Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-09-05 / 36. szám

menetét igazgatják ... semmi nagyobb politi­kai mozgalom, semmi nagyobb reform nem származott sóba eredetileg tőlük, hanem szár­mazott kivétel nélkül merész és szellemdus gondolkozó főktől, kik a visszaélést megis­merték, felfedezték, s gyógyszerét is kimutat­ták A kormányférfiak azonban még azután is sokáig nem engednek, de ha végre a reform létesül, azt várják a néptől, hogy csodálja böl­cseáégöket... Persze a költők, művészek, tudói ok is nagy mérvben rabjai az öncsalásnak. Monda­nunk is felesleges, hogy nem a valódik, hanem azok kik néhány ösztövér gondolat és kin-rim, egy kevés íbapsodisticus ismeret s némi gé­pies ügyesség mellett már a Múzsa és Pallás felkentjeiül képzelik magukat, holott pedig voltaképen csak fűzfapoéták, plagiátorok és dilettánsok... mi legalább itt keressük okát annak, hogy hazánkban az 1871-iki népszám­lálás szerint nem kevesebb mint 677 iró van, művész pedig majdnem tizenegy ezer! (Vajon, jegyzi meg egy malitiosus nyelv ez utóbbi adatra : hány lábtyü-müvész lehet soraikban ?) Hát még azon nenjeskeblü emberbarátok mennyire ámítják önmagukat, kik elég balga­tagok hinni, hogy hatalmukban áll meggátolni az emberiség haladását, a népek testvérisülé- sét és visszaidézni a sötétség átokterhes rém­századait 1 Jámbor baglyok ! kiáhan huhogtok oly kísértetiesen, az éj elmúlt, a fény mind­inkább terjed, emelkedik és hódit. .. haszta­lanul hirdettek ájtatos szemhunyorgatással ha­zug tanokat, senki nem ád többé hitelt azok­nak. Fenyegetőztök ? — a kard, melylyel egy­kor oly súlyos csapásokat mértetek a társa- dalbmra, most kicsorbult és életlen bádog penge... a villám kezeitekben, mely valaha gyújtott és öldökölt, ma már a posvány li- dércze, melytől csakis gyermekek, vén banyák és hülyék remegnek. Időtök lejárt örökre, s naponként nagyobb-nagyobb arányokat ölt az emberiség dicsőséges megújhodása, sem mint őrült agyrémnek ne bélyegezzük hajdani, áta- lánosan megutált és elitéit szörnyuralmatok visszatérésének bűnmámoros gondolatát... Vannak azonban mulatságos nemei is az öncsalásnak. Midőn jelesül a fösvény sajnálja önmagától a tisztességes öltönyt és tápláló étkeket, nélkülözi a családéletet, mert akkor a háztartás sokba kerülne, mig a gazdasszonyt jó szóval és máié puliszkával is ki lehet elé­gíteni, egyszer aztán kirántják a gyékényt alóla s a hála és kegyelet helyet még meg­szidják az örökösök, hogy oly ke.veset birt kuporgatni . .. midőn valaki azt hiszi, hogy nehány évi munka után semmivel nem tarto­zik többé a társadalomnak, de igen a társa­dalom neki a közméltánylással . . . midőn gyarló zérusok, ha olykor egy-egy nagy hangú, eszmékben ugyan szegény, de nyelv- és szó- füzéstani hibákban annyival gazdagabb dictiót mondanak, magukat a nagy hazafiak sorába magasztalják fel . . . midőn az elegáns ura­csok (képes beszédet használva) itt is, amott is huzgálják a más szénáját, s önkényt érthe- tóleg nekik is majd idővel visszaadják a köl­csönt (úgy lehet, két-háromszorosan) a leendő elegáns uracsok . .. midőn a hölgvek azt kép­zelik, hogy a divatozás és kaczérság által sze- retetre méltóbbak, és hamarább főkötő alá jutnak . .. midőn apró emberkék a nagy em­berek természeti hibáit, például ‘ orrhangot, ferde fejtartást, selypítést, rövidlátást utánozva azt veszik fejőkbe, hogy ők is nagy emberek, — vajon nem-e oly látványok és jelenségek ezek, melyek azt is derültségre, mosolygásra hangolnák, a kire már ki van mondva az Íté­let, hogy bizonyos ideig Dumasként „szabad el­látásban részesül az állam nagylelkűségéből. .. És ilyen jelenség már ön is (hogy el ne feledkezzünk róla!) drága kedves Pöfeteg ba­rátunk. — Ön meg van győződve magáról, hogy szép, kedves, és mindenütt szívesen lá­tott alak, — a világ, az az irigy és álnok vi­lág pedig másként vélekedik, a mennyiben azt mondja önről — mint Aesop rókája az álomról: o quanta species, cerebrum non habet . . .-z—y. ÚJDONSÁGOK. * Lapunk egyik munkatársához megkülde­tett a kisvárdai községi elemi iskola értesítője az 1874/s-ki tanévről. Ebből a következő ada­tokat ismertetjük lapunk olvasó közönségével. Elől Somogyi Rezső iskolaszéki elnök írja le a nevezett közös iskola felállításának körül­ményeit. Megnyittatott ugyanis az intézet 1874. nov. 1-én. A rendes tanítványok száma 91. Ezekből az I. oszt. vannak 55-en, mégpedig kezdők 15, haladók 40-en; a II. oszt. 24; a III. oszt. 12. Róm. kath. 22, g. kath. 8, ref. 8, izraelita 53. Az ismétlő előadásokon ll7, 13—15 éves iparos tanoncz részesül hetenkint 4 órai tanításban. Taníttatnak a törvényben kiszabott tantárgyak. — Az egészen szegény sorsú tanítványok közül 23 láttatott el teljes ruházattal, 10 pedig részbeni ruházati segél­lyel és tankönyvekkel, együttvéve pedig ezek díjmentesen vétettek fel az iskolába. A lelkes adakozók nevét örömmel adjuk át S. R. isk. elnök ur értesítése alapján a nyilvánosságnak lelkesítő, buzdító példákul. Adakoztak: Czobel Yay Éva grófnő 50 frt, Horváth Rohonczy Ilona báróné 50 frt, Vida József 1 frt, Hra- bovszky Guidó 2 frt, Horváth Legisfeld báróné 5 frt, Okolicsányi Lajos 13 frt, Jármy Ödön 13 frt, a nemesen mulató urak kőre 115 frt, összegen 251 frt. Az iskolai tanítást Veishaus Ignácz yez&taoitój Ács János segédtanító s a I felekezetek lelkészei, mint vallástanitók, vé­gezték. A gyermekek érdemsorozatát pontosan állította össze a vezértanitó. Úgy hisszük, hogy nincs ember, a ki ösmeri a kisvárdai viszo­nyokat s ne örvendene e kimutatásban össze­állított adatok s az azok szerint icilüntetett eredménynek. Kisvárdán a zugiskolák miatt egymást érték a küldöttségek s még sem me­hettek semmire. Helyben egy nehány lelkesült tanügybarát, különösen a taradhatlan iskola-, széki elnök Somogyi Rezső ur, áldozatokkal és sok fáradtsággal megmutatták, hogy lehet nélkülözhetővé tenni a sok zugiskolát. Kisérje áldás törekvésöket és a jó emberek elismerése. Az ottani érdekelt közönség pedig, főleg az értelmiség, tömegestől siessenek támogatá­sukra, hogy a nagy áldozatokkal fentartott intézet felvirágozzék! (I) A megyei bizottmányi gyűlésen egy- szer-egyszer még annyi embert nem láttunk együtt, mint aug. 31-én. Vajon honnan ez a nagy lelkesült ség? Választások voltak atyámfia 1 ilyenkor becses mindenki, még az utolsó sza­vazó is. ,.Kedves urambátyám!“ „barátom!“ „komám!“ stb., édes kifejezésekből hangzanak a folyosók. Egy lágyszívű barátunk, kit egy­másután mind a két párt felorditott, annyira elkeseredett, hogy mind a két párt jelöltjére akart szavazni, s midőn az egyik megbukott igy kiáltott fel: „Miért is nem lehetett meg­választani mind a kettőt?“ — A „Nyíregyháza vidéki ref. tanitói kör“ folyó hó 22-ikén d. e. 11 órakor a ref. iskola helyiségben gyűlést tart. E gyűlés főtárgya „a tanitói gyámpénztár módosított alapszabályainak“ I 1 — vagy nem fogadása leend; miután ez minden családját szerető tanítót közelebbről érdekel, hiszszük, hogy senki sem fog el­maradni. x. Augusztus 31-én Szamueli polgár­társunk lovai a kocsit elragadták, a felbőszült lovak, mint értesültünk, a szerencsétlen kocsist el annyira összetörték, hogy egyik szeme ] ki­folyt, I felgyógyulásához is alig van remény. A lovak a kocsit egy telegraffának vitték, hol annak hátulja elszakadt, azután a két első kerékkel Királytelekre szaladtak, hol az­tán mégis fogták azokat. X. Tűzvész pusztított aug. 29-én este Pazonyban. Elek Béla gabonája égett el, a kár ezerekre megy. Különben úgy hallottuk, hogy az élet biztosítva volt. x. Apagyon Leveleki Máyer rakodó he­lyisége meggyuladt, vagy meggyujtatott aug. 31-ikén. A ref. templomon keresztül lebegett üszkök egy házra hullván, egy egész sorház a lángok martalékává lön. Sajátságos, hogy mint mondják, ugyan e helyen már több éveken keresztül volt tűz. x. A rakamazi gyógyszerészi állomásra Kardoss Géza ellen, Szaloczki választatott meg 25 szótöbbséggel. A nádudvari alsójárás orvosául pedig Dr. Bauer, ki az esküt a me­gyei bizottmányban a szept. 1-én tartott foly­tatólagos gyűlésen le is tette. [—] T. Özv Gáspár Ignáczné asszony deb- reczeni nőnöveldéjére figyelmeztetjük azon ér­dekelteket, kik leánygyermekeiket e törzsgyö­keres magyarvárosban akarják neveltetni. A rendes behatások szeptember elsején kezdőd­nek, felvétetnek azonban időközben is növen­dékek teljes ellátásra, vagy csupán mint be­járók. Jelesebb, s minden tekintetben kitünően berendezett, képzett tanerőkkel ellátott nőne­veidét képzelni sem lehet. A legtisztább szív­vel ajáoljuk a t. szülék figyelmébe e sokak megelégedését és dicséretét kiérdemlő intézetet. (Pataky Á.) i [—] A kisvárdai vásár multhó 30-án ^ a szokott helyen megtartatott. Mind az eladók, mind a vásárlók megvoltak egymással elégedve. A gabona 5—6 írtjával kelt, a búza a kezdet­kor 7, 7—50 kr volt, zárlat alkalmával azon­ban 6 frt 40 krért adták. — Dinnye temérdek áruitatott igen jutányos árért. * Gusztrányi Sándor országszerte jó hír­nek örvendő női ruhaszabász közelebb váro­sunkba érkezik, s itt tanfolyamot nyit. Melegen ajánljuk a derék férfiút hölgyeink figyelmébe. [=:] Gyulaháza községe igyekszik min­den tekintetben haladni az idővel. — Kétéwel ezelőt takarékmagtárt építtetett s bár áldozat­tal, fennállását biztositá örökidőkre. Jelenben pedig a ref. iskolát építtette fel újból nem ki­méivé semmi költséget, hogy az megfeleljen a kor igényeinek; e napokban pedig gyűlést tartott egy „Olvasó-egylet“ felállítását tár­gyalva. Elnökül megvála«ztatott Somogyi Sán­dor, jegyzőül pedig Pataky Árpád. Óhajtjuk, bogy a nemes fáradozást a siker koronázza! — Kis-Várdán a m. k. közoktatásügyi minisztérium 1875-ik évi 13551. sz. alatti ren­deleté alap ián felállítandó községi elemi leány­iskola érdekében, egy rendes-, és egy segéd- tanitónői állomásra pályázat nyittatik. Költ- ségvetésileg előirányozva van: a rendes taní­tónő részére, 400 frt évi fizetés, és 150. fr lak­illetmény;— a segédtanitónő részére: 250 frt évi fizetés, és lOOfrt lakilletmény. Pályázni óhaj­tók, képezdei oklevelük, és eddigi működésűkre vonatkozó bizonyitványokkal felszerelt folyamod ványukat, f. év Sept. 25-ig a K.-Várdai köz­ségi iskolaszékhez kéretnek beterjeszteni. Kelt Kis-Várdán 4875. Sept. 1-őjén. Somogyi Rezső községi iskolai elnök. — Megjelent s beküldetett szerkesztősé­günkhöz: „Jelentés a sárospataki ref. főiskola (akadémia és gimnasium) állapotáról az 1874|5- dik évben. Összeállították Nagy Gusztáv akad. Kérészi István gimn. igazgatók. A 40 lapra terjedő jelentés mindenekre igyekszik kiter- jeszkedni, nemcsak az akadémia és gimnásium­beléletében előfordult nevezetesebb tanügyi mozzanatokat tárgyalja, de kiterjeszkedik az ifjúság körében alakult mivelödési egyletek, mozgalmnk képének rajzolására is. Jövő szán.uukbun bővebben fogjuk ismertetni. — Jókon a napokban borzasztó rablógyil­kosság követi etett el. Egy ottani lakos ugyanis épen a közelfekvő baktai vásárra készült; a vásárt megelőző este már lefeküdtek és el is aludtak, midőn a gazda arra ébredt fel, bogy ládáját valaki nyitogatja, rögtön felugrott, s megragadta a tolvajt, ez azonban dulakodás közben a gazdának karjába lőtt, az azonban nem eresztette el s egészen az utczaajtóig kisérte a tettest, hol az másodszor is belelőtt, mire a gazda halva rogyott össze. Mindezen dulakodásnak a feleség és nő szemtanúi voltak, mindamellett vallani nem akarnak, a valódi nyomokra azonban egy ott feledett bot vezette az illetőket, olyan botja ugyanis a faluban egyedül a csordásnak volt; melynélfogva a csordást csakugyan vizsgálati fogságba is he­lyezték. *** Szeptember 2-án eső áztatta meg a hosszas fon óság miatt teljesen kiaszott, s va­lóságos őszies szint mutató természetet. — A szőlőre és szántásvetésre sok aranyat ér az eső. (=) A fi hó 2-án tartott megyebizottmáqyi gyűlés a Noszák József erdőfelügyelőre hozott városi képviseleti határozatot egyhangúlag hely­benhagyta, miután nevezett erdőfelügyelő fel­lebbezésében magát a vádak alól nem tisztáz­hatta, s az indokokat, melyeken a képviselet határozata nyugszik, a tanúvallomások is meg- erősitették. (—) Ugyancsak a szept. 2-lki megyebi- zottmányi gyűlésen a Sütő József által felle- bezett ama határozatra nézve, melyben az ev. egyház által a nevelésügyi alapítványból elemi iskolákra fordított 1000 ftnak e czélra fordí­tása megengedtetik, majd 2 órai tanácskozás után se hozatott határozat, a mennyiben annak kimondása előtt alispán ur a gyűlést feloszlatta. (!) Felhívjuk olvasóink, — különösen azok figyelmét, kik kocsit venni szándékoznak a la­punk mai számában is közzé tett Reiter István kocsigyáros hirdetésére. Az egész országban az ő gyára bizony nyal első helyen áll, ő fel­sége a magyar király is tett nála megrende­lést, különösen alkalmas kocsikat készit köny­vűségénél fogva a mi homokos talajunkra. — A nyíregyházi ipar és kereskedelmi bank 1875 évi augusztus havi forgalma. Be­vétel. Pénzkészlet augustus 1-én 31865 frt 26 kr, váltók beváltattak 129048.—, visszleszá- mitoltattak 44800.—, könyvbetétekben 9938.52, leszámítolási kamatokban 4558.42, különbö­zőkben 121.85, késedelmi kamatokban 37.26, folyó számlában 9914.53, visszleszámitolások- ban 66,400.02, előlegben 2221.44, előleg ka­matokban 69.71, letétben 9907.83, üzleti költ­ségekben 48.05, összesen 308,930. 89. — Kia­dás: váltóra 129,527.57, váltóra visszleszámi- tolva 12,500.—, könyvbetéteire 32,782.33, könyvbetéti kamatokra 347.13, leszámítolási kamatokra 930.17, folyó számlára 11,514.53, osztalékra 60.—, tiszti fizetésre 395.84, vissz- leszámitolásra 65,688.50, előlegre 2800., leté­telre 29,666.50, népbank osztályra 575.—, üz­leti költségekre 35.43, pénzmaradvány aug. 31-ről 22,107.89, összesen 308,930. 89. t Részvéttel adtunk helyt a következő gyászjelentésnek: Krasznyik vajdai Szentimrey Gábor és kiskorú gyermekei: András, Gábor, Katalin, Menyhért; a boldogult édes anyja: özvegy pazonyi Elek Mihályné s gyermekei: Teréz férjezett Lónyai Lászlóné; Mihály m. k. honvéd-lovas-főhadnagy, mély fájdalommal je­lentik forrón szeretett nejének, illetőleg any- jok-, leánya- és testvérüknek krasznyik-vajdai Szentimrey Gáborné született pazonyi Élek Katalinnak folyó hó 31-én, éjjeli 2 órakor, életének 35-ik, boldog házasságának 8-ik évé­ben, rövid szenvedés után Túrán történt gyá­szos kimultát. A boldogult hült tetemei f. é. szept. 2-án, d. e. 10 órakor fognak a helv. hitv. szertartása szerint Pazonyban örök nyu­galomra tétetni. Pazony, aug. 31. 1875. Áldás poraira 1 * Az országgyűlés megnyittatott a trón­beszéd általánosságban van tartva, nagy szavak s úgy látszó fényes ígéretekkel bővölködik, vajha ez Ígéretek ne maradnának legalább ez egyszer, mint már oly sokszor csak „szép szavak.“ — Biztos értesülés folytán ír­hatjuk, miszerint Ldrincsák László a r a n y-, ezüstmüves és ék­szerész Debreczenből e jelen vá­sárra Nyíregyházára érkezik. Mivel pedig nevezett aranyműves üzletét a legújabb Ízlésű tárgyakkal nagy vá­lasztékban berendezte, bátran ajánl­hatjuk őt különösen a nővilág nagyra becsült pártfogásába. Vegyes hírek. — Apagyilkos. Kis Pércs-ről írják nekünk, hogy ott haj merésztő tettet követett el apján Varga Miklós 18 éves suhancz. Apja által többször lett rósz magaviseleté miatt meg­fenyítve, s ezért nem egyszer koczczant össze apa és fiú. Múlt aug. 29-én Varga Miklós ré­szegen nagy lármával jött haza, a miért is apja által felszólittatott a szobából való tá­vozásra. A gonosz ficzkó erre azzal válaszolt, hogy a kályha mellett álló baltát apjához sújtotta, ki halántékán találva rögtön meghalt. Az embertelen gaz átadatott a bíróságnak. — Derék község. Vámos-Györk községe túltett a többin. Ott már ezelőt két hétfel, tehát az országban legelőször fejezték be á kataszteri munkálatokat. — Roppant rémület volt a múlt csütörtö­kön Horgas községben. Egy század katonság vonult a községen keresztül, s a lakosok közt az a hir terjedt el, hogyezek háborúba mennek. Háborúi lett erre a szóra olyan ijedtség, hogy no. Sorain hirtelenében el is ásták féltett hol­mijaikat. (r. 1.) — Mi van a kocsi fenekén. Rejtélyes esetről értesítenek bennünket Kis Kanizsáról. A múlt pénteken egy környékbeli paraszt állí­tott. be a piaczra egy szehér dinnyével, melyet árulni kezdett. Midőn már az utólsó sor di- nyére került a sor, a dinnyék közül valami ruhanemű látszott. A paraszt félre tesz ne­hány dinyét, s borzadva látja, hogy a kocsi fenekén egy emberi holttest van, melynek feje hiányzott. Ez eset roppant izgatottságot kel­tett; a paraszt azonnal elfogatot s csak mi­után esküvel állitá, hogy maga sem tudta, mint került az a hulla a kocsi fenekére, bocsájták szabadon. A vizsgálat megindittatott. — Bő áldás. Illyefalván a múlt héten Bordó András felesége hármasokat szült, mind a három fiú. Mind az anya, mind a kis ur- fiak fris egészségnek örvendenek. — A rablók áldozatai. A kolozsvári „M. Polgár“ a következő rémtörténetet beszéli: Binderer remetei kereskedő múlt hét csütör­tökjén a közel Svéder községbe kocsizott. A mint a remetei határból kiértek, erdőség kö­vetkezett. Binderer itt azt parancsolta kocsi­sának, hogy téljen félre az országutról, s ól1 dalt menjen az erdőbe, hogy hamarább keresz­tül érhessenek az erdőn. Már jó mélyre ha­ladtak, midőn a sűrűből egyszerre mintegy 8, puskával, revolverekkel fegyverzett rabló ro­hant elő, s a kocsi elé állva parancsolták a kocsisnak, hogy álljon meg. Meg kellett állani. A rablók leránczigálták őket a kocsiról, fenye­getőzve, hogy ha legkevesebbet ellenszegülnek, mindkettőt agyonlövik. Binderer ruháit átku­tatták, s a nála volt 800 frtot elvették. Mikor ezzel készen voltak, az egyik igy szólt: „Öljük meg a kutyákat, mert utunkba igazítják a pan­dúrokat.“ Á többiek nagy lármával hagyták ezt helyben, s a két szerencsétlennek életét csak sok könyörgés után hagyták meg. Hanem hogy biztosítsák magukat, két átellenes fára mint­egy 2 ölnyi magasra kötözték őket, szájukat betömték, azután a kocsira ültek s elhajtottak. A két szerencsétlen eleinte megkisérlé mene­külni a kínos helyzetből, de lehetetlen volt; oly szorosan oda voltak kötve, hogy mozdulni sem bírtak. Negyedfél napot töltöttek e két­ségbeejtő helyzetben, segélyért kiáltani nem tudtak, mert szájok be volt tömve. Az éhség és kimerültség erőt vett rajtuk, Binderer más­nap, kocsisa harmadnap veszté eszméletét. Mi­kor végre feltalálták őket, fájdalom, már késő volt, csak a kocsist lehetett megmenteni, Bin­derer a végkimerülés következtében meghalt, 8 kiskorú gyermeket hagyva hátra. — A drágaság Budapesten nagy. Egy orsz. képviselő a „Pesti Napló“ szerkesztőjéhez intézett levélben igen izgatottan ad kifejezést a drágaság feletti panasznak. Azt írja, hogy a vendéglőkben „zsarolják“ az embert s igy az „Arany Sas“-ban egy paradicsomleves 12 kr, egy adag marhahús 35 kr, egy uborka 12 kr, fél­csirke 60 kr; holott a piaczon 100 db uborka 10 kr, 100 paradicsom alma 80 kr. stb. Szerkesztői üzenet. K. E.-nek. Helyben. Köszönettel vettük, legközelebb megkezdendjük. A „Szabolcsi lapok“-nak. Önök nem mél­tók arra, hogy önérzetes ember szóba álljon velők; legfőbb feladatuknak a személyeskedést tekintik, ugyanazért a csereviszonyt ezennel beszüntetem. Üzleti értesítés. A nyíregyházi terménycsarnoknál aug. hó 28-án bejegyzett terményárak. Piaczi ár Kere»ked**i ár, 100 köböltől kezdve Rozs 00—00 fontos 3.00—8.10 78—80 „ 3.10—3.15 80—80 „ 3.15—8.20 80—81 „ 3 20—3.25 Búza „ 3.75-4.0Ö . —897, „ 0.00—0.00 420-4.50 Árpa ; „. . . 1.80-1.90 Zab 1.65—1.70 Tengeri 240 —2.45 89 7, | 2.45—250 Köles • . 00.0-0.00 Bab, tiszta fehér 4.00—4.25 Bükköny 0.00—0.00 Káposztarepcze . 0.00—0.00 0.00—0.00 Lenmag 0.00—0.00 Komborka . 0.00—0.00 Kendermag .. 0.00—0.00 Mák . 0.00—0.00 Napraforgó ol%j . Szesz 50/n itcze 00—.00 00.00—00,00 197, 19 Felelős szerkesztő: LUKÁCS ÖDÖN. Pénztárnok: Vitéz Mihály.

Next

/
Oldalképek
Tartalom