Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-09-12 / 37. szám
bányatársulat által adott villásreggeli után kocsira ült a társaság s megindult a Gölnitz- Sztraczenai elragadó szépségű regényes völgye felé. Az éleskői vendéglő előtt a kocsikról leszállva a délre eső hegy oldalfelé kényelmes tekervénves gyaloguton árnyas fenyvesek alatt haladt a jégbarlanghoz a népnevelők társasága, s mintegy félóra alatt a barlang előtti fabódé körül gyűlt össze. A jégbarlang előtt Melczer Ede dobsinai tanitó mondta el a barlang keletkezését és feltalálását. A dobsinai jégbarlang Dobsina várostól 2 % órányira esik, nyílása északnak fekszik 848 méternyi magasságban a tenger szihe felett. A barlang, jéglyuk elnevezés alatt már régóta ismeretes volt, de csak 1870-ik év junius 15-én vállalko zott három bátor tudvágyó dobsinai ifjú — Ruffinyi Jenő, Lang Gusztáv és Mega András arra, hogy a barlang belsejébe beha'ólnak. Ruffinyi Jenő volt az első, a ki társai segedelmével a jobbfelőli meredek nyíláson kötélén bocsátkozott le s ő hozta fel a földalatti jégcsarnok és oszlopzatok nagyszerű és. váltakozó alakzatainak hírét, mely idő óta utasokra, touristákra, tudósokra nézve messze földre vonzólag hat, hogy oda seregelvén csu- dálják a természet ezen nagyszerűségét. Minthogy társaságunk számos tagból állott, a barlang első hatalmas kiterjedésű jégtermében két esi portra oszlott, egyik része vezetők kalauzolása és gyertya világ mellett jobbra, másik része pedig balra vonult kényelmesen haladva a Dobsina városa által czélszerüen berendezett karfákkal ellátott deszka járdán, s gyönyörködve a petróleum lámpákkal kivilágított csillogó jégteremben. A tágas jégterem egyik része tükörsima, melyen bizton lehet csúszkálni egész a terem közép táján levő jégoszlopig, melynek aljában jégmedenezében kristály tiszta ivóvíz van. — Tündöklő fényben ragyogott a jég kristály palota az olykor olykor meggyujtott magnesium sodrony világánál s a pásztorkürt mélabus hangját a jégfalak megsokszorozták. Az alsó mélyebb fekvő hosszúkás terembe nehezebb a lejárat jégbe vésett nyíláson, meredek lépcsőkön tekervényes utakon kell le jutni, hol az óriási jégfüggönyök, megfagyott nagyszerű vízesések kötik le az ember figyelmét. Az alsó teremben a jég is hűvösebb, a hőmérő fagyponton alól Celsius szerint 3/°-ot mutatott. —- Az alsó teremből meredek lépcsőzeten felhatolva a felső terem sík jegén találkozott az összestársaság, hol magnesium sodrony fényénél a „Szózatot“ elénekelte s lassanként a jégbarlangból. kivonult. Az éleskői vendéglős asztalánál a kirándulók újra Dobsina város vendégszeretetében részesültek és midőn másnap a reggeli vonattal a vendégek nagyobb része haza távozott, élénk emlékébe véste mindegyik a lefolyt tanuságos tanitó-egyleti gyűlést, az élvezetes kirándulást, a jég barlang páratlan szépségét és Dobsina hazafias polgárságának szives vendégszeretetét. Fazár István ág. ev. néptanító. Színházi szemle. Sztupa Andor színtársulata szept. 4-ike óta játszik városunkban. Ily jó tapintattal rendezett színtársulat még nem volt mostanában itt; felette áll úgy a Mannsberger, mint a Miklóssy színtársulatának. — A tagok ugyan nem állanak a művészet tetőpontján, de legnagyobb részben felülállanak a középszerűségen ; — s a mi első tekintetre felötlik: mindnyájan önérzetes egyének, kik képességgel látszanak hivatva lenni arra, hogy a me re járnak, s legközelebb városunkban is tiszteletet, tekintélyt szerezzenek a mostoha viszonyok miatt, már-már sülyedni kezdő szinészet- nek. — ügy férfiak, mint nők szép, színpadra illő alakok, a mi pedig az előadás kedvességét és díszét nem kis mértékben emeli. Szóljunk most röviden nehány előadásról úgy, hogy a társulat jelentékenyebb tagjaival is megismerkedhessünk. Szombaton szeptember 4-ikén a színház megnyitásául adatott: a „SZIGETVÁRI VÉRTANUK“ Jókai ismert történeti színmüve. Zrínyi Miklóst adta Lukácsi S. eléggé ismert ifjú színmű Írónk. — Előadására röviden csak azt jegyezzük meg, hogy bár neki sokkalin- kább adatott megírni, mint elmondani a mit érez: mind a meilett játéka hatott s párszor tapsra ragadta a közönséget. — Traversz (Ju- ranics) tiszta, érzelmes ; hangjával teljesen alkalmasnak látszik az ehez hasonló szerepekre. Kőmivesnét és Sztupánét még a múltból előnyösen ismeri közönségünk. — Jakab a tártársulat intrikusa. Különösen a „SzentesiLap“ többször kitüntető elismeréssel szólt játékáról. Demidor (Szelim) jó színpadi alak, mozgása könnyed, plasztikai. Ezen előadást követte a „SZERELMI VARÁZSITAL“ vig operette. Csatáimé (Rózsi) első felléptével már a közönség kedvencze lett; s ha olvadékony finom hangja nagy tényezője volt e tekinte ben; nem kevésbé vívta ki számára a közön ég tetszését azon szerény modor, melynélfogva, még a darabban előforduló kaczér és netalán sikamlós részben is mindenkor megtartja azon határt, melyet átlépni egy hivatott művésznőnek sem szabad, ha csak a színpadot a közönséges értelemben vett „Komédia“ nézőterévé aljasitani nem akarja. — Mily különbség közte és Vezéryné közötti — Bállá (Péter) a legszebb színpadi alakok egyike, tetszős erőteljes hanggal, mely a bariton és tenor minden változataira alkalmas. »Csatár (Karczosi borbély) már régi kedves ismerősünk, hangjában, játékában lényeges az előmenetel, noha már ezelőtt is teljesen kiérdemelte a közönség tetszését. Vasárnapa „FALU ROSZA“ adatott, nem nagy számú közönség előtt; sokat vesztettek pedig a távollevők közü. különösen azok, kik a darabot Pesten nem látták, mert ennél hivebben ez aligha adatott a vidéki színpadon. — Itt vau alkalmunk szólani Liptai -‘auráról (Finom Rózsi) ki szép és kedves lángjával ez estén nemcsak meglepte, hanem el is ragadta közönségüoket. — Szép dalai- íoz, melyek érzelem gstedagságáfól áradoztak, csak egy kevéssel kellene több élénkség, hogy e. ^ren a legjelesebbek egyike gyanánt tündökölhessen. —, Göndör Sándor «(Ballal ismét szépen danolt, de itt mégismerhettük őt, mint színészt is, s elmondhatjuk, hogy a javából való. A keblén keresztül vilíarozó, szenvedélyes, fájó érzelmeket, midőn falujától búcsúzik igazi hűséggel és melegséggel adta vissza. — Feledi Gáspár (Lukácsi S.) legtöbbször eltalálta a természetes hangot és kifejezést. Alakítása egy tisztességes falusibirót híven tüntetett elénk. — Azonban az apa kétségbeesett s a végletekre vetemedett fájdalmán, midőn leányát elűzi, nem minden mozzanatánál ömlött el a természetességnek ama ekötő varázsa, — mely a művészet tökélyének neveztetik. — Czene (Mátyási) Adus (Halász) eredeti alakok voltak. Boriska (Jakabné) elég mély érzésének, (melyből sem az öntudatosság, sem a szenvedély nem hiányzott,) kifejezésére elég külsőitő eszközökkel nem rendelkezett. Gonosz Pista (Mikey) nemcsak kifogástalan alakítása, hanem szerepének eleitől végéig hü és öszbangzó keresztülvitele által is teljesen kiérdemelte a közönség többszörös kitüntetését. E jeles és sokoldalú színész m®llett tűnhetett fel előttünk volta- képen Molnár alakításának k tünősége. A két alak közül valóban nem tudjuk, melyik emelkedik a másik felibe? Hétfőn, szept. 6-án „A HÁROM CSŐRÜ KACSA“ vig operette. — Csatár, Csatámé, Liptay Laura, Mikey, Mátyási, Bállá stb. kitűnő játékukkal emelték az előadás becsét. Szerdán, szept. 8-ikán „MÁTYÁS DIÁK és a czinkotai nagy iteze“. Alig vár tunk a csekély számú közönséggel szemben ily sikerült és összevágó előadást. — A közönség hiánya mindig lehangoló a színészre nézve, és mégis az élénkség, kedv nem hiányzott a színészek részéről. — Mátyás diáknak Demi dor előadásával meg voltunk elégedve, azonban az álakitás nem felelt meg egészben a törté neti hűségnek. A királyi méltóság nem eléggé volt feltüntetve tettben, mozdulatban. Csatár (Kupa Mátyás) a legeredetibb alakok egyike, Czinkó Mihály (Jakab), Zsigmond (Traversz) Katalin (Liptay Laura), Gyékény (Lukácsi S _ Káka (Sánta) stb. helyesen személyesítettek Vlad Marczi tótdiák (Mikey) ismét teljes el ismerést vívott ki. — Szerencsés orgánum, könnyed mozgás és kitűnő képzettség jellem zik őt. E társaság átalában nagyobb pártolásé méltó, mint azt Nyiregyháza közönsége ez al kálómmal tanúsítani kezdi. méllyé fogadtatott el, melyszerint az ügy az ág. ev. szuperintendentia elébe terjesztessék. £z ügy véleményünk szerint helytelenül birál- tatott el, már csak annyiban is, mivel az alapítvány ükkor, midőn a rendelkező él, annak belenyugvásával megváltoztatható, itt pedig az alapítványt tevő a változtatásba belenyugodott, mint elő testület. A Hibján-féle ház kijavitái- sára nézve, nem lévén mellékelve szakértői vélemény a felől, hogy a háznak falai minő állapotban vannak: a városi képviselet utasit- tatik a kellő ügyirat csatolására. A Szatmáry Endre kisdedóvó ügyében felterjesztett fellebbezéshez, nem tudjuk mi oknál fogva, nem vol- ,ak csatolva az illető jegyzőkönyvek, melyekből kiviláglott volna, hogy ő ideiglenesen lett megválasztva ? Ez ügyben vizsgálat lett elrendelve. A Führer-féle felebbezés azon oknál- fogva, mivel ez ügy magán jogi természetű, a törvény rendes útjára utasittatott. A mérték hitelesítésre vonatkozó kérvénye a városnak nem adatott meg. fE határozatot a városi képviseletnek fellebezni leend kötelessége.) Mária ócs, Bogát és Démecser: okadatolt folyamodás folytán nagy községeknek elismertettek. Mikola Károly gávai volt. jegyző azon folyamodása, melyben a törvény által megrendelt, de tíáva község által meg nem adott 400 forintot kiadatnii kéri, mint jogos kérés helyben hagyatott, számára a 400 forint kiadatni endeltetett. x. Városi képviseleti gyűlés tartatott Nyíregyházán szept, 7-ikén. A jegyzőkönyv hitelesítésével megbízandó küldöttség kinevezése után indítvány folytán küldöttség választatott, mely a megyei közigazgatásnak városunkba leendő áttételére nézve lépéseket tegyen; küldöttségi tagok: Vidliczkay József, Lukács Ödön, Bodnár István, Kovács Gergely, tiszti ügyész és polgármester. Olvastatott Mi- kecz József folyamodása, melyben a városi képviselet azon határozatát, mely szerint hivatalától el lett mozdítva, felebbeztetni kéri, miután a képviselet tőrvény érteleiében járt el, midőn uj választást rendelt el, élintett folyamodást birtokon kívül felebbezi, de egyszersmind a választás megejtetését elrendeli, minélfogva Járossy Gusztáv általános szó ö Ínséggel városi ellenőrré megválasztatott. A piacz rendezésre nézve a tanács véleménye fogadtatott el, meghagyatván a rendőrfőnöknek, hogy a sétatért tisztán tartassa, sepertesse. A mén- fedezési miniszteri rendelet a kezelő tanácsnok okadatolt jelentése folytán úgy fogadtatott el, hogy ennekutána csak négy ájladalmi mén fog lehozatni, s a vidékieknek fedeztetni szabad nem leend. (—) A szept. 6-iki nyíregyházai vákár rendkívül népes volt. A termények megTéTO- táös olcsó árón keltek. *A jó igavonó barmodnak emelkedett ára volt. A sovány s félhizásban levő sertések méreg drága árban adattak. Egyebekben nagyon meglátszott az általános pénztelenség. (—) Szept. 6-ikán este 9 és 10 óra közt az orosi-utczán égy ház a lángok martalékává lett; a ház — mint mondják— belülről gyűlt ki, s nem volt biztosítva. * Még sem ártott egy kicsit feljajdulni a Sétatér tisztáta'ansága felett, legalább szépen kisepertetett az még a képviseleti gyűlési napján! Úgy látszik, hogy csak akarni kell, s azonnal lehet valamit tenni szépitési tekintet bői is. Mi különben azon véleményben vagyunk, hogy azt a tért nem ártana egy kissé befási- tani is, ez megtörténhetnék a nélkül, hogy a piaczot onnan eltenni kellene. Azon vélemény ellen, mely szerint némelyek úgy vélekednek, hogy ott úgy se sétálnak; azt hozhatjuk fel, hogy meg kellene próbálni ! Mi különösen al tavaszi szép estéken, még ily elhanyagolt állapota daczára is számos előkelő sétálót láttunk már ott; hát ha még egészen átadatnék czéljának. [ (!) Végre valahára talán Nyíregyháza is ki lesz már kövezve, a megye ugyanis tavasznál tovább Dem fogja eltűrni, hogy Nyíregyházán keresztül ki ne legyen építve az országút; ezzel pedig egyidejűleg bizonyosan legczélsze- iben lehet eszközölni a burkolást is. A leg közelebbi képviseleti gyűlésén indítvány tétetett ez ügyben, s a további teeudőka tanácsra és; a gazdasági szakosztályra bízattak. A megye szép összeget fog utalványozni ß . czélra, most már a várostól függ, hogy sürgősen és czélszerüen intézkedjék. — Lójutalom dijak kiosztása. Zoltán Füréhez! lótenyésztési bizottsági elnök szept. 8-ikán Nyíregyházán megjelenvén, a bizottságot több nyíregyházai lakosokból, vidéki birtokosok, katonatisztek, s orvosokból megalakította; pályázatra összesen 26 darab anyakan- cza szopós csikóval, 20 darab 3 és ’2 éves csikó állíttatott ki. A 12 aranyos dijat Zoltán Ferencz elnök, a 10 aranyos dijat őzv. Ni- kelszky; Sámuelné helybeli lakos, a 8 aranyos dijat Csipkés András gjmlaji lakos, a 6 aranyos dijat; Kovács András nyíregyházai, az 5 aranyos dijat Zájácz József nyíregyházai, a másik 5 aranyos dijat Szögyenyi Gábor jékei lakos anyakanczái s csikói nyerték. Három éveskan- czacsikók után dijáztaftak: Zoltán Ferencz székelyi lakos 10 drb. arany; Mérföldi András nyíregyházai lakos 8 drb. arany; Nagy Imre gemzSei lakos 3 drb. aranynyal; Hrenkó« Jár nos nyíregyházai lakos 3 drb. áranynyal. Csikós anyakanczák'utáu dijaztattak: Tiszai János szováti lakos 4, Szmolár Pál nyíregyházai lakos 4, Frankel Sámuel gásai lakos 3, Horváth József buji lakos 3, Kovács, András [nyíregyházai lakos 2, Luzsinczki György nyíregyházai lakos 2, Takács Géza nyíregyházai lakos || "Váradi Gerzonné szováti lakos 2, Frankel Sámuel gávai lakos 3 drb. aranynyal. Zoltán Ferencz a 12 aranyos díjról, Frankel Sámuel a 4 darab aranyos díjról a közérdek javára lemondván, előbbi arany, utóbbi ezüst érmü díszoklevéllel jutalmaztatott A 16 darab arany az anyakanczák tulajdonosai között kiosztatott. X A vasúti rakodó hely mellett szept. 6-kán botrányos csetepaténak voltunk szemta nui. Körülbelül fejértói atyafiak igen nagy men- nyiSégü dinnyét szállítottak az indóházhoz, egyik atyafi a másiknak elébe hajtott, s ez elégséges ok volt arra, hogy a két ember elébb szóval, azután karral is összekapjon. A sértő egy jó súlyos követ ragadt fel, s azzal akarta a másikat fejbe ütni, de ez nagy ügyességgel kikerülvén az ütést, egy pillanat alatt megtá- madójához szökött, bírókra mentek, s egy erőteljes fogással leteritette ellenét, úgy kellett aztán a legyőzöttről a pátriáknak a győztest kezénél lábánál fogva leránczigálni. Az egészben az a legeredetibb, hogy egy iznyi rendőrt | se láthattunk ott sehol. ■(=) Hideg szeptemberünk van. A hives ÚJDONSÁGOK. ' [—1 Meghívás! A Nyíregyháza-vidék ref. tanító-egylet elnökétől. A kör minden tanítóihoz. A folyó évi junius hó 16 s több napjain Nyíregyházán tartott egyházmegyei gyűlésen a 20-ik számú határozat által megbizattam, hogy a tanítói gyámpénztár módosított alapszabályait a tanítói egylet elé terjeszszein megvitatás végett; — minélfogva van szerencsém önt a folyó évi szeptember hó 22-kén Nyíregyházán a ref. iskolában d. e. 10 órakor tartandó gyűlésre meghívni. Kelt Nyíregyházán, 1875. szept. 3. Tisztelt tanító urnák hivatalos tisztelettel Lukács Ödön m. k. egyleti elnök. O Sztupa Andor kitűnő erőkből alkotott színtársulata szept 4-kén megkezdte városunkban előadásait. E társulatról nehány előadás után csak dicsérőleg nyilatkozhatunk. S kérdezed olvasó közönség! minő pártolásban részesül? Felelet 50—60 ember meglátogatja es- ténkint a színházat, hogy megbotránkozzék a közönyösség felett! Ugylátszik, hogy Nyíregyházán visszaesőkként a szépmüvészetek iránt ezelőtt tanúsított érdekeltség, s városunkról a művész világban táplált kedvező hangulatot szembeszökőleg kezdi meghazudtolni ama fád érdektelenség, mely megrovásra méltólag mutatkozik közelebb a Sztupa szintársnlata iránt. Miklóssy színtársulatával szemben, kivált- eleinte, lehetett elég kifogást felhozni, de Sztupá- val szemben nem lehet többé egyébb mentség, hanemha az, hogy Nyíregyházán kihalló félben van a magasabb művészet iránti éhség. A ködfátyol képek és szemkápráztató szinvegyülefek humbug hirdetői tele házzal dicsekedhetnek! De te magyar nemzeti színészet állj hátrább, hiszen úgy se sokáig lesz te rád már szükáég ebben a német világban. Ha a Sztupa társu lata sem fog itt pártolásra találni: akkor nem tudjuk, mikor jön ide valamire való társaság.-J- A legközelebbi megyebizottsági gyűlésen a múlt számunkban közlött tudósítás folytatásául ide igtatjuk a következő, — mint Nyíregyháza városát közelebbről érdeklő, hatá rozatokat. A gimnazialis alapítványi ügyben csakugyan az állandó választmány azon vélenappalok és éjszakák egészen megakasztjáli szölőfejlődését. Nehány nap óta a fürtök majdnem egészen egy állapotban vannak. Ha egy jó erős dér be talál köszönteni, a szüret iránt táplált szép remények füstbe mennek. (—) Az az átkozott méterrendszer. Beállít az X-i ember a postahivatalba, s előkotorva a lajbizsebből a recepissét. kéri az arra szóló küldeményt. — A postamester kezébe ád egy levelet, de az atyafi még mindig ott. ácsorog. Nos mit vár még ? Hát kérem ássan a pakkot 1 Miféle pakkot ? Hát azt mondta a ténsur, hogy pakk is lesz. Persze az avisón rá volt írva, hogy 53 gramm súlyú a levél, s a ténsur a grammokat kilogrammoknak gondolta. (—) A szabolcsmegyei takarékpénztáregylet 1875-ik évi augusztus havi forgalom- kimutatása. Bevétel: 1875, juh 31-ről áthozott készpénz 21,205.39, betét 16,857.38, visszafizetett váltók 132,371, leszámítolási kamat 5049.89, bélyeg 96.83, könyvecske-dij 1.70, Késedelmi kamat 695. hazai pénzintézeteknél elh. toké visszafizetés 2000. összesen 178,277.19. Visszafizetett betét 44,522.16, folyó kamat 343.51, váltókra 126,320, tisztfizetés 366.65, költség 246.73, napibiztosi dij 50 ft, igazgató- sági ti sztélét-dij 158,33, adó 1600.94, pénztármaradvány 1875. aug. 31-én 4768.87. Összesen 178,277.19. Nagy-Kálló, 1875. aug. 3l-én. M e s k ó, főkönyvvezetö. K á t a y Károly 2-ik könyvvivő. (X) Egy ritka kakukpéldány. Apagy községében .egy szegényebb család oly vagyonnak mégis örül, melyből '‘az ő módjában tisztességesen megélhetne. Azonban a léha családfő, ki a jflolgot ügy kerüli mint a pestist, csak gyomrát illető aanama-munkáját nem, környezetét csak tengődteti. Megtámadná már az alaptőkét, de hitvány életmódja oly' be nem számítható állapotba juttatá, hogy annak elértékesi- tésére is képtelen. Annyi életrevalósággal még is bír, hogy egy szép napon fensőbbségi jogánál fogva feloszlatja a családtestületet, szánalmas földönfutásra úgyis kész feleségét szegény agg szülőihez bocsátja, három gyámoltalan figyermekót, kivezeti az országúira, hogy orruk irányát kövessék, maga pedig beszegezi hajlékát s útnak indul Hadházra, bátyjánál kenyérért1 koldulni. De a sógor tervez, s a sógornő végez. — Ezen házassági fél, különben Xantippének nem távoli rokona, inkább kész férjétől elválni, mintsemhogy ily pensionnairet fogadna. A kétségbeesett bátyja, illetőleg férj, hogy kibontakozzék a nyűgből, egy „jó madár“ ajánlatát, mely szerint az elvetemedett kéjencz élethosszig lenne ellátandó, ha ingatlanai az ajánlattevőnek örökbirtok gyanánt átengedtetnének, elfogadja és önhatalmúlag elprédálja öcscsé- nek házát szőlőjét, melyekért különben más részről tetemes gyümölcsösithető összeg igér- tetett, megfosztván egy családot utolsó reményétől. A derék kakuk pedig, ki túltett övéin s nem azokat hanem magát fészkeié be a „jó madárnál,“ most gondnélkül táplálkozik s várja az Ítélet napját. Kérdés: nincs-e a gyámhatóságnak ebben semm. jeszólása? vagy: miként intézkedik a törvényhozás az efféle önhatalmú gyámkodás iránt? K. . . n. . * Átalános vegytan czimen dr. Schvar- cz e r Viktor, a debreczeni m. kir. gazdasági felsőbb tanintézet tanára, uj müvet irt, melyet a földmivelés, ipar és keresk. minisztérium adott ki. Szerző munkájában, különös tekintettel volt a gazdászat, ipar és kereskedelemre. E füzet a szervetlen vegytant foglalja magában. Bolti ára 1 frt. A csinosan kiállított érdekes mü kapható Csáthy Károly gazd. akad. könyvárusnál Debreczenben. Nyirfalombok. XXVI. (Régi példabeszéd. — Más az egyéni érdek, és más a közügy. — Jelenet egy bresbyteriumböl. — Hogyan lehet’ czélhoz -jutnunk? — A vármegye hajdan és most. Tetszik — nem tetszik. Adj hangot Dóczi 1 Mikor ötvenkét megye kiált.) Van nekünk magyaroknak egy régi jó közmondásunk, melyet azonban többnyire csak betű szerint értelmezünk, de magasabb jelentését és horderejét rendesen ignoráljuk, s e közmondás: „néma gyermeknek anyja sem érti szavát. ..“ Egyesekről persze uem mondhatjuk, hogy némák volnának ott, hol becses érdekeik szerepelnek, oh nem 1 sőt inkább ugyan beszélnek, kiáltanak s szakálunkra mondjuk! hét- I köznapi és hüllő természetű emberek nem
