Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-02-21 / 8. szám

Nyíregyháza, február 21.

Ö. szám.

IV. évfolyam. 1875.

KtAflzrtrsi árak:

Egésa érv

4 ftt.

Ege

Fél értm

Negyed étire

...............................a „

Szerkes

ztői iroda, hová a lep szellemi részét tárgyszó küldemények iutézendtfk: • ref. lelkeazf lak.

B érmen te ti en levelek esek ismert kezekből fogadtatnék el.

A kéziratok nem adatnak vissza. Kladó-hl tatai,

hová ez előfizetési pénsek. a lapba szánt hirdetések és felszólamlások küldendők: lllloes Gyula könyvkereskedése. Városház fÓ bejáré* pImó ajtó balra.

SZABOLCS

Vegyes tartalmú hetilap.

Megjelenik minden vasárnapon.

■'S" i ft

■a ■■»■

hírKiadó-tulajdonos ILL.INCZ GYULA,

Hirdetési dijak:

Minden 4 hasábos potU-nor egyszeri dőlésnél 5 kr., többszörinél 4 kr.

Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatása, kedvezőbb föltételek alatt eszközölhető.

Minden egyet beiktatás után klnctUr- illeték 30 kr.

A nyílt-térben minden három hasábos garmond-sor dija 30 kr.

As előfizetők, a hirdetések megszabásánál, 20%-nyi kedvezményben részesülnek.

■■■ o o i o a a ■ i a*

Megyei népnevelésünk érdekében.

Nemzetünk s képviselőtestülete átértve az idő intőszavát, hogy Európa miveit orszá gai keretébe csak a kor kívánalmainak meg felelő miveltségi színvonalon állva vagyunk be illeszthetők; nemzetiségünk, nyelvünk fennma radása pedig egyedül a polgárosodás, a miveltség nemzeti szellemben fejlesztése által van, vagy lehet biztosítva: törvényhozásunk már az 1867-ben létre jött kiegyezéstől kezdve erejét és figyelmét mindég fokozatosabb mérvben forditá a népnevelés terére, s pangó népnevelésünk ériekében tetemes anyagi s szellemi áldozatokat hozott.

Az 1868. évi XXXVm-ik törvényezikkben szentesítve s szabályozva látjuk nevelésügyünk léglényegesebb alapelveit, szabatosan körvona lozva lévén benne a felekezeti és községi iskolák közötti különbség, meghatározva az iskolakötelezettség ideje, mind a rendes, mind az ismétlő oktatás idejére nézve, szakavatottsággal kimutatva a kötelezett tantárgyak s azoknak a tanidőre való beosztása. S hogy a törvény Írott málaszt ne maradjon, de legyen végrehajtója, felállttá a községi iskolaszékeket; ezeknek felibe hélyezé az iskola tanácsot, elnökévé tevén a miniszteri ellenjegyzés mellett kinevezett tankerületi felügyelőt.

• Ki tagadhatná ez állás magasztosságát!. Tanfelügyelő, ki hivatalát betölti, nemzetének első s legigazabb napszámosa, ki méltán megérdemli fizetésén s hivatalos czimén felül a tiszteletet s közbecsülést; mert kezébe van letéve egy serdülő nemzedék jövője, a nevelésére való felügyelet s tagadhatatlan, hogy e téren haza- fisága s megfeszített szorgalma által a nemzet hozott áldozatát szellemileg bőven kamatoztat- hátja.

Nem czélom levonni tanfelügyelőnk bokros érdeméiből, melyek számára a közelismerés és közbecsülést nemcsak megszerezték, de biztosították’a jövőre is, mindössze a hivatok t. ez.

VIII. fejezete, 128. §-ára akarom egész tisztelettel figyelmeztetni, melynek 1-ső és 2-ik pontjaiban, a .tankerületi felügyelő teendői következőkben vannak meghatározva:

\ 1. A tankerület területén levő összes, úgy,

községi.mint felekezeti s magán alsóbb és fel-: sőbb népoktatási tanintézeteket évenkint leg-' alább egyszer meglátogatja, s a törvénynek1 azokban való pontos végrehajtására szigorúan felügyel.

! 2. A községi és állami tanodákban a közoktatási minister utasítása szerint intézkedik annak tanügyi rendeletéit a tanügyi kerület területén levő községi, magán- s társulati iskolákban végrehajtja, s a kormánynak mindazokról, mind a felekezeti iskolákról évenkint részletes jelentést nyújt be.

A tanfelügyelő hivatalos kötelességének e szabatos meghatározása után tisztelettel kérdezem : mi az oka, hogy N. és K. bakai, gemzsei,

K.-varsányi, N.-varsányi, gyürei, b.-aranyosi,

K.-apátbi, Cs.-kenézi, L.-petrii, Lövői, Jékei,*) stb. iskolákat hivatalos kötelezett látogatásával mind ez ideig nem szerencséltette?

Az elkövetett hibákat a múltra nézve jóvá tenni nem lehet, jövőre nézve elvárjuk tanfelügyelő úrtól, mikép, mind a részletes jelentés igazságos megtétele, mind a népnevelés ügyének kellő erélylyel leendő felkarolása érdekében, úgy saját lelkiismerete megnyugtatása szempontjából is megteendi törvény által előirt kötelességét; hogy a már eddig a közönség által részére fűzött érdemkoszoruból egy levél se hiányozzék; sőt inkább kétszeresen kifejtett ügybuzgalmáért áldja egykor még porait is egy

kellő 1 jpzettséget nyert miveltebb jövő nemzedék.

Ennyit a népnevelés érdekében.

Tisztelettel

L" Petri, 1875. febr. 14.

Lövey Sándor.

KÖZÜGYEK.

Régi dolgok újra előhozva.

*) E mulasztás talán a tankerület szokatlan terjedelme miatt történt; mindamellett tért engedtünk e bingóságból eredt csikknek. Jó jel, ha általánossá válik ac érdeklődéi a neveié» iránt

A múlt 1874-ik évi julius 2-án lefolyt, s a hazai lapokban akkor oly nagy zajt keltett, mádi képviselőválasztás eseményei ma már jóformán a feledés fátyoléval vannak takarva. A botrányos látványosságok szemlélésében, — az elferdített tényekből vont, — s olykor barátaink becsületét is rágó birek olvasásában, inkább gyönyörködni szerető publikum, nem is gondol többé reá, — bogy akkor egy oly ember becsülete is pellengéreztethetett ártatlanul, — ki — ha nem is játszott hatvan évet elért korán keresztül valami jelentékenyebb politikai szerepet; — de mégis mint ellenzéki kíméletesebb, s óvatosabb bánásmódra, eljárásra lett volna, legalább saját pártja részéről

— érdemes; — mert Mezősy László, köztudomás szerint, ott állt mindig, húsz éves gyönge ifjú korától fogva, — azon — fájdalom ma már igen gyér számra apadt sereg közlegényei közt, — kiket igy fog valaha a hazai történet megnevezni: „az 1848 előtti tömörült magyar ellenzék hü mohikán j a i.“ — Sok! sok! igen sok I tántorithatlannak hitt bajtárs hagyta el azólta, ezen egykor oly büszke és erős zászlót, gyávaságból, — kishitűségből némelyik, — rang, hivatal, jutalomvágyért, s még egyéb, nem igen jellemszilárdságot tanúsító okoknál fogva a legtöbb: sőt még vezérek is akadtak, kik a Coriolánok szerepét vállalták magokra, — Rónia ellen vezetve az erősebb ! volskusokat; én fogytig a megtizedelt gárda utolsó nekányai egyike maradtam és maradok. S erre urak! hiában! sokat tartok. S inig, az emelt fővel járó szökevényeket, — pirulni nem tudó arczukkal, — képzelt nagyságukban, meg- süvegeli a bámész nép; — addig a hajolni, a tántorodni nem tudót, kővel és sárral dobálta meg bennem, inkább a rokon, s több barát, mint az idegen és ellenség. — Miért? talán political hitemet változtattam meg julius 2-án a kérdéses választás alkalmával én is ? — Nem! hiszen az ilyen csekélységekért kinek jutna eszébe mai időben már megbírálni a bölcs Gircumspectusságot. — Vagy talán engem is hamis váltókkal szökve, külföldről hoztak vissza, mint számos nagy urainkat?

— Nemi — hiszen az ilyen mindennapi fő- városiasságokból, nem szokás oly nagy hírlapi zajt kelteni. — Vagy talán fizetési képtelenségemmel, megrontottam pár százezer forintig, egy nehány árva családot, vagy értem jótállott barátomat ? — Nem! — Hiszen az ilyen szerencsétlen befektetések, s vállalatok áldozatai, nem méltók a szigorú birálatra. — Vagy talán általirattam nőmre csekély vagyonomat, hogy megrontsam nehány ezer frtig becsületes és nem becsületes hitelezőimet ? — Nem 1 — Hiszen ez csak ügyes pénzügyi mivelet mai időben már, — mely az utolsó falu és kis városban is napirenden van. — Vagy talán becsületbeli adósságaimat nem fizethetve, az államtól heverésem dijában huzni kellett évi fizetésemet, s napdijaimat bizonytalan időre lefoglalták? —

A világért sémii — Hiszen ez a fővárosi nagyságos világ bontonjához tartozik, — azt nem is győznék mind szerben-számban tartani a lapok. — De hát miért utoljára is ? — hát országra szóló bűn az, hogy tetszett egy, a Bacb-korszak uraitól, épen úgy, mint az Andrássy gróf kormányától hivatalt kért de nem kapott, s azért baloldalivá travestált, Bajusz nevű újhelyi ügyvédnek, rólam azon rágalmazó hirt terjeszteni, még pedig saját pártom lapja az „Egyetértés“ utján: „Hogy én a képviselői jelöltséget, — azon kérdéses 2-ik júliusi mádi választáskor, pesti kalapgyáros, s akkori ellenfelem Ráth Károlynak, 10 vagy 20 vagy nem tudom én hány ezer Mért, áru módjára eladtam,“ — S elég hitvány lévén az engem rég ismerő jóbarát e/t rólam elhinni, — az ellenségtől mást követelni gyarlóság lett volna.

Most azonban — a nem is képzelt véletlen azt látszik akarni, — bogy ezen méltatlan gyanúsítástól, melylyel akkor engem nevezett baloldali álbarátom meg akart bélyegezni, épen egy, ugyanazon egyén, úgymint Ráth Károly ur, lovagiatlan és uloyalis eljárása miatt, köziéin és közte keletkező per legombolyitása tisztítson meg, s azon keletkező per legyen az eszköz, mely a most már elfogulatlanul ítélő közönség előtt, azon választás elferdítve előadott eseményeit, igaz és való színben derítse fel.

íme azért, az ezen Ráth Károly ellen megindítandó peremhez szükségelt ügyvédi utasításomat, mit perem előmozdítója, pesti ügyvéd Füzeséry Géza öcsém s barátomnak, f. év január 26-iknapján küldtem meg, egész terjedelmében a t. olvasó közönség előtt feltárom, — némely közölhető okmányok mellékletével.

szintén akkor az ő asztalánál velünk ebédelt mádi ref. lelkész Rácz Lajos ur, kiket is eskü alatt kihallgattatni kérek.

(Folyt, köv.)

Ügyvédi utasítás N. Gézához.

Az 1872-iki képviselőválasztások alkalmával, midőn te is édes öcsén, mint baloldali jelölt küzdöttél Bereghmegye egyik választó- kerületében, ha jól tudom, Lónyay János ellen, -j- én a tokaj-mádi választókerületben, néhai Vetsey Oláh Károly jobboldali jelölttel, húztam meg keményen a szíjat. — Azonban egypár titkos ellenségemből magát pártvezéremmé feltolt semmibázi hanyagsága, helyesebben gazsága miatt tiz ezer forintot, melyhez b. Bal- dátsi Antal jóbarátom egy nagy összeggel járult, — elszórva — 1460 szavazatommá buknom kellett Vetsey 1510 szavazata ellen. — Igazi a kormánypárt központjának hat, Vetseynek harminczezer forintjába, s a különben is gyenge idegrendszerü férfiúnak, a hat heti zaklatások alatt megtört egészsége következtében életébe került az a győzelem.

Múlt 1874-ik évi május havában Vetsey Károlynak bekövetkezett halála által megürülvén helye, ugyanazon év julius 2-ik napját tűzte ki a zemplénmegyei központ, uj képviselő választásra. — A jobb párt nem találva egy másik gazdag, és áldozatkész Vetseyt „Faciebat ex necessitate virtutem“ s nem léptetett fel pártja részéről ellenem senkit. — így az én megvál&sztatásom pár napokig egyhangúnak lenni mutatkozott.

Fent említet: 1872-iki álbarátaim azonban, látva, hogy az egyhangú választások nem nyújtanak alkalmat a zsebelésre, cselszövéshez fogtak ellenem, s a Czimmermann Zsigmondok Kántor Vilmosok, Goldsteinok, Dofleiak, Linl denbaumok csődtőlfélő hada elment, — egy saját terveihez alkalmas áldozatot keresni — Pestre, hol annyi mindenféle fajta ember fellelhető, s azt pesti lakos Rátb Károly kalapgyáros képében képzelték feltalálhatni. Nagyra- vágyás, hiúság — gondolták magukban — van ezen urban annyi, hogy több csak egy kikeresztelkedett zsidónál lelhető fel, pénz ? — azt hitték — szintén van „quantum satis“, és nem is sokban csalatkoztak. Mert Ráth — a nélkül, hogy a kerület jobbjaival és fő tényezőivel éri tkezett volna — egy Tokajból menesztett bárom soros felhívására ama kalandoroknak, minden számítás nélkül azonnal felajánlotta nevét és öt ezer forintig zsebét, s ellenzéki jelvényt tűzve zászlójára, nagy mérvű vesztegetések közt, betört a nyugodt kerületbe. (Csak ki nem fizetett számlái, melyekért több rendbeli perek folynak, a felajánlott és általa ki is fizetett öt ezer forinton felül, meghaladják a hat ezer frtot.

Ösmerve igen drágán szerzett tapasztalataim után, a mádi kerület választó polgárai nagyobb részének politikai jellemszilárdságát, hogy ott sok pénzzel nem csak Rátb Károlyt, hanem a muszka sereg legvadabb kozák káplárját KantsukiFszkity is meg lehet képviselőnek választatni, ha 50 ezer rubUt elkölt, Kossuth Lajos ellen, —ha Kossuth nem] költ semmit, — mint én sem akartam költeni ezreket, Ijó képet csinálva az engem mélyen sértő és bosszantó invasióhoz, Rátnak — ki választás1 előtt négy nappal, Mádon Kaliczky István föld- birtokos jóbarátpm házánál, épen asztalnál ülve eggyezkedést keresendő — meglátogatott; ajánlatot tettem, hogy én hajlandó vagyok egyezkedni, ha ő ezen kitűzött feltételeimet elfogadja, úgymint: 1-ör megválasztása esetére a jelen kormánypárthoz tartozni nem fog. 2-or a ijövő 1875-iki választások alkalmával, nemcsak hogy a. mádi kerületben a tért nekem visszaengedi, mint szintén én most neki, ezen pótválasztásnál által engedem, hanem az iparosok egész testületét zászlóm alá tereli elnöki befolyásával. 3-szor eddig tett kiadásaimat, melyek legfeljebb 1000—1200 frtra rúghatnak, visszatéríti. Melyet tőle, miután Ráth nekem sem ingem, sem gallérom, s én magam se va-j gyök se báró Szína, se gróf Károlyi György,! észszerüleg vissza is kellett követelnem. Mindezen feltételek helyesitósére Rátb Károly becsületszava és keze adásával magát kötelezte. Tanúim reá Kaliczky István földbirtokos s a

Válaszok

a „Szabolcs* 1874. évi deczember 25. számában B. J. aláírással megjelent „Két ellentét“ czimü felszólalásra, — továbbá 1875-ik évi január 24. számában a nyíregyházi ev. ágost. iskolatanácsnak tisztelendő Farbaky József egyházrendi elnök ur által az elnökség nevében és megbízásából közzé tett jegyzőkönyvi kivonatára; — végre 1875. évi január 3-iki számában kiadott tisztelendő Gesztelyi Nagy Lajos piricsei ref. lelkész ur „egy szerény észrevétel* czimü csikkére.

L

B. J. ur szembe állítja „a nyíregyházi ág. hitv. ev.“ elemi népiskolákra vonatkozólag az egyházmegyére beterjesztett jelentést, és a tanfelügyelő által közrebocsátott „Elnöki jelentést,“ feltüntetvén a különböző osztályzatot, melyet a megnevezett tanító urak a két jelentésben egymástól elütőleg nyertek: e tárgyra vonatkozólag röviden csak annyit jegyzek meg, hogy ez gyakran megtörténhetik, meg is szokott, meg is fog történni; mert a tanító működésének megbirálásánál különböző szempontokból indulnak ki az emberek, a szerint, a mint paedagogiai müveltségök, a tanügy terén szerzett tapasztalataik, és általában mimlen érdek- nélküli bíráló érzékök az irányadó. Ezen szempontok bármelyikéből kiinduló bíráló másképen fog ítélni ugyanazon egy tanító és iskola működése és szellemi állapota felett. Ne csudálkozzék tehát ezen a „Két ellentét“ írója, mert itt bizonyára elmondhatjuk: „Suum cuique.“

n.

A nyíregyházi evang. ágost. iskolatanácsnak tisztelendő Farbaky József egyházrendi elnök ur által közzétett jegyzőkönyvi kivonatában a tisztelt iskolatanács az ágost. hitv. elemi iskolai tanítók egynémelyikére vonatkozó tanfelügyelői észrevételeket téves adatoknak nyilvánította, mint az egyház elöljáróinak figyelmét ki nem kerülhetőket tárgyalás alá vette, s a sajtó utján nyilvánosság elé bocsátott tan- felügyelői észrevételek ellenében ragaszkodik az iskolák 1873. évi szellemi állapotáról az egyházmegyéhez felterjesztett jelentéséhez, hogy azáltal a megrótt „egynémely tanítóknak* ugyancsak a nyilvánosság előtt szerezzen elégtételt, annyivalinkább, mert közülök némelyek meg is jutalmaztattak,“ stb. — Ezekre nézve megjegyzéseim a következők.

1. A nyíregyházi evang. ágost. tanyai 10 isko'át n. t. Bartholomaeidesz János és Károly lelkész, t. Bencs László egyháztanácsnok, Gerhardt Sámuel és Habzsuda Dániel tanító urakkal, — a városban levő 12 elemi iskolát pedig fennebb nevezett lelkész urakkal, az egyházi elöljárókkal és az iskolatanács tagjaival 1873. évi február hó végén és márczius hónap elején vizsgáltam meg; — s a másfél hétig tartott vizsga után 1873. évi márczius hó 8-án, szombaton délután n. t. Bartholomaeidesz esperes urnák jelenlétében, a kérésem folytán tartott iskolatanácsi gyűlésben volt szerencsém a 22 iskola szellemi állapotára vonatkozó észrevételeimet úgy a kitűnő, jó, kielégítő, mint a rósz előmenetelüekre nézve, egyenként tisztelettel és lehető legjobb akarattal előadni azért, hogy a mely iskolákban akkor bajok voltak, azok a tek. iskolatanács czélszerü és üdvös intézkedései által megszüntettessenek, és orvosoltassanak. Azon iskolatanácsi ülésben lett volna helye és ideje a tanfelügyelői észrevételek ellen felszólalni, azokat megtámadni és téves adatoknak nyilvánítani, nempedig csaknem két évvel későbben,—hogy akkor „a tanítók egymémelyikének“ rósz iskoláját a tanács- csal együtt újólag megvizsgálhattuk volna, melyet másodszor is szívesen megtettem volna azon oknál fogva, hogy bebizonyiitassék észrevételeimnek alapos volta, melyeket a tanácsban akkor senki sem mondott téveseknek, hanem elismerték az általam jelzett bajoknak valóság- gali létezését, mert a vizsgákon jelenvolt tisztelt iskolatanácstagok velem együtt győződtek meg egynémely tanítók iskolájának rósz voltáról. Az iskolatanács pedig ugyanazon gyűlésben határozottan megígérte a bajok orvoslását.

2. Az iskolatanács ragaszkodik a nyíregyházi ág. hitv. iskolák szellemi állapotáról az egyházmegyéhez felterjesztett 1873. évi jelentéséhez, de nem nevezi meg a kérdéses észtén-