Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-08-22 / 34. szám
(Micsoda Lengyelország egy szoknyával szemben? mondaná Cberbuliez.) * No de üti a tizet, menjünk ieküdni gyorsan, mert az anyjok rövid időn itthon terem, és ha nem színleljük előtte hangos horkolásunkkal, hogy debizony már az igazak álmában szendergünk, úgy neki fog áradni a beszédnek, hogy aligha jut az alvásra idő . . . reggelig! —z—y. ÚJDONSÁGOK. / Kérjük az eltifizelökef s hirdetési hátrányban levőket, hátrányaiknak minélelőbbi beküldésére. x. Sztupa Andor színigazgató előlegesen értesíti a nyíregyházai müpártoló közönségét, miszerint 40 tagból, — dráma, vígjáték, népszínmű, operett és balettánczosnőkból álló, jólszervezett színtársulatával előadásainak sorozatát a színkörben szombaton aug. 21-én megkezdendi. Az operettek közül színre kerülnek : A d g o t, Rablók, Szép Dunois lovag, Arany Chignon, Javotte, Zuavok, Kékszakálu herczeg — Boissy boszorkány, Háromcsőrü kacsa, Faust, Párisiélet, Utazás Chinába sat. x. Nyíregyházán a napokban német Zen- gerek működtek a nagyvendéglő helyiségében. Gondolod nyájas olvasó, hogy üres erszénynyel távoztak, primo, mert németek voltak, se- cundo. mert Nyíregyháza műkedvelő közönsége magasabb müigényekkel bír! Nem biz a 1 Ez kedvesebb, mint a színház, mert a nemzeti színészet még most távol van a germani- satiótól. Te pedig vakmerő újdondász meg ne mukkanj 1 s szót se a magyarosodás kérdéséről, mert betöiik a fejed. (—) Mint a kerülők beszélik, a sóstói erdőben még folyvást garázdálkodnak a farkasok. Ha e hír igaz, akkor a vadász társulat tehetne egy kis látogatást az erdőben, mig nagyon el nem szaporodnak a fenevadak. x Kitünően kedvező idő jár a fürdőzésre épen úgy mint a mezei munkára szőlőre és tavaszveteményekre. A sóstó vendégei, kiket az első augusztusi napok zordonsága elriasztott, kezdenek lassanként visszatérni. A boros gazdák, a hol a jégverés nem garázdálkodott, a legszebb szüretet és legjobb bort remélik, különben mindezt még a szeptember mutatja meg. x. A debreczeni függetlenségi párt gyűlése csakugyan megtartatott f. hó 15-ikén az ország több pontjairól összegyűlt elvtársak részvétével. Az országos szervezkedés tervezetének elkészítésével egy küldöttség bízatott meg. E gyűlésen Verhovay Gyula és Mezey Ernő is lenn voltak Pestről és a gyűlésben tevékeny részt vettek. x. Nyíregyháza polgársága Lajos napját, mely f. hó 25-kén leend, ez évben is meg szándékozik ünnepelni, még pedig körülbelül a bujtoson. Hirszerint az ünnepélyre Verhovay Gyula és Mezey Ernő is lejönnek Pestről. x. Szólj igazat: betörik a fejed. A „Szabolcsi lapok“ 52-ik számában egy „szabadelvű választó“ a miveit irodalmi nyelvet mellőzve, sértő kifejezésekben nyilatkozott az én — hiteles adatokon épült — „utó hang: a ny.-bátori választásról“ czimü czikkemről. Felelete leginkább az igen tisztelt Liptay Károly ur visszalépését tárgyalja — pedig tudósításomban ez a legcsekélyebb momentum, fő- suly a vesztegetések kimutatására van fektetve — én: — nem lévén a coulissák titkaiba avatva, nem vitatkozom: mi okból? hogyan? s miért hagyta el Liptay Károly ur Ny.-Bátort ? s ha mások elbeszélése után, nem épen történeti hűséggel adtam elő a dolgot: megengedem, dehogy Mandel Pál vesztegetések által választatott képviselővé: ezt elhallgatja, s bízza az igazság Ítélő székére — hisz mi is oda apelláltunk atyámfiái ! s bízunk is a részrehajtatlan vizsgálatban, mert nekünk csak e hiányzik; azt tessék megczáfolni, s fenyegetni sajtóperrel 1 Mi nem félünk attól, mert Báthor vidékén még az utcza gyermekek is tudják, s beszélik a nagyszerű vesztegetést. Egyébiránt „Szabadelvű választó polgártárs uram I“ kinyilatkoztatom önnek, hogy: mint a márványlapról lepattannak a rá lőtt nyilak: úgy hullanak le igaz honfi érzéstől áthatott keblemről az ön miveletien, durva sértő szavai, ön azt mondja, hogy nekem a fáj, bogy zsidó lett a képviselő! Csalódik. Nekem azon erkölcsi alásülyedés fáj, melylyel érintett választás környékünkön megmételyezte a levegőt. Es sajnálom azt a lapot, mely pártszempontból még a bűn védelmére is kardot képes kötni. Horog. 1 A főldmiv. minisztérium értesíti a „Felső Tisza-vidéki gazdasági egyletet“ arról, miszerint Kölnben f. évi aug. 25-től szept. 26-káig nemzetközi kertészeti kiállítás fog tartatni, — mely alkalomból felhívja érintett gazdasági egylet igazgató választmányát, hogy bár átalá- ban Németországban e kiállításon kerti terményeinkkel nem versenyezhetünk s kivitelre nem számíthatunk, azonban a hazai dinnye, s különösen a görög, már ismert Németországban s eddig is utat tört a kivitelre, kivánatos volna tehát, ha dinnye termelőink ezen nemzetközi kiállításon versenyeznének s e czélból minél több termelő küldene ki dinnyét, mely által szélesebben lenne az ismertetve s a kivitelre összeköttetések is eszközölhet ők lennének. A kiállítás két sorozatban fog tartatni, u. m. aug. 25-től szept. 10-ig és szept. 11-től 26-káig, hely pénz nem szedetik. A bejelentés és levelezés: „Flora“ „Actien geselschaft“ czim alatt intézendők Kölnbe. (!) Köztudomás végett, különösen az érdeklettek kedvéért közöljük e szerződést: Másolat. Baráti szövetkezési szerződés, alulírottak, kik ezelőtt 8 évvel tett barátsági szövetkezésünk folytán általában, — kik a barátság szent nevében mai napon egybegyültünk, ünnepélyesen s férfiúi szavunkkal kötelezzük magunkat, hogy nagyrabecsült baráti szövetkezésünk újólagos megerősítése végett, ha csak e részbeni kötelezettségünk teljesítését elhárit- hatlan, de mindenesetre vagy baráti körünk, vagy a nyilvánosság fóruma előtt adatoltan igazolandó akadály nt-m gátolandja, imádott hazánk ezredéves ünnepélye alkalmából az ünnepély helyén egymással találkozni fogunk, a találkozás, hely és idő közelebbi meghatározása I alulírottakkal leendő közlésével Szesz- tay Károly, Lukács Ödön és Mikecz János barátunkat bízzuk meg. Lakhelyünk netaláni változtatását most nevezett barátaink bármelyikével azonnal közölni tartozunk. E szerződés megőrzés végett a nyíregyházai városi levéltárba elhelyeztetik, minek eszközlésével Mikecz János barátunk megbizatik. Kelt Nyíregyházán, 1874. auguszt hó 10-én. Szesztay Károly, nyíregyházai lakos, Lukács Ödön, nyíregyházai lakos, Mikecz János, nyíregyházai lakos, Fejér Barna, Nyíregyházán, Kóródy Sándor, beregszászi lakos, Fejér Imre m. k., Nyíregyházán, dr. Kovács Sándor, nyíregyházai lakos, Janka Sándor, Beregszász, Dósa Elek, Szentes-Csong- rád, Tóth Gábor, Nyir-Bogdány, Kiss Kálmán, mándi ref. lelkész s a szathmári ref. egyház megyei levéltárnoka, a magyar történelmi társulat tagja nec non perpetuus paupertatis, Küffer Gyula, joggyakornok Nyíregyházán, — Mezbesty Gusztáv, Kemecsén, Kriston Miklós, Kemecsén, Mikecz Gábor, Budapest. Másolat hiteléül Nyíregyházán, aug. 18. 1875. Mikecz János. — A helyben megjelenő „Szabolcsi Lapok“ ujongva örömében adott helyet a lapunk, s különösen annak szerkesztője ellen intézett aljas megtámadásnak legközelebbi számában. Vajon az igazság és jogosság vezérelte-e őket e lépésben, vagy a meggyőződés? Mindkettőre tagadólag beli felelnünk. Hiszen a névleges szerkesztőnek e tekintetbeni gondolkodását igen jól ismerjük. És egy magyar lapnak vajon az-e hivatása, hogy egy másik lap ellen, mely a magyarosodás érdekében tollat emel, az alaptalan rágalmak egész piszkos hadát zúdítsa, ha csak azt nem akarja, hogy ő a magyar bőrbe bujt germanisátor ? De meg nincs még annak egy hónapja, hogy a „Sz. L.“ egyik capacitása (?) nyilvános gyűlésben müveit emberhez nem illő modorban nyilatkozott a „Jokhelesz“ és „Barchele- szekről“, kik szavai szerint egy strimflivel jöttek be a városba és most ők akarnak dirigálni. Már kérdezzük, melyik nagyobb sérelem a zsidókra, az-e, — ha valaki azt mondja, hogy beszéljenek magyarul, vagy ha „Jokhelesz“ és „Barchelesz“ gúnynevekkel illetjük azokat, kik velünk egy városban élő polgártársak? Mit bizonyit tehát ezen újabb nemtelen fellépés az illető lap részéről?! — Semmit nem egyebet, mint azt, hogy ők az ördöggel és pokollal is szerződésre lépnének ellenünk, puszta pártszempontból és kenyéririgységből. A nemes ellenfelet tisztelni tudjuk, de az olyanokat, mint a „Sz. L.“-ok ismeretlen mozgatói, kerülni fogjuk, mint a dögvészes levegőt. (!!) Tűz volt városunkban f. hó 16 ikára viradóra, a zsidó fördő égett meg. Városunkban ez az egyetlen fördő volt, a hol télben is lehetett fürdeni. Most már ez sincs. Vajon a rég (1873-ban) kezdeményezett gőzfürdő, mikor fog már létesülni? x. Úgy beszélik, hogy Nagy-Kállóban 11, — mond tizenegy — egyént emlegetnek a Gyöngyösi megválasztása által megürült papi hivatalra. Mondják, hogy mindezek között Görömbei Péter eperjeskei papnak van legnagyobb pártja. Görömbei Péterben, a nélkül, hogy a többi jeleseknek praejudicálni akarnánk, megválasztatása esetén, derék, buzgó és lelkes lelkipásztort fog nyerni a nagykál- lói egyház. — Palánszky Sámuel helybeli ügyvéd urnák családját igen érzékeny családi veszteség érte. Kis Judith leánykájuk, ki még alig töltötte be a három évet, meghalt f. hó 19-ikén viradóra agyvizkórban. A kis Ju- dithka a legkedvesebb ártatlan földi angyalok egyike, a szülék öröme és reménye volt, mily nagy tért foglalt el szivükben e kedves gyermek, azt csak az ártatlan angyal elköltözése után a szülék s testvérek szivében maradt végetlen ür mutatja legjobban. Felzaklatott szivük keservét tegye enyhévé a szelíden mosojygó emlékezeti [=] Értesitvény. — Van szerencsém az igen tisztelt közönségnek becses tudomására hozni, miszerint közjegyzői irodámat Nyíregyházán a nagyvendéglővel szemben, egyház-ut- czán 132-ik sz. a. lévő Andresz Károly-féle házban, f. é. augusztus hó 1-sőtől kezdve hivatalosan megnyitottam, hol is hétköznapokon d. e. 8—12-ig & d. u. 2—6 óráig rendszerint; halasztást nem szenvedhető ügyekre nézve pedig bármely időben mindazoknak, kik közjegyzői szolgálatomat igénybe venni kívánják, szives készséggel állok rendelkezésére. Távollétem vagy akadályoztatásom esetében a debreczeni közjegyzői kamarához törvényesen bejelentendő helyettesem Bemáth Lajos tokaji ügyvéd ur leend, kinek e minőségben jogában álland a felekkel értekezni s a czimzett hivatalos irat "kát átvenni és nyugtatni. I. Közjegyzői hatáskörömhöz az 1874-ik évi XXXV. t. ez. rendelete szerint a következő ügyek tartoznak: a) Adásvevési-, osztály-, bérlet-, és haszonbéri-, társasági-, áruszállítási szerződések, továbbá kötelezvények, engedmények, — egyezségek, kezességi és telekkönyvi bekebelezési nyilatkozatok s egyáltalában mindennemű, jogügyleteket tárgyazó okiratok szerkesztése. b) A házasfelek vagyoni viszonyaira vonatkozó szerződések, továbbá vakok, — imi nem tudó némák, olvasni nem tudó süketnémák ügyletei f. é. augusztus hó I-től kezdve csak akkor érvényesek, ha a közjegyző előtt köttetnek, c) Végrendeletek, fiók végrendeletek és egyébb halálesetére szóló rendelkezések felvétele. — d) Tanúsítványok kiállítása, melyek közül felemlitendők: okiratok másolatainak, . kereskedelmi könyvek kivonatainak, névaláírásoknak hitelesítése, valamely személy életbenlétének, árverési, árlejtési, — ajánlati tárgyalásoknak, kisorsolásoknak s pénzfelolvasásoknak bizonyítása, társulati gyűlések jegyzőkönyvének vezetése s hiteles alakbani kiadása, intések, felmondások, óvások s* különösen váltóóvások felvétele s közlése. — e) Okiratok s értéknemüek őrizete, f) Birói megbízás folytán hagyatékok leltározása, fontosabb árverések megtartása, g) Hitbizományi tömegeknek kizárólagos leltározása, h) Oly hagyatékoknak, melyekben kizárólag nagykorú örökösök érdekelvék, leltározástól kezdve az osztály megtételére is kiterjedő rendezése, tehát azoknak teljes és végleges elintézése. Ezen kívül mint közjegyző, törvény által feljogosítva vagyok a felek megkeresése folytán a bíróságokhoz bármily nem peres ügyben, p. o. ingatlanok telekkönyvi átíratása, adósságok be- vagy kitábláztatása, ezégbe- jegyzések, kereskedelmi könyvek hitelesítése, eltűnt örökösök holtnak nyilvánítása stb. stb. iránt, árva és gyámhatóságokhoz bárminő árva s gyámügyben, közigazgatási, pénzügyi, katonai s más polgári hatóságokhoz bárminő magánügyben beadványokat intézni. A már kész magán okiratokat közjegyzői okirat minőségével, tehát teljes előnyeivel felruházni. II. Minden közjegyzői okirat más által készített okmányok felett azon rendkívüli fontos előnynyel bir, hogy: a) A kir. közjegyző által készített okirat közhitelességgel bir, melynek valódiságát kétségbe vonni nem lehet, b) A közjegyzői okirat alapján minden per nélkül végrehajtásnak van helye, mi más okiratok, sőt még váltóknál is csak hosszas s kétes kimenetelű és költséges perlekedés után nyert birói ítélet folytán rendeltetik el; ez tehát a közjegyzői okirat főelőnye, c) A közjegyzői okirat eredeti példánya a közjegyzőnél marad őrizetben s a felek arról hiteles kiadványokat nyernek, melyek az eredeti okirattal egyenlő hitelességgel és joghatállyal bírnak s ha ezek elvesznek, módjukban áll a feleknek a közjegyzőnél levő eredeti példányról egy újabb kiadványt kieszközölni. d) A közjegyző működése után járó díj, igen mérsékelt fokozatokban az igazság- ügyminiszterium által van megállapítva s azt az irodában kifüggesztett táblázaton megtekinteni bárkinek szabadságában áll. e) A közjegyző a törvény és esküje szerint titoktartásra s hivatása pontos teljesítésére van kötelezve; s ez iránt az általam 4000 frtban letett biztosíték (cautió) is kezességül szolgál. Végül legyen szabad felemlíteni, hogy a nagy- méltóságu pénzügyminisztériumnál 6 évig — — a nyíregyházai kir. törvényszék mellett 3 és fél évig teljesített szolgálatom bármily természetű nem peres, különösen adó és illeték felszólalási ügyeknek jogos kívánat szerinti elintézéséhez, a német és tót nyelvbeni jártasságom az e nyelveket jobban biró feleknek akartuk hü teljesítéséhez kellő biztosságot nyújt; midőn tehát magamat mint közjegyző az igen tisztelt közönség nagybecsű pártolásába ajánlom, ezt megnyerni s mindenkorra megtartani reményiem. Tisztelettel Nyíregyháza, 1875. aug. 1. Somogyi Gyula, nyíregyházai kir. közjegyző. * Rövid hírek. Az országgyűlés újabb hir szerint szept. 1-sején fog megnyittatni. A király maga is jelen lesz. Szentesen remélik, hogy Simonyi Ernő őket fogja képviselni, ha nem, Verhovayt fogják felléptetni. Uj üstökös fog láttatni a napokban dél- nyugoti irányban. !! A „Felső Tisza-vidéki gazdasági egylet“ igazgató választmánya szept. hó 9-én Nyíregyházán, a városháza kis termében gyűlést fog tartani. A gazdasági egylet nagy gyűlése pedig szept. 15-kén leend Nyíregyházán a városháza nagy termében. Tárgyai lesznek: elnök, alel- nökök, választmányi tagok, s egyleti titkár választása stb. (=) A napokban a nyíregyházai városi börtönbe két czigány lett egy czellába elzárva. A morék azzal mulatták magukat, hogy egyik a másiknak késsel a fülébe szúrt. Vájjon micsoda rendőri eljárás az, hogy a fegyenczeket gyilkoló szerszámmal zárják el? Feleljenek az illetők. (-) F. hó 23-kán megyénkben minden ref. hitközségben gyászkönyörgés fog tartatni b. e. Ferdinánd király halála a'kalmából. Az isteni tisztelet Nyíregyházán 8 órakor veendi kezdetét. Ugyancsak ez okból minden egyházi hivatalos kiadványok, levelezések okt. haváig fekete pecséttel látandók el. ! Személyi hírek. F. hó 18-kán Patay István városunkban időzött, a sóstót is meglátogatta. Ugyancsak e napot városunkban töltötte Kóródy Sándor, több humorisztikus lap elmés tollú munkatársa s a „Bereg“ társ szerkesztője. Koronás királyunk 45-ik születés napja városunkban is a szokott fénynyel ünnepeltetett meg. Díszruhában voltak kiállítva a honvédek és közkatonák a róm. kath. templom előtti téren — | városházával szemben. (!) Lehóczky Tivadartól a „Bereg“ 33-ik számának tározójában érdekes leírása látott napvilágot az általa T&rpán régészeti szempontból eszközlött ásatásnak, bár a már lapunk által is jelzett urnákon kívül egyebet nem találtak. Érdekesen ismerteti Rákóczy Ferencznek a Tarpa város levéltárában híven őrzött egyik kiváltság levelét, melylyel Talpát a hajduvárosok sorába emelte. — E hó 31-én Nagy-Kállóban bizott- roányi gyűlés fog tartatni. Vegyes hirek. — Ő felsége a királynak a min. elnök táviratilag fejezé ki az ő Felségének születésnapja alkalmából a min. elnöknél tisztelgett küldöttségek hódolatteljes jó kivánatait. 0 Felsége szintén táviratilag felelt, megbízva a min. elnököt a királyi köszönet kijelentésére. E táviratot a min. elnök az általa rendezett disz- ebéd alkalmával vette. — Nagyváradon a nemzet vértanúi emlékének megörökitésére alakult állandó bizottság f. évi aug. 13-án és ezentúl minden évben aug. 13-án a nemzet vértanúiért gyászisteni tiszteletet tarta ; a gyászistentiszteletet ez évben a nemzet vértanúiért, az 1848/9. önvédelmi harezban elvérzettekért, a várad-olaszi-i lat. szertartásu plebánia-egyházban d. e. 10 órakor tartatott meg. — A versenygyaloglás Debreczenből N.- Váradra e hó 29-én történik meg; az ut megtételére 15 óra van adva. A versenyzők számára, kik ez idő alatt megteszik az utat, három jutalmat tűztek ki: az elsőnek arany érmet, a másodiknak ezüst érmet, a harmadiknak bronz érmet. Jelentkezhetni e hó 21-ig. Az indulás történik augusztus 29-én pontban 4 órakor reggel. Inditók és bírálók: Farkas Géza, Csécsi Mór, Boschetti András, Budaházy Endre, Grünwald József. Czélpont: Nagy-Váradon az indóház. Minden pályázó az utrajz szerint a következő állomásokon keresztül vezető országúton tartozik haladni, u. m. Debre- czen, Kis-Pércs, Derecske, Berettyó-Ujfalu, B.- Szt..-Márton, Mező-Peterd, Mező-Keresztes, Ár- tánd, Bors, Püspöki, Nagy-Várad. Itt a „debreczeni gyalogverseny-társulat“ arra kiküldött bizottsága, valamint a versenybirák egyike a pályázókat a czélpontnál bevárják. — „Le a szakállal, le a luxussal.“ Ilyen újdonságot hozott egy „komoly irányú“ fővárosi lap, melyen aztán ugyancsak kaptak a többi lapok. Hja a potyát mindenki szereti. Hanem borzasztón felsültek mindannyian. Ez újdonság szerint Székesfehérvárt egy férfi-egyesület alakult volna, melynek tagjai a luxusnak hódoló nők ellen tüntetni kötelesek lettek volna. Ismertető jelük, hogy szakáit nem viselnek. | ki gondolná, hogy az egész csak a „komoly“ lap újdondászának hazugságot termő agyában szülemlett. Igen, mert a „Székesfehérvár“ erősen dementirozta e hirt, állitván, hogy ők Székesfehérvárott mit sem tudnak erről s hogy az egész csak hazugság. Hazudott * tehát a „komoly“ lap újdondásza, de e hazugságnak mégis meg volt az a jó oldala, hogy egy ily, a nők fényűzése ellen tüntető férfiegyesület csakugyan megszületett, hanem Kecskemét városában. Részünkről ez' egyesületet, a mint minden jó intézményt, mely hivatva van társadalmi kinövéseknek szárnyát szegni, — őszintén üdvözöljük s kívánjuk, hogy Kecskemét város minél több követőkre találjon. Szerkesztői üzenet. Bergstein Lajosnak valahol a „Sz. L.“ hasábjain. Nem ismerjük önt. — Hangjából azonban valódi állományára következtetést lehet huzni. Önérzetes ember egy bizonyos állatot nem szokott vissza- rugni, kiváltképen akkor, ha abban a mali t i a legalább is másod hatványra van emelve. — A „Szabolcsi Lapo k“-nak. Müveit érzést nélkülöző otrombaságait ennek utána nem veszszük figyelembe. Önökhöz illik, gyönyörködjenek azokban. Közönség rovata*) Nagy-Kállóban, augusztus hó 31-kén a megyeháza nagytermében előadatik a „KANDIDÁTUS GYÓGYSZERÉSZEK.“ Személyek: Kardos Géza és Szelóczky Géza. Ezen müdarab igen hasonlít a „szerelmes Kandidátus“-hoz, ebben Krum Éliás és Wahl Frigyes vetélkednek a lelkészség elnyeréséért, az előadandó müdarabban pedig Kardos és Szelóczky a Rakamazi gyógyszertár ki- nyittatásáért. Kardos a Krum, és Szelóczky a Wahl szerepét játszák. Kardos ä la Krum mindenféle utón és módon dicsérgeti és ajánlgatja magát a gyógyszerészi állomásra s az egész megyét bejárta, hogy hóditó személyét bemutassa és *) É közleménynek, mely senkit becsületében nem sért, helyet adtunk azért, mert a korteskedésnek nem vagyunk barátai, « S z e r k.
