Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-03-07 / 10. szám
a legerősebb dohányt szívja, tán .még paprikával is felvegyi ti, csakhogy köhögés nejét bozantsa és még betegebbé tegye .. . Hét Nroi 18 Még azt fogta rá a feleségére, hogy *faus magát .. A Nio 17. még plane . aM*á|a bírálaton . .. hogy is moi dja róla * g egy tyukiiltető gavallért, ki nem érne gy fatallért, klastromba kell költöztél ni, szór kaÉs ez igy megy százig, ezeng, m l oig uev hogy ha valaki valamikor feijkiallitast rendezne és a jury nőkből állana, bizony bizony egyetlenegy sei» fe jutámat, de még | csérő oklevelet sem! Szerkesztői üzenetek. — G. P. urnák. Eperjeske. Jövő számunk hozni fogja. . ' T » ... T , — Akire Tartozik. Nyíregyházán. Jelen számunkra küldött apróságok oly rendetlenül érkeztek meg, hogy azokat alig tudók felhasználni. Mint megbeszéltük, az utósó expeditiot mindenkor a csütörtök esteli vonattal kérjük, különben majd baj lesz — Köpeczen. N y i 11 é r. Tisza és a balközép. Tolcsva, 1875. febr. 23-án.*) Nincs ember, én azt hiszem, széles Magyarországon, — már azon osztály közt tudniillik, — mely hazai közügyeinkkel, csak egy kis részben is foglalkozni képes, ki ösztönsze- rüleg ne érezné, hogy az a szokatlan, s rendkívül járat an ut, melyen jelenleg Tisza Kálmán a miniszteri bársonyszékek felé közeledik, s az a rendkívüli esemény, hogy pártja, az ellenzék eddigi egyik legtekintélyesebb árnyalata, a balközép, a kormánypárttal, — az olaj a vízzel — akar egyesülni; oly feltűnő, oly jelentékeny két mozzanat hazánk alkotmányos életében, mely nemzetünk jövője felett, meglehet évtizedekre, vagy talán még- hosszabb időkre is, döntő befolyást gyakorolhat. Nem élek a politikai oráculumok infalli- bilitással bélleltnek látszó mondataik lidércz- nyomása alatt, milyeneket jobb napjaiban az ország öreg bölcse is költött ki egynéhányat, például: „Hogy a nemzetek erőszakkal elvett jogai visszaszerezhetők, de az önként feláldo- zottak soha;“ — mert az ilyen nagy és örök igazságoknak látszó Stella fixákat is többször kiütötte már sarkából, a magát soha, és senki által kormányoztatni nem engedett idő kereke. A népek sorsán naponta szemünk előtt történő annyi változás, szintén e mellett bizonyít. Mert mig amott, a gyáva ősök eltékozlotta jogait, diadallal szerzi vissza az öntudatra ébredt lelkes ivadék; addig emitl csak a véletlen meg- őrzötte csekélységeit is, folyvást szedegeti el, az am úgy sem érdemes unoka kezéből, a kapzsi hatalom. De azért az erkölcsi felelősség, melyet a balközép, s különösen a vezér Tisza Kálmán, ezen lépésökkel magukra vállaltak, nem sokkal csekélyebb sulylyal bir, mint az, melyet Deák Ferencz akkor vett vállaira, midőn az 1867-iki közösügyes alkut Ausztriával megköté, s pártjával megkötteté. — Azon kiegyezést, melyet Tisza és az egész balközép még ma is, a nemzet jelenleg kétségbe ejtő bajai főokának s forrásának tart és hirdet. — Csakhogy a mai kor Deák Ferenczei, épen úgy mint az 1687-ki s 1723-iki Deák Ferencz ele, okultak a történeten, látva, hogy a hazáukbeli első idegen uralom törvénybe iktatása ellen, Isten és világ előtt nyiltan óvást tett, s magát az alkalommal Pozsony utczáin, támlásszékében, körülhurczol- tatott, beteges Perényi nádor nemes hamvai; *) Ezen czikk muft számunkból térhiány miatt maradt ki. Szerk. s | nemzet önállóságát és függetlenségét eladó j első törvényt hozott apáink hullái is, egyforma csendességben aluszszák örök álmaikat, s a fennen emlegetett erkölcsi felelősség nem egyéb vájok nézve is, mint üres szó, mely ha kinton- datik, mint epedő vándor sóhajtása a pusztában, nyomtalan enyészik el. Tizenöt esztendeig hirdetni egy elvet, — tizenöt éven keresztül lobogtatni magasan, az elhalt Teleki véres kezéből kiragadt zászlót; s azután azt csendesen mindig összébb-összébb göngyölgetni; s végre letenni bizonytalan időre aludni az elveket, melyeknek annyi éven keresztül buzgó apostolai valánk — nagy dolog! 1 — S nem egy könnyen megérthető t a c t i c a. Ne csudálkozzatok azokon, kik ezt rögtön nem bírják felfogni 1 Kivált ha egy oly párt, egy oly férfiú teszi, kiknek nevökhöz, kiknek haza- fiságokhoz s szilárdságokhoz a nemzet nagyobb része fűzte eddig bizalmát, s kötötte, vagy még ma is kö* egy jobb jövő iránti reménye szálait. Meggondolták-é ezeket a balközép fér- fiai I | meggondolták-é azt, hogy egy kis ideiglenes enyhüléséért a bajoknak, a nemzet századokon keresztül megtartott történeti fejlődését nem tanácsos feladni s más irányba terelni ? Meggondolták-é azt a középbal férfiai a válpontnál, hogy az ut, melyen indulni akarnak, csak két pontra vezethet: vagy a siker- hez, hol találják véle együtt a nemzet háláját és a dicsőséget; vagy a sikertelenség- hez, hol találják véle együtt a gyalázatot, és a megsemmisülést. Nem az embereket, de a rendszert kell változtatni, mondá tavaly Tisza, a középbaltól elváló Ghiczynek. És ma már, a Ghiczy által felhasznált mentség, épen azért, még kevésbé védené meg Tiszát, a sikertelen küzdelem esetére a gyalázattól. — Mert Ghiczy még talált jámbor hívőkre, midőn azt mondá : *„F eláldozom múltamat, barátaim szeretető t, népszerűségemet, de megszabaditom a sir;szélére hurczolt édes anyát, a hazát;“ de ma ezen hangzatos nagy szavak, a Ghiczy adót emelő, s uj kölcsönöket kötő gép kerekei által elkoptatva, az ócska phrasisok lomtárába kerültek. És engedjék meg utoljára is államférfiaink nekem, kik mindezen tan áldozatainak képzelik magokat, hogy a megnyílt föld lángja közzé rohant Curtius honmentő római rendszere, s a miniszteri bársonyszékekben való kényelmes behelyezkedés modern rendszere közt van egy kis különbség. Azonban azt mondván Kossuth, még pedig csak most a napokban, hogy a vér nem válhatik vízzé az ellenzék árnyalatai közt, én is elmondtam ugyan nyiltan mi szivemen feküdt, de pálezát nem törhetek azért még egy oly párt felett, melynek tagjaival, habár csak mint közlegény is, együtt küzdöttem hosszú évekig hazám ügyei jobbrafordultáért, — várjuk még egy darab ideig az eredményt. — És megfordul eszemben gyakran az is, hogy politikában a non possumus elvnek örök hirdetése, ép oly nevetségesen hangzanék ki a független párt nemes táborából, mint a mely mosolyt keltőleg hallatszik az ki a pápa s jezsuitái szurtos seregéből. A balközép olvforma desertiója, minőt felőle némely lap hirdet, nemcsak azon egy pártra, de szerintem egész nemzetünkre lenne calamitás. .— Ha a Tiszák, ha a Jókaiak, ha a Várady Gáborok, ha a Simonyi Lajosok s több ilyenek, mind csak az uralomra való jutás aljas reményéért léptek ezen útra. — Ha már oda sülyed fajunk, hogy olyanoknak is, mint a balközép férfiai, nincs ezen eljárásokkal egyéb intentiójok, mint a kormánypárt zsíros fazekak mellett ülő stammgástjaival együtt osztozni a nemzet még talán itt-ott kikutatható vagyonkái felett.- — Akkor jó éjszakát Magyarország I akkor aztán sem a Színi Károlyok visiói, sem a Mezey Ernők vezérczikkei nem segitnek rajtunk többé.Mezősy László. Nem vagyok elBő, | ki nő létére, ez utón kelek ártatlanságom és becsületem védelmére férfiak irányában, kiknek lovagias elégtételét eddig hiában vártam. Utolsó időkben két férfi pletykának lettem ártatlan áldozata. Egykor a vagyonbukott Kobilicz Ottilia bútora miatt, s most újra Nikelszky Sámuel ur halála alkalmából. Ekkor ugyanis, Nikelszky Mátyás és Kovács Mihály urak, nem eléggé óvatos eljárásuk folytán, férjemmel a közvélemény előtt azon gyanú, sőt vád alá estünk, hogy én Nikelszky Sámuel urnák Rezső fiam melletti eltemetését megengedni nem akaróin, férjem pedig az egyházi sírásókat, fentebbi urak rendelkezésére bocsátani vonakodik. — Nikelszky Mátyás ur pedig, anyai szivemet még az által is vérig sértette, a midőn mondá, hogy menyem állítása szerint, mit ő is férjem asztalára tévé kezét, magáévá tett — én fiamnak anyja lenni megszűntem, s ő nekem fiam,meg- nősülése által, s nekem e szerint sírjához is többé semmi jogom. Ezen borzasztó állítást ő ugyan menyemre nézve, csakhamar visszavonta, s azt kizárólag magáévá tette; ámde öt magát is, ki vagy mi jogosította fel irányomban ily kegyetlenül, s minden ok nélkül járni el; holott épen ő tudta legjobban, hogy épen mi hárman, én, férjem és ő jelöltük ki mindjárt N. S. ur haláláoak reggelén, a helyszínén fiam oldala mellett a helyet, hol Nikelszky Sámuel ur, fiam sirdombja egyik oldalpárkányának elvágásával is eltemetendő volt, s valósággal el is temettetett. Nikelszky Mátyás ur menyemre vonatkozó ezen fentebbi állításának magán utoni visszavonása, vagy sajátjává tétele által, férfi becsületének irányomban mór- eleget tenni vél ugyan, ámde a közvélemény rólam még most is az ellenkezőt hiszi, valamint menyemről is. Bármely félreértésből származott legyen tehát ezen egész baj, pedig hogy annak alapja csak is a fiam sírjának deszkáira vonatkozó félreértés volt, azt a fentisztelt két ur is, maga tudja legjobban; nekem női és anyai jogom ezennel felhívni a fentisztelt két urat, hogy ha általam becsületes, lovagias férfiaknak tartatni kívánnak, mit pedig, mint férfiaknak akarniok kell, akkor nekem, mint ártatlanul becsüleremben sértett nőnek és anyának a közvélemény előtt férfiakhoz illő elégtételt adni ne Késsenek. Kelt Nyíregyházán, márcz. 2. 1875. Barthslomeidesz Jánosné. Felvilágosításul a vásárló közönséghez Midőn a legnagyobb változatossággal berendezett, legfinomabb izlésteljes s divatosabb kelmékkel ellátott üzletünket (Kerekréti ház, sétatérrel szemben) a közöb- ség figyelmébe ajánljuk: nem késüuk figyelmeztetni mindeneket azon szédelgő üzleti törekvésekre, melyszerint a helybeli kereskedők nagyobb része az eredeti 27 krajezáros bazárral versenyezni akarván, a legolcsóbb, divatból kiment, állott kelméket árulják a jó biszemü közönség félrevezetésére s nyilvános megrontására. Mi mindazáltal, hogy látjuk ezen szédelgő törekvéseket, a régi árak mellett maradtunk, mert egyedül mi áruluok oly kelméket ezen fajtákból melyeknek mind állandó színéért, mind tartósságáért jó lelkiismereti el kezeskedhetünk. A t. ez. nagyérdemű közönséget a legpontosabb kiszolgáltatásról biztosítjuk s jó hitelű üzletünket becses figyelmébe annyival tisztább lelkiismerettel ajánlhatjuk, mivel a napokban Bécsben létünk alkalmával volt módunkban a bécsi nagyobb üzletekben sfcélyel tekintve, a legdivatosabb tavaszi kellmékkel láttuk el azt. , Nyíregyháza, márcz. bó. Ungar testvérek. NjdltleVél, Horváth József Pátrohai ref. lelkészhez. Tisztelendő url Engedje meg elsorolnom, mily fájdalmat okozott nekem a volt gondnok Mozga Gergely bukása, melyért oly huzamos ideig fáradoztam, melyet egyedül lelkész urnák köszönhetek, midőn keze alatt történt és mégis odavitték a dolgot, hogy ha az igazság nem kedvez, mind 290 frtnak, mind sok fáradságomnak és költségemnek vége. Fájdalom 1 ha az ön alattomoskodása (miatt ezen egyháznak bizalmát és ezen összegét elveszitem. Kérdezze meg magát lelkész ur, hogy miuton kárhoztatott engem több emberek előtt, hogy a volt gondnokra bebizonyított visszaélés nem igaz, mert neki arról nyugtájai vagynak, melyre pótvizsgálatot kért és a nyugták kezénél is voltak, fájdalom olyan nyugták, melyek már 1873-ik és 74-ik számadásba bezárva voltak, melyet kiadni nem szabad volt, ezt csak lei kész ur tehette. Kérdezze meg magát lelkész ur az október elsején kiadott nyugtáért melylyel Mozga Gergely urat az egyház árenda fizetése alól akarta felmenteni, a melylyel nekem költséget okozott, nem roszakarat-e ez? Kérdezze meg magát lelkész ur, hogy nézhette el az iskolaiadó lisztán a kiigazításokat, nem kellett-e a volt gondnok urat ettől vissza tartóztatni, mint beleegyezni és a beszedett költséget 36 ft 20 krral kevesebbre összegezni és hijával a nép előtt felolvasni? Kérdezze meg magát lelkész ur, kellett-e engemet a világ előtt oly rósz oldalról megös- mertetni, hogy én ezen Ügyet nem az egyház érdekében, hanem az ön elleni busszuból intéztem, pedig nem tagadhatja meg, hogy Mozga Gergely urnák az egyházról lemondó levelét is beadta, hogy engem kísértsen meg az engedelmességre, mégis kibúvó ajtót keres. Kérdezze meg magit lelkész ur, hogy kellet-e engem, ki egyházam hűtlenül elkezelt vagyonait mely eddig 316 frt 98 és 7a krt tesz, igyekeztem visszaszerezni, alattomosan ily sértegetésekkel illetni, vagy becsületemet elrabolni; vagy nem fáj-é a szive, hogy ezen alattomossága miatt sokszor megtörténik, hogy csaknem az üres falaknak beszél, sőt csudál- koznék-e, ha ez a nép, ha alkalma volna sok, könnyen megalkudnék lelkiösmeretével ? Kérdezze meg magát lelkész ur, lehet-e ezen ügyet nekem abbahagyni, nem kell-e becsületemet és az egyház elvesztett vagyonát visszaszerezni, tudta azt jól, hogy az igazBág nem bal meg soha, s megbünteti az isten az álnokságért harmad és negyediziglen. Pátroha febr. 26. 1875. Fodor Ádám gondnok. Űxleti értesítés. A nyíregyházi terménycsarnoknál febr. hó 02-án bejegyzett terményárak. Piaczi ár. Rozs 00—00 fontos 80—80 „ Búza „ 88—89'/, ,v • Árpa . • . Zab Tengeri . - . Köles Bab, tiszta fehér Bükköny Káposztarepcze . Lenmag | Komborka . Kendermag . Mák . . . Napraforgó olaj . Szesz *•/,, iteze 3.20—8 30 8.60— 4.30 0.00—0.00 2.80—2.40 1.70— 1.75 2 40—2.50 2.50-2.60 6.70— 5.75 0.00—0.00 0.00—0.00 4.60— 5.00 0.00—0.00 0.00—0.00 0,00—0.00 17.00—0.00 17'/, Kereskedési ár. 100 köböltől kezdve 3.30—3.85 18,00—18.50 17 Felelős szerkesztő: LUKÁCS ÖDÖN. HIRDETÉSEK: Üzlet-jelentés! é. közönséggel tudatni, hogy dús választékú Van szerencsénk a n megnagyobbítottuk, és azt a ni ajánljuk. Nyíregyházán, febr. elején. (4-?) Stern Emanuel és fiai j Tudósítás Szem- és fülbetegek, kik tanácskozás végett Budapestre utasittatnak, bizalommal fordulhatnak í] . Dr. Grosmann L. kórházi főorvoshoz Józseftér 11. sz. (2-6) ■ ■ Önkéntes árverelés! A néhai id. Elrk Gábor hagyatékához tartozó Simái 300 holdat, haladó tat;os birtok, az ugyanitt levő Ponyvasi korcsma, a hozzátartozó föld 6 az egész királyi kisebb haszonvételi jogokkal együtt, az orosi határból a Nyiregyhiza ala btuyulo, ugynevizett Jgriczi birtok, a Pazony alitt fekvő Ibranyi féle terjedelmes kert és szól ő s a pazoayi határban 1200 négyszög öles 220 hold szántó föld a felolvasandó s addig is a tulajdonos leány örökösök s Moys Bála kassai s Szesztay Károly nyíregyházai ügyvédektől megtudható feltételek mellett, az örökösök beleegyezésével f. 1875. márcz. 14-én d. e. 10 órakor a nyíregyházai nagyvengéglő helyiségében tartandó önkéntes árverelés utján elfognak adatni; hová a venni szándékozók ezennel meghivatoak. 1—2 Haszonbért hirdetés. Polgár község tulajdonát képező: úgynevezett Kántor korcsmáltatási jog haszonbérletbe kiadandó három egymásután következő évekre április 24-ik napjától 1875. az árverés april hó 2-án fog megtartatni. Rohay László, (1 3) községi biró.
