Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-05-09 / 19. szám

Szerén ke: Igen lelkem! S tudod az én ideálom, az a kedves, ügyes, miveit s nagy örökség részese Zöldági Elemér szinte ott volt . . Hogy is ne lett volna ... oh az a tánczl ! . . Szinte régen volt; több mint egy éve; de ha rágondolok, most is megittasulok és elkábulok attól az érzés és kéjtől.. . Elébb tudod karra vett; azután átölelte a derekamat . . . magához szorított és oly csendesen tán- czoltunk, hogy csak nem tudtunk egy helyből haladni sehova . . . sokszor hallottam a de- lejességröl; de csak most tudtam, mert érez­tem annak hatását az emberbeu . . . Aztán beszélt szemével, ajkaival oly édes dolgokat, hogy én az erős ölelés, s az ittasult állapot miatt csaknem elvesztem öntudatomat . . . s már elestem volna, hogyha karjain fel nem tart és egy székre le nem ültet . . . Nem is tudom, hogyan és miként ültem le. . . . Ágota: Idekint a mi próbabálunkon megszólitnának az olyan tánrz- és magavise­letért; mert ott van mama is ... No de er­ről is máskor majd többet. Hivnak az uzson­nához. Menjünk! Elmehettek drága „angyalok“! elmehet­tek . . . Adieú meine liebe Schwester Mártha I adieu liebste Szerénke! adieu! Magyarul: jó északát zárdái nőnevelés! Isten hozta Trefort miniszter ur nőneve­lési tervezetével. Fogadja, ezért és beszédéért köszöntésünk és köszönetünket... * * ♦ Fi done! édes Izidorám! nézd már, hogy firkálják ki legédesebb s legrejtetteb (nyiltan, tartózkodás nélkül beszélik) titkainkat ezek az átkozott, irigy skriblerek! Igazán helyesen cselekedett „Florentina“, nemünk büszke­sége, midőn kardot fogott ellenök! Lelkűnk­ből vette e szókat: „Körülte! mig el nem pusztul egymásután „A férfi-iró, ez utolsó mohikán.“ Tompa költ. III-ik 65. 1. s azzal Melanie eldobja a „Szabolcs“-ot indulatosan, mint hü, de vissza­taszító, gyűlölt vonásokat mutató tükröt. ♦ * * Bizony híven veti ez a sugarakat, arról szó sincs. De ki tehet róla, hogy ilyen képet mutat az „élet-tükre.“ Még is tehetnének azok, kik e vonásokat a társadalomra s nemzetre nézve károsaknak, veszélyeseknek és lealacso- nyitóan feketéknek találják. Tehetnének: a szülők, nevelőtulajdonosok, nevelők és neve­lésügy barátok! Tegyenek! mig nem késő!----------r. ÚJ DONSÁGOK. (Sz.) Lapunk életében mai számunk­kal annyi változás jött létre, hogy an­nak kiadója lllincz Gyula ur a társulati tagságról előttünk még eddig ismeretlen okokból lemondott; midőn ezen a lap szellemi oldalára semmi befolyással nem biró eseményt a t. ez. közönség tudo­mására juttatjuk: Van szerencsénk kije­lenteni, hogy ezutánra minden a lap szer­kesztését és kiadását érdeklő iratok, küldemények a szerkesztőhöz; az előfi­zetési pénzek pedig a hirdetési s egyéb dijakkal együtt Vitéz Mihály társulati pénztáritokhoz Kemecsére (posta helyben) küldendők- Kérjük az előfizetési s hirde­tési hátrányokat mielőbb beküldeni II = Ma égy hete, máj. 2 án a városháza udvarán birtokossági gyűlés tartatott, a hol is a lapunkban már jelzett telekkönyvi áttáblázá- sát illetőleg a város és közbirtokosság nevén álló legelöföldeknek a város részéről legújab­ban felveendő kölcsön általi megterheltetését a a közbirtokosság elvállalta, oly feltétel mellett, hogyha a közbirtokosság részéről egy héttagból álló állandó bizottságnak felállítása megenged­tetik, mely a város pénzügyi dolgait és műve­leteit időről időre ellenőrizze; s miután az ezeren felül összegyűlt közbirtokosok a hatá­rozatnak alá nem Írhattak, a jegyzőkönyv, ille­tőleg határozat aláírására egy küldöttség vá­lasztatott. (n.) Szabolcsmegye bizottsági gyűlés ter­méből máj. 4. 1875. Főispán ur a gyűlést meg­nyitván, mindenek előtt sorrend szerint az alis- páni időszaki jelentés vétetett tárgyalás alá. A terjedelmes és gondosan összeállított jelentés méltápyló elismeréssel fogadtatván, L különösen bárom pontjához szólott Kauzsai Károly. Első ezek közűi azon pont, melyben fájdalommal ho- zatik tudomásra, hogy a megyei főjegyző Ko­rányi elmebetegsége miatt gyámság alá helyez­tetett, minek folytán uj választás rendelhetett el a f. évi augusztusi gyűlésre; másik azon ka­tonai önkénykedés, miszerint, daczára. a megyei intézkedéseknek, a katonai páranesnokság on- kén.vszerüleg helyezi el a katonaságot, igy Uj- Fejértó községe már régibb idő óta katona tar­tással terheltetik, Kauzsai igen erélyesen szó­lalt fel e tekintetben és indítványa, hogy eré­lyes felirat küldessék e tekintetben a hadügy­minisztériumhoz, Gencsi Károly azon hozzáté­telével, hogy egyidejűleg e tekintetben az országgyűléshez is kérvény intéztessék, elfogad­tatott. A harmadik közérdekű pont volt az árveszéki hátrányokról szóló jelentés ugyancsak Kauzsai indítványára az üresedésben levő ül­nöki szék az augusztusi gyűlésen lesz válasz­tás által betöltendő. Megemlítésre méltónak találjuk még itt, hogy a megye délnyugoti ré­szén Sós Pista rablóbandája garázdálkodik. — A dadai járás szolgabirójául egyhangúlag Szu- nyoghy Bertalan nyíregyházai ügyvéd választatott meg. Az állandó választmány-igazolóés bírálóbi­zottságok nagyrészben a múlt évi tagokból megalakultak. Több miniszteri leirat (u. m. a iormáoy lemondásáról, uj kormány alakulásá­ról, a betegápolási költségek mikénti megtérí­téséről, a lóavatási bizottságok megalakításáról, a Bakamazon tervbevett gyógytár engedélye­zéséről, a földadó szabályozásáról) felolvastat­ván, tudomásul vétetett. A rakamazi gyógysze­rész megválasztása az augusztusi gyűlésre tű­zetett ki. (1) Fuzionalis törekvések. Nagy-Kállóban máj. 4. 1875. Most irt nap d. u. 4 órájakor előleges összehívás folytán zsúfolásig megtelt a megyeház nagyterme kiváncsi publikummal. Gencsi Ferencz szólt először az összegyűlt kö­zönséghez, bizonyítgatván az egyesülés szük­ségességét. Erre az értekezlet megalakult, G e n c s y Ferencz elnökké, Szesztay íároly jegyzővé megválasztatván; most Kál- lay János emelt szót, általános tetszés közt adván kifejezést az elvhüségnek, kijelenti, íogy ő megmarad azon alapon, mely mellett eddig küzdött. A fúziót óhajtók közül még Kauzsai emelt szót, mire a 48-as szónokok hosszú sora következett folytonos éljenzések és tetszésnyilatkozatok mellett. — Szólották Zoltán Gusztáv, Nagy János, Harsányi Sámuel; Végül Vidövich Ferencz emelt szót a függet-. lenség eszméje mellett, felkérvén a közönsé­get, hogy vessenek véget a szóhareznak, a kik fuzionálni akarnak, maradjanak a teremben; a kik ezt nem akarják, vonuljanak ki. Ez meg­történvén, a közönség nagyrésze kivonult s a városházhoz ment, hol az értekezlet megala­kulván, egy háromtagú választmány választa­tott meg. Mészáros Dániel, Nagy János, László* Alajos szeméjökben. Egyszersmiud egy megyei ellenzéki gyűlés tartása határoztatok el, he­lyéül Nyíregyháza, idejéül pünköst utáni szerda vagyis 19-dike tűzetvén ki. A körülbelől 200 bizottmányi tag közül 47-en Írtak alá a — fu- sionak. x Május jólviseli magát. Az annyira vár- vavárt eső megindult, a tavaszi szikkasztó­szelek által elcsigázott vetések gyarapodásnak indulnak. Azonban a repeze a legtöbb helyen végképen elsatnyult, javulásához semmi re­mény, amennyiben már virágzásnak indult, s alig magasabb egy lábnál. O Ma egy hete a ref. egyház közgyű­lésében Szabó Sándor elhunyt gondnoknak he­lyére Kövér Zsigmond választatott meg. Adjon az ég sikert és áldást működésére. = Folyó hó 3-án viradóra a sertés­vásár mellett a Szt. mihályiutezának végső háza a lángok martalékává lett. Körülbelől éj­félután 3 órakor keletkezett a tűz. A g. kath. ■ toronyban egy jó félórával előbb jelezték a vészt, mint az ag. ev. toronyban, hol pedig a város által fizetett őröknek épen az legfőbb feladatuk, hogy a vészt azonnal jelezzék. Fel­hívjuk az illető figyelmét e körülményre. A kötelesség mulasztó őr méltó reá, hogy pél- I dásao megbüntettessék, mert hanyagsága mi­att nemcsak \ ezerekre mehető károk okoztat- hatnak, de emberi élet is eshetnék áldozatul. (—) Május elsőjén a vasúti mozdonyok és coupék zöld gályákkal díszítve futották meg pályájukat, tekintélyes fenyőlombokkal a M.- Szigétről indulók, mig a többiek csak szerény és igénytelen füzgalyakkal, miután a más fajta fák még most is aggódnak, ha vajon kapnak-e ez évre zöld "egyenruhát. No, se baj! annyival több zöld beszédet .hallunk mostanában utón útfélen, kivált, a politikára vonatkozólag. (—) Mint kuriosumot említjük a követ­kező levélczímetT „az Tekintetes győgyszérta- ros „f e j é r kígyó“ urnák, Balkányban És ez nem bir.api kacsa, hanem valósággal meg­történt, még pedig ebben az esztendőben. 0 Május első napján távoztak el kö­rünkből a gyaloghonvédek a koszorúkkal fel- ékesitett pályavonaton. Óhajtjuk, hogy kassai, szállásuk mindig ily virágos legyen;, azonban kétkedünk benne, kivált ha felgondoljuk, hogy majd gyakorlatok idejében Szabolcsvármegyé- ből gyalog kell felfáradni Kassára a szegény vitézeknek. (—) Múlt napokban telepedett meg Ke- mecsén Grosz gyakorló orvos, ki nem rég vé­gezte tanulmányait Bécsben. — Ajánljuk őt a szomszéd községek figyelmébe és pártolá­sába. (—) Május l-jén kisérték végnyugalomra petneházi birtokos id. Szegedi István porré­szeit. A boldogult a hatvanas években szolga- bírói hivatalt viselt megyénkben, s mint szi­ves vendégszerető házigazda egyike volt a ki­fogyáshoz közelgő ősmagyar typus képviselői­nek. Csendes békés nyugalom hamvainak! (—) Úgy halljuk, hogy Oláh K. volt árvaszéki ülnöktől, több mint 900 elintézetlen ügydarab vétetett át, midőn hivatalától fölfüg­gesztetett. Szegény árvák! (—) A szabolcsmegyei takarékpénztár által egy küldöttség neveztetett ki a végett, hogy véleményes jelentést adjon be a F . . . által előidézett pénztári deficit ügyében. (—) A nagy betű és kis betű. Állító­lag Chinában történt, — hogy egy hivatalra áspiráló egyén saját érdeke előmozdítása vé­gett kérvényt intézett a főmandarinhoz. Persze vesztére, mert a kérvény kezdő sorát kis be­tűvel írván, még kijelölésre sem bocsáttatott. Tanuljatok hivatalra kacsingatók magyar orthografiát 1 — A „Független polgár“ irja: Egy berlliai társaskocsiban ellopták X kisasszony tárczáját. A csinos hölgy azonnal a rendőrséghez siet bejelenteni károsodását, és egyúttal azt is, — hogy a mellette ült fiatal emberre gyanakszik. Nem érzett ön semmit? kérdé a rendőrfőnök. De -igen, érzetem, hogy a fiatal ember hozzám simul, és egészen rám támaszkodik, felele a csinos hölgy. — S ön nem utasította rendre? X földre süté szemeit: Azt hitem, udvarolni készül. Széliére beszélik, hogf egy nagykállói végrehajtó, nejét s három kis gyermekét ipá­hoz haza szállíttatván, maga világgá távozott, indokokról nem szerezhettünk biztos tudo­mást. X Maradi urambátyám egyre zúgolódik a méter mértékrendszer behozatala ellen. — Furcsa! replicázik neki uramöcsém a vasúton, hiszen részben régen be volt már az hozva; magától urambátyámtól hallottam mondatni: kutya liter; de Petőfi is használta a liter szót, . . . „kutyaliter infestáltam e jó dominu- sokat. O Kemecsén, a mint halljuk, ezukrászdát nyitott egy izr. nő, ki az üzletéhez szükségelt ügyességet Budapesten sajátította volna el. A czél érdekében vélünk szót emelni midőn felhivjuk a nyíregyházai műkedvelő tár­sulatot, hogy jótékony czélu előadásainak nap­ját és idejét, nem csak a lapok utján (melyek TARCZA. Egy család története. (Regényes korrajz.) V. RÉSZ. Az atheist a. (Folytatás.) Jegyző uramat elhagyta bátorsága, resz­ketni kezdett. Ott künnt a kiabálás egyre za­josabb lett, sőt több léptek zaja is hallat­szott. A lelkész hirtelen kilépett tehát és meg­nyitotta az ajtót, melyen keresztül rémülten egy ifjú ember rohant be. A lelkész az ajtóhoz lépett és felnyitotta azt, egy falusi legény lépett be lelkendezve 1 jelenté, hogy csak siessen a jegyző ur a kis- biróval s egyébb „fogd meg“-ekkel a korcs­mához, mert az egész falu legénysége gyilkolja egymást. Jegyző uramnak e szavak hallattára lába szárába szállt minden bátorsága. Tornai uram átlátta a dolog komoly vol­tát, első pillanatban arra gondolt, hogy az aligha nem egyébb, mint csak fogás, hogy az általános zűrzavarban jegyző uramnak is jus­son egy kettő a „furkós“-hói; de azután eszé­be jutott, hogy hátha igazán van valami baj, ugyanazért gyorsan határozott. — Jegyző ur! — szólalt meg, — Ép itt marad, majd elmegyek én és lecsilapitom őket. — Én egyedül itt maradjak a mondottak után ? Azt nem cselekszem, hanem ha csaku­gyan menni kell, hát menjünk együtt. Elindultak ..... Az éj , sötét ; és- ■ csillagta- lan volt, egy lépésre nem lehetett az embert megismerni. Közel voltak már. á korcsmához, belülről nagy lárma, káromkodás, szifókszók hallatszottak, a jegyző remegve simult közelebb aj tiszteletés oldalához. • Ott voltak, már a korcsma : előtt, koron­ként egyes sötét alakok futották ki az ajtón utat törve magoknak az ajtó' előtt álló kiváncsi néptömeg között. — Mi történik itt ? kiáltott átható hang­jával a tiszteletes. — Jajj végok van, megölik egymást, ki­áltottak minden oldalról. — Eresszetek be ! kiáltott _ ismét a lelkész. .XüHgSVÍíJ A néptömeg ketté vált előtte, s ő már ott állott az ivószoba ajtajánál. A tolakodásban és a nagy izgalomban észre se vette, hogy a jegyző nincsen oldala mellett. *■ A tárt ajtónál sajátságos jelenet tárult elébe 8—10 legény dulakodott az alacsony szobában, félkezében mindegyiknek egy-egy „ólmosbot“. Egy sajátságos „bajvívás“ volt ez. A botot majdnem derékon fogja meg az illető, szóval olyan formán, hogy az egyensúly meglegyen a, véknyabb és vastagabb „vég“' között. ~ 'Egy hires bbtos legény volt egyik, egy más hires verekedő a másik szegletbe szorítva, mindegyik ellen három-négy I legény, viaskodott. Hála a művelődés .szellemének iaz efféle, verekedések, melyek nem ritkán embér- halállál végsődnek, hóvá inkább, mennek ki a divatból,' azonban történetünk korában még a Mindennapi események közzé' tartozott. Nem! fesz tehát talán unalmas olvasóink előtt, ha rövid leírását adjuk annak. A bot, mint emlitcjk,, majdnem közepén fogatik - meg, • s a megtámadott oly ‘gyorsaság­gal forgatja azt maga körül jobb- és balolda­lon, úgy azonban, hogy a mell és fej is töké­letesen védetik, mikép, mint egy kereken moz­gó rpaizs minden Csapást felfog, sőt. a feléje szánt ütéseket, mint egy gép kerekének foga áz ellenébe tett akadályt messzire eldobja, de midőn látja,' hogy az ellenség fedetlen gyakran elkésve érkeznek meg) tudassa a vi­déki mübarátokkal; * 1 hanem 2—3 szinlapot is küldözzön szét, ha nem is mindegyik, de leg­alább nehány jelentékenyebb községbe. Azt hisszük, — hogy a csekély fáradság és kiadás meglehetősen kifizetné magát. Beküldetett. O („Független polgár“) Egy öreg ur, — ki e napokban igen szép kosarat kapott a nagy opera egyik ballettánczosnőjétől, hálás indu­latból cserében egy köteg szénát küldött a kisasszonynak. Ezt elfutotta a méreg, de azu­tán lecsifepult, 8 a kikosarazott öreg urnák a következő sorokat irta: „Kedves öreg bará­tom! Megkaptam a szénát s most csak önre várok.“ — „Milyenek a nők ?“ (naplójegyzeteimből) czim alatt egy kötet prózában irt női jellem- rajzokra hirdet ^előfizetést Benedek Ala­dár. A hozzánk is beküldött felhívásból közöl­jük e pár sort: „Ama tündérfényü, mesés káp- rázatu labyrinthban, melyben a legnagyobb szellemek és költők is csak tapogatózva jártak s abból egészen kievezni talán máig se bírtak, én sem akarok egyebet, mint nehány talán még járatlanabb utón végig vezetni a szives olvasót s ez által valamennyire ismertebbé tenni e szép, e csodás, e rejtelmes világot, melynek meghódításában annyi férfisziv vérzett és vérzik el s melyben oly kevés érte és éri el a valódi diadalt 1 E tündérfényü, káprázatos labyrinth, s e szép, e csodás, e rejtelmes vi­lág : a n ő i s z i v, a női kedély, anői szellem. E mesés világ rajzolgatását, jel­lemzését fogja képezni a jelen munka, mely­nek tartalma: Előszó. — Olga. — Mar­git. — Josephin. — Hulda. — Ma­ri. — Emma. — Gizella. — Elza. — Bóza. — Adél. — Julia. — Vég­szó. És mindez könnyed, érdekes, itt-ott el­beszélői modorban, bárki számára szórakoztató s talán hasznos olvasmányul.“ Ez érdekesnek ígérkező munka előfizetési dija fűzve 1 frt, elegáns diszkötésben 2 frt. — A megrendelé­sek május végéig szerző nevére czimezve (Pest, Kristóf-tér 2.) küldendők. Utánvételi megrendelések is szívesen fogadtatnak. A A szabolcsmegyei takarékpénztár-egy­let 1875. évi április havi forgalom kimutatása. Bevétel: 1875. márt. 31-ről áthozott kész­pénz 6365 frt 71 kr. — Betét 19,986.45. — Visszafizetett váltók 130,605. — Leszámítolási kamat 5642.44. — Hazai pénzintézeteknél elh. tőke 5127.50. ■— Könyvecske-dij 3.20. — Rész- vényátirási-dij 4 frt. — Késedelmi kamat 846.66. — Összesen 168,580.96. — Kiadás: Visz- szafizetett betét 14,544.88. — Folyó kamat 100.82. — Váltókra 141,193. — Tisztfizetés 266:65. — Költség 179.71. — Napibiztosi dij 52 frt. — Osztalék 636 frt. — Felszerelés 25.64. — Igazgatósági tisztelet-dij 283.33. — Pénztármaradvány 1875. ápril 30-kán 11,298.93. — Összesen 168,580.96. — N.-Kálló, 1875. ápril 30. Kátay Károly, könyvvivő. (i) A helybeli gimnásium javára sorsje­gyek megtartása nélkül újabban adakoztak.: br. Vay Miklós koronaőr ő exelenciája 25 ifrtot, Miklós Ferencz ur .5 irtot, Petrás Gyula hon­védszázados 5 irtot, Bónis Barnabás ő nagy­sága 20 frtot, mely kegyes adakozásért fogad­ják a nemeslelkü adakozók a sorsolási bizott­ság hálás köszönetét. O A nyíregyházi ág. ev. gymn." javára május 1-én sorsjátékkal egybekötve rendezett tánczvigalomkor a belépti jegyek mellett és utólagosan felülfizettek: Kralavánszky Gyula iskolai felügyelő 1 frt, — Haas Mór 5 frt, Nikelszky Lajos 1 frt 50 kr, Kovács Dániel 50 kr, nt. Farbaky Lajos 2 frt, Rosenthál Gá­bor 1 frt, Palánszki Sámuel 1 frt, lllincz Gyula 1 frt 50 kr, Kubinyi István 1 frt 50 kr, — Zsembery Adolf táncz tanár 8 frt 50 kr, —- Kovács Mihály 1 frt, — Merle Adolf 50 kr, — Bodnár István ügyvéd 6 forintot, — Nyíri Sándor 50 kr, Krasznay Gábor 1 frt 50 kr, Zajácz József 50 kr, Uray Jenő 50 kr, Gynrcsán Ferencz 50 kr, S z t a r e k Ferencz ügyvéd 16 frtot, Sexty Gyula 1 frt 50 kr, N. N. 50 kr, — idősb Bencs János 3 frt 50 kr, Friedlieber 5 frt, Rózsakerti József 5 frt, nt. Simon Endre 3 frt 50 kr, Gredig, Tester és Hoosig 10 frt, Mikecz János 50 kr, Diecz Sá­hagyja magát, a kar gyorsan kinyul és lesújtja ellenét. Épen ez a jelenet volt látható, midőn a lelkész a küszöbre lépett. A gyakorlott szem­nek könnyű volt belátni, hogy itt csak s z in­le g e s verekedés Van, hogy itt nem lesz emberhalál, belátta ezt azonnal Tornai uram is, s az egész hűhó, mint furfangos cselfogás tűnt fel előtte. Oda lépett közzéjök, s rájok kiáltott : —_,„C!sehd“I. I. A legények meghunyászkodva ereszték le botjaikat, s a csárdáson „félre vágott“ da- rutollas kalapot levándoroltak a fejekből. I — Hát ti mit kom é ,d i á z ,t o k itt ? kérdé a felkész, éjszakának idején felíármáz- zátok az égés? helységet 1§ Jegyző uram 1 Veresse vasra ezeket a betyárokat! Hátra tekintett, a jegyző nem volt háta inégett. Visszaindult, hogy hívja őt, midőn kilépett az ajtón a legények hirtelen eloltot­ták a. gyertyát, | ki ajtón, ki ablakon „aló Vesd el magad* „illa berek, nádak, erek“ éltijntek. Künt néma - csend, visszafordult; bdatíenn sötétség. Furcsán vagyunk, gondolá bagábán, midőn épen gyufát keresgélne zse­bében, hogy szélyel tekintsen az ivóban, mel­lette egy alak akart kiosonní; vasma- rokkal ragadta őt meg a lelkész s rákiáltott; — „Ki vagy“ ! ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom