet kezdett, elfecsérelte vagyona maradványait, szegény ’gyermekei éheséget szenvedtek, ha kenyeret kértek, verést kaptak. A boldogtalan ember egyre sü- lyedt; rokonai segélyét a legdurvább hálátlanságggal viszonozta, sőt ipját egyszer késsel támadta mag. A gyilkosság előtti napon Eichinger 2 frtot koldult rokonaitól, de nem vett gyermekeinek kenyeret, hanem bérkocsin elment mulatni egy hírhedt házba. Másnap kellett bordozkodni a lakásból, melyért még nem fizetett bért. A hordozkodést azon kezdte, hogy az alvó leánykát kidobta az utczára. Az embertelen atya át van adva a fenyitő bíróságnak, a kidobóit gyermek meghall a kórházban, a másik' két gyermekről a hatóság már gondoskodott. — A házasság és honosítás. — A bécsi 2-dik kerületi egyesbiWság előtt legközelebb egy jelentékeny eset fordult elő, mely társadalmi fontossága miatt kiváló figyelmet érdemel. Katholikus házasság feloldása czéljából rendesen a következő eljárást szokták ajánlani: ha valaki egy katholikus házasságot feloldani akar, az külföldön szerezzen uj honossági jogot, térjen át más felekózétre és uj honossági helyén házasodjék' me£. — Ezt az eljárást követte Plank Antal bécsi hivatalnok is; biróilag elvált első nejétől és minthogy egy másik nőt, — llílaczova Máriát akarta elvenni, elment Nagy- Enyedre, házat, telket vett, magyar polgári jogot szerzett, Bécsben áttért a protestáns hitre, I Nagy-Enyedre ment és ott házasságra lépett I Klaczova Máriával. — A rendőrség megtudta ez esetet és Plank egyszerre bigamiaperbe bonyolódott. A vizsgálatnak nem volt eredménye, de az ügyészség az osztr. törvények egy“ czik- kelyére hivatkozik, mely igy szól: „A ki küllőidre megy és ott házasságot köt, — mely a honi törvények szerint' — nem történhetett meg, oly vétséget követ el, mely 3—6 havi fogsággal büntetendő. Ezen ügy tárgyaltatott az említett bíróság előtt. Plank a tárgyaláson kijelenté, hogy ő külföldi és csak véletlenül tartózkodik Bécsben, hogy dr. Gu- nesch superintended is helyeselte az ő tervét és hogy Levinszky bécsi színművész szintén ily formán kötött házasságot A bíró I azonban vétkesnek mondotta Plankot és 14 napi fogságra ítélte el; ha ez ítélet jogerőre I emelkedik, az iratok a polgári bíróságnak fogjunk kiadatni a házasság érvénytelenségének -Imegállapítása czéljából; Plank azonban feleb- I bezet. I I • LEGIJJABB. ) — A magyar fiöldtehermentesltési kötei lezvények rendes félévi nyilvános sorsolása f. lé. October 26-től bezárólag 30-ig, naponkint 1.1 reggeli 8 órától fogva, a m. földtehermentesi- •Itési pénzalap igazgatóságának hivatalos helyi- -Iségében fog megtörténni s az eredmény magá z I idején közzététetni. — Gladstone legújabb irata. Gladstone, -I az ismert angol államférfiu, szakadatlanul foly• I tatja harczát a pápaság ellen. A „New Church k I Quarterly Rewiew“ czimü uj negyedévi folyS- S, irat legközelebb megjelent első füzete 35 ölni dalra terjedő tanulmányt közöl a volt miniszít terelnök tollából. Az irat czime „Olaszország i, I és egyháza,“ s igen fontos és érdekes eszmé• I két fejteget. Szerző kiemeli, hogy Rómá bizolt Inyos tekintetben még mindig középpontja a i-1 keresztyén világnak, de nem olyan középpont, i- mely magához vonz, hanem olyan középpont, blmely eltaszit magától. A legtöbb európai ál-