Szabolcs, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-08-01 / 31. szám
IV. évfolyam. 1875 Nyíregyháza, augusztus 1. 31. szájuk r Előfizetési árak : Egész évéé . *. *, . ... • é írt. j Fél évig] . . »! . . •' * '• '■ * »•1 ' Ségyed évre . . . . jir*_ \ *, » Szerkesztői iroda, és kiadói hiv*t»V rr«. j hová á láp aselleml részét tárgy ázókut- I demények, úgy szinte á hirdetések s minden felszólamlások íntezendok: | a helybeli ref. lelkész! Ink. Bérmentetlen levelek csuk ismert kezekből fogadtatnak el. A kéziratok nem adatnak ylssza. Kiadó-hivatal, Minden pénzküldemények úgy előfizetési, mint hirdetési, dijak: Vitéz Mihály pénztáritokhoz Kemecsére 1 (posta helyben) intézendők. ^ q ' g 'IM W Im*$' SZABOLCS Vegyes tartalmú, hetilap. Megjelenik minden vasárnapon. (Egyes szám ára 10 kr.) Kiadó-tulajdonosok: Lukács Ódon és Vitéz Mihály. Hirdetési dijak : , f Minden 4 hasábos petit-sor egyszeri hir- JL detéatiél 6 kr., többszörinél 4 ki*. , V Terjedelmes hirdetés ok többszöri beik- I | (d .tatása, kedvezőbb föltételek alatt esz- A közölhető. Mlqdep egyes beiktatás után kincstár- JL ? ii . -f illeték 30 kr. A nyilt'térhou minden három hasábos ~gaiiúond-soé dija 20 kr. I í Az éföfizlíőkj a hirdetések megszabás &D&I, 20%-oyi kedvezményben részesülnek: es W re volna a fdldmivelő s iparos osztálynak legnagyobb szüksége. n. Legközelebbi vezérczikkünkben megfeleltünk e kérdésre, felhiván polgártársa ink figyelmét oly nemű egyesületek al- Ldására, melyek az anyagi és szellemi ji'létet egyaránt előmozdítani hivatva lennének. Most, úgy hiszszlik, nem leend felesleges elmondanunk a főbb eszméket, melyek útmutatása szerint ez egyesületnek alakulnia kellene. Első volna ezek közül a polgári jellemképzés! Korunkban az igaz jellemek sora nagyon megritkult, a cor- luptio a polgári osztályba is befészkelte magát. Adott szó, becsület feláldoztatnak itt is olcsó és silány tekinteteknek. Az önzés bálványa itt is rémitő hódításokat tett. — Szilárd bástyát ennek ellenébe csak is a jobbak egyesülete feszíthetne, hol a kölcsönös egymásrabatás megtérítené a tévedezőt és támogató kezet nyújtana az ingadozónak. Második főérdek volna: szorgalom a munkában! Mily sok munkára teremtett erőteljes kéz végzi hanyagul kötelességét, a restség vagy egyébb idővesztegető kedvtelések, hány embert tesznek semmivé azok közül, kik több szorgalommal, nagyobb kitartással függetlenséget biztosithatnának maguknak, jólétet és boldogságot családjoknak ! Erre nézve az egyesületben időről időre felolvasások leimének tartandók, feltüntetve azon ezernyi vonzó példákat, kik semmiből, helyes munkabeosztással irigylésre méltó sorsot vivtak ki maguknak. Minthogy pedig a munka még magában véve nem elégséges ahoz, hogy va* laki az anyagi jóllétet magának biztosíthassa: természetesen következik, hogy fő gond lenne itt fordítandó: a takarékosság erényének fejlesztésére is. — Ez az, mit kevesen szoktak kellő figyelemre méltatni! Többet nem költeni a jövedelemnél, sőt mindig kevesebbet, ez az egyedüli módja a vagyonosodás- nak! S hogy ma oly sokan jutnak a bukás örvényébe, azt épen a számítás nélküli életmódnak, a fényűzés és divathajhá- szatnak köszönhetjük. Hogy valaki megtudja becsülni jövedelmét, oda nem csekély önmegtagadás szükségeltetik. Nehéz erény ez, de csak eleinte, egy pár hónap, egy fél év után azonban már mintegy magától megjön! Ha csekélyül megy a kereset, ha az üzlet pang, változtatnunk kell asztaltartásunkon, kevesbíteni kiadásainkon még pedig ép oly mértékben, mint a mily mértékben jövedelmünk apad. Azonban okszerű munkálkodás nélkül a takarékosság sem ér semmit. A mai világban minden igen nagy elhaladásnak örvend; fejlődik az ipar és ke-] reskedés. Mai nap már nemcsak a papnak kell folyvást tanulni, hanem az iparosnak és foldmivelőnek is. Egy a korral haladó iparos, csekélyebb erőfeszítéssel és nagyobb kényelemmel, sokkal többet produkál, mint az, ki még most is beéri apja és nagyapja,.tudományával és szerszámaival. Hát a fóldmiveils mily nagyszerűen halad előre ?! Habár a nagyobb- szerü munkálkodást mellőzzük is!... A talaj ismerete, a javítási módozatok stb. mind tapasztalatokkal van már napfényre hozva, melyet minden foldmivelőnek ismernie kell. Mindezek gyakorlása önfentartási kötelesség. Ezek nélkül a legüdvösebb országos törvények, a legbölcsebb államháztartás se képes kedvező eredményt felmutatni. Csak is ezek után, ha t i. a pontos és lelkiismeretes kötelesség teljesítése sem adná meg a kívánt eredményt, — következnék a külső okok vizsgálata és érdemleges tanulmányozása; és ez se érhető el másképen, mint egyesület által; ahol értelmesebb és tanultabb társak tüntetnék fel azon módozatokat, miképen lehetne segíteni azon bajokon, melyek úgy a természet mostobasága, mint az állam- háztartás czéltalansága által az ipar és földmivelés ügyét megzsibbasztják. Nem lenne pedig elégséges csak felismerni a bajt, hanem segíteni is kellene azon, és bárki mit mondjon, én, — kivált ba más országok példájára tekintek, határozottan merem állítani, hogy egy ország egyetértő foldmives és iparos osztá lyában e bajokon segiteni van elégséges erkölcsi erő, csak összetartás és szilárd akarat legyen. Ezek volnának a főbb eszmék és oontozatok, melyeknek útmutatása sze int ez egyesületnek alakulnia kellene. Csák Jenő. Ismét utána van a magyar nemzet egy nagy fontosságú cselekménynek, a követválasz tásnak. A választott képviselők, a honatyák maholnap eltávoznak körünkből. Némely vidék és kerület, meg lehet, megérzi közügyeinek in tézésénél egy-egy tevékeny bajnok képviselővé választatását; legtöbb helyt azonban marad TARCZA, Egy család története. (Regényes korrajz.) Q-ik kötet. I. Rész. Miként sikerülnek a tiszteletestervei? (Folytatás.) Az ablakok alatt járó-kelők kezdettek e sajátságos hangokra figyelmessé lenni, melyek csodálatos vegyülékei valának eleintén a gyö- nyörkfidtetőnek és visszataszítónak, a helyes iránynak és a tévesztésnek, hasonló volt ahoz mint midőn az esti felhő-gomoly ölét bevilágítja egy-egy gyönyörködtető, csodás meteor, azután összefoly ismét az egéBz egy alaktalan szürkezölddé! vagy midőn a zölderdő lombsátora alatt ébredni kezdő szárnyasok összhangKOZUGYEK. A választások után. tálán zajába bevegyül a csalogány éneke egy-két andalító rigófütty. Még egy pár hónap s Edénk már annyin vitte a zenét, hogy épen azok gyakran, kik elébb bosszantólag kicsinyelték' törekvéseit, kérték kedvencz darabjaik eljátszására. Nemcsak természetesen, hallomás után tökéletesítette magát, hanem önszorgalom utján, minden vezető nélkül elsajátította a hangok tudományos ismeretét is. így haladt Edénk majdnem csodás gyor sasággal előre a hegedű művészetében, úgy, hogy másfél évi gyakorlás, öntökéletesítés után már voltak oly darabjai, melyeket úgy érzelem kifejezés, mint művésziesség tekintetében müértők a Reményi játékával hasonlítottak öszsze., S mindebben pedig az a legszebb, hog; ez nem mese, nem az iró fantasiájáuak szülé- ménye, hanem tény és valóság! Sokan élné még azok közül, kik erre híven emlékezne! vissza, s kik nem felejtendik őt el soha. II. Rész...: „Az életmentő k.“ Az 1855-ik év igen emlékezetessé vált Magyarországnak különösen a folyóvizek mellett lakó népeire nézve. Emberek emlékezete óta még a Tisza, Kraszna és Szamos együttes áradása alig vitt véghez oly iszonyú pusztítást, mint ép a fent megjelölt évben. A tél kemény és hideg volt, a hó még a lapályos vidékeken is meghaladta a 3 lábat, fent pedig Máramaros havasain több öles havak fehérlettek a téli tiszta légben. Nevezett év télutó havában egyszerre nagyot emelkedett a hévmérő a fagypont alól, majdnem egészen tavaszias lanyha napok váltották fel a dermesztő hideget, a hó pár nap alatt annyira elolvadt, hegy itt-'ott már aj főid fekete barázdái tarkították a mezőt. "Érré egy országos eső következett, mely 3—4 napig tartva, a hegyekről alázubogó viz hihetetlen gyorsasággal töltötte meg a folyamok mederéit. A levegőben beállott gyors változás következtében a p—i főiskolában kitörtek a ragályos'tavaszi betegségek, a tífusz is dühön- geni kezdett annyiig, hogy az iskolát bizonytalan időre feloszlatták.. Elbeszélésünk személyei is haza vándoroltak tehát a szüleiházhoz. Könnyű elképzelni a . tiszteletes Tornay uram Szigorú arczát, midőn gyermekeit véletlenül a szöbába lépni látta, nem is szóltak addig semmit, míg az igazgató levelét át nem nyújtották, melyben az idő előtti hazamenés okai meglehetősén le voltak ívva. — így tehát szívesen látott vendégek voltak, 1 nem sokára aludni dőltek, az ut fáradalmait kipihenendők. Éjfél után erős, rázkódásra és sajátságos erős zúgásra ébredtek fél X. helység lakói álmaikból, melyek közzé koronként sajátszerü böffenésék vegyülte^, hasonlók a bölönbika átható hangjához, de annál sokkal erősebbek. A lelkész féíkönyökre támaszkodott ágyában és figyelt, koronként mintegy az épület is meg-megreszkétett, mintha a földindulás előjelei mutatkoztak volna. ■ minden a régi kerékvágásban. Tőlünk függ, ajk kik itthon maradunk, hogy ne legyen minden 11 egészen olyan rendezetlenül, mint régen volt! A képviselők teendőit, bármennyit Ígért iBlz 1 egyik-másik programmbeszédében, megszabja I c • majd a kormány az elébök terjesztendő tör-ji yényjavaslatok tárgyalásával és az országosan ll .'érzett szükségek elenyésztetésének óhajtása.ll ] Hát a miénket itthon a provincián ki szabja r | meg? Az élet, a közszükség érzete, magunk.Is E provinciális teendők felett én is gon-l: 1 dolkodtam egy kevéssé a választások elteltei t óta, s ha talán kések is vele, papírra vetem I j nézeteimet. Fődolgunk mindenek előtt, hogy elfelejtsük I j és feledtessük egymással, mind ott, a hol pár-l ' tok voltak, hogy pár héttel előbb különbözői - zászlók alatt álltunk és küzdöttünk vélemé-tl L nyünk érvényre, többségre juttatásáért. A me-1 , lyik párt nyert jelöltjével, ne legyen elbiza-> I, kodott győzelmében. A melyik vesztett, nel, e sopánkodjék bukása felett. Vigasztalja az a|! I tudat, az az érzet, hogy megtette pártjának! j I jelöltje mellett kötelességét. Mert a mint egy l, ,ji bölcsész, talán Fichte mondja: Az élet na-|. i gyón fövid arra nézve, hogy pillanatait a bal-1 r szerencse megsiratásával temessük el. Van teendőnk, ha felismerni van akara- t fűnk, sok és nagyok. Ezen teendők főleg az I értelmiség zömétől, tömörülésétől várják a I 3 megoldást, azoktól pártkülönbség nélkül, a kik I a képviselők választásánál irányadólag sze-l e repeltek a hírlapirodalom terén, a különbféle I ~ bizottságokban a választás színhelyén, vagy a| s nép között, az egyes községekben. '* Elszámlálok némelyeket a tennivalók! • közül. r Hyenek a tudomány, a civilisatió ter-| jesztése. A közmivelődés előmozdítása, isko-l Iák s olvasókörök alakítása által. Meg kell! y értetnünk a néppel, pol g á rtá r s a i n k-| í- k a 1 (hagyjuk 'meg és használjuk e titulust is a választások után is, ne csak a programra-1 beszédekben s a kapacitálás, korteskedéskor), tehát értessük meg velők az angol példabe-1 szédet, hogy „a jó könyv jó bará t.“ I le Feladatunk az értelmi s erkölcsi haladás elő-1 lt segítése; az anyagi gyarapodás előmozdítása _ a munka, takarékosság s önmérséklés erényeinek megkedveltetése s szoktatása által, jjj’ Feladatunk a fényűzés korlátozása ház, asz- jp taltartás és viseletben egyiránt. Megszoktatni ís magunkat s környezetünket addig nyujtóz- •d kodni, a meddig a takaró ér. Megszoktatni arra, hogy a szükséges és elkerülhető közt , különbséget tegyünk. Ezek is mind az állam- 68 háztartás rendezéséhez, az egyensúly helyre- e_ , állításához tartoznak, ha gondolóra veszi az olvasó. Azután ott vannak közigazgatási teendőink, csak tudjunk megbirkózni velők. Kötelességünk továbbá a szellem s anyagi téren társulatok, egyletek alakítása fe m abba minél több egyes embernek bevonása, de erről majd egy külön önálló czikkben mondom el nézeteimet. Egy bölcsész mondta ki azon axiómát, hogy szabad, nagy és független csak müveit gy és gazdag nemzet lehet. A nemzet egyének- 3z bői, egyes tagokból áll. Törekvésünk czéJja, ák intézményeink feladata legyen tehát, hogy a ék nemzet minden egyes tagja müveit és vain- gyonos legyen. Erre nézve Lecky szerint ívé fődolog, hogy jelen helyzetünk iránt elégedd detlenséget érezzünk, — azaz szellemi, erölcsi és 'anyagi téren mindig többre igye- ezzünk. : Ily gbndolatok és ' érzelmek közt távozunk tehát el a választás színhelyéről s for- itsunk hátat a küzdelmek ■ terének. Minde- ek felett pedig feledjük az izgalmas napok- an adott s vett sebeket. Menjünk vissza, i ekéje, ki műhelye, ki irodája, ki kathed- ájához s' fogjunk a félbeszakított munkához fentjelzett irányban. így használunk a nemeinek, a hazának a provincián. Görömbei Péter. Törökországi levelek, ív. Most miután tiltva van, hogy a gyomor íz alkotmányosság konyhájára járjon pipára ;yujtogatni; s az alkotmányos gulyáshus, bor ! pálinka, a nyalakodni szerető öreg ur a ;yomor, ki liá c^ak szerét teheti, szereti elrágni a meddig megsüt, nem adhatnak egy- násnak szerelmi találkákat; még csak 8 nap ran hátra, a választás napjáig, s íme, mégis semmi nyoma nincs a lelkesedésnek. Utcza, corcsma kihaltnak látszik. A választók egyked- rüleg viszik munkaszerszámaikat, a kapát s jászát váró mezőre. Jó borízű hangok nem recsegtetik a levegőt. A sompolyogva járó választók felett kárörvendve kiállja el magái 3gy-égy gúnyos varjú : Kár 1 Kár 1 Az alkotmányossági érzet kihaltnak látszik, még az’ sem kérdik az emberek egymástól: ki i vivát ? Mi ezen szokatlan egykedvűségnek indít« oka ? honnan ered e nagy részvétlenség ? m szülte e nagy közönypssóget, hogy egy lelke sült éljen kiáltás sem háborítja meg a lé néma csendjét ? Más ’ felélet nem találhat« mint az, hogy az alkotmányozó gyomor üldc zőbe vétetvén, elvesztő lelkesítő erejét. . gyomor boldog napjai letüutok, ■ s vele kiham vad a lángoló lelkesedés is. Megveheti eg tál lencséért akárki. Megéred, hogy az ol választókerületekben, melyekben ellenjelölte fel nem lépnek, még az emberhús áruval val dugáruskodás sem talál helyet, mivel elad czikk bőven is található, de vevő nincs. A | pok panaszkodni fognak, hogy a választók nei jelentek meg kellő számmal a választásná nem bírják felfogni becsét polgári jógáiknál Hjah ! miért vették el a nép szavazat himporát, a gulyáshust, a bort, a pálinkát Miért dehovestálták ennyire a gyomrot, mel minden testvér közt egyedül volt képes meg ítélni a választási jog becsét. Miért nem adták meg neki az alkotmí nyosságból az őt megillető oroszlán részt [Már most lássa meg Magyarország, ha az a I kotmányossági érzet, gyomor zsugorodásba ei Ivén, ki fog halni. A szavazónak bizonyos előjogai vanná [a nem szavazó felett. Ezen előjogok nehái [forinttal több jövedelem méltóságán alapulna | Ez jogos s igazságos fény. A pénz több bee [csel bir, mint az ember. Pénzért eladja : [ember magát is, s lesz politikai kéjhölgy. Azon állítás az „értelmetlen tömeg“ nin [ képesítve megítélni, ki a képes s ki a ne [ képes képviselőjelölt, s igy nem is élhet [választói joggal, tehát a szavazási urnáh« rvaló járulhatási jog részletes és nem átalán«
