Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-10-03 / 40. szám
sáló bizottság küldetett ki Dómján Sámuel, Maierszki Béla és Sütő József személyükben, i Z. A földosztók lemondván tisztökről,_ez ügyre vonatkozólag szenvedélyes vita fejlődött ki, i melyben sok érdekelt szót emelt, panaszok és sérelmek emlittettek fel, s ag illetők nagyobb- Dontosságra utasittatván, a lemondottak helyett Barzó János és Ambrus választattak meg az illető tisztviselők közreműködésével. Olvastatott Führer Zsigmond fellebbezése a tanacs azon végzése ellen, melyszerint hamisított borai orvosi megvizsgálás után az egészségre ártalmasoknak találtatván, megsemmisittetni rendeltettek. A tanács okadátolt határozata helyben hagyatott. — Neki azonban e határozat fellebbezése birtokon kívül (extra dominum) megengedtetett. | _ Stupa Andor szmtarsulata mar csak ok t. 5-ig marad városunkban. Mindenesetre kedvezőbb pártolásra lett volna érdemes e jól szervezett társulati Sajnos, hogy városunk miveit közönsége nem féltékeny többé eddig kivívott jóhirnevére. (—) A mi ott nem újság, — ismét verekedés volt Halász községben a Kistisza melletti korcsmánál, még pedig ezúttal nem a harczvágyó legénység, hanem 16—17 éves si- hederek közt s egyet oly derekasan e páholtak, — mint velünk tudatták, — hogy talán életben sem marad. Utóbb azonban, kérdezősködvén ez ügyben, úgy értesültünk, hogy a su- hancz pár nap múlva kiheverte az ütlegzáport s esze ágában sincs itt hagyni a Bördölő és Tiszahát vidékét. — Hogy is mondja a példabeszéd? »Rósz pénz, nem vész el...“ (—) Hol történt, hol nem? nem kérdés, hanem azért megtörtént, hogy bizonyos egyén ugyan unszolta a másikat valami kérvény aláírására. „No ird alá hát brúder! már én is aláírtam, aztán mind okos emberek irtuk alá.“ „Dejszen brúder! ha te is aláírtad, akkor két-1 ségbe kell vonnom szavadnak utórészét. ..“ (—) Pókháló-e a törvény, mely csak a szúnyogokat és legyeket fogja meg? reméljük, meglátjuk nem sokára. Demecserben egy cseléd nejét gazdája a cséplőgép tetejére küldött fel a napokban, hogy ott a kévéket adogassa az „etetőnek.“ A nő megcsúszott, lába a gépbe esett s összezuzatott, úgy, hogy a szerecsétlen nehány napi kínos szenvedés után a káliéi kórházban meghalt. A szerencsétlenséget azon körülmény idézte elő, hogy a gép — daczára hogy a megyének szigorú rendelete van e tárgyban, nem volt korláttal ellátva a tetején lévő nyílás körül. Neveli a szerencsétlenséget az is, hogy az elhunyt hét aprós árvát s köztük egy csecsszopó kisdedet hagyott maga után. — Nem szeretnénk, ha ez ügyben netalán azt kellene mondanunk: „vak vagy-e te szent igazság?“ (—) Lehet hogy túlzás, de beszélik, — hogy Dombrádon is fordult elő ilyen baleset, és hogy mostanában körülbelől harmincz egyént vittek a megyei kórházba, kik mindnyájan a gépek körül szenvedtek kisebb-nagyobb sérülést. Azt hiszszük, nem ártana, ha a megye nem csak kiadná a gépekre vonatkozó rendeletéit, hanem illetők által utána is nézetne a csépelés kezdete előtt, ha vajon teljesittettek-e e rendeletek, s a hanyagokat és makacsokat lehető legszigorúbban megbírságolná. Bizony bizony! sok csapást el lehetne igy hárítania, s az a pénzbirságból bejövő pénz, nagyon ráférne a kórházalapra. (—) Nem tudjuk való-e? de egy föld- mives panaszkodott előttünk, hogy beteg gyér mekéhez egyik megyei * városból orvost vitetvén, Aesculáp tanítványa tőle tiz forintot követelt s kevesebbel nem is elégedett meg, ho lőtt a község, melyben a beteg volt, alig két óra távolságnyira fekszik lakhelyétől s a fuvart is a földész teljesítette. Ha az előadás igaz mint 1825-ben a hires Nagy Pál kérdezte £ klérustól: „Tisztelendő uraimék! ugyan mondják meg, nem lehetne-e olcsóbban üdve z ü 1 n i ?“ itt is kérdésbe tehetjük az érdekeltnek : „Uram, uram, nagy jó uram 1 ugyan mondja meg, nem lehetne-e olcsóbban meggyógyulni?“ (—) Jótétért jótettet — ne várj! Nagy szüksége lett volna a k—i zenebandának egy tagra, hiszen maholnap itt a szüret, de a név napok és disznótorok is közelgetnek, hol sze rezzenek már most egy alkalmas egyént ? Épen a mint tűnődnek, topp! beállít hozzájok egy barna nyirettyümüvész, s ajánlkozik a zenekar kiegészítésére. Lön aztán, midőn az uj tag képessége konstatáltatok, nagy vendégség ko lompér pálinkából, esett húsból, az a finom avas is elcsúszott volna, ha nem hiányzott volna. A lakoma után a barna művészek eltá voztak, hogy folytassák a félbenhagyott vályog vetést, tapasztást, kemenczerakást és más ne meit a sármüvészetnek. Midőn aztán este haza mentek, az uj czimbora, kit otthon hagytak hogy a darabokban próbálgassa magát, sehol sem volt, de nem volt ám eleség sem, ruha sem, elvitte azokat az emberséges „rom“, hogy a „devla“ vigye el Plútóhoz vacsorára, mint károsult uj magyarok kívánták dupla boszu ságukban (—) Lapunk legközelebbi számában je lezve volt főispánunk erélyes fellépése megyei területünk körüloliózása ellen. Igen helyesen hanem azt már teljességgel nem látjuk helyes nek, hogy azok, kiknek e dicséretes buzgalom ról biztos tudomásuk volt, nem tartották érdé mesnek, azt nyilvánosságra hozni lapjaink utján. Vagy azt hiszik, hogy a lapok hivatása csak a pletykálkodás, veszekedés s nein egy szersmind a jónak és szépnek kiemelése i Na gyón tévednek s nem tesznek a közügyekne hasznos szolgálatot 1 (!) A színészek eltávozása után ismét sgnyilik a tér a műkedvelő társulat előtt, i eddigi tapasztalatok után teljesen meg vaunk felőle győződve, hogy a tisztelt társu- ; meg fog felelni hivatásának. Az országban ír minden jóravaló város rendezett előadását, vagy hangversenyeket a budai vizkáro- ltak javára, reméljük, hogy a társulat e ness czéllal kezdendi meg előadását. — Itthon sok szükséglet tátong ugyan, de a hazánk ivében mutatkozó óriási kár még is elébb- ló. „Kétszer ad, ki gyorsan nyújt segélyt.“ (s.) A helybeli* járásbíróságnál (tiszte- ; a kivételnek) van eset, hogy az ítéletek y félév múlva sem mondatnak ki, a felebbe- tt ügyek pedig egy félév múlva sem küldet- k fel a legnagyobb sürgetés daczára sem. sorsabb eljárást kérünk! (Beküldetett.) (s.) Világot vet igazságszolgáltatásunkra on szomorú tény, mely legközelebb Szent- ihályon történt. A végrehajtásnak tettlegesen leritállottak, a felperes nejét a végrehajtást envedettek le, a pandúrokat pedig szétverték, midőn figyelmeztetve lettek, az igazságszol- iltatás közeg-it mélyen compromittáló kife- zésekkel nyilatkoztatták ki, hogy ők mit sem lnek, tudják ők annak a módját, hogy ha fogatnának is, miként szabaduljanak ki. E nyröl jegyzőkönyv vétetett fel, elvárjuk az etöktől az erélyes eljárást, mely által az azságszolgáltatás alásülyedt tekintélyét vissza- litani hivatvák. (Beküldetett.) (—) Az első fagy beköszöntött vidé- inkön szept. hó 26-ikán viradóra, a künnt lényben levő vizeken dupla üveg vastagságú g képződött. A dohány egészen lefagyott, a ölökben is igen sok a kár, a mennyiben a egfagyott fürtök megrothadva lehullanak. [=] Vindszenti, városunkban időző nyelv már aránylag igen csekély díjért hajlandó a if. népiskolában német, vagy franczia nyelven a gyermekeknek oktatást adni. Felhívjuk kedvező körülményre, úgy az egyházi előljá- pság, mint az érdekelt szülék figyelmét. A yelvek ismeretét a gyermekkorban legczélsze- übb megkezdeni, s az illetők idővel sokkal ikeresebben képezhetik magukat e tekinteten, ha a nyelv ismeretének már a népiskolán megvetették alapját. [=] Margitén van a boldog világ 1 [int értesülünk Margitén egy köböl gabona fit 50—80 krajczár, legszebb tiszta búza — 6 frt; csöves kukoricza vékája 25 kr. A erményben csalódtak a földmivesek és még incs ára! Szomorú világot vet e körülmény pénz pangásra és a kereskedelmi viszonyok zánandó voltára. [~] A szerdai kétszer közlekedő vona- ok K.-Várda és Nyíregyháza között kevésbé zoktak népesek lenni mostanában, ebből sem onhatunk le magunknak más következtetést, mint azt, hogy a kereskedelem mozgató ereje pénz nagyon szűkén van. [=:] Az „Uchatius“ ágyukat a közelebbi apókban bemutatták a delegátio tagjainak, íogy annál nagyobb kedvet kapjanak nevezett ágyuk költségeinek megszavazására 1 — Koller tábornok volt az arzenálban a magyarázó és kalauz. Mit is mondana erre a paládi ember? Csak ennyit: „tudják meg kendtek, hogy lesz valaha valami 1“ Mi pedig azt mondjuk: vártuk magyar jegybank felállítását — s kaptunk Uchatius ágyút“! Adtál uram esőt, de nincs köszönet benne.“ A „Vasárnapi újság“ azt a kérdést veti fel, hogyha egy fél évvel későbben lett volna feltalálva az Uchatius ágyú, mivel lett volna indokolva a hadi budgett megszavazása? Mi pedig azt kérdezzük, hogyha még egy fél évet késnek a magyar nemzeti bank létrehozásával, mivel fogják fedezni s megszavazott budgettet ? * Pályázat. Szabolcsmegyében fekvő Nád udvar mezővárosban f. é. október 31-én meg nyitandó 4 osztályú elemi fiiskolai 500 frt évi fizetéssel s lakással, vagy utóbbi helyett 100 frt lakpénzzel javadalmazott tanítói állomásra pályázat hirdettetik, felhivatnak azon t. okle veles tanító urak, kik ezen állomást elnyern óhajtják, miszerint eziránti minden lehető bi zonyitványokkal felszerelt kérvényeiket hozzám évi október hó 18-áig küldjék be. Osváth Ferencz községi iskolaszéki elnök. * A „Vasárnapi újság“ szeptember 26 diki száma következő tartalommal jelent meg Donizetti (arczkép). — „A tarpataki völgyben Költemény Fejes Istvántól. — „Moór és Mar sala hőse“ Eötvös Károlytól. — A „Karthau si-lak“ a Svábhegyin (képpel). — Az örök hó vidékének növény világa (képpel). — Buda pest földje, — Nyugoti szomszédaink Szalay Józseftől. — Japán hajdan és most (3 képpel.) — A „közös ármádiáról.“ Fővárosi cárcza. Borostyáni Nándortól. — A hétről. — Irodalom és művészet, közintézetek, sakkrovat stb. rendes rovatok. Ugyancsak a „Franklin társulat“ kiadó-hivatalában (Budapest, egyetem utcza, 4 dik sz.) megrendelhető: a „Képes Néplap“ legolcsóbb hetilap a magyar nép szá mára, mulattató és tanulságos tartalommal, a hazai és külföldi politikát tárgyszó rendes rovattal. Előfizetési ára félévre csak 1 frt. * „Az uj idők“ czimü igen kedveltté vált hetilap (havonkénti divat-tárczával) (szept, 25.) száma a következő válogatott és érdekes tartalommal jelent meg: „A- magyar jeunesse dorée,“ Borostyáni Nándortól; „Nyár végén (eredeti költemény.) Dalmady Győzőtől; „Eg; gyanús fürdői idény,“ (eredeti elbeszélés) La uka Gusztávtól; „Estszürkület,“ (Heine költe ménye) Aucun fordításában; „Pillanatnyi igaz ságok“ (Vacano Emil igen szép s érdekfeszi tő elbeszélése;) fordította B. Büttner Lina; „Já nos kapitány ur elbeszélései,“ Laboulaye „Con Felelős szerkesztő: LUKÁCS ÖDÖN. Pénztárnok: Vitéz Mihály. Haszonbéri hirdetés. tes bleus“ czimü munkájából;) „A jelentéktelen ember.“ (Bret Harte elbeszélése.) Kőrősy László forditásában. „Irodalmi, művészeti és társadalmi hirek.“ A borítékon: „T. olvasóinkhoz, Hymen, számrejtvény, betü-talány, szikrák, (mindkettő hármas jutalommal a megfejtő előfizetők számára,) a kiadóhivatal postája, a szerkesztő nyílt válaszai, vegyesek.“ Szerkeszti: Benedek Aladár. E csinos, tartalmas s a női igényeknek is megfelelő hetilap előfizetési dija egy negyedévre 2 frt 50 kr, félévre 5 frt. Féléves előfizetőknek képjutalom stb. Előfizethetni minden vidéki postahivatalnál és hiteles könyvárusnál. Kiadói és szerkesztői hivatala: Budapest, zöldfa-uteza 10 sz. H. emelet 15 ajtó. — Ajánljuk e lapot a müveit közönség figyelmébe. Nyirfalombok. aía. I a Tallér, mely nem tallér. — Más a névérték, más a IV 'orgalmi becs. — A kétkedő Tamás ágiója emelkedik. I y- Régi közmondás a komáról. — A másik tábor. — I Egy szó a generálishoz. — Hát a riadó éljenek hol I. vannak ? — Hang a magasból. — Nem kell nekünk I ez a lőre 1 I« Ha — miként mi — te is türelmes ol-1 ® vasó 1 megetted már kenyered javát, (mint aj* régiek szokták mondani,) bizonyosan emlé-j1 kezni fogsz; és ha még csak azt az életkort 1 taposod, midőn a himlőóltatás műtétet gyer-|r mekeiden majdnem minden évben igénybe kell I ^ venned, hidd el nekünk vén embereknek, hogyP volt hajdan egy tallér nágyságu rézpénz, melyj1 körirata szerint 30 krajczár értéket képviselt, P a forgalomban azonban nem vólt több 2 garas | J ára becsületénél s ezért suszter- és katonatal- J1 léniák is, de átalában régi két garasosnakjl neveztetett. Hogy értékének e botrányos sü-P lyedését mi okozta ? nem tartozik ide, de kü-11 lönben is hosszú volna elbeszélni, s talán még|! el sem hinnék némelyek, mert bizony, bizony 111 furcsa história . . . mindössze is azért szere-I peltetjük pár perezre a múlt idők ezen kép-1: mutató emlékét, hogy beigazoljuk, miszerint aj] névérték és belbecs merőben különböző fogai-1 mák, és hogy mi uj képviselők mennyire Ta-j mások kell hogy legyünk, ha az országházban I a zászlók jeligéit betű szerinti értelemben véve, akarunk egyik vagy másik táborhoz csat-l lakozni... Itt van például nehány bus magyar, kik konzervativeknek nevezik magukat. Hiszen ha valóban azok volnának 1 Még tán magunk is j közéjök állanánk . . . hejh 1 jó az az ó búza, | ó bor, | szalonna, ó pénz, no már az ó kösz- vény nem valami kívánatos 1 ... a milyen so-1 kan vannak, még talán hadnagyságot is kap-| jnánk náluk j Igen ám, de kötve kell hinni aj I komáknak, sokat olvastunk már mi kalózha-| jókról, melyek békés nemzetek lobogóját viselik, és csak az utólsó perezben tűzik ki a fekete zászlót, a pusztulás és halál gyászos jelvényét ... hátha ezek is majd később mutat-1 ják ki karmaikat 1 Jerünk tovább egy házzal! No már ez a másik tábor tetszik nekünk 1 Kipróbált régi bajnokok, lelkes harczvágyó uj hősök, mindnyájan nyilt sisakkal és felemelt fővel, fekete kantus irmagnak sincs közöttük, tömjénszagnak se hire se hamva s zászlójukon magasztos jelszó: „szabadelvü- ség“ . . . jertek barátim 1 sorakozzunk e derék harezosokhoz, hiszen mi is rokonelvüekl vagyunk. De hogy azt ne gondolják, mintha talán kémekül jönnénk ide, mondjuk el kereken és minden utógondolat nélkül nézeteinket, meglássátok két kézzel és egetverő örömria- . dással fogadnak bennünket 1 í ... Uram uram, generális uram 1 mi i válogatott legénység az ön zászlója alatt akarunk küzdeni. Nem kérünk kapitányságot, ha■ nem csak egyszerű közlegények leszünk. Szel■ lemünk teljes erejével, karunk egész hatalmá- i val fogunk küzdeni a szabadelvű eszmék ér- ) dekében. Oda működűnk jelesül, hogy a czi- i mek átalában töröltessenek el i a méltóságoa- főrendek, addig mig szerepelnek, elégedjenek i meg az 1848-ban szokásos megszólítással: • tisztelt felsőház 1... hogy a lotteriák és bármi i néven nevezendő szerencsejátékok, mint az i állam méltóságával össze nem térő intézmények szüntéttessenek be azonnal . . . hogy a- zárdák, mint a társadalom érdekével merőben : ellentétes helyiségek, zárassanak be s közII hasznú czélokra forditassanak . . . hogy a do- hányegyedáruság ravatala felett mondhassuk I él, és pedig mielébb : „requiescat in pace !“ I ha ugyan nyughatik békében ő kegyelme, mi- dőn életében annyi visszaélésnek, gonoszság- nak, és erkölcsrontásnak volt szülőanyja . . . t. hogy egyelőre a békebirói intézmény létesit- d tessék minél szélesebb körben, később pedig- teljesüljön Billand Varennes konventtag óhaja: t „semmi törvényszék, csak választott birákkal!"- . . . hogy az uzsora iszonyú átkának ellensu- 1 lyul az ország minden jelentékenyebb közsé- I gében, állami segélyezés mellett is, ha kel' t- — népbankok állíttassanak fel, fedhetlen jel- s lemü igazgatósággal . . . hogy a katonaságnál | úgy szolgálat ideje, mint létszáma lehető leg kissebbre szállíttassák, miután az eddigi rend é szer mellett maholnap nem lesz a hadseregnél t, mit védenie . . . hogy az állam ne csak suj is tani és büntetni tudjon, hanem az ápolást é :e jutalmazást is ismerje kötelességül . . . hog; I a törvény, eltérőleg az eddigi slendrián szó ;y kástól, ne gördítsen ezer meg ezer akadály i- a házassági viszonyok kötése és oldása elé.. I hogy az igazságszolgáltatás ne legyen pókszö I vet, mely csak az apró legyeket és szunyogo :ö kát fogja meg, a nagy dongókat és lódará í- zsokat nem . . . hogy az állam ne tűrjön a í- államban államot, melv örökösen oda kacsint it, hova a harangok nagyböjt végén szoktak irándokolni . . . hogy az iskolatörvények iellé egy Ids anyagi jóllét is jusson a népik. hiába ! ha kenyér nincs, nincs tudomány 1 így a képzelhetlen visszaélések a csődöknél rélyesen orvosoltassanak . . . hogy az annyi- sor megígért s ugyanannyiszor elodázott ma- parbank nem hólnap, de ma létesíthessék .. . ogy a „sine cura“ állomások szüntessenek ieg ” . . hogy a méltatlanul fizetett nyugdi- ik azonnal vonassanak el azoktól, kik aligha- em más forma dijat érdemelnének . . . hogy börtönrendszer jelen nyomorult helyzetéből iemeltessék . . . hogy a „halblinks —- halb- Bchts“ egyedül illetékes helyén, vagyis „túl z óperenczián“ legyen érvényes . . . hogy z eddigi gyakorlat majdnem hihetlen fonákágával szakítva, a gabona, repeze, szőllő el- igyása, vagy aszály általi megsemmisülése is oroztassék az elemi csapások közé . . . hogy z adóbehajtás akkor eszközöltessék, mikor an rá alap, és olyan egyének által, kik a mi érünkböl való vér, nem pedig valami alliga- or busaszökető — vagy boa constrictor — ős- ől származott idegen . . . hogy a családal- ;otás közhasznú és országos érdekű cselekvé- lyére jogosittassanak fel, de sőt erősen köte- eztessenek azok is, kik attól ez ideig szigo- uan eltiltvák felsőbbségileg . . . hogy a nők, egalább öt évenként egyszer, hatalmaztassa- lak meg, maguknak férjet kérni (teringettét.! >eh sok stólát kapnának abban az esztendőién a páterek !) . . . hogy a szegény megszo- norodott jáger emberek mentessenek fel a vadászati enged, méreg drága taksája alól s legfel- iebb egy pár nyulat legyenek kötelesek az álam konyhájára évenként beszolgáltatni, vagy pedig egy rókát, hanem persze nem o 1 yfa n lábatlant . . . hogy a kinek három eladó leánya van, semminemű adó fizetésére ne lcény- szerittessék, — fizet az különben is eleget, s még hozzá a fejfájás, szédülés, óldalnyilalás is eléggé kínozza, kivált úgy vásárok előtt, majáliskor és farsangban . . . hogy az országos képviselet nem a külföld idétlen majmo- lásával s doctrinair elvek ingatag alapján, hanem népünk valódi szükségletei, fejlettségi fokozata és meghamisitatlan áspirátiói figyelembe vételével alkossa a törvényeket s alkosson minél kevesebbet, de annál jobbat . . . hogy átalában a hatalom és hivatal emberei, legyenek bár miniszterek vagy constablerek ne higyjék, hogy a közönség van ő érettük nem pedig ők a közönségért, a souwerain népért . . . ... Mi a tatár 1 hiszen még csak égi árva „vivát“ sem hangzik felénk 1 Mindenk hallgat és beüti a fejét... Aha 1 a generáli válaszol ... — Jaj amice 1 beh nagy fát mozgat, ső nem is nagy fát, hanem nagy fákat . . . eg egész erdőt l Tudnánk mi jól, hogyan keilen« — de ha nem lehet 1 Pedig nem lehet l II£ nem türelem I Tűrni és várni 1 Várni legaláb is nehány évig, akkor majd meglássuk, m tehetünk, ha ugyan addig azt nem zúgják fi leinkbe: „szállj le Balázs paripádról 1“ . . azt azonban előre is nyilvánítjuk, hogy némel szerény vágyaik irányában élni fogunk a szei kesztők elvitázhatlan jogával, a vörös ceruz használásával, — a többire nézve pedig r< I méljék a legjobbat az időtől 1 — Az időtől ? Hogy is mondatja Han I lettel Shakespeáre ? „Mikorra megnő a fü, — akkorra mej Idegük a li . . .“ Jerünk ismét tovább egy házzal I —z.—y. A kis-kállai határban mintegy 300 holdat tevő, jóminőségü szántó- és 'kaszáló-föld, to- Ivábbá a nyiregyházai-báthori kőut mentében I N.-Kálló városhoz 5 pereznyi távolságban fekvő Ijókarban levő fürdő-helyiség (Elysium) a szük- I séges épületekkel, egy igen jövedelmező vizi I malommal, a [faluban fekvő cselédházakkal, — I kitűnő pinczével együtt — 3-—6 évre a legjobb I feltételek meüett minden perezben szabadkéziből kiadó. Bővebb tudomást szerezhetni alólirt tu- llajdonosnál Demecseren Szabolcsmegye- és Kis- I Kálióban. Elek Emil. (1-3) Jbkjtési Mffietméif, A nyíregyházi kir. törvényszék helyiségeiben levő kőkályháknak (számra 28) vas-le- I mez csövekkeü ellátására ezennel pályázat nyittatik. Felhivatnak mindazok, kik e munkát elvállalni szándékoznak, hogy folyó évi október hó ll-én délelőtt 10 órakor a törvényszék irodaigazgatóságánál 20 frt bánompénzzel ellátva jelentkezzenek. A minta és feltételek ugyanott a hivata ■ i los órákban megtekinthetők. Zárt ajánlatok is ; elfogadtatnak, az árlejtés megkezdéséig a 20 . frt bánompénz csatolása mellett. Nyíregyházán, 1875. szept. 30. Felsőbb engedélylyel s Bajnos József, ■ (1—2) irodaigazgató.
