Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-07-18 / 29. szám
akarunk, hogy: a szorgalom mellett szoktassuk, neveljük a ndfendékeket a takarékosságra is* hogy midőn az iskolából „leszállanák“, akkor már vérőkben legyen az erény gyakorlása utáni vágy, hajlandóság s hogy midőn a szülei, tanítói fegyelem elmarad a a magok kezére dolgoznak, tudjanak takarékosan, munkásán" j'ózanul, mértékletesen élni a magok emberségéből is. Mert mint Gibbon mondja: .minden egyénnek két nevelése van; egyik, melyet másoktól nyer, s egy fontosabb, melyet önmaga ád magának.“ Valóban szükség a gyakorlati életszabályokat adó Dr. Mathews-nek szavait a tanításnál is meghallgatni, midőn mondja; „A nevelés nagy művészete abban áll, hogy másokat megtanítson magukat tanítani.“ Áttér ezek után felolvasó az iskolai takarékpénztárak felállításának eszközlésére, kivitelére. Itt első sorban a lelkészekhez fordúl s azt mondja: ha & mélyen tisztelt minden rendű papság, nemcsak a túlvilágnak, de a földi életnek, is óhajt növelni: nincs-é ok reá, hogy tanításai keretébe felvegye a takarékosság erényét is,“ Ennyiben azonban a magyar papság is megteszi kötelességét, csak úgy, mint akár az angol: de ezt elismerjük, hogy nem elegendő. Hatnia kell a Szószéken kivül, a társadalmi életben is;, s azon lennie, hogy minden, üdvös intézményt, községében létesíteni egész erejének, tehetségének s ékes szólásának hatalmával törekedjék. De mily nehéz dolog ez hazánkban még ma, a hói csak tisztán —j- pusztán a gyermekek iskolábajáratásának sürt getése miatt is, ellenségei támadnak?) Ez ugyan nem szabály; mert vannak községek, és a legrosszabb községekben, is értelniességök által kiváló szülők, kik szinté vállvetve sürgetik á pappal az iskolát; de minden községben vanúak, kik épen e miatt ellenségeivé lesznek a lelkésznek. Ez azonban nem kibúvó ajtó akar lenni, jól érts meg t olvasó; hanem alkalom arra,' hogy azon óhajt fejezzem ki, miszerint, mint az iskolánál, úgy a pénny-bankok felállításának sürgetésénél is a világi elem nyújtsa készséggel felénk a kezét, ha sikert akarunk kivivni. És ezt, ha csakugyan akarunk a földi életnek is nevelni: óhajtanunk kell. Hiszen hagyományos dolog, hogy főleg a prot. papság mindig kitűnt a polgárok között hazaszeretete által; szívesen kell ezt nyilvánítani a rom. és göT. catli.-nál is a közpapságról, főleg a közelebbi időkben hazakban. Koszai most mu- tassuk még mit tudunk, mit érünk a takarékosság erényének az iskolákban való elsajátíttatása" azaz: az iskolai takarékpénztárak felállítása által! A következőkben szerzőnk a bankok felállításának; akadályait veszi sorra;., milyenek a közöny, ellenszenv, bizalmatlanság stb. Ezeknek szavai, iránya, ösmeritek, ném «karom azokat idézni. Csak annyit, hogy a felolvasó min- denikre inegfélel -r- a maga szempontjából. . Részletezi aztán HL részében felolvasásának a felállítás ; mikéntjét., A kényszert elkerülendőnek tartja. E helyett ajánlja, hogy a tanító adja elő a pénztárak czélját. A betétei módozatait, a kivitel lehetőségét s értéssé meg, hogy ha a nyalánkságok, játék-szerek megszel zésétől elvonják a növendékek kraj- czárjaikat, mily Összeg nő ki azokból, mire az iskolát elhagyják; vesznek magoknak ruhát btb. Ajánlja a példákat, nielyek vonzanak. A betétek hetenként egyszer eszközöltessenék, az iskolai órán, nem. szünidőben. A pénzt, ha helyben van takarékpénztár vagy népbank, abban ajánljÉL elhelyezni. Minden gyermeknek kis könyvé legyén. A hol nincs helyben pénzintézet : kezéljei’a Jelkész vagy tanító, kamatoztatás nélkül. A számadást a tanitó 2—3 nagyobb gyermekkel vezeti s vézettéti. A kis könyv arra szolgál, hogy abból a) a betevő, mint szintén szülei vagy gyámja, .vagy jóltevője teljes megnyugvást nyer a betéti ’összegekre nézve ; b) a gyermek hozzá szokik a betétkönyv megőrzéséhez, s általában ahoz, hogy betétkönyve van, és ha az iskolát elhagyja, e megszokás, szükségei közé fog tartozni, s a takarékpénztár és a segélyegyesületekbe fog berakni. Végül az egyes iskolai betétekről, évem ként, a közokt. min. az egész országból bejövő adatok alapján egyetemes kiáiütatást adna.*— E bankok eszméjének fejlesztése s népszerűvé tételére nézve, egyletek, társulatok alakítását ajánlja, szinte Anglia példája után felolvasónk. A penny-bankok terjesztése végett alakult társulat élén Angliában jelenleg Northumberland Jierczeg áll. „E társulat feladata a bankok hasznosságát ismertetni, s azok felállítására a különböző pontokon közreműködni. E czélból a társulat vándorelőadókat tart, kik folyton utaznak, előadásokat tartanak, szervezik a penny- ban kokat, s osztják a társulat által ez érdemben kiadott apró könyveket.41 „Hason működésre, mond K. K. nálunk is szükség lenne.“ & társulatnak pedig feladata, szerinte, inig a kormány tehetne valamit, a) felvilágosító munkácskákkal hatni az eszme megkedvel tetése s terjesztésért;; b) esetleg szegényesebb' körülményű iskolákat betétkpnyvecskékkel s ügyvezetési könyvékkel látni el; c) évenként bizonyos összegeket osztani szét kitűnő magaviseletü és előmenetelü gyermekek közt jutalom, és serkentésképen, szerény összegekről kiállított betéti könyvecskékben, vagy ha ezt a társulat nem tehetné, hason eljárásra serkentené a községek vagyo- nosabbjait; d) az ügy állásáról évenként adatokat szerezne s azokat tájékozásul közölné; e) kisebb körű megyei, járási, vagy községi hasonfeladatu társulatok szervezésére, egész erővel működnék. Ily iskolai takarékpénztárak vannak már Sopronyban, Szabadkán, Pécsett. Jegyezzük meg még a lényegére e dolognak, hogy — mint szerző mondja, — nem az a fő, mennyi tétetik félre évenként, hanem az, hogy megtakarítás történik s hogy hányán vesznek részt, a takarításban. Azután kimutatja, hogy Belgiumban miben áll e pénztárak ügye. Idézi az osztályok szerint a takarító gyermekek számát, s ilyen indítványt tesz lelkesítő szavakban : ha népéletünk emelését, a közerkölcsiség fokozását óhajtjuk; ha hiszszük azt, hogy a takarékosság erénye az államok létezésének sine qua non- ját képezi; ha hiszszük, hogy pénzügyileg rendezett államot csak oly polgárok összesége teremthet, kik magán egyéni és családi köreikben szintén rendezettek,, jólétnek örvendők, kik ennélfogva állam iránti kötelmeiknek is megfelelni képesek: mindannyiunknak vállvetett erővel kell közreműködni, hogy a takarékosság erényét a legszélesebb körben ismertessük, terjeszszük, stb. E szavak bírtak engen is e felolvasásnak ismertetésére. (Az egész megjelent a „Hon“ f. évi 124, 126; 127. reggeli számaiban.) Zárjuk az ismertetést Müller Miksától idézett szavaival a felolvasónak: „Németország a szorgalom és takarékosság, a becsületesség s az életmódbani egyszerűség, előretö- rekvés és mértékletesség által lett nagygyá.“ — Te pedig szives olvasóm, ha a takarékosságot oly fontosnak tartod, mint sok nagy bölcsész s nemzetgazda és csekély magam is: „használd fel erélyedet a legmagasabb czél (itt a takarékosság) elérésére; figyelj, légy türelmes; dolgozzál keményen; less az alkalmakra; légy szigorúan becsületes; reméld a legjobbat; s ha nem sikerül elérned vágyaid czélját ; mi lehető erőlködésed daczára is, azon öntudattal fogsz meghalni, hogy legjobb tehetséged szerint cselekedtél.“ Dr. Mathews V Görömbei Péter. Törökországi levelek, it. A keresztyének egyik hires apostola Péter, az emberről beszélvén, gyomornak nevezi, midőn így szól: „a krétaiak rest hasak.“ Abban az időben a krétai vásárokon igen jó bőrös pecsenyét, debreczeni czipót s bort árultak, a magyar ember pedig elmegy a vásárokra, ha semmi dolga nincs is, csakhogy bőreit pecsenyével jól lakjék, tehát nem tudhatni, JfrUvajjon a fentidézett mondás a krétaiaknak vagy magyaroknak mondatik-e? Az emberi indulatok, érzések helye, szinte a gyomor. Itt fészkelnek a harag, veszekedési inger, a megelégedés s elégedetlenség. Az éhes. ember kedvetlen, haragos, veszekedő, az éhség pedig sokféle p. o. Van kenyéréhség, hi- vatalvágyi éhség stb. A jóllakott ember rózsa-' szinjien lát eget, földet, pénz-, nevelés-, iparés kereskedelmiügyeket. A gyomorban vannak az irigység, gyülöltség, kevélység s felfuvalko- dás indulatai. Ezen ok miatt irigyli az, kinek kissebb darab kenyere van, azt, ki nagyobb darab kenyérrel bir; s nézi le, ki nagyobb darab kenyérrel bir, azt, kinek kisebb vagy semmi kenyere nincs.} Egyik gyomor félti a másiktól a kenyerét, s lesznek halálos ellenségek. A szerelem fészke szinte a gyomor, nem csak azért, a mit a régi monda állít, hogy bot és kenyér hiányozván, nincs szerelem, hanem az öreg urak példája szerint is. Mikor már minden erényből és bűnből kiöregedtek, akkor is megmaradt a gyomorban egy bizonytalan lázongó indulat a 10-ik parancsolat ellen „ne kívánjad“ pedig már a virilisjog kihaló félen, hasztalan igyekezvén azt Handler Mór életre költeni. A jó szándokok, kegyes feltételek helye szinte a gyomor. Szervezeti baja az a magyar gyomornak, hogy erőseu emészt. Satumus megemésztette a maga fiait is. Ily erős gyomra nincs a magyarnak, mert ez fiaitól csak az örökséget emészti meg, de azért ez is erős, elég erős arra, hogy minden jó szándokot, kegyes feltételeket, melyeknek fészke a gyomor, még tojás korukban megemészszen, mielőtt azok burkaikból, mint a „tett*, a „cselekedet“ a „rauo- kásság“ élő, eleven, mozgó lényei, napfényre jöhetnének. Helytelen azon állítás, hogy a pokol felerészben jó szándokkal van tele. Egy nemzetben sincs a világon annyi felhevülés, annyi s oly sokat ígérő szent lelkesedés, nagy tűzzel mindenbe kapás, semmit nem végzés, mint a magyarnál. De hát mit érnek az egetérő lelkesedések ? A gyomorban fészkelvén, attól megemésztetnek. Ezen nagy ehetősége miatt, a gyomor pokolnak is neveztetik. Innen magyarázható ki, hogy a nagy zajjal, garral megindított gazdasági egyesületek, népnevelési, orvosi, papi, tanítói, ügyvédi és iparos-egylötek tojásai, élő eleven lényt elő nem állíthatnak, egy ideig tengődnek, s rövid idő alatt észrevétlenül megsemmisülnek. Csak oly egyesületek állának fenn, melyek a gyomorra is illető tekintettel vannak, melyekben a szellemi élvezetek legfőbb s legfontosabb részét a közebédek képezik. A polgári s politikai élet-elvek, szintén a gyomor által találnak megoldást. Az emberben egy testrész sincs, melyben az alkotmányos érzet képviselve lenne, csak a gyomor. A politikai élet központja ez: a politikai élét tengelye, mely körül a politikai elvek s meggyőződések forognak. Az alkotmányos élet a népképviseleten alapszik. A nép képviselete a gyomort képviseli, mennyiben a népszavazatot uralja, s irányozza. A nép választja a törvényhozókat, a népet a választásban a gyomor vezeti. A törvényhozásra három faktor vagy tényező kívántatik: a kortes, a szavazó, a képviselőjelölt. A kortes kettős gyomra, kettős üyelvü, kettős torkú polyp. Ez a jnépszavazat gócz pontja az alkotmányosság Liebig-féle hús kivonata, a 19-ik század törvény szelleme. Az „éljen“ alkotmányos concertben ő az elől éneklő visító hangjával uralkodik mindén hangok felett. Meg „éljen“ kiált miüden szót, minden hangot, melyet jelöltje kiad, legyen az okos vagy. bolond beszéd. Éljen kiáltása oly hangos és visító, hogy ha mellette állsz, midőn kiált, ludbőrt kapsz, s azt hiszed, hogy bőrödet sás- sogatják. A két nyelv azért szükséges a kortesnek, hogy egyik nyelvével a maga jelöltjét dicsérje s magasztalja, a másikkal pedig az ellenjelöltet a mennyire lehet, becsületéből kiforgassa. Az alkotmányos élet egy küzdtér, hol a győzelemhez vezető legbiztosabb haditaktika feüénzókí a szavazást, noha már a jegyzőkönyvben ez sem állt magában, mert a Vé- csey pártiak közül is szavaztak Vidliczkaira, s tartott a szavazás egészen 7a 6 óráig, midőn az ellenzék 22 többségben lett a kormánypárt felett. , Ekkor elúökileg ki lett tűzve másfél óra a még netalán jelentkezők szavazására; az elnöki kijelentés után pár 'pérczczel megjélent egy kis csapat zöld tollal, s’l harsogó zaj, éktelen lárma' között vonult be szavazni;. — mintegy 20-an lehettek, közöttük tejarczu gyermekek. Midőn ezek leszavaztak, nehánynyal előnyben volt a kormánypárt, azonban a mi embereink is jöttek lassanként, úgy hogy a győzelem folyvást kétes volt; — megjegyzendő, hogy azon kis csapat zöld tollas között; mely utoljára jött be! szavazni, igen sokan voltak keményen megoktatva, arra,* hógy csbl- janak. A többek között iegy Dankó nevezetű Fazekasnak adta1 ki magát, s még miután ráismertek is, darab ideig konokul harczoít álneve mellett. Volt 4-^5 olyan, ki ifjú kora miatt még nem is bírt szavazati joggal, s aZ ott jélen voltak között a konűányjjSrt 'részéről, csak Dr Hfeumani volt, ki midőü szfetrfe- dőlyes páit hi vei erőszakosan ükttrták a joggal jjfjji bírónak jogát éktelen lármával érvényesíteni, határozottan védte az igazságot. Persze, hogy a csalók hűvösre kerültek. Most kezdődött még csak a hadd el hadd Hat óra után mindkét párt roppant erélyt féjtétt ki 1 A kormánypárt részéről kocsik nyargalták bé a város utczáit. Össze szedették a betegek, bénák és nyomorékok; de az éllénZékiék is bázról-házra futkostak, a hol még egy szavazó embert sejtettek, igy történt, hogy végre a kormánypártnak már egyetlen embere sem volt, azonban előnyben volt egygyel. Csak néhány] perez hiányzott már a hat órából, ekkor öt-hat kortes a kormánypárt részéről roppant zaj között vonszolta be Mészáros levélhordót szavazni. Megható . volt nézni ezen 48—49-iki honvéd komoly, határozott arczát, midőn a szavazó küldöttség) előtt a kortesek „éljen Vé- csey“ éktelen kiáltozásai között megjelenve, látr&tt Máltá el :'éljen a f ü g g e t i e n p á r 11 Sljefa Vi d 1 i c zka y“ I Enpél nagyobb efőzést alig lehet gondolni,is I Hogy fenyegették, hógy káromoltak e derék férfiút azért, mert meggyőződését merte követni, a szív mélyen elszorult a conuptio ily szembeszökő nyiMMlás'a féJeíiE. . j Két perez hiányzott már csak a zárórából. A kormánypárt,1 ekkor e kortesével élén, zavart akart előidézni és beakart törni a szavazás helyére, azonban ezt a katonai erélyes beavatkozás megakadályozta — Megtörtént az is az utolsó perczekben, hogy a kormánypárt egyik ügyvéd főkortese, kétszer akart szavazni, szégyelje magát ő azért, melyért egy egyszerű polgárt bizonyosan a hűvösre tettek volna, i Midőn az elnök épen ki akarta jelenteni a zárórát, még egy szavazónk jött, igy az ellenzék előnyben lett egygyel; ekkor a záróra eltelvén, elnök a városháza erkélyéről kijelenté a Szavazás berekesztését. A szavazatszedő küldöttség közül még ketten szavaztak az ellenzék részére; kevés idő múlva az elnök kijelenté a szavazás eredményét, mely szerint Vécsey Tamásra esett 366, Vidliczkayra 369 szavazat. Egy pillanat alatt eltűnt minden zöld- tallu, míg az ellenzék leírhatatlan lelkesedésben tört ki, sokan öröm könnyeket sírtak," mások ölelkeztek, vagy a zeneszó mellett örömükben tánczoltak. Most az ellenzék zászlókkal, riadó lelkesedés és folytonos éljenzések közt indult beláthatatlan menetben, megvinni most már elválasztott képviselőjének az örömhírt. Később az elnökség a város kocsiját az, hogy az ellenfélnek nem elvei támadandók meg, ellenérvekkel, mert úgy könnyen tért veszthetni; hanem a személyjellemből kivet- keztetés s gyanúsításokkal a mennyire lehet befeketitendő. A gorombaság az érvek legbiztosabban ható bombái. A kettős torok azért szükséges, hogy két ember helyett ihasson. A jó torok respectust ad, tisztelőket, barátok szerez, ellenséget porba sújt, dicsfénynyel övez, gradus ad majorem. A kortes egyik kezében ólmos botot, a másikban alkotmányos gulyáshust, bort, pálinkát tart, mint a meggyőződés segédeszközeit, melyekben feküsznek az alkotmányos gyomor kézzel fogható érvei. Az alkotmányosság helye tehát elvitáz- hatlanul a gyomor; ha annak fészke az agyban lenne, miként volna lehetséges azt gulyáshus- sal, borral oda hajlítani kapaczitálni, hova a kortes akarja 2 Hát hathat a gulyáshus szaga az agyra? Nem. Mind a szagrt az orr, mind a gulyáshust a száj a gyomorba vezeti s nem az agyba, s vita felett áll a gyomor tulajdonjoga, az alkotmányossághoz. A gyomor tud, a gyomor képes ítélni a képviselőjelöltek képessége felett; nincs ahoz sem joga, sem képessége, sem az agynak, sem más testrésznek. A kortesnek különböző kijelentési fokozatai vannak a szavazókra. Első fok a maga jelöltjének égig emelése, s az ellenjelölt bete- tovirozása. Második fok a gulyáshus, bor, pálinka érvelése. Harmadik fok a tangens, az ólmos bot. Mint mondatik, a kortesek faja kiveszendő félben van. Ellene, mint az emberhússal kereskedők faja ellen, az újabb időben statáriumot hirdettek. A hol megfoghatják, bőrüket kitömik s a múzeumba teszik. Ugyanazért hihető, hogy emberhús vásárlási, adás s vevési mesterségüket, csak mint dugárusok fogják folytatni, mely körülmény még emelni fogja mesterségük jövedelmét, lévén a dugáru mindég drágább, mint a szabad kereskedelmi czikk. A múlt időben a választás ideje előtt hetekkel, sőt hónapokkal, az éljen kiabálás éjjel és nappal betöltötte a levegőt. A gyomorból, az alkotmányos szent lelkesedés tüzpirjá- ban égő, szivárványszínű arezokra kiült a je- lenneli megelégedés, s a jövő dicsfény ragyogása, mint korcsma ezégéren a mészszel mázolt üvegekben • a veres festékből mázolt bor, sok választókerületben annyira fokozódott az alkotmányos érzet tüze, hogy az lángba borított minden józan higgadtságot,, patakokban folyt a vér, több ember élet esett áldozatul, a szenvedéíylyé fokozódott alkotmányos érzeteknek. Dharádzs. (Folytatjuk.) Nyíregyháza, jul. 12. 1875. Nem állhatjuk meg, hogy tollat ne emeljünk ez úttal is, mint máskor is tenni szoktuk, az igazság érdekében. A „Sz. L.“ már hetek óta szórja minden alapot nélkülöző vádjait, országos képviselőnk Vidliczkay József ellen, kinek jeles tehetségéről, rendithetlen hazafiságáról és arról, hogy városunk ügyeit, mint ennek egyik leghívebb polgárai közül egy, szivén viseli, — minden elfogulatlan lelkiismerete szerint meg van győződve pártkülönbség, nélkül. Több ízben tiltakoztunk már az efféle veszedelmes izgatások és rágalmak ellen: —■ szükségessé tette azonban épen a „Sz. L.“-ban megjelent újabb rágalom, hogy az átalánosság- ban hangoztatott rágalmak ellenében megdönthetetlen tényekre hivatkozzunk. Vidliczkay József, minden időben, miótar a kölcsön czélbavétetett, bár ezzel meg se volt bízva, mindent elkövetett annak előnyös kieszközlése czéljából, mit igazol az általunk szemmel látott több rendbeli levél, melyet tekintélyes és illetékes helyekről kapott Vidliczkay József ur, a kölcsön tárgyában.' E levelek egyezőleg azt igazolják, hogy a város kölcsönt kap, csak kellő biztosíték mu- tattassék ki. Különösen a legutóbbi, az osztrák földhitelintézettől kapott levele nyíltan igazolja, hogy a városnak sietni kell a telekküldte a képviselő űrért, hogy mandátumát átvegye. A képviselő ur megjelenvén, a városháza erkélyére lépett, honnan a, párt lelkesült éljenei között, választóihoz remek beszédet tartott. Talán mondanunk sem kell, hogy a nagy erőfeszítéssel kivívott győzelmet lakoma követte. A választók egy része Vidliczkay ur házánál, más része a csizmadiaszinben mulatott, a legszebb rendben, nem bántva és nem sértve másokat. A 8-iki ünnepélyes örömnek még 9-ikén sem volt vége, az ellenzéki polgárok a Sóstóra mentek délután, s 10 óráig ott kitűnő örömmel mulattak Pesti vendégeink, kik a nagy nap küzdelmeiben és örömében mint egy lelkűnkhöz forrtak, f. hó 11-kén vettek búcsút tőlünk, hagyván magok után kedves emléket, s elvivén magokkal^ áldás kívánságunkat, rokon- szenvünket s őszinte szeretetünket. Éljenek sokáig I s legyenek a nemzetnek és hazának továbbra is ragyogó fényicsillagai ! Kallós,