Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-10-10 / 41. szám

w«*ik vetésünket? — Dejszen, nem látjuk «zt a kárpótlást ebben az életben I Aztán meny­nyire csökkenni fog e fonák törvény következ­tében a hazai marhaállomány (bár a tulokfaj meglehetős terjedelemnek örvend wdn’ilc úgy a négy. mint a kétlábuak között. .. 0i hiszen %. barátunk eddig szüntelen nyulhusbéléssel sze­reltette fel azt a derék eledelt, mely től a dok­torokként „a magyar ember begyógyul s a német meghal“ s ime most már marhahússal kénytelen a káposztát megtöltőt™ (ha ugyan nem tengerinyul húsával?) - a pecsenyék és vastagételfelzetek nagy része szinte a mészár­székből kell hogy kikerüljön . .. s mennyi artat- lan és szép reményű borjú uifipiJf, kiboLmég a világtárlaton aranyérmet nyerő okor is vál­hatott volna, kell e 'miatt kegyetlen mészáro- sok kése alatt önhibája nélkül elvei zenié. És végre mi lesz már ezentúl a magyar asz­talok világra szóló hajdani híréből, az Ízletes, porlós T némelyek gusztusához alkalmazva': illatos vadpecsenye nélkül,... mi lesz a szabácsniü végzet bői, ÉpS egyik légjelentősebb díszétől és virágától Jeend megrábolva ... mi lesz a szánalomraméltó kalaposokból, szűcsök­ből, házalókból ég más déréit iparosokból, kik a n’yulbőr tetemes megfogyatkozása, a róka és medvebőr soha nem tapasztalt hiánya miatt oly tetehies és sérelmes rövidséget szen­vednek 11! < ■ j, (, Azt mondja ön domine Mandrovics! hogy tessék vadászengedélyt váltani, s akkor az egés< jerémiád a vadászati törvény ellen úgy elpárolog, mint egy nagy tál juhtúrós galuska három éhes diák elől... mint a h . .. i lelt kincs akkorra, midőn a hivatalos vizsgálat a helyszinére megérkezett, vagy mint a havi fi­zetés bizonyos uraknál, kik 30—40 írtból kilenczven, száz frtnyi kiadást kénytelenek ki­csavarni. — Köszönjük szépen a bölcs taná­csot ! Ugyan meddig gondolkozott, mig azt ki­izzadta? Valószínűleg hallotta valamely főfő mameluktól s most mint saiát elmemüvét for- gutmányozza. Köszönjük, de nem élünk, mert nem élhetünk vele. Feltéve jelesül, hogy volna is rá pénzünk (pedig erre lehet igazán mon­dani: nincs olyan!) ha mi vadászengedélyt vál­tanánk, és naponta ólálkodnánk a vadak után, ismeretes vadásztalentomunk mellett minden elejtett vad belekerülne 30 írtunkba, hát még a törődés; a csizmakopás, az öltöny rongyolás .. patvar vigye az ilyen üzletet! Aztán ha nekünk volna is, hány embernek nincs 13 írtja arra a mennydörgés passusra! Hejh ! sok pénz mos­tanában 13 írt, hogyne! midőn aunyiért bírói meggyőződést, szavazatokat, szépek szerel­mét, hamis esküt, jó barátokat, pártfogókat vásárolhatunk 1 De ha volna is mindenkinek 13 írt. feleslege, szabad-e, tanácsos-e a közhasznú és*; magát jól érdemesített vadászosztályt ily súlyos adó kemény rabigájára kárhoztatni, de egyszersmind a fajunkban különben is napon­ként hanyatló harczias szellemet gyengíteni, vagy az egymás ütlegelése terére erőszakolni? Uíaim! kik e fimosus törvényt alkották, akár szavaztak arra megfoghatlan könnyelműséggel, akár — mint rendesén szokták — a szavazás ideje alatt a buffet nyájas szellemeinek udva­roltak,— önök lesznek felelősök a jelen és jövő: előtt, a vadászok tiszteletre érdemes osz­tályának ezen tapintatlan elgázolása és ment- hetlen szétrobbantása miatt; önöket sulytja a felelősség, ha a tétlenségre kárhoztatott és unalom által gyötört jágerek netalán a házibé­két megzavarjak, vagy vigaszt keresve, a ku­lacs hajtogatásában gyakorolják nagy szorga­lommal magukat; önökre nehezül mindvégiglen az a kemény vád, — hogy: A dicső nép, mely tudott izzadni, (Nyulra és kacsára puffogatni) Névben él csak, többé nincs jelen .. .“-y.-z.­függetlenségi párti lett képvise­lővé igen nagy szótöbbséggel megválasztva E választás bebizonyította, hogy az előző válasz­tásnál nem az elv, hanem a Jókai személye csinálta meg a többséget, tt Becsben magyar hírlap vnn ^ii .ko , zofélben. „Vándor“ czimmel e lap a bécsi ma­gyar ifjúsági körnek is közlönye lenne. Kiván­csiak vagyunk, vájjon lesz-e sok előfizetője?! Es lesz-e hosszú élete e növénynek az idegen talajban ?1 | [=] Erny György budapesti háztulajdo­noson elkövetett rablógyilkosság bűntényével alaposan vádolt Rydel Ignácz, (állnéven Falecky Ignácz) és Rydel Gothard taruovi születésű egyének kézrekeritéseért 2000 forintnyi juta- om tűzetett ki. [—] A részegség veszélyes voltáról tesz tanúbizonyságot a többekközött azon borzasztó esemény, melynek folyó hó 6-kán a vásártér melletti hídnál, az Orosra vezető utón voltunk szemtanúi; egy részeg ember ugyanis két lo­vával eszeveszetten hajtott fel a hidra, egyik lova sebesebben futott mint a másik, a sebes foidulásnál nyerges lova oly veszélyesen neki rohant a hid kiálló éles oszlopának, hogy a ló gyomra egész belső részével kifordult, s a szegény pára azonnal megdöglött. — E részeg ember drágán fizette meg dobzódását. (—) Valami duvadnak nézte Szentesen — mint a lapokból olvastuk — egy ottani pol­gár az adóhajtót, és — lepuffantotta. Nagyon együgyű lehetett a boldogtalan tettes, hogy magának embertelen tettével veszedelmet szer­zett. Keleten tüzesebb vérüek az emberek s mégis azt mondja egyik példabeszédjök: „csó­kold meg azt a kezet, melyet le nem vág' hatsz 1“ (—) Ki akar gyártulajdonos lenni ? A ki nek hajlama van reá, menjen Csehországba, hátha ott nemsokára ismét elárvereznek egy gyárat s miként közelebb történt, nem kell érte többet adni száz forintnál? Bezzeg sajti de hol az a száz forint? No majd kihúz ben­nünket a pénztelenség nyomorúságából a ma­gyar jegybank nem sokára, azaz akkor, midőn már nem lesz kit kihúzni a vigasztalan mély­ségből. c5b Nincs olyan! T. szerkesztő ur 1 Azt halljuk itt a faluban a szósoktól, hogy valaki azt irta a „Szabolcs“ újságban, mintha mi azt határoztuk volna falustól, hogy az alvizet nem eresztjük be a határunkba. Már hogy határoz­tunk volna mi ilyen vadat 1 De hát gondoljuk, hogy kicsoda volt az, a ki rólunk ilyet fun- dált! Ugy-e hogy az, a ki a tavaszszal is ves- tigálc bennünket, hogy így meg amúgy „nin­csen kenyér .... n“, de hát tudja meg a vi­lág, hogy ezt bizony nem mi határoztuk, ha­nem bizonyosan ott határoztak ilyet, a hol az az újságíró lakik. Most az egyszer nem mond­juk meg, hogy hol, hanem ha még máskor is turbál és infistál, azonnal kivalljuk, — ha hosz- szu levelet küld is ránk, — hogy ott határoz­ták ezt, abban a kulcsos városban, melyre az a kádenczia, hogy: perecz. Tisztelettel .............i .. . 1. (Beküldetett.) (—) KI hinné már azt, hogy könyvárusok a könyveket magasabb árakon adják el vevőik­nek, mint a könyvek fedelén kinyomva áll a szabott ár? És még iskolai könyveket! Pedig ilyesmi mindennapos esemény — Nyíregyhá­zán. Egyik-másik társunk már panaszkodott e részben előttünk s közelebb saját szemeinkkel győződtünk meg, hogy népiskolai könyvek 3 - krjával drágábban árusittatnak el a megsza­bott áraknál, — a fedelen lévő árak tiutával szépségesen kiigazittatván s feljebb emeltet­vén. Megváltjuk, nem értjük az ilyen eljárást. Könyvárusok százalékot kapnak az elárusítandó könyvekért, a szállítás alig kerül valamibe, s még is steigerolnak ? Nagyon rósz szolgálatot tesznek ez által a népnevelésrek, de még ro- szabbat saját reputatiojoknak. Kiváncsiak va­gyunk rá, meddig tart ez a menthetlen visz- szaélés. (Beküldetett.) (—) Mit ki nem talál a német? vagy is most egyszer nem a német, hanem a svéd. Már az nemcsak gyümölcsből, borseprűböl, tör­kölyből, somból, dinnyéből, és mint hajdan a téti mester, bodzafa gyümölcséből főzi a pálin­kát, (ha a lapokat reá nem szedte valaki), ha­nem kőből és fürészporból! Váltig megijedt e miatt sok szőlősgazda, félvén az idei rette­netes sok szilvóriumnak nyakán maradásától, mig Düllöngősi et Comp. azon sóhajtoznak, mi­ért nem tudják ők annak az „esvékus“ urnák a mesterségét, azonnal mennének innen lakni „görbe országba, — hejhl milyen boldogok lennének ott, legalább nem kellene ezen az átkozott kozmás kolompérlevesen kinlódniok! (!) Lapunk egyik jeles munkatársa, Kiss Kálmán, ki a szatmári ref. egyházmegye törté­netét is megírta, legközelebb a körösi ref. ta­nító képezde egyik tanárául neveztetett ki ideiglenesen. Meg vagyunk győződve, hogy je­les képzettségű munkatársunk nem sokáig fog ott működni „ideiglenes“ minőségben, de hovaelébb a rendes tanárok sorába emel­tetik. Helyét Lengyel Sándor foglalta el. (!) A pénzszükségről és a nő-világ gon­dolkodásmódjára vet világot azon tény, hogy Gusztrinyi Sándor női ruhaszabó és rajztanár­nak városunkban sem több sem kevesebb, mint 3, mondd három tanítványa volt, pedig bizony az illetők nem töltötték volna addig az időt hiába. (sz.) Apagyon múlt hó 28-ikán ismét tüzeset fordult elő, már második pár hó lefor­gása alatt. E szerencsétlenségről vidéki leve­lezési rovatunk nyújt terjedelmesebb tudósí­tást. (!) A megyénkben előforduló gyakori tűz­ÚJDONSÁGOK. (x.) Az uj évnegyed beállván, lapunk t. olvasóit szorgalmazzuk az előfizetési dijak be­küldésére ! Hirdetési rovatunkat, mely a lehető legolcsóbb, az érdeklettek figyelmébe ajánljuk. Előfizetési és hirdetési dijak Vitéz Mihály pénztárnokhoz K e ra e c s é r e küldendők. A Sztupa Andor siintársulata eltá­vozott városunkból Szegedre, hol a téli idényt fogja tölteni. E társulat jp emlékeket hagyott hátra a müpártoló közönségnél. Sajnos, hogy a mindenre kedvezőtlen annyagi visszonyok miatt; óhajtott pártolásban nem részesül­hettek. [rz] A szüret javában foly városunk szőlőskerteiben. Bor lesz elég, mit mutat azon körülmény is, hogy az uj bor gönczi hordójá­val párja 6—8 forintjával kél; azt hiszszük, hogy jövő évben nem leend annyi bor hami­sítás a közegészség hátrányára, mint a múlt évben:. [=] Mint halljuk; a napokban S i d o 1 i lovardája jön át Nagy-Károlyból városunkba. A színkör átalakításához nem sokára hozzá kezdenek. E társulat az ország több nagy vá­rosaiban elismerést vívott ki. — Legközelebbi előadásairól a debreczeni hírlapok is teljes el­ismeréssel nyilatkoznak. f Mikófalusi Bekóny Benedek Nagyfalusi birtokos, múlt hó 28-ikán hosszáé szenvedése után jobblétre szenderült. — A megboldogult született 1804-ben ápr. 8-kán. Gyász tisztesség­tétele Nagyfaluban történt a helv. hitvallásnak szertartása szerint. Szives, vendégszerető házi gazda, a megyei élet fénykorában táblabiró, a 48-iki nagynapok egyik tevékeny szereplője volt. Béke poraira. X Hódmezővásárhelyt Német Albert esetek alkalmából lehetetlen fel nem hívnunk az egyes községek elöljáróit „tűzoltó-egyletek“ alakítására. Bogát községe még múlt évben ió példával >óvt elöl! — Lehet ily egylete­ké* fn u hi on is alakítani. Ha valamelyik úözség szerkesztőségünkhöz Írott levelében felhívást intézend hozzánk, a bogáti tűzoltó- egylet alapszabályait ismertetni fogjuk la­punkban. (!) A helybeli ref. uj templom nyugoti végében építendő székek elárverezése, mely pedig hírlap utján is közététetelt, folyó hó 3-ikán árverezők hiányában meg nem ejtetett, s úgy látszik, hogy végképen el fog maradni. (—) Szent heverd el napját csinált múlt hét elején a vidék lakosainak a felsőség böl- csesége, berendelvén lovaikat Nyíregyházára a végett, hogy a hadi szolgálatra alkalmasok evidentiában tartathassanak. Nem ismerjük az indokokat, melyeknél fogva az eddigi gyakor­lattal ellenkezőleg nem a községekben, hanem Nyíregyházán kell e vizsgálatnak megejtetnie, de mindenesetre czéltévesztettnek látjuk ezen intézkedést, mely most, a legszorgosabb munka idején egy egész napot vesztegettet el a lótu­lajdonosokkal, 1 hozzá még a városban kike- rülhetlen költekezéssel terheli, különben is desperat helyzetben levő fináncziáját. — Való­színűleg elhitték azon kemény vádat, mely a képviselőházban emeltetett ellenünk népünk dologtalanságáról, s ezen nemzeti gyengesé­günknek akartak kedvezni, hanem mi bizony köszönjük szépen e jóakaratot, és többé — mint az erdélyiek mondják — „nem instáluok belőle . . .“ (—) Úgy értesülünk, hogy az uj kir ügyész Both Menyhért ur e hó elején foglalta el állomását. Reméljük úgy saját, mint a me­gyei közönség érdekében, hogy hivatalos kö' rében kellő szigorral és erélyességgel fog mü ködni, s eként véget vetend azon valóban ázsiai állapotoknak, melyekről eddig meglehe tűsen nevezetesek voltunk. (—) Feri bácsiáda. „Mit mond Feri bácsi az uj törvényszéki elnökről?“ „Mit, mit? no hát azt, hogy rendet fog csinálni és erélyes elnök lesz.“ „Honnan gondolja?“ Honnan? hát onnan, mert bottal jön hozzánk 1 (—) Kótaj község jegyzője. Phlaticz Fér dinánd múlt hó 29-én huzamos sinlődés után jobblétre szenderült. Küzdelmes életpályája után nyugodjanak porrészei békén, csöndesen' (—) Megnyugtatásul azoknak, kik J. M Kemecsén a közelebbi években dicséretesen működött tanítóval ismeretségben vagy baráti viszonyban állottak, ezennel biztos forrásba i merítve közöljük, hogy nevezett ifjú barátunk javuló egészségnek örvend. Vajha mielébb foly tathassa félben hagyott pályáját s tegyen hasz nos szolgálatot a nevelésügynek és a közmű­velődés érdekében 1 (—) Hegyen völgyön lakodalom volt lesz e napokban vidékünkön a szüret örömére, Csak aztán oly rósz fajta szőlőket ne termel­nének a szőlősgazdák, kivált pedig némely községben 1 Egyik helyen olyan bort szűrnek, melynek színe a zsalukáterek szokásos színét juttatja eBzünkbe, másutt a termés nem igen tart tovább a nyirbaktai Imre vásárnál, sőt ha referensünknek, annak a fránya S .... nak hitelt adhatunk, néhol olyan átkozott fajta szőlőt termelnek, hogy szölöpásztort sem kell fogadniok, nem féltik a termést sem madár­tól, sem őrzőktől, miután az a költőként „ely rósz, hogy az ördögnek sem kell.“ — Az egy éves önkéntesekre vonatkozólag a hadügyminiszter, egyetértöleg a magyar és az osztrák minisztériummal, ;a következő sza bályz&tot bocsátotta ki: A magasabb iskolákat látogató egy éves önkéntesek katonai kiképez- tetése czéljából a jelenléti év alatt a követ­kező idő bocsáttatik az illetők rendelkezésére a) A téli tanfolyam alatt a reggeli órák, a hét minden napján, 9 óráig minden egy éves ön kéntes részére; a nyári tanfolyam alatt 10 óráig az egyetemi, 9 óráig a műegyetemi hall gatók részére, kik a műszaki csapatodnál szol gálnak; b) a détutáni órák két órától minden iskolai napon; c) hetenkint egy bizonyos egész szünnap minden osztályzatú tanuló részére; d) minden vasárnap, s mindazon ünnep, melyek az illető tanintézetben mint iskolai szünnapok szokásosak; e) jul. 16-tol oct. 15-éig terjedő idő és a többi szokásos szünnap egészen. — Különös szünnapoknak tekintetnek: a karácsoni szünidő decz. 24-től jan. 6-ig bezárólag; afar Bangi szünidő, azaz farsangvasárnapjától ham­vazószerdáig bezárólag; a húsvéti szünidő, a nagycsütörtököt megelőző csütörtöktől a hus- vét utáni csütörtökig; végül a pünkösti szün­napok, és pedig püoköst vasárnap, hétfő és kedd. Azon katonai parancsnokságok, a me­lyek területén magasabb intézetek léteznek, a c) alatt említett szünnap, és d) alatt említett iskolai szünnapok megállapítása czéljából az il­lető magasabb tanintézetek rectoratusaival egyetértöleg intézkednek. Az 1871. april 6-án keit hadiigj-mini8zteri rendelet hatályon kívül helyeztetik. * Az „Uj idők“ caimü kedvelt hetilap divat-tárcsával) 40-ik száma ismét a követ­kező válogatott és érdekes tartalommal jelent meg: „A forradalmak törzsfája (képpel), Thal- lóczy Lajostól; „Gyakran kérded szeretlek e még?“ . . (ered. költ.) Benedek Aladártól; Margit“ (jellemrajz, a szerkesztő „Milye Hymen, számrejtvény, betü-lalAny, (mindkettő lármás jutalommal a megfejtő^ előfizetők szá­mára), szikrák, a szerkesztő nyílt válaszai, ve­gyesek.“ —- Szerkeszti Benedek Aladár. E csi­nos, tartalmas s a női igényeknek is megfelelő heti lap előfizetési dija e negyedévre 2 frt. i»sv i ri*iu... • e ü> x mu.«« J/Ui«a?AlrnAÍr 50 kr,~ félévre 5 frt. Féléves előfizetőknek képjutalom, stb. Kiadói és szerkesztői hiva* tala: Budapest, zöldfautoza 10 sz. Vegyes hírek. — A királynéról. Egy szemtanú, kinek ál­cáim* volt Münchenben a királynét láthatui, azt írja, hogy ö fenségén cseppet sem látszik meg a baleset, mely az utóbbi időben érte. A : élséges asszoy felette meg van elégedve azon (elicat bánásmóddal, melt c* Páriában tapasz­talt. — A „Journal Official“ ezeket írja: Hohenembs grófné, mielőtt Páriából elutazott, rendőrfőnöknek 5000 frankot méltóztatott icézbesittetni a főváros szegényei számára.“ Az oosi találkozást is igen szívélyes jelenet­nek Írják le. Augusta császárné tárt karokkal sietett királynénk felé, és szivére szorította, Vilmos császár és a bádeni uagyherczeg kezet csókoltak, és a császár azonnal a karját nyúj­totta ő felségének. A kis főkerczegnőt Augusta császárné csókolta, ölelte, a hölgyek virágokat adtak neki. Bucsuzáskor a császári pár „sok­szor tisztel tette az othonvalókat.“ Gizella fő- herczegnő tegnap d. e. Possenhofenbe utazott királyné látogatására. — A világ legnagyobb ágyúja az ango­loknak képezi tulajdonát. Nem rég az ideje, hogy a 35 tonnás ágyukat tartották & legna­gyobbaknak a világon. A wodwichi arsenalból 15 hónapi n.unka utáo most egy oly ágyú ke­rült ki, mely nem kevesebb, miot 81 toDnát, vagyiB 1620 mázsát nyom. E titáni löveg elő­állítása 8000 font sterlingbe került, s minden lövés, a melyet ezzel tesznek 20—20 font stcrliug áru. Az ágyú csöve 24 láb, az egész ágyú pedig 27 láb hosszú. A csőátmérője 141/« hüvelyk. Az ágyúgolyó, melyet a löveggel ki­lőnek, hosszúkás alakú, s 1650 font nehéz; ki­lövésre 300 font lőpor szükséges. Az első lö­véspróbák minden baleset uélkül estek meg s a legnagyobb várakozásokat is kielégítették. Úgy számítottak, hogy a löveg képes lesz egy 20 hüvelyk vastag pánczéllapot egy, vagy le­het, hogy 2 ménfőidről is átfúrni. A próbánál azonban az eredmény túlszárnyalta e becslést. Az első löveg 1250 fontos volt, a lőpor 170 fontnyi, 12 tüzér kellett az ágyú megtöltésére, s & golyót egy vízmüvei emelték fel a cső nyílásáig, a lőport villanyszikrával gyújtották meg. A golyó egy 45 láb vastag homoktölté­sen keresztül meut s az ágyú 23 V, lábra hát­rált vissza. Egy második lövésnél 190 font lő­porral lőttek ki egy 1400 fontos golyót, mely 50 lábuyira ment bele a homoktöltésbe s az ágyú ekkor 32 lábuyira löketett vissza, össze­sen 6 lövést tettek az óriással s a kísérlet vé­gén a legkisebb repedés sem volt a csövön észlelhető. — Egy magyar klvándorlott, Stenszky Ernő volt gyöngyösi iparos ir most levelet Floridából f. évi aug. 24-ről, a „Gyöngyös“- nek, melyből eme részleteket veszszük át: Valami nagyszerű dolgok leirását ily rövid ideig tartó itt létem után ne várjon tőlem t. szerkesztő ur, mert alapos, érdekes dolgok el­mondására több ideig tartó ittlét szükséges; de a mit eddig tapasztaltam, azt, ha szívesen veszi, közlöm. Floridában az éghajlat forró, én azonban nem találom kellemetlennek. Az itt lakók azt mondják: a tél igen rövid ideig tart. A föld homokos és fekete. A főtermelési ág itt a narancs, mely dúsan terem, hogy egz 10 éves fán 70—80 sőt 100 darab igen nagy na­rancs terem. Továbbá bőven teremnek itt a hüvelyes vetemények is. Különös itt az, hogy a szőlő nem úgy mint nálunk, hanem magról ültettetik, és a jó talajban 2 év alatt annyira fejlődik, hogy egy fa 20—25 font szőlőt terem. Napszámosok itt kevesen vannak, hanem ha valakinek munkája van, meghívja a szomszé­dokat és igy segítik egymást. Az emberek ke­vés kivétellel mind munkások és kedvvel, meg­szokottan dolgoznak. Mivel pedig a föld nagy részben parlagon hever, minden egyes vállal­kozó kap az államtól 25 dollárért 260 hold kitűnő minőségű földet, melyen azonban egy házat, de fából tartozik építeni és úgy a ház, mint a föld egy év eltelte után saját birtokává válik. Üzleti értesítés. \ nyíregyházi terménycsarnoknál okt. hó 2-án bejegyzett terményárak. nek a nők czimü munkájából); „Nóra es­küje“ (Walter Scott költeménye), Ábrányi Emil fordításában ; „Belladonna“ (franczia el­beszélés) ; „János kapitány ur elbeszélései“ (Laboulaye után); „A nő és a ház“, dr Stein Lőrincztől ; „Irodaimig művészeti és I társadalmi hírek“ — A boríték ;on : vidéki élet. Piaézi nr | A'eretkerlrsi ár, 100 köböltől kezdve Rozs 00—00 fontos 2.5B—2.60 78—80 „ 2.70—2.75 79—80 „ 2.80—2.85 80—80 „ 2 90—3.00 Búza „ 3.50-3.60 , -89 V, „ 0.00—0.00 3.76-4.00 Árpa . . . Zab 1.60-1.70 1.40—1.60 Tengeri 2 00—2.10 891 „ 2.15—220 Köles 00.0-0.00 Bab, tiszta fehér 3.25—3.50 Bükköny 0.00—0.00 Káposztarepcze . 0.00—0.00 4.75—4.50 Lenmag . 0.00—0.00 Komborka . 0.00—0.00 Kendermag . 0.00—0.00 Mák . 0.00—0.00 Napraforgó olaj . 00—.00 00.00—00,00 Szesz "/,, iteze 17— 16‘A Felelős szerkesztő: LUKÁCS ÖDÖN. Pénztárnok: Vitéz Mihály.

Next

/
Oldalképek
Tartalom