Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-09-26 / 39. szám

is dobtak egy darab égő tüzet, a melytől a rajta levő ruha meggyuladván, nagyon meg­ijedt s ijedtségében szaladt hazafelé, s szala- dás közben a szél még jobban éleszté a tüzet; úgy hogy haja, szemöldöke s minden rajta levő luba teljesen elégett, mikor a falun fu­tott, teljesen meztelen volt. Két napi iszonyú kínlódás után borzasztó fájdalmak közt múlt ki. (gy.) Legtöbbe kerül az idén a töltött káposzta, mert mind a bélése a disznó, mind a boritéka a káposzta, felette drága. A sertés drágaságáról meggyőződtünk a legközelebbi nyíregyházai vásáron, a káposzta magas árát pedig bizonyítják az újhelyi és tokaji piaczok, hol már most is 8—15 forintot adnak 100 fő káposztáért. Csodálatos, hogy Nyíregyházán csekély ára van a káposztának! —..Ezelőtt Dombrád, Halász, Kanyár, Czigánd, Kék árasz­tották el e terménynyel túlságosan a piaczokat, de most az említett helyeken is, Kéket ki­véve venni kénytelenek a káposztát! Az egész rétközön csak Gógény, Kék, Beszterecz ad el az idén káposztát, de nem sokat, kupeczek helyben 8—10 forinttal fizetik százát. (gy.) Ama bizonyos vadászati törvény — úgy látszik I— a rétközi nádasokban is ki- hirdettetett, mi onnan magyarázható ki, hogy a vadak sáska módjára megszaporodnak, s ugyancsak használják az aranyszabadságot. Ama bizonyos kilencz farkas kölyök szülői is, me­lyeket a napokban á rétközi nádasokban ta­láltak, számíthattak a vadászati törvényekre. (gy.) Jó világ derült a szegény legé­nyekre, a többek között a rétközön is. A pásztorok beszélik, hogy alig vannak éjje­lenként ily hívatlan vendégek nélkül. Legkö­zelebb Besztereczről 3 lovat vittek el. Ugyan­ott folyó hó 16-ikán éjszaka nagy dér volt, mely a dohányokban sok kárt okozott. (!) Képviseleti gyűlés tartatott Nyíregy­házán szeptember hó 24-ikén több fontos tár­gyak felett. Térszüke miatt a gyűlésről bővebb tudósítást csak jövő számunk hozhat. A pénz­ügyi bizottság — mint értesültünk -— a héten a nagy kölcsön tárgyában Budapestre utazott. (!!) A sétatér tisztán tartása képvisele- tileg elhatároztatott. Lett is annyi sikere, hogy egyszer ki lett seperve, azóta pedig ismét a régiben vagyunk. Ha a képviselet határozata csak papíron fog maradni, akkor nem sokra haladunk 1 Előre semmiesetre, hanem ha rákmódjára. (—) Gyönyörű veröfényes napjaink jár­tak a múlt hét elején, nem csekély ölömére a dohánytermelőknek, szőllős gazdáknak, üdülő betegeknek és fürdőben időzőknek. Néha ugyan éjjel és a reggeli órákban ködök borongottak a földfelett, azonban az emelkedő napsugár mindig diadalt vett e kellemetlen vendégeken* — épen úgy, mint Nyíregyháza városa derék képviselője azon ipséken, kik megválasz­tatásának jogosságát erőnek erejével beár- nyazni és eltiporni akarták. — Különböző rósz hírek szárnyalnak a szabólesmegyei törvényszék czélba vett áthe­lyezéséről. De hát lehet olyan ember, ki hitelt adjon az ilyen kósza és gyanús kútfőből eredt híreknek ? Hiszen az, hogy Szabolcsmegyének úgy helyzeténél, mint előnyeinél fogva más köz­pontja lehessen, mint Nyíregyháza, még gon­dolatnak is képtelenség. — Úgy kellene tenni az ilyen hírek terjesztőivel és főleg koholóival, mint Oroszországban szokás, hol azokat, kik valami szerencsétlenség bekövetkezését jósol­gatják, bezárják addig, mjg a szerencsétlenség megjövendölt ideje el nem múlik. Aligha meg nem érdemelnék 1 — Örömmel értesültünk, hogy midőn a megyénk megcsonkintásának megakadályozása végett kinevezett küldöttség a minisztériumot megkereste, megyénk főispánja erélyesen és megható melegséggel tiltakozott a miniszter előtt Szabolcsmegye területének megnyirbálása ellen. Üdvözöljük őt, mint méltó unokáját a nagy és feledhetlen emlékű Vay Józsefnek, megvárva és remélve egyszersmind, hogy ne­talán ezután felmerülő hasonló törekvések el­lenében hasonló buzgalmat tanusitand, s meg­mondja bátran a mindent uivellirozni akarók­nak: edddig, — és ne tovább“ 1 ' (1) A kallói f. hó. 23-kára kitűzött pap­választás azon oknál fogva, hogy a papi ki­küldött a helyszínén meg nem jeleut, meg nem ejtethetett. Hisszük, hogy az uj válasz­tási határidő minél elébb kitüzetik. Legna­gyobb pártja van Görömbei Péternek, la­punk jeles munkatársának. Megválasztása bi­zonyos. (gy.) A Beszterecz és Megy er közt levő „Király tavában“ oly igen kiapadt a viz, hogy a halak is döglenek már benne. E napokban oly nagy mennyiségben döglött a hal, hogy a mit egy helyen találtak, meglehetett volna rakni vele ötven szekeret. . (gy) Ez idén a Rétközön is sok köles ter­mett, csak az a kár, hogy semmi ára nincs. — Egyébb tavaszi veteiúények, kivéve a tengerit, általában gyengék voltak. A gabona itt is sok gazdát megcsalt számításában. (gy.) Rád község, derék község. Legköze­lebb határozatilag kimondta, hogy jövő tavasz­kor, ha élni marad, nem fogadja !el a nyírvizet s helyet sem ád neki. A határozat nagyon üdvös és jó, csak keresztül kell vinni. (gy.) Dotnbrádon Mátyás Péter leányát nagy szerencsétlenség érte, a cséplőgép dobján dolgozván, a forgó henger oda sodorta lábát s azt ízre porra törte. Megmaradásához kevés remény van. * „Az uj idők“ czimü igen kedveltté vált hetilap (havonkénti divat-tárczával) 38 ík (szept. 18.) száma a következő válogatott és érdekes tartalommal jelent meg: „Levelek egy leányhoz,“ II.Reviczky Gyulától; „Hiába volt,“ (eredeti költemény), Nuszluhácz Ödöntől ; „Egy gyanús fürdői idény,“ (eredeti elbeszélés), Lauka Gusztávtól; „A völgy,“ (Uhland költeménye) Ivenedi Géza fordításában; „Pillanatnyi igazsá­gok“ Vacano Emil igen szép s érdekfeszitö el­beszélése ; „János kapitány ur elbeszélései“, La- boulay „Contes bleus“ czimü munkájából); „Tá­vol az emberektől“, (őszi tárcza) G. Büttner Júliától; „Queen Mary.“ „Irodalmi, művészeti és társadalmi hírek.* — A borítékon: „T. olva­sóinkhoz, Hymen, számrejtvény, betü-talány, (mindkettő hármas jutalommal a megfejtő-előfi­zetők ^számára), 'a kiadóhivatal postája, a szer­kesztő nyílt | válaszai, vegyesek. — Szerkeszti: Benedek Aladár. E csinos, tartalmas 8 a női igé­nyeknek is megfelelő hetilap, előfizetési dija egy negyedévre 2 frt 50 kr, félévre 5 frt. Féléves előfizetőknek képjutalom stb. Előfizethetni min­den vijléki '"postahivatalnál és hiteles könyvárus­nál. Kiadói és szerkesztői hivatala: Budapest, zöldfa-uteza 10 sz. H. emelet 15 ajtó. — Ajánl­juk e lapot a müveit közönség figyelmébe. * Budapest, 1875. September 1-én. A „Haza“ életbiztositó és hitelbank 1875. julius augusztus havi üzletkimutatása. Benyuj? tatott 211 drb bevallás 230,388 frt. Kiállíttatott . 191 drb kötvény 204,248 frt. Ez évben befolyt dijak összege 310,589 frt 62 kr. Ez évben kifize­tett károk összege 126,124 frt 23 kr. Az összes érvényben levő biztosítások összege 13.706,799 frt 87 kr. A „Háza“ életbiztositó és hitelbank igazgatósága. (—) A lapokban olvassuk, hogy „mintegy száz biró (Mr, törvényszéki bírák, k. járásbirók és aljárásbirók) s több kir. ügyészek és alügyé- szek lettek ő felsége elé terjesztve, kiknek szol­gálatát az igazságügyminiszter továbbá nem ve­heti igénybe“— Szomorú és megdöbbentő új­donság azoknak, kik talán maguk is érzik, hogy nem méltók azon szép állomásra, melyre kine­vezve voltak s melyet csak valami „sine cura“. féle kényelmes állapotnak tartottak. De örven­detes újdonság a közönségnek, mely teljesen jóllakott már egynémelyik hivatalnok tétlensé­gével, részrehajlásával, Írástudatlanságával és hűtlen kezelésével. (—) Panaszkodik egy vidéki lap, hogy „mig hazánk némely vidékén oly nagy a vizbőség, hogy az emberek százanként fuladnak bele, má­sutt majd szomjan hal a lakosság, — például Ló- lcut községben (Veszprém megye) már darab idő óta pénzen mérik a vizet, még pedig oly áron, mint a bort.“ — Furcsa! megyénkben ez idő sze­rint ezerszer meg ezerszer több a viz, mint a bor, még is pénzért árulják a vizet, és pedig nem csak a vásárokban és vasúti állomásokon, hanem — a vendéglőkben is, még sem panaszkodunk. Nem illik a panasz, tanulja meg t. kollega 1 mai időben hozzánk alkotmányos boldog polgárokhoz. (—) Keleti Károly azon érdekes és ta­nulságos értekezésében, melyet „Magyarország népesedési mozgalma“ czim alatt a magy. tud. akad. 1875. mártius 1-én tartott ülésében ol­vasott fel, kimutatja, hogy hazánkban a szü­letési -arány oly kedvező, hogy e részben csak Szászország mutat velünk egyenlő viszonyszá­mot, s mig más államokban 25—39 lélekszámra esik egy születés, nálunk 24-re. E kedvező arányt azonban lerontja a születési és halálo­zási különbözet, és főleg a gyermekhalálozás tulnagysága. Jelezi, hogy 1869-től 1873-ig mind­inkább és évről évre nevekedik az öt éves ko­rukig elhaltak száma, hogy 1869-ben elhalt öt éves koráig 215 ezer, 1870-ben 22? ezer, 1871- ben 260 ezer, 1872-ben 273 ezer, s 1873-ban plane majd 350 ezer. Vajon: mi lehet oka e megdöbbentő fogyásunknak ? Keleti a járványra utal, mely 72 és 73-ban pusztított, — hanem mi azt hisszük, hogy az érdekelt apró emberek azt gondolják magukban: hejh! nem jó világ van itt, joob lesz innen elhordani magunkat és nem malőröztetni dohánymonopolium, vadászati engedély, centralizátió, adóhajtó, végrehajtó stb. által naponként! (*) Csodás szélsősége az időjárásnak, hogy mint mostanában történt, ma erősen menydörög s holnap fűteni kell a szobát. Ezt fejtsék meg a tudósok 1 Mi részünkről onnan magyarázzuk ki e tüneményt, hogy gróf Ap- ponyi Albert Lourdesba (Francziaországban) zarándokolt az ottani 5csodatévőhöz sott marad hat hétig, — s a természet ezen bot­ránykő zott meg, ezért botránykoztatott minket is azzal a kuruc hideg idővel, mely november­ben is megjárná. (k.) Sajnos eseményről értesülünk a me­gyénkkel szomszédos Karád községéből. Az ot­tani ref. lelkész Ardai, 27—28 éves fiatal em­bert meglátogatták barátai Tolcsváról körülbelül két héttel ezelőtt, a lelkész indítványára ki­mentek a Tiszához s meg akartak fiirödni, a vizet azonban hidegnek találván, felhagytak szándékukkal. De a lelkészt nem tudták a für­désről lebeszélni, ki is aztán a folyamba men­yén, egyszer csak — valószínűleg a rögtön reá jött szélhüdés folytán — elmerült a hullámok­ban. Holttestét pár nap múlva találták meg összedugott karokkal* Általános részvét és szá­nalom kísérte a véletlenül elhunyt szép remé­nyű ifjút korai gyászos sírjába. # Hallgatni nem arany. A „Vasárnapi Újság“ f. évi szept. 12-ki számában Rómer Flóris derék régészünk zúgolódik népünk és főleg az értelmiség azon közönyössége ellen, melyet a hajdankor emlékei iránt tanúsít, fel­említve egyszersmind a megyénkben talált kő­magokat, szilánkokat is, a lelet helyével. Na­gyon óhajtandó volna, ha a megyei régészeti muzeum ilyen leleteit, sőt átalában egész tar talmát lapjaink utján tüzetesen megismertetné velünk a tisztelt muzeumigazgatóság, s a gya­rapodást időről időre szinte tudatná az olvasó közönséggel, mely nem csak tudomást venne igy e régészeti kincseinkről, hanem kétségkí­vül sietne is azokat adandó alkalommal sza­porítani. Lapunk teljes készséggel ajánlja fel hasábjait a t. igazgatóság közleményei számára. (s.) Újkori csuda történet. Betoppan a napokban egy Hercules termetű néma ember Ibrányba s jelenti magát a község házánál, hogy ő koldulni akar, mit az elöljáróság a bi­zonyítványok nyomán 48 órai időre meg is en­gedett. Azonban alig egy pár bázhozi elmene­tel után jónak látta a csapszékbe betérni egy kis sziverősitőre, hol barátságos koczingatás közben, feledve hivatását, feledve némaságát, ime az állítólagos béna nyelvek egyszer csak megszólalnak s érthető hangokban nyilvánít­ják épségüket. Eme rendkívüli csuda, nem ma­radhatott a korcsma szűk falai között, eljutott az elöljárókhoz <is, kik azonnal becsipték a magáról megfeledkezenet. Minhogy ezek erős kálvinisták lévén, nem hisznek a babonának nem hittek azon állításának sem, miszerint Isten az p buzgó fohásza következtében épen ezen alkalommal csudálatos módon visszaadta nyelvének épségét; hanem, mint veszedelmes Csalót, meg akarták vasaltatani s a helységből kitolonczozn1. Igen ám ha lehetne I De az iz­mos csavargó, mint szilaj vad rázta le ma­gáról az embereket, • rúgta, vágta, harapta a hozzá közeledőket. Csak miután kifáradt a küzdésben, sikerült 10 embernek levenni lábá­ról és reá tenni a vasat. Fenyegetve a lakoso­kat az egész falu felgyujtásával, sokaknak meggyilkolásával. Ezen jó madár Kisvárdáról kezdve majd minden faluban eljátszotta csalási szerepét. Az elöljárók jobban szemügyre ve­hetnék az efféle jó madarakat, mielőtt koldu­lásra engedélyt adnak. (s.) Olcsószerü dohányzás. Havannában gyárat szándékoznak előállítani a legfinomabb dohányfüst készítésére, honpan csöveken ve­zetnék szét a dohányzó szobákba a kellemes illatot, miként a gázvilágitással tesznek. Itt a Tisza mentében a dohánytermő helyeken még arra sincs szükség, hogy gyárat állítsanak, mert itt ingyen szívható a legfelségesebb do­hány illat, annyira telve van a levegő pályáza­tával. Úgy látszik, a dohányraktárak sem fog­nak üresen maradni. Nem rósz vigasztalás a dohányzókra nézve. (s.) Olcsó komaság. Már régolta haragba volt Mihály gazda egyik komájával, mert nem akart részt venni hősies ivásokban, sőt trak- tálgatni sem volt hajlandó a vice atyafit. Hogy tehát e morósus embert megboszulja Mihály gazda, egyet gondol, s áruba bocsátja a koma- ságot. Nem kellett soká kínálni, csakhamar akadt vevője 1 megtörtént az egyesség egy meszely pálinkában; ezen időtől fogva meg­szűnt a régi, kezdődött az uj komaság.. Go­nosz kalmár világ, még mit áruba nem bocsát. *** Rendítő uzsoráskodást visznek vég- íez országszerte, de közelebb városunkban is a törvény védszárnya alatt az emberek; 300— 400 perczentes pénzek nem ritkaságok. Ügy az igaz, hogy meg lehet gazdagodni, de az igy gyűjtött pénzen nem lehet isten áldása 1 Nemi Mert a nép hova tovább szegényedik, a nyomor női S az elpusztult családok siralmai előbb utóbb megrázzák a megkövesült sziveket isi S hát ha egyszer a kiaknázott nyomor azt ;bgja mondani: „elég!?* Fővárosi hírek. halni, hogy legalább közelebb legyen hazájá­hoz, melybe visszatérnie nem volt szabad. — Uj honvéd egyenruha. A honvédeknek már egy év előtt kellett volna uj .egyenruhát kapniok, de az mindeddig elmaradt. Most azonban a honvédruhatári bizottság egy fény­képészt megbízott avval, hogy egy próbára készfilt egyenruhát szinezve fényképezzen le, a mely egyenruha, tetszés (esetére,; az. egész honvédgyalogságnál be, fog, hozatni. % uj egyenruha kék sapkából, szürke, vörössel ki- zsinórozott magyar nadrágból <js eddig viselt kabátból fog állani, — Az orvosi Zsebnaptár Légrádi fest-, vérek kiadásúban 18jf6-,raíris megjelent, #n úp oly ügyesen vau összeállítva, mint. a korábbi évfolyamok. Szerkesztője ; dr. Hnchhalt Károly, Ara 1 írt 20 kr. — A hivatalnokok özvegyeinek és árvái­nak menházát, melyet eleinte Budára tervez­tek, újabb határozat szerint Pesten a sugár­úton fogják-, építeni. -----­— Az állatkertnek nagy szívességet tesz­nek azon magánkertek 1 tulajdonosai, a kiknek gesztenye fái vannak, ha á vadgesztenyét, a melyet különben sem'értékesíthetnek, odaaján­dékozzák. Az elszállításról az igazgatóság szí­vesen gondoskodik. — Illatos gyümölcs. A franczia kerté­szek újabb leleményességről, a gyümölcsök tetszés szerinti illatossá tevéséről Írnak a la­pok, mely abból áll, hogy a ' körtén, almán, vagy egyébb gyümölcsön érés előtt egy tűvel lyukat szúrnak s e szúrás helyeket a kíván­ságnak megfelelő illatszerrel bekenik. E műté­tet 10 napi időközben ismétlik, s a megélt gyümölcs a felhasznált illatszernek megfelelő kellemes Ízzel bír. Üzleti érlesilés. A nyíregyházi terménycsarnoknál szept. hó 18-án bejegyzett terményárak. I Kerexketleai ár, Pitirti ár. | jog köböltöl kezdve Rozs 00—00 fontos ‘2.60—2.70 78—Sí) „ 2.75—2.80 80—80 „ | 2.85—2.90 80—81 „ ' 2 90—3.00 Bnza „ 3.60—3.80-89 V, „ o.oo—O.OQ^ 3.90-4.00 Árpa . . . 1.60—1.701 Zab . . 1.40-1.60 Tengeri .vJ 2 KW 2,20 89.'/, ,, 2.20—225 Köles . ... oo.o-oAp Bab, .tiszta fehér Bükköny . '. 3.75-J-4.00 o.od-i-o.ob> K&posztarepczc 0.00—0.00 4.SÓ—4.75 Lenmag 0.00—0.00 Komborka . Ö.óo— O'.OÖ Kendermag .. / (t).'öot+-otop­Mák . .j. , t.'. 0.00—0.0Í, Napraforgó olaj . u * 00—\flO ÓÖ.OO—W>, Szesz *'/,* itcie . í '• ' 1B-S N y i r f a l ó m fa o k, | XVIII. (Ha kellett az A. kelljen a B. is. A fipnyás nagysám Mi a legnagyobb hiba? Tagadás nem.wegféjtés. A kép zeit beteg. Egy hiú nő. Títcsök itt, tücsök ott. Atya' intésünk).. — Wartensleben Ágoston gróf, felsőházi tag, § az 1848-iki szabadságharezban honvéd [ezredes élete 71-ik évében folyó hó 19-én szélhüdés folytán elhalt. Hült tetemei folyó hó 21-én, délután 4 órakor tétettek farka3di birtokán Monor mellett a helvét hitv. egyház szertartása szerint, örök nyugalomra. — Ál dás és béke lengjen porai felett 1 — Blaháné esküvője ma délelőtt 11 óra kor nagy fénynyel ment végbe a belvái’osi plé­bániatemplomban. A fővárosi közönség majd nem páratlan részvétet tanúsított a népszerű dalos művésznő iránt. A nagy .templomot a szó szoros értelmében zsúfolásig töltötte meg, elany- nyira, hogy a násznépnek csak nagy erőfeszítés sei lehetett utat nyitni. A templomba nem fért néptömeg az utczán szorongott és mikor a meny­asszonyt meglátta, zajos éljenekkel üdvözlé. Az esketés alatt oly óriásivá növekedett a közönség, melynek legnagyobb részét nők képezók, hogy, a násznép nem mehetett ki a főbejáratokon, hanem a kis mellékajtón át kellett távoznia s a templom és a városháza közti téren szállt kocsiba. Itt is nagy néptömeg volt együtt, mely zajos éljenek- kel fogadta a kijövő menyasszonyt. — Egy lengyel emigráns és amerikai sza­badkőműves Thomain Robert halt meg leg­közelebb a városligete Bethesda-kórházban, 48 éves korában* Élete hosszú sorozota volt a hányattatásoknak; tarkasága érdeket, s nemes" iránya részvétet gerjeszthet bennünk. Thomaih Lengyelországban, Berszadán született, orvosi diplomáját a zürichi egyetemen nyerte. Lengyel- országban nem működhetvén Párisba ment, hol 1848 ban részt vett az utczai bajrikádharezok- ban. Később az amerikai háborúban szolgált mint ezredorvos ,4 évig. Amerikából, hol ti­zenkét évig működött, 1868-ban Budapesten át Törökországba ment, hol előbb Zofiában, majd később másfél évig a ttilesái kórházban volt alkalmazva mint főorvos. Egy szép és müveit 15 éves leányt hagyott hátra, kit az elhunytnak egy emigráns barátja (Marczinkie vicz Antal) vett magához. Az elhunyt temeté séröl a fővárosi szabadkőművesek gondoskodtak A tudományos, nagy tapasztalatu és gazdag nyelvismeretü orvos Magyarországba jött meg Hohó tücsök barátom! nem oda Buda, hogy ily hamar meneküljön kezünkből, — ha tetszett dicsénekünket végig hallgatni, tessék a birálat keserű, poharát is utolsó csöppig ki-’ üríteni 1 Mintha maga is valami elkényeztetett ■ városi delnő volna, ki, mig azt suttogjuk fü­leibe : ah, mily bájos, mily kelletndus, mily vé- í getlenül kedves angyali nagysád! oly igézőn mosolyog ránk, minthq, szemeiben a Mohammed hetedik ege tükröznék; de ha azt találjuk neki mondani: bizony bizonyI edes nagysád!; nagy hiba ám az az éktelen fényűzés, az az örökös fürdőzés és bálozás, az a (hogy is ne­vezzük?) az a pillangó ' természet... olyan - mérges szemeket vet reánk, hogy majdnem a kulcsjukba buvunk ijjedtünkben. — Légy tü­relmes még nehány perczig' tücsök barátom! s azután adieu! mehetsz utadia y/mind a vízig- szárazon...“ Legnagyobb és valóban mcgbocsáthatlan hibád oh tücsök? hogy igen gyftkrán az embe­rek fejében ütöd fel . főhadiszállásodat^ és .ál- ? andóan ott tanyázol. —’ Persze, a természet-,’ tudósok nem képesek megfejteni, hagyj hol, I miként, mikor’ (Is "miért lógóból be lé&meríte- I sen elzárt- agyrostok közé-s* innen dolyólag Jjg,- § tározottan tagadják is létezésedet a test. azon■* részében, melylyel legtöbb halamló gondolkozói? szokott (sokan! gyomrukkal "gondolkoznak | ajf chinai, kit a bambusnád jótékonyságával imeg $ ismertetnek; a—* ta'pávaiy 'de hát ha 'tej nem ;] 1 feszengenél és ficzánkolnál sok ember tkapR^-j liumában, miként lehetne akkor kimágyjaráz-a nunk az emberi észjáiás sajátságos barango­lását, és értelmes okos’ egyéneknek a noyet- ségesség torzalakjai közé sülyedést? íme Gőzfürdósi barátunk Ép,~ :-fegésfeég8s | mint a makk, mégis minduntalan doktovozzaf és doktoroztatja magát, a. lapok.nem. hirdetnek * gyógyszert, melylyel kitévletct nem tenne; óva-1 kodik gyomörterheléstol, légtínzamtól, hüíés'őhg néha nyárban is buddt; Visel... hasztalan! most itt fáj, majd amott, egyszer az étel nem ízlik, másszor aludni nem tud, ma mellégése van, holnap fül zu gás a; holnapután vérzsibon-' gásról panaszkodik, néha még szive is fáj ^vájjon nem-e a falu szép virágáért?.,.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom