Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-09-19 / 38. szám

vasmarka a ragályos vésznek esett áldozatul, mindamellett bir valószínűséggel, s hiszszük, hogy az óvóintézkedések nem fognak elma­radni. (!) Legújabb. Widowich Ferencz volt szol- gabiró jelenlegi országgyűlési képviselő hely ére főispán ur ö méltósága Péchy Pál madai föld- birtokost nevezte ki, s nevezett már eskü té­telre is behivatott. (1.) Nagy-Kallóban szept. 14 kén délelőtt fél 12 órakor tűz üiött ki, a szeles idő miatt nagy veszély következhetett volna, mert a szomszédhoz már égett is, de egy pár polgár erélyes buzgalma megakadályozta a tűz tovább terjedését, segítségükre hozatván a városháza színjéből a sok rágalmazott lomok közül csak alig kiszabadítható fecskendő, azt se a város lovai vontatták. A tűz már elhamvadt, midőn a város rendőrbirója megérkezett, az ott levő megyei jeles főjegyző figyelmeztette, hogy máskor tűz eseteknél erélyesebben járjon el, erre a rendőr biró ur azt felelte, „nekem az ur nem parancsol, vagyok én olyan ur, mint az ur!“ „s ha tűz van, mért nem jelentik?“ De hogy is vehette volna észre a tüzet, midőn a toronyőr is oly édesen aludt, hogy csak a tűz után konditotta meg a harangot. Tudni kell azonban, hogy a toronyőr is a rendörbiró ur rendelkezése alatt áll! Ilyen elöljárókkal bir Kálió városa. (Beküldetett.) %* Elek Gusztáv honvédőrnagygyal lova a napokban hátra esvén, karját törte. Már Nyíregyházán is történt a múlt években ha­sonló szerencsétlenség. Az ebpz hasonló bal­esetek ellenében még a legjobb lovas sincs biztosítva. — A nyíregyházai „izgatok“ hoppon ma­radtak! . . . Nekiek ugyan megesett! . . . . A Yidliczkay választása ellen beadott petitiót visszautasították s Vidliczkay végleg igazolta­tott! Kiváncsiak vagyunk, mit fognak erre mondani az illető titkos calumniatorok, kik soha sem mertek nyilt sisakkal a küzdtérre állani? Kiváncsiak vagyunk arra is, mihez kezdenek már az ipsék tehetetlen mérgük­ben? Méltó büntetésöket szenvedik, és úgy kell az! — A „szabadelvüpárt“ tekintélye-ebb zömét nem érte a szégyen, és nem illeti a vád, mert az a petitio ügyébe bele nem folyt, azok cselekedtek vala ezt, kik a helybeli „ke­serű lapúk“ leveleit szokták hajtogatni „légy“ és más „csudabogarak“ képeiben!! . . Vala­mennyi éles szónak és kifejezésnek, melylyel a választások alatt e pártosok nyilvános sajtó utján, vagy szóbeszédben egymást illették s ke­serítették, nevezett „bogáncs* lap vetette meg alapját. Mindig ez volt a malitiosus kez­deményező. Most már had piruljanak tehetet­len szégyenükben a titok palástja alatt lap­pangók. De hát ő rájok rájok fér minden 1 Mit nekiek egy város nyugalma és jó békéje, ha az egyéni sértett bosszú keserű érzelmeit kell tolni előtérbe?! Különben az álapostolok már is elvesztették tekintélyüket! Nem tudják már tovább takargatni a lólábat, mely a „hony- hazafiság“ palástja alatt a városi „clique“ uralom fele gravitált! Requies cant in pace! — Ez esetből különben a „D eb re ez e ni Ellenőr“ is megtanulhatja, hogy a véleményö- ket előre hebehurgyán kimondók igen gyak­ran szánalomra méltó helyzetbe jutnak 1 — Hálanyilvánitás. Midőn a közel múlt években a besztereczi ref. egyház templomát átalakittatá, tek. Székely Benedek ur tekinté­lyes összeggel járult annak felépítéséhez. E napokban pedig tisztelt neje küldött az egy­háznak egy igen szép és értékes asztalterítőt, mely valóságos mü darab. Uj kenyéri commu- nivkor már ékesité is az ur asztalát. Az egy­házi elöljáróság, midőn őszinte, szives köszö­netének nyilvánítása mellett a fentirt nemes keblű család nevét jegyzőkönyvileg is megörö- kité: elhatározta, hogy e követésre méltó cse­lekményt hasonló példa kedvéért ujságilag is nyilvánosságra hozza. (Beküldetett.) (gy.) A napokban Székely Benedek ur megvásárolta a Zoltán örökösök besztereczi birtokát, mintegy 300 hold földet, és a Hirsch­mann Jákob 100 hold birtokát. Sok szeren­csét az uj vételhez! (n) A nyíregyházai evang. egyház leg­közelebbi gyűlésében két feljegyzésre méltó tényt követett el. Egyik, hogy Nagy Sámuel aggott, 1 szélütést kapott tanitóját 400 írt. évi díjjal nyugalomba helyezte, másik, hogy Mráz Dániel érdemes tanítót helyére előlép­tette. — Nagy Sámuel 44 évig működött a tanítói pályán lankadatlan szorgalommal! Hála a nemes szivü egyháznak, hogy alkalmat szol­gáltatott a kifáradt veterán nevelés bajnok­nak arra, hogy gondnélkül pihenhessen meg szerzett babérainl Mi csak azt tesszük hozzá, pihenhessen a babérokon még soká jó egész­ségnek örvendve, s gyönyörködve unokáiban. (cs.) A fegyver törvények áldása mel­lett a vadak szaporodnak, csak nem rég ol­vastam I „Szabolcsából, a nyíregyházai erdő­ben farkasok garázdálkodnak; ezt Írhatjuk Dombrád, F^szterecz és Rád környékéről is. Kívül a farkasok! Belől adóhajtók! . . . „Is­ten óvja nagy veszélytől mi magyar hazánkat! 11“ (Beküldetett.) . (g) Eperjeske környékén a munkácsi fegy- házból kiszabadult tolvajok mutatkoztak, a környék úri házaihoz egész vakmerő szem­telenséggel tolakodtak be, s kértek segélye­zést maguknak, azonban Tajthy csendbiztos ügyességének sikerült a dominusokat hamaro­san horogra keríteni. — Gusztrinyi Sándor női-ruha-szabást tanító a napokban városunkba érkezett. Két- hét alatt mindenféle nőiruha-szabást megtanít, naponként 2 órán, 15 forintért. Nincs torunk, hogy a hazai sajtó nyilatkozait felőle közöl hessük, csak annyit jegyezünk itt meg. hogy a methodus, melyszerint. tanit saját találmánya, melylyel még a müveit külföld előtt is (Páris. London) dicséretet és elismerést vivott ki — Szabási módja egészen mértani alapon nyug­szik s a hajszálig pontos szabást állít elő bárminő termetre. — Minden női hivatást iga­zán felfogó leánynak és családanyának melegen ajánljuk Gusztrinyi urat! Reméljük, hogy fog tanitványnőket találni városunkban. Ajánlkozni szerkesztőségünkben is lehet. (—) Minden jóllakásnak meg kell adni az árát. A dinnye, e különben gyógyító, de az idén tökéletes kifejlődésre nem juthatott csemege, s utóbb^ a szilva, alma, körté éret­len állapotban és túlságos fogyasztása elő­hozta a vidékre a szokásos vendéget — a hideglelést, még pedig nemcsak a kiskorú emberekre, hanem a munkabírókra is, mi, tekintve a jelenlegi munkás hiányt, nem épen örvendetes jelenség. Az apró emberek nem sokat törődnek a lázzal, legalább addig mig tart, nem kell vesződniök a tisztességes tudo­mányokkal. [=] Kemecse községben ismeretlen tet­tesek e hó 11-re viradóra egy mézes hitü ke­reskedő boltjában akartak pénz nélkül vásá­rolni, s ily czélból az utczán a bolthelyiség ajtójának küszöbe alá gödröt ásva akartak be­hatolni. Furfangos tervök azonban nem Siike'l ílilt, miután a megrabolni szándékolt hely ki lévén padimentomozva, akkor gördült eléjök legyőzhetlen akadály, midőn magukat már-már a czélnál gondolták. A helyiségnek ezen nem ismerése azt tanúsítja, hogy az enyves kezű kalmárok nem helybeliek voltak, hanem a vi­dékről rándultak ki szerencsét kisérteni. [—] A kéregetők és koldusok kezdik erősen igénybe venni a vidékiek erszényét és türelmét, még pedig sokszor ép, egészséges munkaképes egyének. — Nincs e részben va lamí törvény? Es ha van: nincs a ki végre hajtsa? (!) A ref. egyházközség f. hó 12-kén tar­tott presbyterialis gyűlésében elhatározd, ille­tőleg érvényre emelé ama régibb határozatát, hogy a templom nyugoti hajójában eső széke­ket családi székeknek árverés utján ki fogja adni a többet Ígérőknek. Az árverés napjául fi, évi október 3-kának d. e. 11 óráját tűzi ki. Felhivatnak azért a ref. egyház hívei, hogy ez árverésen mindazok, kik maguknak családi szé­keket akarnak venni, nevezett napon és órában jelenjenek meg. E határozat a szószékről ki- hirdettetni, valamint hirlaputján is közé té­tetni elrendeltetett. A ref. egyh. elöljárósága. [zz] Megnyugtatásul. Nyíregyházán min­denféle egymásnak ellentmondó hirek keringe­nek a törvényszék hová helyezése tárgyában. A kedélyek izgatottak lévén, megválasztott küldöttség, küldetését nem hanyagolja el, , s minden szükségest megtesz a város érdekében. (x) Magán utón értesülünk, hogy a hely­beli törvényszéki elnököt máshelyre neveztékki, ide pedig Kornizs ugocsai törvényszéki elnök tétetnék át, s ez helyét már november­ben elfoglalná. Vagyunk bátrak reméleni, hogy a kitűnő miveltségü, humánus és tapintatos Lauka József utódja, méltó leend jeles elődjéhez. [zz] A fi. szabolcsi gazdasági-egylet vá­lasztmánya fi hó 15 ikén ülést tartott Nyíregy­házán a város háza termében; tárgyául szol­gált a titkári választás megejtése és egyébb ügyeknek, melyek a f. évi szept. 9-ikén tar­tott választmányi ülés óta felmerültek, a köz­gyűlésre előkészítése. A titkár megválasztása, miután a választmány határozatképes szám­mal össze nem jött, ismét elhalasztatván, fogana- tositása az uj elnök és választmánynak tarta­tott fenn. Ugyancsak f. hó 15-ikén tartatott meg a fi tiszavidéki gazdasági-egylet közgyű­lése, melyben az elnökök s választmányi tagok megválasztása eszközöltetett. Elnökül. — Gróf Desewffy Aurel, első alelnökül Miklós Ferencz, másod alelnökül Nyiry János választattak meg. A közgyűlés egyéb határozatát és a megválasz­tott választmányi tagok névsorát térhiány mi­att csak jövő számunkban adhatjuk. — Gróf Dégenfeld Imre elnöki tisztéről leköszönvén, többszörös kérelemre se állott el ezen szándo- káról, buzgó ügyszeretete s buzgalma jegyző­könyvileg is megörökittetni I arról a nemes gróf az egylet sajnálkozása s fájdalma kifeje­zése mellett értesittetni határozható t. * „Az uj idők“ czimü igen kedveltté vált hetilap (divat tárczával) 37 ik száma a következő válogatott s érdekes tartalommal je­lent meg: „A magasabb egység az anyagi és a szellemi világban,“ Dux Adolftól; „Születé­sem napján.“ (eredeti költemény.) Reviczky Gyulától; „Egy gyanús fürdői idény,“ (eredeti elbeszélés,) Lauka Gusztávtól; „Múlandóság,“ (Lenau költeménye) Tóth Sándor fordításában jjj „Pillanatnyi igazságok“ (Vacano Emil igen szép elbeszélése;) „Queen Mary. Az emberevök egy kulturállama,“ (angolból!) „Irodalmi, mü vészeli és társadalmi hirek.“ A borítékon: „T. olvasónkhoz, Hymen, számrejtvény, betütalány, (mindkettő hármas jutalommal a megfejtők számára,), kiadóhivatal postája, a szerkesztő nyilt válaszai vegyesek.“ Szerkeszti: Benedek Aladár. E csinos, tartalmas s a női igények­nek is megfelelő hetilap előfizetési dija egy negyedévre 2 írt 50 kr, félévre 5 frt, stb. — Előfizethetni minden vidéki postahivatalnál és hiteles könyvárusnál. Kiadói és szerkesztői hi­vatala : Budapest, zöldfa-uteza 10 sz. H. eme­let 15 ajtó. Ajánljuk e lapot a müveit közön­ség figyelmébe. [=] Volt alkalmunk e napokban látni azon pléh zsarukat — és vas ablakkerete­ket, melyeket a kemecsei helv. bitv. egyház tornya és temploma számára Andráscsik József nyíregyházai iparos barátuqk készített. E mü­vek úgy izlés mint csín és szilárdság tekinte­tében dicséretet érdemelnek.s a készítőnek és a nyíregyházai iparnak egyiránt becsületére válnak, miért is nevezett iparost jó lélekkel aján hatjuk mindazoknak, kik ily nemű készít­ményeket szándékoznak megrendelni. — A hideg szeles, esős napok még folyvást tartanak. Az esőre vidékünkön volt szükség, mert a szántásvetés a szárazság mi­att majdnem egészen megakadt. Hanem a verő fényes őszi napokra nagyszükség lenne, külö­nösen a szőllősgazdákra nézve volna az kívánatos. [=] Nem addig van a! Közelebbi szá­munkban irta az újdondász, hogy egy valaki a hozzá küldött vevényre jegyzett 58 grammot ugyanannyi kilogrammnak gondolta, s a kül- döncz ennek folytán pakkot is követelt a posta mestertől. Az érdemes újdondász a dolog leg­javát tollában felejtette, azt jelesül, hogy a vevény aláírója a képzelt 58 kilogrammos kül­demény hazaszállítása végett nem csak embert, hanem fogatot is küldött, a küldöncz pedig (talán gazdája is) még most is azon töri fejét, miért kellett azért a tenyérnyi kis levél haza­viteléért a különben is fáradt lovakat a pos­tára hajszolni. (!) A „Franklln-társul at“ magyar irodalmi intézet Budapesten, ismét kiadásában újabban megjelent könyveket küldött be szerkesztő­ségünknek, melyiket olvasóink becses figyel­mébe ajánlunk. Még pedig: — A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természet­tudományok köréből. Bernstein A. német müve után. A XI. és XH-ik füzet. Egy-egy füzet ára fűzve 50 kr. A XI. füzet tartalma: Az állatok és növények életéről. H. Az élet köteléke. — A három idegrendszer összefüggése. — Tekint­sük meg egy kissé az agyvelőt. — A nagy agyvelő tevékenysége. — Mi dolga van a kis agyvelőnek? — Az alvás. — Elalvás és fölébredés. — Az álmok. — Az ember be­széde. — Természet és a népek jelleme. — A szellem és a bölcsészek. — Az erély stb. A XII. füzet tartalma: Az állatok és növények életéről. Hl. Az emberek hajlamai. — Hajlam és szellem. — Az ember felelőssége hajlamaiért. — Szellemi hajlamok. — Az erkölcs. — A művészet. — A vallás. — Test és szellem. — A halál rejtélye. — Mily régi egy uj talál­mány. — A tüdő a mellkasban. — Mit léleg­zőnk be stb. Módszeres útmutatás a tizedes törtek tanításához a métermértékek alapján, és az ezekkel való számolási mód. Irta Kor- dos Gusztáv. Tanítók, szülők és nevelők szá­mára. Ára fűzve 60 kr. A kis nemzeti mú­zeum 35. és 36-ik kötete. Tartalma: Érintke­zés az emberekkel. Irta Báró Knigge Adolf. A tizenötödik javított kiadás után Nagy István. Ára a két kötetnek fűzve 1 frt. E müvec6ke megjelenését örömmel üdvözöljük, miután a német kiadásból évenként több száz példány kel el hazánkban, s egy előbbi fordítás már húsz év óta nem kapható. Schwiedland Frigyes, Franczia nyelvtan iskolák és magántanulók számára. Négy folyamban. HL folyam. Ára 80 kr. Nyirfalombok. XXVH. (Miről nem zengett már — Tompaként — az ének I — Kik nem tudnak emberséget? — Szerénység ,és nagy gar. — Hatalmas és csengőhang. — A kitartás és állhatatlanság. — Lássuk hátul is a viganót I — Három nagy fölt, melyből most csak kettőt pingá­lunk le.) Kedélyes dalnoka a nyári idénynek, ér­demes tücsök ! te is egyike vagy azon sze­rencsétlen furulyásoknak, kiket a hálátlan vi­lág nem tud, nem akar érdemleg méltányolni. Megénekelte már a bolhát a hajdani „Do­romb“ egyik hegedőse, szúnyogok és békák világhirüekké lőnek városi újdondászok és vi­déki levelezők perczegő kalamusa által, légy, pillangó, poloska, kullancs gyakran szerepel­nek az irodalomban (gyakran még munkatár­sakul is felcsapnak ez és amaz laphoz !)..'. csak rólad nem zengett még magasztaló hymí­nusz, és ha szinte egy jó nevű angol iró meg­emlékezik is rólad egyik beszélyében („A tü­csök a tűzhelyen,“) ha szinte egy német iró nevedre keresztelte is Színdarabját, — ez pusztán a hatás kedvéért történt és koránsem tiszteletből irányodban ... oh azok az ember­séget nem tudó skriblerek és fűzfapoéták 1 De ne árasszon kebledbe lord by róni vi­lágfájdalmat a két lábú tollatlan falka hálát­lansága és a Parnassus szeszélyes népének figyelmetlensége ! íme mi ezennel vállalkozunk bokros érdemeid elősorolására, — nem mu­lasztván el azonban (már engedj meg édes cirpelő kolléga !) árnyoldalad jelezését is, azt persze mindenesetre kikötvén, hogy megemlé­kezésünkért nem fogadunk el semmi jutalmat, I legkevésbbé azt, hogy éjizenéddel tiszteld meg ablakunkat. Szerény vagy te oh tücsök I szépen meg­lapulsz a fűben, meghúzod magad a szoba va­lamelyik sötét zugában ,.. nem röpkedsz nagy garral, mint a légy és szúnyog, no meg né­mely emberek is, kik alig nőttek ki még a bátulgombolóból és már megyei tisztviselők s talán országosképviselők szeretnének lenni, alig képesek egy körmondatot fogalmazni, vagy csak három sort is helyesen leírni, és már a legünnepeltebb államférfiak nimbusát igénylik ... nem is követelsz semmi djjt hang­versenyedért, mint ugyancsak az a légy és szúnyog, melyek — mintha csak a publikánu- sok egyenes utódai volnának, — irgalmat nem ismerve exequálják dallamaikért a publiku­mot ; vagy mint egyik, másik nagy hazafi, k- ha pár könyvet megvásárol, ha jótékonyezé- iokra némi csekélységet ajánl, ha neve elé odafirkantja a doktor nevet, azonnal jogot tart hozzá, hogy mint buzgó irodalombarátot, mint fófö pátionust, mint rengeteg tudóst tiszteljük és bálványozzuk. Mily magasan ál­lasz felettük érdemes tücsök I szerénysé­gedben ... Pedig mily hatalmas a hang, melylyel rendelkezel! Egy tudós ángol kiszámította, (ki is vállalkoznék ilyesmire, hanem ha angol ?) hogy ha valamely ember hangja olyan arány­ban állaua testuagyságához, mint a te hangod áll vézna termetedhez, és az az ember egyet kurjautaua a londoni Szent Pál templom bol­tozata alatt, az a roppant épület, mint valami kártyavár, azonnal menthetlenül összeroskadna az óriási haugszörnyeteg rettenetes harsogá­sától. — És tuég hozzá, minő üde és érczes .az a hatalmas hang 1 Mit nem adna érte egy primadonna, ki remekelni akarna jutalomjáté­kában és az az átkozott rekedtség sehogy sem akar tágítani t... egy operista, midőn olykor felébredés nélkül jutván másnapra, önmaga is megdöbben hangjának feltüuőleg borízű mi­voltától . egy-egy hirsoVár és dicsőség- szomjas genie, kiből talán egy második Itienzi, vagy 0 Cönneí válnék, (legalább ő azt hiszi I) ha az a kiál Ihat lan kappanhangja nem volna .. vagy egy fiatal és vizuemisza honatya, ki ha a zajt, ellenmondást és vihart, melyet beszéde támaszt az országházban, harsonájával tul- mennydöröghetné, nem adná az egyiptomi khe- dive háreméért Vagy a jászói zárda boros- pinezéjeért, pedig ez is, amaz is csak ér va­lamit, — nemde Aranyeinber barátunk ? Hát még az- a páratlan kitartás, melyet hangicsálásodban tanúsítasz, mennyire fokozza érdemeidet 1 Nem olyan állhatlan vagy te, mint a magyar ember, kinek lelkesedése és a gyor­san ellobbanó szalmatüz köztudomásilag teljesen alpári áll... nem is olyan mint némely férj és nő, kinek meleg vonzalma és rokonszenve élet­társához mulékonyabb mint a Tisza virágzása (kérjük a folyamot érteni és nem az államfér­fit 1) ... vagy mint Bársonyka nagysám, ki ma egy barna bronz-szinü dandyért sóhajt és epedez, hólnap a hirtelen szőke Adóniszba fülig szerelmes s holnapután és azután ismét más más arszlán után veti ki a tisztelgés és kaczérság selyempuha hálóját, melylyel már annyi oktondi tőkehalat fogott egyszer-más- szor. — Nem. te szívós és kitartó vagy, esté­től reggelig zenged úgy csillagtónyes, mint vi­haros éjeken kedélyes dalhangjaidat... nincs kardalnok, nincs dálárdista, de sőt nincs kán­tordiák sem, ki veled versenyre szállva ku- darezot ne valljon! Bizony bizóny derék legény vagy tücsök barátom 1 mint eltörpül melletted sok ember, sok óriása a rövidlátó közvéleménynek 1 Hanem már most fordulj kissé oldalvást, hadd lássuk : ha mindenütt oly kifogástalan-e a katrinczád, mint elől ? Fájdalom I nem . . . három nagy fót sötétlik rajta, hirdetve, hogy nincs tökélyes lény a világon. Nagy hiba benned elsőbeu is, hogy nem tudsz értelmesen beszélni, Milyen érdekes kalandokat tudnál nékünk előso ölni a mező idylli életéből!.;, arról a telkes gazda leá­nyáról, ki bármily negédes és kőszívű a falu­ban, egészen ellenkező természetű és modorú ahoz a hamis szemű zsellérfiuhoz, ki mellette arat . v . arról a deli menyecskéről, ki úgy siet, de úgy siet munkásaihoz az étellel, és oly nehezen, de oly nehezen tud elválni egyik kaszástól, csak úgy mosolyognak rajta titok­ban a többiek . ff arról az öregszer gazdu- ramról, ki mikor napszámosaival gyüjteti a szénát, mindig a Sári után bandukol, no az igaz csinos fehércseléd is az a Sári, de hát mit mondana ehez otthon a nagyasszony, ha tudná ? — Hátha még a szobák rejtelmeiről pletykálnál, mily furcsa dolgokat hallanánk 1.. itt állandó perpatvart és csatározást nappal, melyet azonban este rendesen fegyverszünet vált fel . . . ott ámító méz beszédet, farizeusi szenteskedést, judási barátságot ... és amott olyan komámasszonyék ölelkezését, csókolódá- sát, kik úgy szeretik egymást, mint a muszka közkatona a kancsukát, vagy egy telivér pe- csovics a közjogi ellenzéket. — Oh miért nem szólsz, miért nem beszélsz gonosztévő tücsök 1 ha már csak azért is, hogy kisegitnél minket újdondászokat, kik szorultságból olyat is fun- dilunk, miből egy betű sem igaz! De ha már nem tudsz is beszélni, mi­csoda világtól elmaradtság az, hogy éneked oly egyhangú és hármóniátlan ? Azt mondod, hogy hiszen a békák is csak úgy brekegnek és üm- mögnek ma, mint Homér és Aristophanes ide­jében 1 Szégyeneid magad ily mentséggel elő- allani 1 Hiszen a békák csak pipogya népség a nemes tücsökfaj mellett, mit várhatnánk Iazoktól ? Hanem tőled igenis megvárnánk, hogy annyi évezred óta jobban kimivelted légyen zeneképességedet . . . hogy legalább három, négy darabol művészi szabatossággal tudnál előadni. .. hogy például a loyalis állampolgá­rok salonjaiban a „Gott erhalte .. 1 dallamát zengenéd ; republikánusok ablaka alatt (ha ugyan vannak miiünk) az „Allons enfants de la patrie“ viharos indulójára gyújtanál, s a megbukott képviselőjelölteket és más „bús ma­gyarokat“ a régi nótával vigasztalnád : „meevi- rad még valaha ... “ y­Felelős szerkesztő: LUKÁCS ÖDÖN. Pénztámok: Vitéz Mihály,

Next

/
Oldalképek
Tartalom